Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-11-18 / 47. szám

4. oldal 2001. NOVEMBER 18. Evangélikus Élet Tudatosabb ökumenéért Középen az újraválasztott vezetőség: D. Szebik Imre, dr. Márkus Mihály és dr. Görög Tibor A Magyarországi Egyházak ökumeni­kus Tanácsa (MEÖT) beszámoló és tisztújí­tó közgyűlést tartott november 6-án, a Bu- dahegyvidéki Evan­gélikus Templomban. A három éves ciklus elteltével a vezetőség számot adott munká­járól és a hazai öku­menikus helyzetről. Dr. Márkus Mihály püspök, a MEÖT elnöke beszámolóját azzal az örvendetes bejelentéssel kezdte, hogy megtörtént a MEÖT új székházának alapkőletétele, az építkezés folyik, és remélhető, hogy 2002 tavaszán felszentelhetjük a Lágymányo­son épült új központunkat. Különösen is jó, hogy ebben a székházban a két protes­táns egyház egyetemi lelkészsége is he­lyet kap, és szomszédságában található majd a katolikus egyetemi lelkészség is, ami a közvetlen kapcsolatteremtés lehe­tőségét segítheti elő. Az elnök részletesen beszámolt a Leuenbergi Közösségnek az észak-íror­szági Belfastban megtartott nagygyűlésé­ről. Hiányosságként vetette fel, hogy „az intézkedésre jogosult egyházi testületek még csak a tudomásulvétel céljából sem tűzik napirendre az elfogadott határozato­kat, nyilatkozatokat vagy az egyéb doku­mentumokat.” Megemlítette az utóbbi idő két ökumenikus eseményét, az Augsburgi Közös Nyilatkozatot és a Vati­kán Dominus Jesus nyilatkozatát, megje­gyezve, hogy „ezek is csak átmenetileg mozgatták meg a közvéleményt.” A MEÖT tagegyházaiban tudatosíta­nunk kellene „mi az, amit kölcsönösen nem tudunk elfogadni egymástól. A dön­tő mozzanat azonban... a kölcsönös íté­lettől való tartózkodás kell, hogy legyen”. Javaslat hangzott el arról, hogy a jö­vőben - a protestánshoz hasonló - orto­dox napokat is rendezzenek itthon. Dr. Görög Tibor főtitkári jelentése felölelte a MEÖT éves tevékenységét. Az évente ismétlődő alkalmak mellett (Ökumenikus Imahét, Nők Világima- napja, Országos Protestáns Napok és Reformációi Emlékünnepély) egyedi eseményeken is képviseltette magát a MEÖT, így Utrechtben, a millenniumi megemlékezésen konferenciát rendezett a „Magyarországi egyházak és a ci­gányság a 21. század elején ” címmel. A Szociáletikai Bizottság pedig dokumen­tumot dolgozott ki „A keresztyén ember felelős részvételéről a társadalomban" címmel. Működik a „Reménység hang­ja” telefonos szolgálat, készül az Öku­menikus Énekfüzet új kiadása. Az ökumenikus esketési liturgiák ügyében az eddigi stagnálásból elmozdu­lás történt. A Szentszék jóváhagyása megérkezett, így december 3-án ünnepé­lyes keretek között aláírásra kerülhet a re­formátusok, az evangélikusok és a katoli­kusok között kötött ún. vegyesházassá­gok esketési rendjét szabályozó megálla­podás. (Az aláírás alkalmával erről részletesen beszámolunk.). Több külföldi konferencián, konzultáción és a német- országi Protestáns Napok rendezvényso­rozatán is képviseltette magát a Magyar- országi Egyházak Ökumenikus Tanácsa. A beszámolókat élénk megbeszélés követte. Többen kifogásolták az Öku­menikus Charta szervezését és aláírásá­nak körülményeit. (Nem értesültek ide­jében, és nem kaptak meghívást jelentős egyháztestek.) Sürgetőleg vetődött fel egy ifjúsági közös program elkészítésé­nek fontossága. Többen is szóba hozták a Magyarországi „belső ökumené” fejle­ményeit, a különböző egyházak közötti közeledés vagy közömbösség kérdéseit. Ezeket többoldalú megbeszéléssel kelle­ne tisztázni, különösen, ha ezek helyileg okoznak súrlódásokat. A nemzetközi ökumené nagyot moz­dult előre, de erről sajnos keveset tudnak híveink. A jobb tájékoztatásért és a tuda­tosításért sokat kellene tennünk! A közgyűlés (5 évnyi várakozás után) felvette tagegyházai sorába a Konstanti­nápolyi Egyetemes Patriarchátushoz tar­tozó Magyarországi Ortodox Exarchátust (képviseletében hazai vezetője, Kalota József