Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-10-28 / 44. szám

* Evangélikus Élet 2001. OKTÓBER 28. 5. oldal 2001. október 28-án, vasárnap este 7 órakor bemutatja Madách Imre: Mózes Drámai költemény két részben Elő színpadra alkalmazta Keresztury Dezső Személyek: Jehova hangja Kállai Ferenc Kossuth-díjas kiváló mű­vész, a nemzet színésze Mózes Koncz Gábor Kossuth-díjas érdemes művész Áron Zsolnay András Húr Mihály Csaba Káleb Bicskei Kiss László Józsué Lén árt László Abiram Mucsi Sándor Dátán Rácz Géza Pháraó Körtvélyessy Zsolt Jászai-díjas Országnagy Medgyessy Pál Tiszttartó Csabai János Rendőrfőnök Galgóczy Imre Jókhebéd Jancsó Adrienne Kossuth-díjas érdemes művész Mirjam Forgács Szilvia Cippóra Gáspár Imola Amra moabita leány Szabó Gertrud Kozbi szolgálóleány Horváth Anett * Díszlet- és jelmeztervező: Huros Anna Mária Zene összeállítója: Pacher Gréti Rendező: Udvaros Béla----------------- *----------------­Tov ábbi előadások: november 3-án délután 3 órakor november 4., 11., 18., december 2., 16., délután 4 órakor december 8-án este 6 órakor november 30., december 1., 15., este 7 órakor Jegyárusítás minden nap a 250-5338 telefonon, továbbá hétfő, szerda, péntek délután 14-18 óra között a Duna Palota portáján (317-2790) Helyárak: 1200-900-700 Ft Madách Imre 1860-ban, 32 éves korában megírja a Tragé­diát, s nyomban elkezdi a Mózest. 1861. november 16-án be­fejezi és küldi egyenesen az Akadémiának a tragédia-pályázat­ra (amit nem nyer meg!). Ezek szerint a Mózes Madách pályá­jának végső állomása, mondanivalójának teljes kifejtése. Amíg a Tragédiában a küzdés célja a küzdés maga, - a Mózesben a küzdelem elnyeri célját, Kánaán földjét. A történelem hajnalán fellépő népek és nagy egyéniségek önmagukon túlmutató példázatok hordozói. A Mózes-dráma a törzsek szövetségéből néppé formálódott ősi zsidóság és első vezére, Mózes története. Gigászi alakja ráébred hivatására, át­adja magát sorsának, megteremti ennek mitológiáját. Három tettével szervezi meg a zsidóságot:- szabadságot hoz; kiszabadulás Egyiptomból- törvényt alkot; Hóreb-hegyi Tízparancsolat,- vallást teremt; az ősapa vallása (Ábrahám-Izsák-Jákób) az O révén alakult véglegessé (Adonáj). A történelem első mo- noteista vallása. A mágia és a misztikum elutasítása. Az igazság birtoklásának szent örömétől eltelve, a kiválasz­tottság tudatának elragadtatásában az intellektualitás és az erköl- csiség ki hangsúlyozása vált a mózesi zsidó-vallás legfőbb köve­telményévé. Megtiltotta, hogy Istent látható alakban tiszteljék. Érzéki szemlélet helyett a szellemi törekvések jutottak érvényre. Hogyan lehetséges az, hogy egyetlen ember ilyen rendkívü­li tevékenységet fejt ki, hogy közömbös egyénekből egy népet alakít, megmintázza e népnek végleges karakterét, sorsát évez­redekre meghatározza! Erre ad választ Madách drámája. A műnek hányatott, mostoha sorsa volt. Az Akadémia pá­lyázatán figyelemre sem méltatták. Színpadra a Kolozsvári Nemzeti Színház vitte először, 1888-ban. Két előadást ért meg! A budapesti Nemzeti Színház 1925-ben próbálta felújíta­ni; teljes sikertelenséggel. Jászai Mari, Abonyi Géza sem tud­ták élményszerűen tolmácsolni Madách művét. Keresztury Dezső érdeme az élő színpadra alkalmazása, amelyet 1966-ban a veszprémi Petőfi Színház mutatott be sikeresen. Végül a Nemzeti Színház 1967. novemberében óriási, megérdemelt si­kerrel mutatta be Marton Endre rendezésében és a felejthetet­len Sinkovits Imrével a címszerepben. Az Evangélium Színház művészei - in memoriam Madách Imre és Sinkovits Imre - ennek a legendás előadásnak a staféta­botját igyekszünk átvenni, - és befutni vele a közönség szívébe. 2001-ben, a Reformáció ünnepén Udvaros Béla Tisztelendő milliomos Bruttó másfél millió forint. A Legyen ön is milliomos című népszerű vetélkedő egyik közelmúltbeli adásából kiderült: ennyivel gyarapodott a győri Lackner család kasszája. No és ehhez az örömhöz igazi - nettó - boldogság is érkezett, az ötödik gyermek, a kis Orsolya személyé­ben. A családfő tévés szereplése bizonyá­ra sokaknak meglepetést okozott, hiszen Lackner Pál a győri evangélikus gyüle­kezet igazgató-lelkésze. Sikeres vetélke­dése hittanos diákjai közt sem maradt visszhang nélkül. Egyikük felelés köz­ben utalt rá, hogy telefonos segítséget kéme.- Az ember számára teljesen termé­szetes igény, hogy időnként kipróbálja önmagát, kipróbálja tudását. Olyan en­nek a vetélkedőnek a szellemisége, amellyel azonosulni tudtam, hiszen nem a másik ellen, nem a játékostársak rová­sára vetélkedtünk. A homo sapiens, az értelmes ember fontos fogalom, de leg­alább ennyire lényeges a homo ludens, a játékos énünk is. Ha valaki nem szeret játszani, akkor ott valami komoly baj van. A játék taktikai, tanulási szempont­ból is fontos, de a közösségépítő hatása legalább ilyen lényeges - vélekedett ér­deklődésünkre az újdonsült „milliomos”, majd hozzátette: egy-egy ilyen alkalom­mal a lelkészek is bizonyítani tudják tá­jékozottságukat, műveltségüket. Illetve azt is, hogy a mindennapi élet számukra teljesen „normális életforma” és nem va­lami felhők feletti elefántcsont-toronyban élnek. Azért azt megjegyezte: a játékve­zető nem tudott „elvonatkoztatni” a vele szemben ülő versenyző hivatásától, hi­szen őt némi távolságtartással, nem a többieknél megszokott módon, nem a keresztnevén szólította. Lackner Pál szereplése nem egyedülálló, nem minden előzmény nélküli esemény a magyarországi evangélikus egy­házban. Jópár év­tizeddel ezelőtt, Harmati Béla püs­pök, akkor segéd­lelkészként meg­nyerte a Shakes­peare és a magyar dráma című tele­víziós vetélkedőt. Utána, az 1979- 80-as tanévben az evangélikus teológia csapata egy törté­nelmi vetélkedőn végzett első helyen, majd öt esztendővel később szintén a teo­lógusok - köztük Lackner Pál - szerezte meg a pálmát a diákpolitikusok tévés ver­senyében. Ez utóbbinak akkor - érthető okok miatt - érdekes „akusztikája” volt.- A lelkész ilyen vagy olyan módon állandó közszereplő, de egy játéknál mégis csak működésbe lép az izgalom. Ráadásul nem a kamerák előtti székben, hanem - nálam - a két felvétel közötti éjszakán. Hajnali háromkor határozottan rossz és nyomasztó álmokból ébredtem: kérdések sorjáztak előttem, amelyekre természetesen nem tudtam válaszolni. Végülis úgy indultam versenybe, ha az első öt kérdéssel sikeresen megharcolok, akkor nincs szégyellnivalóm. Ahogy az elért eredményből kiderült, inkább örülnivalója „akadt” a másfél- millió forintos nyeremény miatt. Hogy Lacknerék ezt mire költik el, arról egy­előre még nem döntött a családi kupak­tanács. GUlch Csaba (Kisalföld, 2001., szeptember 26.) Passió - J. S. Bachról A kutatásoknak köszönhetően a legnagyobb (evangélikus) zene­szerzőnkkel kapcsolatosan is egyre becsesebb emlékekre, is­meretekre bukkanunk. Maurucio Kagel dokumentumai szerint a Bach család -a 16. század vallás­üldözése elől - Magyarországról menekült Thüringiába. Az üldö­zöttek későbbi utódaként szüle­tett a zseni. Johann Sebastian Bach árva­gyerekként nőtt fel és méltatlan körülmények között működött. A téma feltétlen megérte egy passió megkomponálását, amit még az 1985-ös Bach évre rendeltek meg Kageltől a Berlini Ünnepi Hetek szervezői. A passióban 33 korái és kantáta részlet - Bach írásai, leve­lezése és a J. F. Agricola Bach ha­lálára, 1751-ben írott nekrológja szövegével - került feldolgozás­ra. A passió feleleveníti a ben­nünk élő Bach-hagyományt, ami közelebb áll hozzánk, mint - mondjuk - akár Shakespeare tra­gikus alakjainak története. Bach szellemisége minden kor és sze­mély fölött áll: a hagyományt őr­ző és továbbadó egyéniség. Esz­mevilága mindig aktuális: meg­szentelte az életet. Kagel ironikus zenével adja tudtunkra, hogy Bachot szentté lehetne avatni. Különös mű ez a passió, de különössége dacára is meghatva emlékezünk vissza az október 9-i hangversenyre, amelyen maga Kagel volt a narrátor. És persze nem kis büszkeséggel Kovács László karmesterre és a magyar származású Michael Nagy szó­listára. Örvendetes lenne, ha Maurucio Kagel a jövőben a ze­netörténet magyar zeneszerzőit is hasonló módon megörökítené. Dobler Magda, zeneesztéta SEMPER REFORMANDA Október 27-től kezdve kilenc héten át jelentkezik Semper reformanda - Éneklő reformáció címmel a Duna Televízió új sorozatműsora. Az adások minden alkalommal szombaton 13 órakor kezdődnek. Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos feldolgozásában és előadásában Luther és a magyar reformátorok énekei hangzanak el, Fabiny Tamás szerkesztő kalauzolásával pedig a reformáció egy-egy jelentős helyszínét ismerhetik meg a nézők. A XVI. században a reformátorok szinte beleénekelték a reformáció tanait né­pünk szívébe. Ezzel is magyarázható a lutheri tanok gyors terjedése hazánk­ban. Vajon mennyiben lehetnek még ma is aktuálisak ezek a köze! ötszáz éves énekek? Erről kérdeztük az énekfeldol­gozások szerzőjét, Gryllus Dánielt.- Sok úgynevezett mai éneket nem érzek annyira a magaménak, mint adott esetben ezeket a kicsit maivá csiszolt ré­gieket. Az egyik nyári táborban elővet­tem az egyik Sztáray-éneket, - szinte üdén hatott a tucatnyi egyforma, ameri­kai stílusú ének után...- Valamikor éneklő egyháznak nevezték az evangélikus egyházat. Megillet-e még minket ez a jelző?- Én nagyon örülök, hogy ebben az egyházban már kiskorom óta éneke­lek, nemcsak a gyülekezet­ben, hanem a Lutheránia énekkarban, passiókat és egyéb oratóriumokat. Vég­telenül nagy boldogság volt számomra, hogy hús­véthétfőn, éppen a Deák téren rendezett jótékony- sági koncerten, az általunk művelt muzsika is teret kapott egyházunkban. Persze ifjúsági táborokban és templomi koncerteken már eddig is jelen volt. Azt hiszem, hogy ez a stí­lus is alkalmas arra, hogy közösséget teremtsen. S ha már együtt is tudunk énekelni, akkor biztos, ’ hogy azon az úton járunk, amit az elődeink kijelöltek számunkra.- De vajon mernek-e még énekelni az emberek, ha ilyen profi technikával ké­szült CD-ket hallgathatnak?- Valós ez a veszély, de talán az ének­stílusunk is inkább a közösségi éneklés­hez igazodik. Direkt nem csináltunk sem­mi szólót, kifejezetten közösségi jelleggel adjuk elő az énekeket. Olyan hangneme­ket választottunk, hogy bárki, bárhol ve­lünk énekelhet. Talán érdemes lenne eze­ket az énekeket egy kis kottás füzetben külön is kiadni, ezzel a nagyon egyszerű gitárkísérettel. A gitár praktikus, mert kéznél van, és sokan tudnak rajta játszani.- Mennyiben autentikus ez a fajta ze­nei feldolgozás?- Lehet, hogy nem is mindig gondo­lunk arra, hogy miként dolgoztak a refor­mátorok. Luther fogta a már több száz éve énekelt gregoriánokat, különböző dallamokat, és megpróbálta a korához igazítani őket. Azután jöttek mások, akik ellátták különféle kíséretekkel. A mi fü­lünkben leginkább talán a XVIII. századi barokk kíséret él. De ezzel máris ugrot­tunk kétszáz évet. Hát akkor ugorjunk még háromszáz évet! Teljesen a reformá­torok szellemében járunk el, ha ezeket az énekeket mai módón énekeljük. * *-A reformáció korabeli énekeket ha­marosan láthatjuk a Duna Tv képernyő­jén is. A filmsorozatról a szerkesztőt. Fabiny ,Tamást kérdeztük.- Régi álmom volt, hogy filmre vi­gyük ezeket az énekeket, mert ezen ke­resztül nagyon jól lehet szemléltetni a reformáció tanítását és gyors terjedését.- Fogalmazhatunk úgy, hogy a refor­mációnak jó volt a médiastratégiája?- Mondhatjuk ezt, hiszen a kor jelen­tős „tömegtájékoztatási médiuma” volt az éneklés. Luther zseniális volt ezen a téren is, hiszen nem csak veretes iratokban, ha­nem a nép által könnyen megjegyezhető s továbbadható formában is rögzítette a re­formáció tanítását. A megigazulás tanítá­sától kezdve a keresztségig vagy a tízpa­rancsolatig, nagyon népszerű énekeket al­kotott. Tanítványai, a magyar reformáto­rok, folytatták ezt a hagyományt.-A slágerek ma is milliók lelkivilágára hatnak, de mintha teljesen kettévált vol­na a szent és a profán ének Ez abban az időbén másként volt?- Ennyire nem volt külön a kettő. Sok­felé még kocsmákban is énekelték az emberek ezeket a vallásos énekeket. De említhetem Balassi költészetét, aki élete nagy részében szerelmi és vallási költé­szetet is művelt. S a kettőt összekapcsol­va úgy tudott beszélni a szerelméről, mintha Istenről beszélt volna, és úgy tu­dott beszélni Istenről, mintha a szerel­méről beszélt volna...- Hogyan épül föl a kilenc részes so­rozat?- A reformáció terjedését földrajzi szempontból is bemutatjuk. A műsor el­ső két része a németországi Luther-váro- sokban játszódik. Az „Erős vár a mi Iste­nünk” korái például Wartburg vára alatt sz.úlal meg. Majd Sopronon kcitsszlül cl­jutunk a történelmi Magyarországra, ahol egy Speratus ének hangzik fel. Ellá­togatunk Magyaróvárra, ahol Huszár Gál működött. O adta ki Dévai Bíró Má­tyásnak, a magyar Luthernek, egyik éne­két. Győrön át eljutunk Sárvárra, Pápára, amelyek szintén jelentős reformációi központok voltak...- Az énekfeldolgozásokon kívül mi látható még?- Két idősíkban mutatjuk be azt a helyszínt, ahol éppen vagyunk. Egyrészt a múltat próbáljuk megidézni szakértők segítségével, különböző régi bibliákkal, énekeskönyvekkel, gyülekezetek szelle­mi és tárgyi kincseivel illusztrálva. Emellett pedig igyekszünk bemutatni a gyülekezetek, intézmények jelenlegi életét. így szeretnénk a múltnak és a je­lennek egymást gazdagító, egymásba fo­nódó kettősségét ábrázolni. A műsor to­vábbi részeiben pedig a történelmi Ma­gyarország egész távoli részeire is ellá­togatunk. Bornemisza Péter segítségé­vel, aki Detrekőn működött, eljutunk a mai Szlovákia és Ukrajna területeire. Sor kerül a festői szépségű Torockó be­mutatására is. Délvidéken, a mai Horvá­tországhoz tartozó Laskón, Sztáray Mi­hály működési területét ismerhetjük meg. A filmfelvételek során - harminc nap alatt, tízezer kilométert megtéve - hét országot látogattunk meg.- Milyen összefoglaló címmel és mi­kor láthatjuk a filmsorozat első részét?- „Semper reformanda” címen, va­gyis az egyház állandó reformációra szorulására utaló reformátori mondattal mutatjuk be a sorozatot, amelynek alcí­me „Éneklő egyház”. Az első részt októ­ber 27-én, szombaton láthatjuk 13 órá­tól. A sorozat rendezője Hevér Zoltán, az operatőr Sibalin György.- Ha valaki lemarad az adásról, be­szerezhető-e videokazettán is a műsor?- Ha gyülekezetek, intézmények igényt tartanak a műsorra, akkor van ar­ra lehetőség, hogy - gyakorlatilag ön­költségi áron - a Duna Tv segítségével sokszorosítsuk és terjesszük. El tudom képzelni, hogy iskolákban, hittanórákon, ének- és történelemórákon nagyon jó il­lusztrációs anyag lehetne. Megrendelhe­tő a Duna Tv Közönségszolgálatánál. Gáncs Péter 4 t > Zsoltárt éneklő Gryllus fivérek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents