Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-11-11 / 46. szám
Evangélikus Élet 2001. NOVEMBER 11. 3. oldal Iktatás Máj oson Makán Hargita a Vajdaságból érkezett Magyarországra evangélikus teológiát tanulni, majd Pécsett volt segédlelkész 14 hónapig. Tavaly hívták meg magukhoz a Majos-Mucsfa-Kismányok társult egyházközség hívei, s az év novemberében Hargita meg is érkezett a majosi lelkészlakba. Az eltelt egy év alatt sikerült jó kapcsolatot kialakítania az itt élő közel négyszáz hívővel. Idén szeptemberben letette a lelkészvizsgát, ezt követően a gyülekezet hivatalosan is meghívta lelkészének. A november 3-i lelkésziktatásra megtelt a majosi evangélikus templom. Tolna megye szinte valamennyi lelkésze (köztük református is) elfogadta a meghívást az ünnepségre, amit megtiszteltek jelenlétükkel a környék polgármesterei is. Kröhling Dániel esperes és maga az újonnan beiktatott lelkész hirdetett igét, a meghívólevél átadása után pedig a jelenlévő lelkészek áldáskívánása hangzott el. Az ősi konfirma és a Himnusz elhangzását követően volt alkalmuk a vendégeknek a beszélgetésre, és Hargita ekkor - egyebek mellett - elárulta, hogy különösen örült a nyugdíjas pécsi lelkész, Balikó Zoltán részvételének, akit személy szerint igen nagyra becsül bölcsessége miatt. A vendégek között volt a Majos-Mucsfa-Kismányok társult egyház- község előző beiktatott lelkésze, Cserháti Sándor is, aki Szegedről érkezett, és nosztalgiával emlékezett az itt töltött évekre, kívánva hasonlóan szép és feledhetetlen élményeket, áldott szolgálatot Hargitának. Máté Réka Ostffyasszonyfa lelkésznője A lelkésziktatás előtt egy drága asszony odalépve hozzám azt monda: „Látva ezt a nagy készülődést, úgy érzem, mintha esküvőre készülne a gyülekezet. ”, Visszagondolok szavaira és felkiáltok.... mennyire igaza volt ennek a Vas megyei asszonynak! Mennyire mélyen belelátott a mi Atyánk terveibe. Mert ha nem is esküvőre, de esküvésre készült Garas Krisztina lelkésznő, s vele együtt a gyülekezet is a lelkésziktatás alkalmával, ezen a hűvös őszi vasárnapon Ostffyasszonyfán. Esküre Isten előtt! „ Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj a törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben. ” (Mik 6,8) Isten „felelőssége" a szeretetében van, hogy egyszülött Fiát adta értünk bűneink miatt üdvösségünkre. A lelkész felelőssége a rábízottakban mutatkozik meg, abban, hogy miként sáfárkodik. Mert akire bízatott, attól többet is fognak számon kérni. A népes vendégsereg, a szeretetvendégség zsúfolásig megrakott asztalai és az ünneplés mögött ott van a megbízatás. Számomra - vidéki fiúnak - megdöbbentő élményt jelentett, hogy templomunk zsúfolásig megtelt, az ének hatalmasan zengett; abban a templomban, melyet őseink az első világháború kellős közepén kezdtek el építeni. Akkor építettek ők harangtomyot, amikor a harangokat elvitték, hogy ágyút öntsenek belőlük. Mennyei Atyánk adja, hogy így szóljon az ének minden vasárnap gyülekezeteinkben. Legyen az Ő áldása a mi gyülekezetépítésünkön is, de ez az égbenyúló „ torony ” Isten dicsőségét hirdesse és ne a miénket. ifj. Czöndör István „Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk?" (Lk 24,32) Van-e élet a nyári ifjúsági konferenciák után? A konferenciák résztvevőinek találkozója Tábortalálkozó, 2001. november 16-17. a Budahegyvidék Evangélikus Templomban Budapest, KékGolyó u. 17., a Déli pályaudvartól 5 percre Szálláslehetőséget biztosítunk mindenkinek, aki azt előre jelzi. Hálózsákot hozzatok! A találkozó költsége vacsorával, reggelivel és ebéddel, valamint szállással együtt: 1500 Ft, amit a helyszínen a regisztráció alkalmával lehet befizetni. További információ: MEE Országos Iroda, Ifjúsági Osztály: 1-429-2037, illetve 20-324-9458 (Buday Barnabás) A Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány ösztöndíj pályázata Az alapítvány szeretné elősegíteni a magyar protestantizmus hitbeli, erkölcsi és művelődési örökségének ápolására, gazdagítására magas színvonalon képes értelmiségiek számának gyarapodását. Ennek érdekében ösztöndíjak adományozásával támogatja a tehetséges, de szociálisan hátrányos helyzetű diákok tanulmányait. Az alapítvány az elmúlt években összesen csaknem tízmillió forint tanulmányi ösztöndíjat osztott ki. Várjuk olyan középiskolai tanulók, illetve általános és középiskolai tanári szakokra járó főiskolai és egyetemi hallgatók pályázatát, akik a 2000/2001-es tanév második félévében 