esperes mondott köszönetét). Az 1943-ban alakult MEÖT így már 9 tag­egyházat tömörít. További 17 egyház (például a Magyar Katolikus Egyház), és egyházi szervezet megfigyelőstátusszal képviselteti magát a Magyarországi Egy­házak Ökumenikus Tanácsában. Megfi­gyelőtagnak felvették a Habitat for Hu­manity Mozgalom magyarországi szer­vezetét, amelynek nevében dr Bóna Zol­tán mondott köszönetét. A MÖT tisztújító fóruma újabb 3 év­re Márkus Mihály református püspököt választotta a tanács elnökévé. Megerősí­tették tisztségében a MEÖT egyik alel- nökét, D. Szebik Imre evangélikus el­nök-püspököt, Csernák István metodista szuperintendens utódaként pedig alel- nökké választották Mészáros Kálmán baptista egyházelnököt. A főtitkári tiszt­ségben újraválasztották dr. Görög Tibor evangélikus lelkészt. A vezetők mandá­tuma 2004. december 31-ig szól. Legyen áldás a munkájukon! TSZM Ökumenikus ifjúsági találkozó Nyíregyházán Öt szabolcsi és hajdúsági város nyolc egyházi középiskolájának félezernyi di­ákja vett részt a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnáziumban múlt hétfőn rendezett ökumenikus keresztény ifjúsági találkozón. „ Menjetek tehát, tegyetek tanítványaimmá minden népet ’’ - idézte köszöntőjé­ben a krisztusi felszólítást Bosák Nándor, a Debrecen-nyíregyházi római katolikus egyházmegye püspöke. Mint mondta, a fiatalok a szeretet és a jóakarat révén te­hetnek tanúságot a keresztény hitről. A hetedik alkalommal rendezett találkozón Debrecen, Hajdúdorog, Kisvárda, Nagyecsed és Nyíregyháza római és görög katolikus, református és evangélikus középiskolásai irodalmi és ének-zenei előadásokkal mutatkoztak be egymásnak. A felekezetek nyíregyházi közösségeinek életével a rendezvényhez kapcsolódó tárlaton ismerkedhettek meg a résztvevők. Alberti emlékezés a Gulág áldozataira November az emlékezés hónapja, emlékezünk elhunyt szeretteinkre és emléke­zünk azokra, akikről sokáig nem lehetett nyilvánosan beszélni, akik eltűntek és soha nem érkeztek haza. A hozzátartozók hosszú évtizedekig csendes magányukba hor­dozták az elveszett kedves hiányának fájdalmát. Az alberti gyülekezetből - 1944. november 6-án - 75 embert vittek el munkaszol­gálatra, közülük öten tértek haza, a többiek idegen földön hunytak el. Nehéz és fáj­dalmas kereszt volt ez a szeretteiket hazaváró családoknak... Az első nyilvános megemlékezés az alberti gyülekezetben még a változó világ küszöbén, 1989-ben történt meg, ekkor a templom belső falán márványtáblát helyez­tek el, az eltűntek névsorával. Azóta minden évben emlékező istentiszteletet tartanak a gyülekezetben. Az idei alkalmon (múlt vasárnap) Roszik Mihály, a gyülekezet ko­rábbi lelkésze hirdette az igét, Szakály Sándor történész, a Duna Televízió alelnöke pedig rövid előadást tartott a második világháború elhurcoltjairól. Megemlítette, hogy összesen mintegy 140.000 ember eltűnéséről tudnak. Csáky András országgyű­lési képviselő (MDF) az emlékezés fontosságáról szólt, hiszen csak a múlt esemé­nyeiből, tapasztalataiból építkezhet az értékes jövő. Végezetül Szmolár Attila, a gyü­lekezet lelkésze imádkozott az elhurcoltak hozzátartozóiért. Emlékezünk, mert ma már megtehetjük,- és ez a legkevesebb, amit tehetünk. Szmolárné Török Hajnal Magyar-lengyel egyházi kapcsolat, ringóval A bonyhádi evangélikus gyülekezet érdekes módon tett szert ismeretségre a Varsótól 110 kilométerre fekvő Toma- sow település lakóival.- Roman Pawlas tomasowi lelkész, a lengyel egyház ifjúsági osztályának a ve­zetője Jugoszláviából tartott hazafelé né­hány társával, amikor ismeretlenül be­toppantak hozzánk - emlékszik a történtekre Kröhling Dániel esperes - Pawlas sem németül, sem angolul nem tud, egy fiatal kollegája tolmácsolt. Ven­dégül láttuk őket, azután meghívtak ben­nünket a kápolnájuk avatására.- Mit kell tudni a tomasowiakról?- Egykor textiliparáról volt nevezetes a település. Tizenkétezer lelkes, németaj­kú evangélikus gyülekezete volt két templommal. A 2. világháború után gya­korlatilag százhuszan maradtak. Akkori lelkészük megjárta Auschwitzot, mert szót emelt a zsidóüldözések ellen. Érde­meire tekintettel az ingatlanaikat nem ál­lamosították, csak bérbe vették, és akko­ra bérleti díjakat kapnak, hogy az egész lengyel evangélikus egyház (mely ma 80 ezer főt számlál!) ifjúsági munkáját el tudja látni ez a közösség.- Hogyan tartja a kapcsolatot a két gyülekezet?- Többször jártunk már egymásnál lá­togatóban. A lengyel evangélikus egyház­nak van sportegyesülete, mely tömegsport jellegű rendezvényeket szervez. Ilyenre hívtak bennünket is, és számomra kézen­fekvő volt, hogy szóljak a gimnazisták­nak. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangéli­kus Gimnázium három diákjával Scheidler Géza testnevelő tanár járt Len­gyelországban, ahol - a magyarok közül elsőként - elsajátították a ringó nevű sportág alapjait.- A ringó csak nekünk, magyaroknak újdonság, Varsóban 1959-ben játszot­ták először, ma már Ameri­kában, Afrikában és Ázsiá­ban is nagy a rajongótábora. Bennünket is meghívtak egy tanfolyamra, hogy meg­ismerkedjünk a sportággal - mondja Scheidler Géza.- Mit kell tudni a ringó szabályairól?- Ez egy területvédő já­ték, mint például a röplab­dázás, nem eshet le saját te­rületemen a karika. Újsze­rűsége épp a két gumikari­kából adódik, amelyek já­tékban vannak. Egyszerre történik a szerva, és érte­lemszerűen nem csak azt kell figyelni, hova megy a mi csapatunk által eldobott karika, hanem azt is, hogy közben jön a másik. Ha egyik karika sem esik le, ak­kor elkezdődik a taktikai játék. A ringót általában 2-3 fős csapatok játsszák, akár több karikával is.- Találkoztak a sportág megalkotójá­val is?- Igen, és megtudtuk, hogy az úrnak rákos volt a lába, hatszor műtötték, két­szer amputálni is akarták, de nem enged­te. Neki a ringó jelentette a kapaszkodót a nehéz időszakokban, erre tette fel az életét. A pápa áldását adta a játékra, most pedig a különböző országok sportmi­nisztereivel veszi fel a kapcsolatot a sportág szülőatyja. A 2004-es athéni olimpián bemutatójátékot szeretne, hogy később a ringó esetleg olimpiai sportág is lehessen. Máté Réka A KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) Erzsébetvárosi Csoportja no­vemberi rendezvénye: November 22. (csütörtök) este 7 órakor: „Hit és megma­radás Erdélyben ” honismereti Erdély-járó utak ismertetése képmozaikokban. Dr. Szarka György és Maján György előadása. Az előadás helyszíne: Bp. VII., Dohány u. 88. Pápai gondolkodók 2001. november 9-én ünnepélyes keretek között kezdődött az 1 éves Pápai Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör Jubileumi” összejövetele a névadóról elnevezett Általános Iskolában. Rövid „történelmi áttekintést” a szervező presbiter, Borbély La­jos adott. A születésnapi gyertya meggyújtása után Koczor Györgyné tartott áhítatot az aznapi igéről, Gülch Csaba újságíró pedig a hivatásával kapcsolatos hitvallásával tette ünnepélyessé az együttlétet. Az immár egy éves múlttal rendelkező baráti közösség bizonyította létjogosultsá­gát, jövőbe vetett hitét. A globalizálódás tulajdonképpen felértékeli a kisközösségek jelentőségét a társa­dalomban. A kilencvenes évek második felétől Magyarországon a nonprofit szerve­zetek a kulturális és a szociális szféra fontos szereplőivé váltak. A közművelődés nem létezhet közösség nélkül, e kettő a legszorosabban összetartozó fogalom. A művelő­dés a közösség lelke, a közösség a művelődés alapja. Mi motiválta a Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör létrejöttét? Elsősorban a pápai evangélikus gyülekezet közösségformáló erejének növelését tűzte célul. Másodsor­ban azt a célt, hogy létrehozza az újonnan induló evangélikus iskola szellemi hátte­rét. Harmadsorban pedig az a belülről fakadó igény hozta létre a Kört, amely