Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-12-23 / 52. szám

Evangélikus Elet 2001. DECEMBER 23. 9. oldal (Folytatás a 8. oldalról.) A másik két kerületben egyfajta mennyi­ségi változás is történt. Megvalósult-e, hogy kisebb területen intenzívebb pász­tori munkát lehet végezni? SZ. I.: Nem lett kevesebb a püspö­kök munkája azzal, hogy hárman va­gyunk. A gyülekezetek léte megdöb­bentő módon lelkészfűggő. Ebből adó­dik a feladat is, hogy a lelkésznek ma­gának is több munkatársat kell toboroz­nia. Nem szabad, hogy a sokat emlege­tett „menedzsment munka” csak az anyagiakra korlátozódjék. Sokkal in­kább a munkatársak keresése, a spiritu­ális értékek szélesebb körben való ki­bontása a fontos. Vannak nagyon jó kezdeményezések, de akad bőven deficit is egyházunkban. Északi vonatkozásban az idén visszaka­pott miskolci iskolát kell megemlíte­nem, amely a legnagyobb létszámú evangélikus gimnáziumunk. Hatalmas feladatot jelent, hogy a tanári kar az evangéliumtól megérintett legyen, a di­ákság pedig észrevegye, hogy nemcsak az iskolatáblát cseréltük le, hanem vala­mi más gondolkodás, más atmoszféra, más életstílus is kialakult. Kerületünk­ben két templomot is szenteltünk: a budahegyvidékit és a pásztóit. H. B.: A legfontosabb a léleképítés feladata, a másik pedig a közösségépí­tés. Újra és újra szembesülünk a szór­ványhelyzettel. Van olyan lelkészünk - például Tolna-Baranyában -, akinek nagy ünnepeken 10-15 istentiszteletet kell tartania. Ez fizikailag is óriási fel­adat elé állítja a lelkészeket. Sajnos vál­tozatlanul lelkészhiány van egyházunk­ban. Öröm, hogy két új parókiával gaz­dagodott a kerület, Budapest-Cinkotán és Csabacsűdön. Öröm, hogy nálunk tartottuk az Országos Evangélikus Talál­kozót, Orosházán. Szép karácsonyi ajándék a Deák téri templomunk hom­lokzatán rendszeresen megszólaló ha­rangjáték, amit a karácsonyi rádiós is­tentisztelet keretében is hallhatunk majd. Engedtessék meg egy személyes kér­dés is; ki, hogyan tölti a szentestét, az ünnepeket? I. J.: Karácsony este és az ünnep el­ső napján a győri gyülekezetben szolgá­lok. Szenteste kettesben leszünk a fele­ségemmel. Fiatal házas gyermekeinkkel majd később találkozunk. SZ. I.: Szenteste a budavári gyüleke­zetbe készülünk, utána gyerekeinkkel, unokáinkkal leszünk együtt. Az első ün­nepen a Bécsi kapu téren prédikálok. H. B.: Karácsony első ünnepén rádi­ós istentiszteleten szolgálok a Deák té­ren, a második napon pedig Pesterzsébe­ten prédikálok. Természetesen együtt lesz majd az ünnepekben a nagycsalád is, gyermekek és unokák. Végezetül, mit írnának püspökeink az Evangélikus Elet Olvasóinak szóló ka­rácsonyi üdvözlő lapra? SZ. I.: Egy versidézettel köszöntőm az Olvasókat: „Jászolod fényköréből, ragyogó két szemedből, biztatás csillog felém, és újra éled a remény.” (A jászol előtt) H. B.: Az apostol igéjével kívánok boldog karácsonyt: „A mi Urunk Jézus Krisztus és az Isten, a mi Atyánk... vi­gasztalja meg a ti szíveteket, és erősít­sen meg titeket minden jó cselekedetben és beszédben.” (2Thessz 2,16-17) I. J.: Az Olvasóknak szánt üdvözlő lapra egy szelíd kérést írok: kérem, ne feledjék, hogy bár az oly kedves ünnep­napok és velük az ünnepi hangulatok el­múlhatnak - és el is múlnak majd rövi­desen -, de Jézus Urunk velünk marad életünk minden napján, sőt „minden na­pon a világ végezetéig”. Ezért kará­csony öröme és békessége is velünk és bennünk maradhat. Köszönjük a beszélgetést. Kívánunk Olvasóink nevében is Krisztusban gaz­dag, áldott, örömteli ünnepeket és szol­gálatokat! Püspöki székház-szentelő Győrben Hálaadás Csabacsűdön Tanévnyitó - Kőszegen Az új parókia Cinkotán A szombathelyi szeretetotthon új szárnya III. Országos Evangélikus Találkozó Gyülekezeti Központ - Keszthelyen Orosházán - előre tekintve... X

Next

/
Thumbnails
Contents