4,7-es vagy annál magasabb tanulmányi átlagot értek el, és szociális helyzetük (szüleik / eltartóik anyagi körülményei) csak igen nagy nehézségekkel teszi lehetővé iskoláztatásukat. Pályázni lehet bármilyen típusú intézményből, egyházi, állami és önkormányzati fenntartású iskolából egyaránt. A pályázathoz mellékelni kell: 1. önéletrajzot, mely őszintén, a valóságnak megfelelően mutatja be a pályázó, illetve családja helyzetét, szociális körülményeit, megítélhető módon indokolva meg a rászorultságot, 2. osztályfőnöki / tanári ajánlást, 3. a gyülekezeti lelkész vagy a hitoktató ajánlását, 4. a kívánt tanulmányi eredményt igazoló dokumentumok másolatát. A pályázók fokozottan ügyeljenek a szükséges mellékletek összeállítására, mert bármelyikük hiánya automatikusan a pályázat elutasítását vonja maga után Az alapítvány olyan fiatalokat támogat, akik más szervezetektől, alapítványoktól nem kapnak ösztöndíjat. Kérjük az egyházi iskolák osztályfőnökeit, hogy tanácsokkal, biztatással és szervezéssel segítsék diákjaikat, hogy valóban a leginkább rászorulók és a legtehetségesebbek adják be pályázatukat. Beadási határidő 2001. november 30. A határidő után feladott pályázatokat nem tudjuk figyelembe venni. Cím: Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány, 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/d IV/19. (Az alapítvány számlaszáma: Hanwa Bank, 1088 Bp. Rákóczi út 1-3. Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány: 11400040-20010501.) Lelkésszé avatott presbiter Meghitt, bensőséges Ünnepe volt a fasori gyülekezetnek, november 3-án, amikor a családtagokkal, lelkészekkel, barátokkal és ismerősökkel megtelt templomban, Lukáts Miklóst avatta lelkésszé dr. Harmati Béla püspök, dr. Cserháti Sándor professzor és Szirmai Zoltán esperes. Lukáts Miklósék családja fél évszázada kötődik ehhez a templomhoz, ő maga 30 éve presbitere a gyülekezetnek. Az avató püspök beszédében utalt arra a belső elhívásra (vocatio interna), ami végigkísérte Lukáts Miklós eddigi életét. Lelkében szüntelen érezte a lelkészi szolgálat iránti vonzalmat. Bár az érettségi után az építészmérnöki pálya mellett döntött, (1990-94 között pedig politikusként vállalt közéleti szerepet), ez a belső hang, a szív hangja nem csitult el... Egyre világosabbá vált, hogy Krisztus, az egyház Ura indítja szolgáját a pásztori munkába. Az avató ünnepség azt a külső elhívást (vocatio externa) jeleníti meg, amellyel az egyház hatalmazza fel és küldi ki munkatársát, hogy most már lelkészként is építse Isten népét, a hívek közösségét. Az istentiszteletet követő köszöntések során Cserháti professzor tréfásan arra hívta fel a figyelmet, hogy Lukáts Miklós nem „korkedvezményes” lelkésze egyházunknak. A levelező tanfolyam elvégzése után nem elégedett meg a dia- kónus-lelkészi képesítéssel, hanem továbbtanult. Családi kötelezettségei és mérnöki munkája mellett keményen birkózott a teológiai stúdiumokkal, a görög, a héber, a latin nyelvvel, míg végül is elérte célját. Ezzel a kitartó szorgalmával példát állított sok fiatal elé. Lelkésze, Szirmai Zoltán azt a Lukáts Miklóst mutatta be, aki mindig minden élethelyzetben ugyanaz maradt: szelíd, halk szavú, kevésbeszédű, de Krisztusának és egyházának hűséges és égőszívű elkötelezettje. így dolgozott eddig, mint mérnök, így végezte közéleti munkáját, mint a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Most „szólaljon meg” a lap hasábjain is ez a szelíd, halk szavú új lelkipásztorunk. Idézzük az avató istentiszteleten elhangzott imádságát, vallomását: Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét. Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. Aki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged (Zsolt 103,1-4). Hálát adok Neked Istenem, hogy akaratodat és ígéreteidet nem az én gondolataim, hanem bölcs tetszésed szerint hajtod végre. Amikor napom kisebb-része van hátra, akkor is szolgálatba állítasz még. Köszönöm, amit adtál, köszönöm, amit elvettél, köszönöm, amit meghagytál, köszönöm, amit még ezután adsz, mert minden javamat szolgálja. Szerető mennyei Atyám! Köszönöm az enyéimet, a családi közösséget. Köszönöm, hogy gondviselő szereteted hűséges és áldozatos embereket rendelt mellém, akik alakították életemet, akik segítettek és segítenek ma is. Adtál pásztorokat is, akiknek hitével és bizonyságtételével erősítettél. Úr Jézus Krisztus! Embersorsunkat magadra vetted, testvéreddé és barátoddá fogadtál bennünket, életedet adtad értem is. Ne engedd, hogy hűtlen legyek Hozzád. Erősítsd hitemet, hogy csak Benned bízzam. Erőtlenségem ellenére használj fel eszközül, hogy mindenkin segítő, mindent megértő szeretetedet tudjam továbbadni egyházadban, családomban, munkahelyemen és mindenütt, ahová szolgálni küldesz. Adj alázatos szívet, hogy embertársaimat válogatás nélkül tudjam igazán szeretni és segíteni, akkor, amikor nagy a kísértés felettük ítélkezni és tőlük elfordulni. Légy példám, hiszen Te nem azért jöttél a joldre, hogy elveszítsd az embereket, hanem, hogy megments minket. Adj tiszta értelmet is, hogy a helyes utat mindig meg tudjam találni. És igazgasd, vezéreld, újítsd meg életemet, hogy amit tanításommal építettem, azt életemmel, cselekedeteimmel, mulasztásaimmal el ne rontsam. Szentlélek Úristen! Add a Te Szentlel- kedet nekünk, szolgáidnak, hogy mi a Te Igédet igazán érthessük és a Te népeddel meg tudjuk értetni, hogy üzeneteidet mindannyian befogadjuk, és teremjük az új élet gyümölcseit. Maradj velünk mindvégig, mert ha magunkra hagysz, elrontunk mindent. Éleszd és növeld hitünket, hogy minden látszat és reménytelenség ellenére bizonyosak legyünk abban, hogy munkánk nem hiábavaló és nem bizonytalan cél felé futunk. Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Amen. Nyáregyházáról Nyíregyházára Nyáregyháza - Nyíregyháza. Egyetlen i betű lenne a különbség a két település közt? A posta gyakran téveszti el a leveleket, de akik a két településen élnek, tudják: több a különbség egyetlen í betűnél. Különbség van a gyülekezetek között is. Most a nyíregyházi gyülekezet Nyáregyházáról hívott és választott lelkészt Adámi László személyében. Ünnepélyes beiktatására 2001. november 3-án, szombaton 11 órakor került sor a nyíregyházi evangélikus nagytemplomban. A szolgálatot Bozorády Zoltán püspök-helyettes, esperes végezte. Igehirdetésében - az iktatási meghívón szereplő zsoltárverset választotta alapigeként: „Az Úr minden útja szeretet és hűség azoknak, akik megtartják szövetségét és intelmeit” (Zsolt 25,10) - arról szólt, hogy ennek megtapasztalása közös öröksége mindannyiunknak. Akkor is, amikor nem tudjuk maradéktalanul megtartani szövetségét. Ez a szerető, hűséges Isten vezesse szolgálatában azt, aki most érkezett gyülekezetünkbe. így állhatunk a bizonyságtevés közös szolgálatában. Adámi László igehirdetésének alapigéje az lKor 1,17-18 volt: „Mert nem azért küldött engem a Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangéliumot hirdessem, de nem bölcselkedö beszéddel, hogy Krisztus keresztje el ne veszítse erejét. ” A keresztség fontossága mellett arról szólt, hogy elsőrendű, Krisztustól kapott feladatának tekinti az evangélium hirdetését, amely a keresztről szóló beszéd. A kereszt el is választ, mert hiszen különbség van azok között, akik ezt elfogadták, és akik ezt elutasítják. A kereszt össze is köt azokkal, akik számára Jézus a Megváltó Úr lett. Az iktatást követő ünnepi közgyűlésen többen köszöntötték az új lelkészt: a nyáregyházi gyülekezetből, a Dél Pesti Egyházmegyéből, a fogadó Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéből, a nyíregyházi gyülekezetből, az EKE közösségéből; a testvéregyházak képviselői; Nyíregyháza város részéről az alpolgármester. Az ünnepséget követően a 2001 szeptemberében visszakapott Általános Iskola dísztermében még sokáig beszélgethettek egymással az ünnepségre érkezett testvérek és vendégek. Van különbség Nyáregyháza és Nyíregyháza között. Van különbség a hit megélési formái között is. Madách Imre „Az ember tragédiája” című művének konstantinápolyi jelenetében Tankrét lovag (Ádám) azon kesereg, hogy egy i különbség milyen nehézségeket okoz. Ott a homousion, homoiusion volt a vita, tudniillik hogy Jézus egylényegű-e az Atyával vagy sem. Ott az / közötti különbség nagyobb volt, mint Nyáregyháza és Nyíregyháza esetében, mert hitünket érintette: Jézus megváltói munkájának lényegéről volt szó. Ahol a Benne való egység megvan, ott minden különbség megszűnik, kisimul... Agendánk imádságával köszöntjük új szolgálati helyén lelkésztestvérünket: „ ...Szentlelkeddel vezesd őt minden munkájában. Engedd, hogy kegyelmed gazdagságából mindenkinek azt nyújtsa, amire leginkább szüksége van: az elesettnek segítő kezet, a kételkedőnek világosságot, a bánkódónak örömöt. Áldd meg szolgálatát gyülekezetünk épülésére, neved dicsőségére. Amen " Laborczi Géza * \ i í * Fotó: Bottá Dénes