a Krisz­tusban való közös gondolkodást is segítheti a civil szerveződés eszközeivel. Közösségükben az ökumené jegyében eltelt évben, alkalmanként mintegy 30 hí­vő gyűlt össze, egy-egy magas színvonalú előadást követő közös gondolkodásra. Az előadók között volt mérnök, egyetemi tanár, családszociológus, pszichológus, zene­tanár, lelkész, pedagógus. Minden együttlét megerősíthette a résztvevőket a hivatás- tudat és a hit együttes szükségességében. A pápai Gondolkodó Kör tagjai azt remé­lik, hogy a jövőben már a templomba kell áthelyezniük foglalkozásaikat. Úgy legyen. Borbély Lajos I ~3 „Sokszemközt a fájdalommal” A Lillafüredi Pszichiátriai Napokra (nov. 9-10.) meghívtak az ötszemélyes „ kerekasztal ” tagjául. A felkérés szerint a teo­lógiát és a lélekgyógyászatot képviseltem széleskörű és élénk szákhallgatóság előtt. A főtéma a fájdalom (minden formája) volt. A magam részéről a Messiással kezdtem, aki „fájdalmak férfia, betegség ismerője ”, Sok esetben személyiségérlelő a fájó próbaté­tel, ám aki abban helytáll, köze­lebb kerül rendeltetésének betöl­téséhez. Ezt akár egészséges fájdalomnak is nevezhetjük. Kü­lönösen nagy volt az egyetértés abban, hogy az elkényeztetett és agyonkímélt gyerekek-ifják álfel­nőttek lesznek, és nehezen érle­lődhetnek igazán emberré. Az oldott légkörben sokat ta­nulhattunk egymástól. Köszönet a rendezőknek! Dr. Bodrog Miklós November 10-én a Kelenföldi Evangélikus Gyülekezet templomában, szeretet- vendégség keretében tartott előadást dr. Papp Lajos professzor, egyetemi tanár, a Pé­csi Szívgyógyászati Klinika igazgatója a Szeretet jelentősége az egészség megóvásá­ban címmel. A szívspecialista arra mutatott rá bizonyságtételnek nevezhető előadásában, hogy miként függnek össze a fizikai betegségek a lelki problémákkal, s hogy az egészség elsősorban nem a fogyatékosság(ok) hiányát jelenti, hanem lelki egészséget, a lelki betegség hiányát. Hiszen hány „fizikailag” egészséges ember be­teg valójában, vagy beteggé lesz lelki betegségének, fogyatékosságának következté­ben, míg más fizikailag betegek mégis egészségesek lelki egészségüknek köszönhe­tően. Ezért, ahogyan a professzor fogalmazott „én nem gyógyítok, én kezelek”, a gyógyítás ugyanis nem azok kezében van, akik kicserélhetik, kezelhetik a műtőasz­talon a szíveket, hanem Annak a kezében, Aki a kőszíveket új, hússzívekre cserélhe­ti. (Képünkön; szívsebészek műtét közben.) Bottá Dénes felvétele Gyémántdiplomás tanárnő Bartosné Stiasny Éva november 8-án vette át gyémántdiplomáját az ELTE ün­nepélyén. Legalább ugyanennyi időt töl­tött egyházunkban is különböző szolgála­tokban. 1934-ben tartotta első bibliaórá­ját a fasori Luther-körben, mint annak el­nöke, Danhauser László mellett. Bibliá­jának különösen megjelölt helye János 15,14 verse: „Ti az én barátaim vagy­tok...” Ez volt alapigéje. Később szol­gálatot vállalt Sztehlo Gábor otthonaiban. Közös élményeikről ma is szeretettel be­szél, de örömmel eleveníti fel az esti áhí­tatokat, melyeket ott tartottak és azt is, hogy ott tanulták, énekelték együtt az esti éneket: Ó, terjeszd ki, Jézusom... Amikor a gyémántdiploma alkalmá­ból köszöntöttem, a következőket mondta el: A kincseim között van egy prédikáció-szemelvény 20 évvel ezelőtt- ről Ezs 46 alapján. „A szabad szombat bevezetésével a gyermek vajon rohanó felnőtt lábakat lát-e, vagy karokat érez, melyek felemelnek? - A lakásárak foly­ton emelkednek, de az igazi otthon négy­zetmétere milliókat ér Nemcsak az az imádság, ha a kezünket összetesszük, de az is, ha ketten egymás kezét fogják. ” Ezt a néhány gondolatot ajándékozom gyémántdiplomám alkalmából az Evan­gélikus Élet olvasóinak. Én pedig Isten kegyelmére és áldásá­ra mutatva kérem, hogy segítse, erősítse, tartsa meg hitben és szeretetben és az örök élet reménységében. Tóth-Szöllős Mihály » 1 I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents