Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-11-18 / 47. szám

Evangélikus Élet 2001. NOVEMBER 18. 5. oldal Emlékünnepély képavatással Rendhagyó helyen, az intézmény aulá­jában tartották meg idén a reformáci- ós megemlékezést a soproni Hunyadi János Evangélikus Általános Iskolá­ban. Itt, a főbejárattal szemben látha­tó október 31. óta Tárnok Ildikó festő­művész képe („Luther és Melanchton kettős portréja”), melynek átadása kis ünnepség keretében történt. Zügn Tamás lelkész szólt a reformá­tor Luther életútjáról, ahogy vívódásai, töprengései közepette rátalált Pál apos­tol kijelentésére: „Az igaz ember hitből él”. E felismerés által vezetve munkál­kodott tovább egyháza csendes megúju­lását remélve Melanchton Fülöppel együtt. Eltérő természetük, vérmérsék­letük ellenére gyümölcsöző munkakap­csolatuk eredménye evangélikus hitval­lásunk is. Dr. Tompa Pálné Kiállítás Kőszegen Idén, első alkalommal kiállítással em­lékezett meg a reformáció ünnepéről, az egyházunk kötelékébe ez év augusz­tusában visszakerült kőszegi Evangéli­kus Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola. A mindenki előtt nyitott kiállítás célja, hogy mélyebben megismertesse a diákokat és az érdek­lődőket egyházunkkal. A tárlat áttekinti a protestantizmus tör­ténetét, ismerteti Luther Márton életét, munkásságát és bemutatja a reformáció irányzatait, a protestáns egyházak közös és egymástól eltérő jellemzőit. A látogató részletesen tájékozódhat a magyarországi egyházak történetéről, szervezetéről, ki­emelkedő képviselőiről. Akiállítás anyagát bőséges illusztráci­ós anyag színesíti. (A tárlókban énekes­könyvek, Bibliák, bibliafordítások is lát­hatók, melyeket a tantestület tagjai gyűjtöttek össze.) A gyűjtemény legérdekesebb darabja Tranovszky György (1592-1637) evan­gélikus lelkész „Szentek citerája, énekek muzsikája” című szlovák nyelvű müve, amely századokon át volt a szlovák evan­gélikusok énekeskönyve. A könyv több mint ezer éneket és imádságot tartalmaz, és a nagyobb szlovák közösségek még ma is használják. A kiállított példányt 1841-ben adták ki. Érdekes a könyv csa- tos megoldású kötése is. A kiállítást október 25-én - az iskola tanulóinak és a helyi evangélikus közös­ség képviselőinek jelenlétében - dr. K. Remport Péter kőszegi evangélikus lel­kész nyitotta meg. r Égre rajzolt kereszt üzenete Beszélgetés új kötete kapcsán Pecznyik Pál volt diakónus testvérrel A közelmúltban jelent meg Pecznyik Pál volt diakónus testvér újabb versesköte­te az „Égre rajzolt kereszt üzenete” címmel. A kötet ajánlásában id. dr. Fabiny Tibor professzor így ír: „E ver­sek annak bizonyságai, hogy az Anya- szentegyház Ura olyanokat is felhasznál küldésének eszközéül, akik nem klasszi­kus értelemben vett veretes poéták, ha­nem olyan egyszerű íródeákok, akiknek a szemei az égre tekintenek, akiknek a fülei a Felülről jövő hangra rezonál- nak, s akiknek szíve hitre ébredt, hogy e Krisztus-hit azután az embertársak iránti szeretet melegét árassza tovább. A kötet megjelenése kapcsán a nyolc­vankét esztendős Pecznyik Pál testvért először az életéről és a Fébé Egyesület­tel való kapcsolatáról kérdeztem.- 1943 márciusának végén léptem be a Fébé Anyaház kapuján, ahol Kozma Fe­renc diakónus testvér elbeszélése nyomán ismerhettem meg az Egyesület sokszínű és sokrétű szép diakóniai szolgálatát. A hűvösvölgyi Anyaház volt a kiképző köz­pont, ahonnan a kurzusokat végzett dia­konissza testvérek a gyülekezetekbe vagy más szolgálati helyekre kerültek. Többe­ket kórházakba ápolónői vagy más szol­gálatba állítottak. Mi, diakónusok keve­sen voltunk. Létszámunk 8-10 körül volt. A kurzusok elvégzése után, nyáron Piliscsabán a konferenciák előkészítésé­ben, máskor a Márvány utcai diakónus otthonban idős testvérek gondozásában vettem részt. Szükség esetén az egykori Damjanich utcai Fébé Könyvesbolt szá­mára szereztem be könyveket.- És ezt követte a bagolyirtási szolgá­lat, melyről szintén szólnak versek?- Igen, 1947 őszétől Kozma Ferenc di­akónus testvérrel a Mátrában, a Fébé Ba­golyirtási Üdülőjében végeztük szolgála­tunkat. Az indulástól kezdve, amikor az Egyesület birtokába került, három kis pa­rasztházat kellett lakhatóvá lenni, új ^jtó; kát, ablakokat beépíteni a hiányzók he- lyére. * ’ Utána kerti és gondnoki munkákat végeztem. Vezetőnk Milicsevics Erna dia­konissza testvér volt. 1949-től már fo­gadhattunk vendégeket. A Fébé 1951-es feloszlatását követően - amikor az egy­ház átvette az üdülőt - egy ideig egyhá­zi alkalmazottként végeztem ezt a szol­gálatot, mely 1953 végéig tartott. Bagolyirtáson ismertem meg a felesége­met is.-A diakónus szolgálat, az ottani meg­ELOADASOK: november, 18., december 2., 16., délután 4 órakor, december 8-án este 6 órakor, november 30., december 1., 15., este 7 órakor Jegyárusítás minden nap a 250-5338 telefonon, továbbá hétfő, szerda, péntek délután 14-18 óra között a Duna Palota portáján (317-2790) Helyárak: 1200-, 900-, 700 Ft Koncz Gábor Kossuth-díjas érdemes művésszel a címszerepben, osztatlan sikerrel zajla­nak Madách Imre „Mózes" című drámájának előadásai a Duna Palotában. Felvételünkön az első jelenet, egyiptomi színpadképében (balról-jobbra) Medgyessy Pál - a nagykövet, Körtvélyessy Zsolt - a Fáraó és Koncz Gábor - Mózes. tapasztalások, áldások, emlékek sora ve­zetett aztán a versíráshoz?- Nem, mert verseket már otthon, Kiskörösön is írtam. Egyik vers, melyet 17 évesen írtam, a helyi lapban meg is je­lent. Azon felül is írtam verseket, de azok elvesztek. 1947-ből valók az első versek, amelyek megvannak. Később a szolgálat is sokat jelentett számomra, de még nagyobb hatással volt a Biblia rend­szeres olvasása. Már többször végigol­vastam a Károli-fordítást is, meg az új fordítást is. És az olvasás „élményeinek” lecsapódásai a versek. Prédikációk. Ezt így fogalmaztam meg egyszer: Nem katedrán, sem szószéken (az életút szélén állok) Megváltómról min­denkinek verseimmel prédikálok. De élő tapasztalatok, saját életem tör­ténései és a körülöttünk zajló világ ese­ményei is megjelennek a versekben. Pél­dául a szeptember 11-i amerikai tragédia, melyről szintén született vers, de a most megjelent kötetben ez természetesen még nem szerepel. Eddig Isten kegyelméből négy verseskötetem jelenhetett meg (az első 1990-ben) és egy 40 dalszövegből ál­ló énekfüzet is napvilágot látott. És most jelent meg az ötödik, a Fébé Egyesület gondozásában. Ebben az 1987 óta kelet­kezett költeményeim olvashatók.- Nyugdíjasként is nagy aktivitással végzi Istentől kapott szolgálatai. Hogyan telnek napjai?- Hálát adok Istennek azért a csodájá­ért - mert annak látom - hogy életem utolsó évtizedében több szolgálatot bízott rám, mint a megelőző 70 évben. Ma már túl a 8. évtizeden, főleg leve­lezéssel, versírással foglalkozom. Nagy örömöm, hogy ott lehettem 1989 decemberében a Fébé újraindulá­sánál. Egy életrajzi könyvem is készü­lőben van. Ez valószínűleg az ősz folya­mán fog megjelenni a Bibliaszövetség gondozásában, melynek szintén tagja vagyok. Ezen kívül már 8. éve szolgálhatok a Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány, a MERA rádiós adásaiban. Rövid öt perces bizonyságtételek és evangéliumi versek hangzanak el ilyenkor. Ezek az adások az 1395 méteres középhullámon hallhatók, kedd esténként 21,05 órától. Hő vágyam, hogy amíg csak élek, ve­szendő és kallódó drága lelkeket vezet­hessek az Úr Jézus Krisztushoz evangé­liumi versek és bizonyságtételek által. Hogy ilyen módon is növekedhessen és gyarapodhasson a megmentett drága lel­kek száma, Isten dicsőségére. * Amikor most megköszönöm Pecznyik Pál testvérünknek a beszélgetést, egyút­tal születésnapján tisztelettel és testvéri szeretettel köszöntjük, életére további szolgálatára Urunk gazdag áldását kí­vánjuk, hogy még sokáig szolgálhasson Urunk áldott, engedelmes eszközeként közöttünk. („Az égre rajzolt kereszt üze­nete ” című kötet, mely karácsonyi aján­déknak is kiváló - kapható a gyülekezeti iratterjesztésekben és megrendelhető a FÉBÉ Kht, címén: 2081 Piliscsaba, Jó­zsef Attila u. 7-9. Tel: 06/26/373-423) Herzog Csaba Művészek a Találkozás Házában A soltvadkerti egyházak a kezdet­től fogva bekapcsolódnak a Szüreti Fesztivál rendezvénysorozatába. Az evangélikus gyülekezet a tavaly fel­épült Találkozás Házában két soltvad­kerti művész kiállításának biztosított helyet. A helyben tanító Daróczy Csa­ba természetfotói és a németországi Nanzdietschweiler faluba férjhez ment Ligetvári Anett kerámiái sok száz em­bert vonzottak. Külön a megnyitóra el­jött Anett jelenlegi lakóhelyéről az ot­tani evangélikus gyülekezet énekkara. Templomi hangversenyük után együtt ment át a nép a Találkozás Házába, ahol a kerámiákat Krebsné Tuska Zsu­zsa művésztanár, a fotókat pedig Ká­poszta Lajos esperes-lelkész mutatta be. Ezután pezsgőzés és a „nézelődés” következett. A kiállítókról röviden: Csaba tanár­ember, aki eddigi munkássága elismeréseként 1999-ben elnyerte az év természetfo­tósa címet. Némelykor napokig ül a lessátorban, hogy egyetlen jó fénykép elkészül­jön pl. a fiókáit etető anyamadárról... Ligetvári Anettet alig tudtuk kiszakítani a régi barátnők gyűrűjéből. Hiába, aki egyszer hazajön, azt körülállják és faggatják... Korongozott kerámiákat hozott Vad­kertre. Szerinte nem mindig muszáj meghatározni, hogy mire való egy tárgy. így hát nem is mondjuk ki, hogy ezek vázák, tálak, vagy edények... A kiállítást a soltvad­kerti Szüreti Fesztivál alatt több százan tekintették meg. K. L. Regionális kórustalálkozó Pencen, avagy Petőfi az Észak-Pest Megyei Egyházmegyében Immár hagyománnyá vált a kórusok találkozója az Észak-Pest Megyei Egyházmegyében. A közelmúltban a Váchoz közel fekvő Penc adott otthont a találkozónak. A gyönyörű völgyben elterülő köz­ségbe tíz énekkar érkezett. A kórusok „Petőfi útjairól jöttek”, így kapcsolódott a múlt a jelenhez. Petőfi Sándor első látogatása Pencre, az 1835-36-os tanévben történt. A költő ekkor az Aszódi Evangélikus Gimnázi­umban tanult, és odajártak a továbbtanu­ló penci fiúk is. Ezeknek a diákoknak a nevei bekerültek az irodalomtörténetbe, mert a Petőfi-kutatás nagyon sokat kö­szönhet nekik. (Penc jelenleg is a Petőfi- , kutatás egyik székhelye, ugyanis itt él Jakus Lajos Petőfi-kutató.) Petőfi második penci útja 1838. októ­ber közepére esett. Lánglelkű költőnk, aki ezidőtájt Selmecen tanult, éppen a szüretre érkezett ide nagynénjéhez. Jakus Lajos kutatásai bizonyították, hogy költőnk itt kapta az ihletet „A hűte- lenhez” című verséhez. A költeménynek az a jelentősége, hogy ez az első Petőfi- vers, amely a költő sajátkezű írásában maradt ránk. (Ma az Evangélikus Múze­umban őrzik.) A harmadik és a negyedik út több mint százötven éve történt. (Ennek történetét egy penci iskolatárs, Delhányi Zsigmond hagyta ránk.) Petőfi Pesten - 1840 nyarán - regényt fordított. Cimborái gyakran lá­togatták, ezért nehezen haladt előre a munkában. Az ugyancsak penci Kemény János - a költő közeli barátja - azt aján­lotta, hogy menjen vidékre; Gödöllőre. Itt sikerült befejeznie a fordítást, ezért elha­tározta, hogy meglátogatja az aszódi osz­tálytársakat. így került Pencre. Miután 1839. február közepén Petőfi elhagyta Selmecet, Pestre Vácon keresz­tül ment. (A költő szülei 1846. december és 1848. április között laktak Vácon, a mai Március 15. téren, később a Fazekas (most Petőfi) úton, majd pedig a mai Báthori utcában. A költő természetesen rendszeresen látogatta szüleit. Itt írta „Az anyám tyúkja” című versét 1848 februárjában. A „csővári kaland” is irodalomtörténe­ti jelentőséggel bír. Valóságalapja, hogy Petőfiék Aszódról Pencre tartottak, az 1835-ös karácsonyi szünetre. Csővár alatt - a Hárs völgyben - felborult a szekerük. •Ok lehuppantak a jeges földre, amin a költő jót derült. Az epizódot szintén a már említett penci diákok jegyezték fel. E múltidéző út után térjünk vissza a mához! Mint arról a helyi lelkész beszá­molt, a penci templomot mára kívül-be- lül újjáalakították. (Fischl Vilmos 1999 szeptemberétől lelkésze a gyülekezet­nek.) Penc kis lélekszámú gyülekezet, ezért is nagy a jelentősége annak, hogy - a külső támogatással együtt - összegyűlt 2,3 millió forint. (A gyülekezeti tagok jelentős társadalmi munkát is végeztek.) Maga a templom hajdanán öt évig (1825-1830) épült. Orgonája hamarább volt, mint oltára. Az énekkarokat - a reformáció heté­ben - Detre János esperes köszöntötte. A kórustalálkozó nem verseny, hisz in­nét - lélekben és szellemiekben gazda­godva - mindenki győztesként távozott. Az énekkarok a következő településeket képviselték: Penc, Erdőkürt, Vác (két kórussal), Csővár, Ácsa, Domony, Vanyarc, Aszód, Rád. Néhány ígéretes kivételtől eltekintve, a kórusok többsége már jelentős múlttal bír. Az évenkénti ta­lálkozóra természetesen lelkészeik is el­kísérik őket és az esperesük is mindig velük tart. Mekis Ádám lelkész - az egy­házi zene megyei felelőseként - szent megszállottsággal végzi feladatát, de a kórusvezetőkről is elmondható, hogy lelkesek, szakmailag képzettek. A kórus­tagok pedig nem utolsósorban annak is örülnek, hogy találkozhatnak egymással, s a találkozók végén közösen énekelhet­nek. Pencen is közös énekléssel fejező­dött be a koncert, amelyet Baranyai Ta­más esperes-helyettes igehirdetése vezetett be. A találkozó szeretetvendég- séggel ért véget. Bereznai László Keresztelési kaleidoszkóp Gyermekkorom kedvelt optikai játéka volt a kaleidoszkóp: Egy hengerben elhe­lyezett színes üvegdarabok és egyéb csil­lámló anyagok a kaleidoszkóp forgatásával folyton változó képet mutattak. Ez jutott eszembe, amikor elolvastam a ,,Szeressé­tek őket!" címmel, szülőknek és kereszt- szülőknek a keresztségről íródott köny­vecskét. Nem szokványos tanítást ad a keresztségről, hanem kaleidoszkópszerű- en, sok szempontból, sok oldalról közelíti meg a család, a gyermekáldás, a keresztség kérdéseit és Isten szeretetének a tényét. Már előszó helyett is a Szeretet himnuszát olvashatjuk (IKor 13), mintegy jelezve, hogy mindent a szeretet szemszögéből kö­zelít meg. Bibliai igék, imádságok, hitbeli tanítások, énekek, idézetek, versek és ke­resztelési igehirdetések találhatók benne szép számmal. Az idézetek forrása 131 forráshelyet jelöl meg. Ez a szám azonban nem tartalmazza azt a negyvenegy - olykor csak néhány mondatos - igehirdetést, amelyek a könyv szerző­jének és összeállítójának, Madocsai Miklósnak az írásai. ^S'ÉT^ Szülőknek, kereszt szőlőknek a keresztségről 2001 A könyv nem egyszeri elolvasásra, ha­nem naponkénti olvasásra készült. Elgon­dolkodásra, meditációra, imádságra. Erre utal az egyes énekeket bevezető biztatás is: esténként vagy reggelenként legyünk együtt gyermekünk kiságya mellett. Van hely gyermekünk fényképének a beragasz­tására, továbbá a keresztelés helyének és idejének, a keresztelési igének, a kereszt- szülők nevének, sőt még a családfának a bejegyzésére is. A címlapon Kocsis István szobrászművész rajza látható. (Középen egy szívben az édesanya és édesapa karjai­ban nyugvó gyermek fejére keresztelőkan- csóból hull alá a keresztvíz, felette a Szent- háromság Isten jelképe: háromszög, kereszt és galamb.) Szeretettel ajánljuk e könyvecskét min­den szülő és keresztszülő figyelmébe, hogy újra rátaláljunk a keresztség jelentőségére, és arra, hogy Isten­nek milyen nagy ajándéka a keresztség gyermekünk, kereszt­gyermekünk és mindannyiunk életében. Sárkány Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents