Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-12-16 / 51. szám
6. oldal 2001. DECEMBER 16. Evangélikus Élet Dicsérjétek az Urat orgonákkal! A 150. zsoltár mindennél szebben foglalja egybe mindazt, amit Isten dicséretéről mondani lehet: égi és földi istentisztelet, az Úr hatalmas tetteinek felidézése, minden élőlény Istent magasztaló éneke, csodálatos képben áll egymás mellett. A zsoltáros felsorolja az egykori fúvós- pengetős- és ütőhangszereket is. Az 1590-es vizsolyi Bibliában a 4. verset a következő fordításban olvashatjuk: „Ditsériétec ötét doboc- kal és sipockal, ditsériétec ötét húroknac zengésével és Orgottáckal. ” Az orgona (Károli és a mai ember számára is) az emberi hang után, az egyházzene legfontosabb eszköze. Története Kr. e. 270-ben, Alexandriai Ktesibios találmányával kezdődött. Köztudott, hogy az ókorban szórakoztató és hatalmat reprezentáló szerepe volt. Az Aquincumban feltárt kalandos sorsú víziorgona a település tűzoltóinak kikapcsolódását szolgálta, más ókori orgonák a császár jelenlétét adták hírül. A korai keresztyénség erős fenntartással viszonyult ehhez a pogány hangszerhez. Ugyanakkor már az egyházatyák írásaiban is feltűnik a sokszor használt kedvelt kép, mellyel az orgonát a maga összetettségében az emberi szervezet vagy a világmindenség jó rendjéhez hasonlították. Abban, hogy az orgona ismertté vált a Nyugat-Római Birodalom területén, a politika is jelentős szerepet játszott. A 10. században - első sorban a bencések jóvoltából - a templomokban is megjelentek az orgonák. A középkorban alakult ki a hangszer három típusa. A nagy katedrállsókban több sípsort egyszerre megszólaltató óriási orgonák, ún. Blockwerkek álltak, melyek billentyűit csak ököllel lehetett lenyomni. A kamarazenében a néhány regiszteres, karcsú hangzású positivok, a körmenetek alkalmával pedig a karra vehető, nazálisabb hangú regálok kaptak szerepet. Az orgonaépítészet technikai fejlődése a 16-17, századra tette lehetővé, hogy olyan hangszerek épüljenek, melyekben a szerkezet összetettsége, a hangszer színgazdagsága a művészi kifejezés eszközévé válik, és alkalmat ad a komponálás legmagasabb rendű formáinak alkalmazására is. Ezt a lehetőséget használta ki Sweelinck, Scheidt, Buxtehude és J. S. Bach is. A barokk kor európai orgonaépítészetét régiónként sajátos stílus és ízlés jellemezte. Az olasz Frescobaldi müvei kevesebb regiszterszámú, puhább hangzású orgonákat igényelnek, Grigny vagy Couperin kompozícióit az ünnepélyes francia orgonák ihlették. A barokk fénykor után a romantika korában, majd a XX. században fedezeték fel újra az orgona értékeit. Egyben kísérletet tettek arra, hogy tovább bővítsék a hangszer lehetőségeit. A történelem folyamán így válhatott a „technikai csoda”, szórakoztató hangszerből Isten dicséretének eszközévé. Becsüljük, szeressük, ápoljuk - a cél érdekében! Finta Gergely Uniti A teremtés végtelensége Beszélgetés Sulyok Imre orgonaművész-zeneszerzővel A Móricz Zsigmond tér iszonyú zajában, a nyolcadik emeleti szobában egy szépségőrző lakik: kották, könyvek, képek t4f«^s,ágáhán él Sulyok Imre zeneszerző. 90. éve felé is dolgozik, tervez, és ami a legcsodálatosabb, orgonaművész: Istennek játszik templomában. A novemberi délelőttben az elmúlt évtizedekről, mesterekről, a zene hatalmáról.kérdeztük.- Budapesten születtem, apám szemorvos volt - kezdi az emlékezést sőt a nagyapám is a Mária utcai klinikának Vplt a pfótéísitórá^deSápárn fél éV?g tanult zongorázni, autodidaktaként mégis nagyon'jól ní\lizJs’íkalÚ olyan csodálatos memóriával rendelkezett, hogy hangversenyek utáh, otthon hibátlanul eljátszotta Beethoven szimfóniáit... Édesanyám óvónő volt, szépen hegedült, így hat éves koromtól nekem is kellett zongorát tanulni, amit korán abba akartam hagyni, de hál’ Istennek szüleim nem engedték. A sok zenei hatás ellenére, érettségi után mérnöknek1 készültem, a Műegyetemre, de előbb letudtam a katonai éveket, s akkor végleg a zene felé kanyarodott az életem. A főiskolán négy éven át Kodály Zoltánnak voltam a tanítványa.- Milyen ember volt: kedves, szigorú?- Nagyon szigorú volt, de kedves is tudott lenni. Hetente háromszor találkoztunk vele, az órának akkor lett vége, amikor úgy .gondolta, hogy mindent elmondott. És állandóan adott feladatokat, bizony nem hagyta, hogy ellustuljunk... Később is a közelében lehettem: bemehettem az óráira tanársegédnek. Persze ez csak tiszteletbeli állás volt. „Jó lesz a szemeimnek - mondta mosolyogva -, mert kevesebb dolgozatot kell javítanom, maguk meg elsajátítják a tanítást.”- Hogyan került az orgona közelébe?- Az énektanárképzőn kötelező volt az orgona. Mondták, hogy kevés az ,evangé|jkus orgonista, s én úgy gondoltam, nem baj, ha ezt is megtanulom, még egy kenyér lesz a kezemben. Zalánfy tanár úr említette, hogy egyházzenei tanszakán nincs növendéke, így ezt is felvettem 1941-ben. Ekkor már nős voltam és a legnagyobb fiam a bölcsőben sírdo- gált, mikor az utolsó vizsgát is letettem.- A Rádiós évekre hogyan emlékszik vissza?- Abban az időben a riportok nagyobb részét zselatin lemezre vették föl, s én azokat forgattam. Nem is volt olyan egyszerű, néha három lemezről kellett összehozni az adást, s figyelni, hogy jó és pontos legyen. Sokszor találkoztam az irodalmi osztály vezetőjével, Szobotka Tiborral és feleségével, Szabó Magda írónővel. Egy vacsoránál meg is kérdezte: „Magát mikor rúgták ki a Rádiótól?” Abban az időben mindennapos dolog volt, nem kellett szégyellni.- Ötven éve van a Kelenföldi Gyülekezetnél.- Azt szoktam mondani, én az elmegyógyintézetben kezdtem a kántori pályafutásomat. A Lipót mező mellett laktunk, s volt a szomszédban egy .evangélikus kápolna, ahová a zárt osztályon keresztül, lejjefejft.jjejpejjjú. Senki, nem voít,1 aki játszott volna, édesanyám biztatására elvállaltam... Óbuda után, 1951-ben kerültem a Kelenföldi Gyülekezethez. Ötven esztendő? Bizony nagy idő. De ilyen testvéri közösségben, nagyszerű emberek között ez isteni ajándék vplt! A nyolcvanas évek elején adtam át a kórust, addig azt is vezettem. Leikés csapat jött össze, tehetséges és áldozatos emberekkel, évente kéttóét hangversértyt js adtunk szép sikürrél: •' • ••" ” ‘ 1- Külön nekik is irt műveket?- Nagyon szeretem a Deák téri Órgona építésére írt kantátáfnat. Ha már a munkáimról beszélek, megemlítem az Orgonaversenyt, az Öt zenekari miniatűrt, a Concertino da Camerát, a Vonósnégyest, a 2 Quintettet, a 2 triót, a 36 korái előjáték 3 vegyes kari kórusciklust, a 6 kantátát, a dalokat, népdalfeldolgozásokat, hangjáték és színpadi kísérőzenéket.mNemcsak egyházi, de világi műveim is vannak szép számmal, arról nem is .beszélve, hogy hadifogságban a németeknek is írtam...- Erre is volt ereje? u,..;- A tüzéreknél voltam, minti az egyik legfiatalabb ember, akinek kapcsolata volt a rádióval és a mikrofonnal. A németekkel Sulyok Imre 1936-51 között az óbudai, 1951-82 a kelenföldi evangélikus templom karnagya, 1982- től kántora. 1939-50 között a Rádió szerkesztője, majd müsorfelügyelőjé. 4950-72 a Zeneműkiadó szerkesztője. 1972-től, nyugdíjban az új Liszt-kiadás egyik vezetője. 1996-tól a Magyar Művészeti Akadémia, tagja, a Magyar Zenetudományi és Kritikai Társaság, a Nemzeti Kodály Társaság tiszteletbeli tagja. együtt voltam fogságban a messzi Oroszországban, sűrű erdő közepén egy hatalmas lágerben. Már az első világháborúban is erre használták és nagyon sok magyar meghalt az iszonyú hidegben. A kemény munka után, egy „szabad” estén leültem a zongorához és a 130. zsoltárt próbáltam feldolgozni, ami abban a távoli Sötét éjben gyógyító fénnyel ragyogott.- Itthoni munkájáról már tett említést, azt viszont kevesen tudják, hogy jeles Liszt Ferenc kutató. Hol tart ma az összkiadás?- A kiadónál szerkesztői munkát végeztem a tanítás mellett. Ekkor kezdtük el Liszt összes műveinek a megjeléMéték'éi;’ 1970-ig csak néhány látott napvilágot. Később, mint nyugdíjas, otthon, mert ezt csak így lehetett csinálni, állandóan ezen dolgoztam. Most jutottunk el a kétkezes zongoraművekkel a 46. kötethez.- Hosszú életet, sok megpróbáltatást és munkát kapott az Istentől.- És erőt is kaptam Istentől, mert nélküle a fogság nehéz éveit nem bírtam volna ki. Szerencséd-vágyók, hogy annyi templomos estét, szeretetet kaptam a szüleimtől, az áldozatos budai lelkészeknek is köszönettel tartozom. Azután azért is, hogy Isten elvezetett annyi nehéz út után az orgonához... hogy a legszömyűbb időkben is menedék lehetett számomra a templom, játszhattam, hangversenyeket adhattam. így megoszthattam azt a sók boldogságot embertársaimmal. •- Milyen zenei ars poeticát fogalmazna meg?- Hirtelen nehéz megfogalmaznom, mert nekem mindig természetes volt a zené jelenléte, mint a lélegzetvétel. Sokan mondták már, hogy a zene élni segít. Gyógyít. Én hozzáteszem: hitünket erősíti. Mint zeneszerző sokfélét írtam, kórus- és zenekari műveket, kamaradarabokat, népdalfeldolgozásokat. .. mindig az élet szépségére és jobbítására gondoltam, arra az üzenetre, hogy: mindig van remény, és Isten meghallja imádságunkat.- Néhány hónap és 90 éves lesz! \ r \ 11, - Minden nagy, kerek születésnap a hiányok és mulasztások napja. Többet, jobbat kellett volna csinálnom, buzdítanom másokat is a nemzetépítésre, Hiszem, hogy holnapunk, új évezredünk olyan lesz, amilyennek mi képzeljük. Együtt. Olykor én is elcsüggedek, de bizonyos vagyok abban, hogy a zene, az orgonamuzsika a szavak nélkül is érthető szépségét adja az embernek, és a bánatban, gyászban is ott bujkál annyi dallam, hogy egy pillanatra megérinti a szíveket. Segíti, hogy megmaradjunk minden időben. Fenyvesi Félix Lajos A hangszerek királynőjének orvosa Legalább száz orgonát javított és újított fel eddig az ország különböző részein Fülöp Géza, a pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. orgonajavító mestere. A „hangszerek királynőjének” orvosa 1958-ban kapta első komoly munkáját, amikor a mosonmagyaróvári evangélikus templom orgonáját kellett felújítania. A hangszer - amit a pécsi Vönöczky Endre tervezett, és Stach Mihály épített - érdekessége volt, hogy vázát, és a szélládát a pécsi zsinagógából szállították Mosonmagyaróvárra. A mecsekaljai mester nem csak javítja az orgonákat, hanem játszik is rajtuk. Ő a pécsi belvárosi templom kántora.- Ön az ország számtalan helyén megfordult. Tapasztalata szerint milyen állapotban van a magyar orgonapark?- A harminc-negyven évvel ezelőtti helyzethez képest ma már nem olyan lehangoló a kép. Amikor elkezdtem a szakmát, nagyon sok volt a tönkre ment hangszer. Hasonlóan sok templom gyatra állagához, az orgonák állapota is kritikán aluli volt. Ennek okát a pénzhiányra lehetett visszavezetni. A sok elerőtlenedő gyülekezetnek egyszerűen nem volt pénze orgonájának felújítására. Előfordult, hogy amikor a gyerekek kihúzták az utolsó regisztercsövet, hogy abból légpuska lőszert gyártsanak, akkor hívtak bennünket. Az utóbbi évtizedekben megfordult a tendencia. Ha egy kicsit rosszul szólt az orgona, már szóltak, hogy javítsuk meg. Egyre több helyen ismerik fel, hogy a jó hangszer, a szebb orgonahangzás elengedhetetlen feltétele a vonzó istentiszteleti életnek.- Mi az orgona legnagyobb ellensége? Mitől kell óvni leginkább?- Az orgona legveszélyesebb ellensége á por, a szemét, ami nagyon könnyen tönkreteheti a hangszert. Sok templomba be tudnak repülni a galambok, azok szintén sok kárt tudnak okozni az orgonának is. De a legnagyobb veszély egy-egy hangszerre a kontár szerelők munkája. Korábban kevesebben foglalkoztak orgonajavítással, gyakorlatilag ez a szakma is főváros centrikus volt, és Budapestről nem mindig mentek el egy faluba az orgonajavítók. így kényszerűségből kontárokkal voltak kénytelenek meg- bütyköltetni az orgonákat. Sok olyan orgonát javítottam magam is, amit előttem kellőképpen hozzá nem értő „szakemberekkel” javíttattak meg.- Melyek voltak a legjelentősebb munkái?- Az egyik legnagyobb orgona, amit javítottam, saját templomom, a pécsi belvárosi templom elektromos vezérlésű orgonája volt. A paraméterei tiszteletet parancsolnak: 45 regiszter, 3 manuál, sípjainak száma pedig 3300 körül van. KoFülöp Géza sípjavítás közben moly munka volt még a verseci templom orgonájának a felújítása, ami 30 regiszteres, két manuálos orgona. Ezen kívül nagyon sok 15-20 regiszteres orgonát újítottam fel.- Mire van leginkább szüksége egy jó orgonajavítónak?- Természetes hallásra. Azután több szakma jó ismeretére, hiszen egy orgonajavítás komplex feladat, aminek során van bőrös munka, fémmunka, és nagyon sok asztalos munka. Leginkább azonban hatszor annyi türelemre lenne szüksége az orgonajavítónak, mint amennyi van. Az orgonajavítás, hangolás ugyanis időigényes, sokszor egész éjszakákat igénybe vevő munka. Nem lehet összecsapni, mert az nagyon könnyen visszaüthet.- Mit érez akkor, amikor először megszólal az Ön által felújított hangszer?-Amikor túl vagyok egy munkán, és meghívnak egy orgonaszentelésre vagy egy felújítás utáni orgonahangversény- re, addig nem nyugszom meg, amíg meg nem szólal az orgona, és meg nem hallom azt, hogy a hangjával nincs semmi baj. Az izgalom elmúlását már hála, felszabadultság, öröm érzése követi. És talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy némi büszkeséget is érzek. Az orgonajavítás azért is izgalmas feladat, mert általában az utolsó pillanatban szoktunk elkészülni a munkával.- Egyetért azzal a véleménnyel, hogy az orgona a „hangszerek királynője”?- Teljes mértékben, de csak a sípos orgonák esetében. Egy elektronikus hangszer meg sem közelíti egy sípos orgona hangját. Örülök, hogy egyre több helyen térnek vissza a mechanikus orgonákhoz, hiszen a mai technika mellett már azokon is könnyű billentéssel lehet játszani. Merem mondani, hogy az orgona reneszánszát éli, és én ennek nagyon örülök. Kiss Miklós Á
