Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-11-18 / 47. szám
4. oldal 2001. NOVEMBER 18. ZSinflTI MIRroonDO Jogalkotás az egyházban (Folytatás az 1. oldalról) 2. A mór említett bíráskodási törvény újragondolása. Látszik, hogy az egyházmegyei bíróságok felállítása nagyon nehezen megy, s lehetséges, hogy nincs is rájuk feltétlen szükség, elegendőek a kerületi bíróságok és az országos bíróság (a Bajor Evangélikus Egyház zsinati elnöke elmondta, hogy a mienknél nagyságrenddel nagyobb egyházukban egyetlen bíróság működik). Újragondolandó a szabálytalanságok „jelzőrendszere" is: mi az ügyészek feladata, mire terjed ki jogkörük, milyen szerepe lehet a különböző szintű elnökségeknek a törvénytelenségek feltárásában, a szükséges lépések megtételében. A legutóbbi ülésen néhány pontosítást, kiegészítést átvezettünk a törvényen, a teljes körű átgondolás eredménye később várható. 3. Sürgető szükségként jelentkezik az egyházon belüli munkaügyi kapcsolatok szabályozása, igazodás az állami jogszabályokhoz. Itt olyan egyszerű kérdésektől, mint a lelkészek szabadságának szabályozása, a munkáltatói jogok gyakorlásának szerteágazó szabályozásáig sokféle kérdés megoldásra vár. A zsinat úgy ítélte meg, ez is olyan átfogó áttekintést kíván, ami szükségessé teszi külön ideiglenes bizottság felállítását. 4. A 2000 folyamán lefolytatott általános tisztújítás és az időközönként szükségessé váló választások tapasztalata alapján a választásokról és szavazásokról szóló törvény is átalakításra szorul. A következő plenáris ülésen ez a kérdés is a zsinat elé kerül. 5. Kisebb feladatként megoldásra vár a lelkésszé válás folyamatának pontosítása, a lelkészvizsga kérdése. 6. A zsinat elnöksége tervezi, hogy a hatéves választási ciklus félidejében széles körű gondolkodást indít el az új törvénykönyv alkalmazásának tapasztalatairól. Előkerülhet a zsinat, közgyűlések, presbitériumok, elnökségek feladatkörének újragondolása, az egyház missziói feladatának hangsúlyosabbá tétele a szabályokban, és még sok minden más. A szabályok alakítása ugyanakkor nem csak a zsinat feladata. Szükség van az alapvető szabályokon kívül részletesebb, a helyi viszonyokat is szabályozó szabályrendeletekre. Az országos közgyűlés bizottságaiban, az Országos Irodában is folynak előkészületek szabályrendeletek kidolgozására. Alapvető például saját működési rendjük meghatározása, ami mind az Irodára, mind a közgyűlésre és bizottságaira vonatkozóan folyamatban van. Szabályozni kell a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokról való döntések folyamatát, a különböző munkaágak irányításának, összehangolásának kérdéseit, és még sok mindent, hogy minden a lutheri „szép rendben" folyhasson. Emlékeztetem az olvasókat arra is, hogy a törvényekben számtalan utalás van az alacsonyabb szintű egyházkormányzati szintekre vonatkozóan is szabályrendeletek elkészítésére, egészen az egyházközség szintjéig. Biztatok mindenkit, hogy külön utalás, felkérés nélkül is a saját környezetben felmerülő, visszatérő problémákra dolgozzanak ki útmutatást adó szabályokat. Hiszem, hogy nem áldás nélkül való ezekkel a látszólag lélektelen („lélek nélküli") dolgokkal való foglalkozásunk sem. Az egyházTJra felelősséget ruházott ránk öröm üzenetének hirdetésében. Ez nem könnyű feladat ebben a világban élve, esendő emberek lévén, szükségünk van fogódzókra, támogatásra - egymástól is. Ennek egyik formája a működési elvek kidolgozása is. Bárdossy Tamás a zsinat nemlelkészi elnöke Az egyházi bíráskodásról Nehézségek és megoldási kísérletek Nem örül senki annak, hogy működnie kell az egyházi bíróságoknak. Nem szeretjük, ha az egyházban ilyen jellegű „ügyek" vannak. De talán még többet ártanak azok a helyzetek, amikor annak, aki a bírósági tisztázáson kívül nem lát más megoldást egy ügy megoldására, nincs hova fordulnia. A tavalyi általános tisztújítás során az egyházmegyei szinttől fölfelé meg kellett volna alakulnia az egyházi bíróságoknak, jónéhány egyházmegyében azonban ez sajnos máig sem történt meg. Több helyről hallható indokként, hogy nem tudják összeszedni a szükséges számú jogászt. (Nemlelkészi egyházi bíró csak jogvégzett egyházközségi tag lehet.) A törvény ugyan - éppen az ilyenfajta nehézségek miatt - lehetőséget biztosít arra, hogy több egyházmegye közös bíróságot alakítson, de mintha az egyházmegyék nem tennének meg mindent ez ügyben. A megalakult bíróságok működésével kapcsolatban is hallani kritikákat. Nem egyszer elfekszenek az akták, és nem történik előrelépés az ügyek intézésében. Közben pedig helyzetek elmérgesednek, ami egyértelműen hátráltatja, nehezíti az egyház szolgálatát, s ami miatt egyesek - „elvileg" testvéreink a Jézus Krisztusban - magával az egyházzal is szembefordulnak. A zsinat májusi ülésszakán létrehozott egy ideiglenes bizottságot az egyházi bíráskodás kérdéseinek koncepcionális átgondolására. E bizottság vezetője Csepregi Zoltán lett, aki egyrészt a Hittudományi Egyetem küldötte a zsinaton, másrészt az Országos Egyházi Bíróság lelkészi elnöke. Az alapkérdéseket is újra kell gondolnia a témával foglalkozóknak: maradjon-e a háromszintű bírósági rendszer, mik lehetnek az egyházi fegyelmezés eszközei Az egyház háztartásáról szóló törvény módosítása Az elfogadott költségvetéseket és zárszámadásokat gyülekezeti szinten hirdetésben, közgyűlésen vagy gyülekezeti újságban nyilvánosságra kell hozni, míg az országos presbitérium által jóváhagyott költségvetéseket és zárszámadásokat az Evangélikus Közlönyben publikálják. Reménység szerint a 2000. évről szóló, illetve a 2001. évre vonatkozó zárszámadás és költségvetés valamennyi egyháztag számára hozzáférhetővé vált. Ahol erre a törvény újszerűsége miatt még nem gondoltak, ott a mulasztás mielőbbi pótlása indokolt. A törvénymódosítás harmadik fő területe az egyházkerületek gazdálkodással kapcsolatos feladatainak következetes szabályozása. A törvénymódosítás - igazodva a korábbi zsinat által rögzített elvhez, hogy az egyház- kerület gazdálkodási feladatokat nem lát el - egyértelműsíti, hogy az egyházkerület sem önálló költségvetéssel, sem zárszámadással nem rendelkezik. Az egyházkerületek rendelkezésére álló költségvetési kereteket az országos egyház költségvetésében biztosítják, így ehhez igazodik az előirányzatokkal történő gazdálkodási feladatok, az utalványozási jogkör gyakorlása is. Ugyanakkor a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület és a budapesti székhelyű egyházkerületek eltérő földrajzi helyzete a kifizetések utalványozására eltérő megoldásokat tesz szükségessé, melyek szabályrendelet keretében történő előírására a törvénymódosítás felhatalmazást adott az országos egyháznak. A törvénymódosítás elfogadásával a jelenleg ismert szabályozási ellentmondásokat feloldotta a zsinat, de a törvény alkalmazásából eredő szabályozási igényeket folyamatosan gyűjtjük. Ezért a zsinat gazdasági bizottsága nevében minden kedves testvérünket kérem, hogy észrevételeiket, módosítási igényeiket a zsinat elnökségéhez vagy gazdasági bizottságához juttassák el. Igyekszünk valamennyi ésszerű javaslatot a következő módosítás során beépíteni a törvénybe. Zsúgyel János a gazdasági bizottság elnöke Minden rossznak gyökere a pénz szerelme. 1 Tim 6,10 Az egyház háztartásáról szóló törvényünk a 2000. év I. törvény, amely az előző zsinati ciklus utolsó évében született meg. Tekintettel arra, hogy a törvény 2000. április 18-tól hatályos, az alkalmazásával kapcsolatban nem halmozódhattak fel jelentős tapasztalatok. A törvényben szabályozott feladatok egyike-másika csak a gazdálkodási év bizonyos szakaszában merül fel, így a pl. a költségvetés készítésével, a zár- számadási eljárások működtetésével kapcsolatban csak kevés új tapasztalat halmozódhatott fel a gyülekezeteknél és a különféle magasabb egyházkormányzati szinteknél. Ennek ellenére is szükségesnek látszott néhány pontatlan megfogalmazás javítása, hiszen az egyházi életünkben a konfliktusok jelentős része anyagi természetű ügyek kapcsán merül fel. Sőt néha más természetű ellentéteket is - helytelenül - a gazdálkodással kapcsolatos nézeteltérések keretében vívnak meg az érintettek. Nem volt ez másképp a korábbi időkben sem, és Pál apostol óta a keresztény emberek közössége tisztában van a bevezető igehely igazságával. Ezért hát a gazdálkodással kapcsolatos törvények elengedhetetlen tartozéka a világos, szabatos megfogalmazás, az egyértelmű szabályozás, hogy a pongyola törvénykezés, joghézag ne legyen az eltérő értelmezés és ezzel a potenciális konfliktusok forrása. A törvény módosítása előtt a zsinat gazdasági bizottsága konzultált az országos gazdasági igazgatóval, hogy a törvényt végrehajtó országos egyház véleménye megjelenhessen a törvény- módosítás során. A teljesség igénye nélkül szeretném a fontosabb módosításokat indokolni. A számvevőszékek ellenőrzési kötelezettségei között megjelenik az alárendeltségük körében működő gazdálkodó szervezetek mellett az egyházi szervezeti egységek és intézmények fél- évenkénti ellenőrzési kötelezettsége. Hasonló ellenőrzési feladatokat kaptak a felügyeleti számvevőszékek is, ahol ezeknek az ellenőrzési kötelezettségeknek csak háromévente kell eleget tenni, de természetesen igény esetén gyakoribb ellenőrzésre is sor kerülhet. Ebben a kérdésben az érintett számvevőszékek önállóan dönthetnek. Itt kell megjegyezni, hogy a törvény előkészítése kapcsán javaslatok érkeztek a költség- vetés megvalósításával kapcsolatos évközi beszámolási és ellenőrzési kötelezettségek ritkítására is. Az évközi beszámolásban és ellenőrzésben felesleges adminisztrációt látó testvéreinkkel szemben mind a bizottságban, mind a zsinaton az a vélemény alakult ki, hogy az évközi beszámolás - vagy beszámoltatás - jó lehetőséget teremt az anyagi természetű kérdésekről való folyamatos tájékozódásra, s ez adja az egyetlen lehetőségét a kedvezőtlen folyamatok (túlköltekezés vagy a remélt bevételek működést veszélyeztető elmaradása) hatásainak megfordítására. A zárszámadás jóváhagyása során már nincs mód arra, hogy az előnytelen folyamatokat meg nem történtté tegyük. Csak biztatni tudjuk valamennyi gyülekezeti tagot és presbitert, hogy éljen a beszámoltatás törvényben foglalt lehetőségével akkor is, ha esetleg egyesek fölösleges akadékoskodást látnak ebben. A gazdálkodás nyilvánossága és a folyamatos tájékozódás garancia, hogy egyházunk az örvendetesen bővülő anyagi lehetőségeket kizárólag a közösség javára fordíthassa. Egy másik módosítás az országos közgyűlés hatásköréből az országos presbitérium feladatkörébe helyezi át az egyházmegyék költségvetésének és zárszámadásának jóváhagyását. Ezzel a módosítással valamennyi egyházkormányzati szinten egységesen került szabályozásra a presbitériumok jóváhagyási jogköre. A közgyűlésekkel szemben a presbitériumok operatívabb testületek, s gyakoribb üléseik munkarendjéhez jobban illeszthető a költségvetések és zárszámadások jóváhagyása. Természetesen ez a szabályozás egyetlen egyházkormányzati szinten sem jelenti a gazdálkodási információk hozzáférhetetlenségét a közösség egésze számára. stb.? A munka minden bizonnyal több évig el fog tartani. Mindemellett a szeptemberi ülésszakon megtárgyalta és elfogadta a zsinat a bíráskodási törvény olyan módosítását, ami a bíróságok működését rövid távon is javíthatja. Az előkészítést - az Országos Egyházi Bíróság segítségével - a jogi, egyházalkotmányi és egyházszervezeti bizottság végezte. Az előterjesztő Bodnár Zsolt volt, aki az országos egyház ügyészeként hivatalánál fogva tagja a zsinatnak. A továbbiakban az új szabályozás néhány fontos részletéről lesz szó. Olyan - a tapasztalatok szerint problémát jelentő - technikai jellegű kérdések is szabályozásra kerültek, mint hogy ezentúl a felettes Egyházkerületi Bíróság székhelyére kell benyújtani az egyházmegyei bíróságokhoz címzett beadványokat és panaszokat is. A zsinat, hogy az ügyek intézése ne húzódjon, úgy döntött, hogy ha megalakult Egyházmegyei Bíróság hiányában nincs hova továbbítani az ügyet, akkor az Egyházkerületi Bíróság elnöksége „felszólítja az egyházmegye elnökségét az Egyházmegyei Bíróság megalakításával kapcsolatos kötelezettségeinek haladéktalan teljesítésére, és értesíti a panaszost és panaszlot- tat, hogy az Egyházkerületi Bíróság jár el első fokon". Szintén fontos új szabályozás került a törvénybe azzal kapcsolatban, hogy a bíróságoknak hány napon belül kell megindítania az eljárásokat, éi kitűzni az ügyek tárgyalását. Tételesen is kimondva azt az eddigi elvet, hogy az egyházi bíráskodás két- fokú, részletesen szabályozásra került egy új rendkívüli jogorvoslati forma, a felülvizsgálat. Ezt - jogszabálysértésre hivatkozással - az országos ügyész, valamint az ügy érintettjei kérhetik az Országos Egyházi Bíróságtól. Egy másik új pont szerint nem lehet meghatalmazott, vagyis például ügyvéd egy egyházi bírósági eljárásban „egyházi bíró vagy ügyész az egyházi igazságszolgáltatásban betöltött megbízatásának időtartama alatt". Nem e cikk feladata részletezni, de a témához tartozik, hogy az ügyészek kizárása kapcsán - részben az Országos Egyházi Bíróság által e kérdésről a törvény módosítása előtt hozott ún. Elvi Döntés miatt - jelentős nézeteltérések mutatkoznak egyházi jogászaink között. Még egy rendelkezést kell kiemelni az újak közül. A bizottsági előkészítés során felmerült a nyilvánosság tájékoztatásának kérdése. Kényszerítő eszközök híján ugyanis ez tűnhetne fegyelmező erőnek, ami általában is növelhetné az egyházi bíráskodás tekintélyét. Jogi aggályok miatt azonban csak az került a törvény- szövegbe, hogy a döntés tényének kell megjelennie az egyház hivatalos közlönyében.- ia Andorka Árpád Sztruhár András r ■ A zsinat tisztségviselői J lelkészi elnök Smidéliusz Zoltán, Nemespátró-Gyékényes, 1 1 lelkész, püspökhelyettes ■ nemlelkészi elnök Bárdossy Tamás, Irsa, l közgazda, ehm. felügyelő 1 lelkészi alelnök Lackner Pál, Győr, 1 igazgató lelkész i nemlelkészi alelnök Andorka Árpád, Szekszórd, 1 statisztikus, ehm. felügyelő * lelkészi jegyző Mekis Ádám, Ácsa 1 i Nagyné Szeker Éva, Keszthely 1 I Skorka Katalin, Orosháza i nemlelkészi jegyző Nagybocskai Tamás, Nagyatád, agrármérnök 1 1 Szente Béláné, Békéscsaba, otthonigazgató Vrbovszki Mihály, Szarvas, agrármérnök a jogi, egyház alkotmányi és egyház szervezeti bizottság elnöke az ügyrendi bizottság elnöke az egyházi bizottság elnöke az oktatási bizottság elnöke a gazdasági bizottság elnöke a zsinati gazda helyettese Ittzés András, Budapest, Kelenföld, matematikus Sztruhár András, Oroszlány, üzemvezető Szarka István, Bakonycsernye, lelkész Guóth Emil,Göd, középisk. tanár Zsúgyel János, Miskolc, közgazda • Muntag András, Budapest, Deák tér, akusztikus mérnök Kendeh K. György, Budapest, Angyalföld, lelkész A Zsinati Iroda címe: 1085 Budapest, Üllői út 24. telefonszáma: (1) 317-5290 e-mail címe: zsinat@lutheran.hu • Törvényeink megjelennek az Evangélikus Közlönyben. A 2001. január 7 -/én hatályos törvénykönyv megtalálható az interneten (www.lutheran.hu), valamint nyomtatott formában minden lelkészi hivatalban, illetve, a Zsinati Irodán. t
