Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-10-21 / 43. szám
4. oldal 2001. OKTÓBER 21. SAJTÓKÖZLEMÉNY Repülőtéri Lelkészek Nemzetközi Szövetsége (I.A.C.A.C.) A világ számos repülőteréről mintegy 80 polgári repülőtéri lelkész gyűlt össze 2001. október 1-5. között Indianapolisban. Jelentőségét új megvilágításba helyezte szeptember 11.. miután a konferencia középpontjába a „válság-élményt " helyezték. A Nemzetközi Repülési Szállítási Szövetség (IATA) részéről Bill Berry elmondta, hogy„ Repülőtereinken a lelkészek fontos szerepet játszhatnak bármilyen válsághelyzetben. A lelkészek kifejezésre juttatták együttérzésüket az Egyesült Államokkal és a legkülönbözőbb felekezetű és vallású emberekkel. ” Ahogyan a lelkészek a repülőtereken az emberiség szolgálatában tevékenykednek, az a különbözőségekben is az együvé tartozást demonstrálja. A hét folyamán a lelkészek felkerestek zsidó és iszlám központokat, ezzel is kinyilvánítva egységüket ebben a fontos munkában. Repülőtéri Lelkészek 34. Nemzetközi Konferenciája Indianapolis, Indiana USA A Repülőtéri Lelkészek Nemzetközi Szövetsége (International Association of Civil Aviation Chaplains - IACAC) évente mindig más országban rendezi meg a repülőtéri lelkészek konferenciáját. Idén az Amerikai Egyesült Államok egyik metropolisza, Indianapolis volt a házigazda. Ezen a konferencián vehettem részt, mint a Budapesti Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér lelkésze. Összesen 85 repülőtéri lelkész vett részt a konferencián szerte a világból. A konferencia nyitó istentiszteletet Walter Meier, az IACAC elnöke tartotta, aki kiemelte az egységre való törekvését és a repülőtéri lelkészi szolgálat fontosságát. Naponta reggeli áhítatokkal kezdtük a napot. Külön volt katolikus és protestáns áhítat. A konferencián előadást tartott a Nemzetközi Polgári Repülő Szervezet (International Civil Avaiation Organization - ICAO) elnöke. Ennek az 1944-ben alakult nemzetközi szervezetnek 187 tagállama van kanadai (Montreal) központtal, és elsősorban arra törekszik, hogy a tagállamok repülési feltételeit segítse mindenféle szempontból és szinten. A második előadást a Nemzetközi Repülési*Szállítási Szövetség (International Avaiation Transportation Association - IATA) egyik vezetőségi tagja tartotta. E genfi központú szervezet elsősorban a vészhelyzetek tervezésére „Airline Emergency Planning” helyezi a hangsúlyt. Végül kiegészítve az elhangzottakat, az IACAC elnöke a repülőtéri lelki segélynyújtásról - „emotional first aid” - beszélt, és elmondta részletesen, hogyan kell vészhelyzet esetén cselekednünk. Felkerestük Indianapolis legnagyobb zsidó központját, ahol kérdéseket tehettünk fel a rabbiknak, akik őszinte válaszokat adtak. Az USA és Kanada iszlám központjába is ellátogattunk. Muzulmán imádságot hallgattunk végig, és az amerikai, ill. kanadai iszlám közösségeket magába foglaló iszlám központ főtitkára - dr. Sayyid M. Syeed - előadást tartott az „Iszlám amerikai tapasztalatai” címmel. Az előadás után szintén lehetett kérdéseket feltenni. (Két kérdést tettem fel arab nyelven a főtitkárnak, amelyet utána azonnal angolul is megismételtem.) A konferencián több részfeladat közül lehetett választani. így az egyik csoportban a repülőtéri lelkűiét volt a téma, a másikban a családok lelkigondozása a repülőtereken, a harmadikban pedig az alkalmazottak lelkigondozásáról lehetett megosztani a tapasztalatokat. A konferenciát követően az évi rendes közgyűlését tartotta meg a szövetség, ahol a közgyűlés - egyhangú szavazással - felvett szavazati joggal bíró rendes tagnak a Repülőtéri Lelkészek Nemzetközi Szövetségébe. Öröm számomra, hogy magyar evangélikus lelkészként elsőként lehetek tagja a 34 éve működő, nagy hagyományokkal rendelkező repülőtéri lelkészi szövetségnek. Fischl Vilmos Szárazföldi csoportkép - „repülős lelkészek" Indi híres autóverseny-pályájának főbejáratánál A Biblia jelentősége Közép- Kelet-Európábán a millennium fényében A Románia Felekezetközi Társulat 2001. október 5-7. között nemzetközi szimpóziumot szervezett Kolozsváron a fenti téma jegyében. Október 5-én a kolozsvári Farkas utcai református templomban Tarr Kálmán, a Magyar Bibliatársulat főtitkára prédikált a megnyitó istentiszteleten, amelyen részt vettek a Romániai Felekezetközi Bibliatársulat tizenkét tagegyházának képviselői, valamint a különböző kolozsvári felekezetek gyülekezeteinek tagjai. Az október 6-i tudományos szimpózium a Babes-Bólyai Egyetem dísztermében zajlott, ahol az egyetem rektora, Andrei Marga professzor (korábban kulturális miniszter) tartott bevezető előadást a Biblia szerepéről Kelet-Európa kulturális és civilizációs fejlődésében. Bartholomeu Anania kolozsvári ortodox érsek a Biblia szövegének mai nyelvre fordításáról tartott előadást, bemutatva a bibliafordítások történetéből ismert nehézségek mai értelmezését. Urs Joerg svájci református lelkész, a svájci Bibliatársulat főtitkára a Biblia jelentőségéről beszélt a mai svájci társadalomban. Gööz Bertalan, szlovákiai magyar református lelkész, a Szlovák Bibliatársulat főtitkára a roma nemzetiség .szlovákiai helyzetéről és a Biblia cigány nyelvre való fordításának nehézségeiről adott tájékoztatást. Tarr Kálmán református lelkész, a Magyar Bibliatársulat 50 éves történetéről és „A Biblia jelentősége a magyar szellemi életben” címen tartott előadást. Isten országa közöttetek van- Gondolatok az „ Örömhír a nagyvárosnak II. ” konferencia után Evangélikus Élet 1 Alig fejeződött be csütörtök délben az október 8-11. között, a Deák téri Evangélikus Gyülekezet vendégszeretetét élvezve, a városi missziós konferencia, rövid kiértékelésre hívták össze a Szatmárnémetiből érkezett presbiter-csoportot. A búcsúzás előtti percekben azt kérte tőlük a konzultáció vezetője, dr. Anne- Marie Kool, hogy mindenki foglalja össze egy-egy mondatban, mit visz haza magával. Az egyenként megszólítottak különféle fogalmazásban, de lényegét tekintve azonos mondanivalót fejeztek ki: nagyon sok lelki segítséget kaptunk, rengeteget tanultunk, tele van a fejünk, el kell telnie egy időnek, míg letisztul a sok ismeret, és utána tudjuk majd gyakorlatba vinni a tanultakat. Nemcsak az erdélyi kedves presbitertestvéreknek volt ez a véleménye, hanem valamennyi résztvevőé, akik - mintegy 110 regisztrált személy - végighallgatták az előadásokat, részt vettek a munkacsoportok megbeszélésein, ellátogattak hajléktalan szállókra, meghallgatták a városi missziót folytató intézmények beszámolóit. Sűrű, meggondolkodtató, tájékoztató és munkára serkentő program részesei voltunk valamennyien a Protestáns Missziói Tanulmányi Intézet által rendezett második ilyen témájú konzultációján. Jézus ígérete és egyházunk tanítása szerint: Isten országa ott van jelen városban és falun, ahol az evangéliumot hirdetik (Lk 10,16, ti. igében és szentségekben). És kicsinyeiben: az árvák, özvegyek, gyermekek, a társadalom peremére szorultak iránti gondoskodásban (Mt 25). A mostani konzultáció (az előző 1998 őszén volt) Isten országának jelenlétét kutatta és fedezte fel a nagyvárosban. Ezt szolgálták a reggeli áhítatok, amelyeken Isten országának megnyilvánulásait vettük sorra életünk különböző területein. Az előadások részben azokat a problémákat járták körül, amelyek különösen is a városokban vetődnek fel: a globalizácó, az elszigetelődés, részben pedig Isten országának ismérveit kívánták megfogalmazni. Azt hiszem, minden résztvevő megérezte, hogy a zajos, békéden környezet ellenére Isten itt van közöttünk, a nagyvárosban is, nyomon követhető a keresztények életében, a gyülekezetek tevékenységében, a szeretet szolgálataiban. Különösképpen három közösséget kívánt a konzultáció az Isten országának valósága elé állítani, hogy lássuk, milyen módon használja fel őket Isten a nagyváros javára. Ezekről és ezekkel az emberekkel három munkacsoportban beszélgettünk. Az elsőben a krízis-helyzetben lévők között szolgálókat próbáltuk megszólítani, azokat, akik a szegények, a veszélyeztetettek, deviánsok, hajléktalanok, szenvedélybetegek, prostituáltak vagy menekültek között dolgoznak vagy erre éreznek elhívást. Gondok, nehézségek, örömök és eredmények, problémák és kudarcok kerültek megbeszélésre, de azzal a meggyőződéssel, hogy Isten országa jelenlétében munkálkodnak, hiszen a mintát Jézus Krisztus szolgálatából merítik, az O élete a mai keresztények modellje is. A második csoport a politikai, intézményi, üzleti vezető embereket, média- szakembereket célozta meg, hogy őket segítse Isten országa jeleinek felismerésében és terjesztésében. Mivel ez a réteg az, akik sok mindenben döntenek, az ő életük és meggyőződésük mintája sokak sorsát befolyásolhatja. A harmadik csoportba azokat a tanítványokat hívták, akiknek szolgálata a város lelkiségét határozhatja meg: tanárokat, oktatókat, lelki gondozókat, akiket sokszor alábecsül még a keresztény közvélemény is. Ezen az alkalmon felmérhették fontosságukat, egymást bátoríthatták és tapasztalataikat kicserélhették. A konferencia fő előadója Mark. R. Gornik New York-i református gyülekezeti lelkész volt, aki nagy tapasztalattal rendelkezik a nagyvárosi gyülekezetépítésben. Isten országa jelenlétét példázta az is, hogy a szolgálók-előadók hány fe- lekezetből kerültek ki (református, katolikus, evangélikus, metodista, baptista), de talán az is, hogy ebben a zaklatott világban hány országból érkeztek a résztvevők (USA, Anglia, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Ukrajna). A krónikás is megpróbálta a maga számára megfogalmazni azt az üzenetet, amit magával vihet, és ami segítheti további szolgálatában. Ez egy mondatban talán így hangzik: Isten országa jelen van közöttünk, jelei pedig a só-szerepet betöltő emberek, az élő gyülekezetek és a mindenki előtt nyitva álló, üdvösségre vezető kapuk. A konzultáció célját akkor érte (éri) el, ha a résztvevők megízesítik a nagyvá-' ros életét, eleven tagként épülnek be az élő egyház testébe és kaput tárnak minden bűnös ember számára. Isten Országa közöttetek van. Nem kell keresni, nem kell várni, nem nekünk kell létrehozni, Isten kegyelméből ajándékként kaptuk. Fedezzük fel, és mutassuk meg a nagyvárosnak! Hafenscher Károlyné 10 éves a Szeretetszolgálat Konferencia az ezredforduló szociális kihívásairól Fennállásának 10 éves jubileuma alkalmából szeptember 27- én egynapos szociális konferenciát rendezett soroksári Országos Szociális és Továbbképző Központjában a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. A konferencián résztvevők olyan témákat vitattak meg, melyek az elkövetkező években nagy kihívást jelentenek majd a szociális szférában dolgozók számára. Lehel László lelkész a Szeretetszolgálat igazgatója a résztvevők üdvözlését követően elmondta, hogy az elmúlt 10 év elteltével érdemes megállni egy pillanatra és visszatekinteni az eddig végzett karitatív és humanitárius munka eredményeire, hogy le tudjuk küzdeni az előttünk álló új és néha még ismeretlen akadályokat. A Szeretetszolgálat 1989-91-es években a romániai eseményekre reagálva, 3 önkéntessel alakult meg. Az azóta eltelt idő alatt a segélyszervezet tevékenységi köre nagy mértékben bővült. Ma jelenleg 80-90 állandó munkatárssal dolgozik itthon és külföldön. Elmondható, hogy a Szeretetszolgálat jelenleg 16 intézményt működtet Magyarországon, és emellett számos olyan hazai és külföldi katasztrófahelyzetben vállal jelentős mértékű humanitárius segítségnyújtást, mint például a magyar, a kárpátaljai vagy a lengyelországi árvíz, a volt Jugoszlávia területén folyó háborúk, Észak-Kaukázus vagy Ruanda. „Nem hagyhatjuk úgy a világot, ahogy örököltük” D. dr. Harmati Béla evangélikus püspök a konferenciát megnyitó szavaiban hangsúlyozta: „Nem hagyhatjuk úgy a világot, ahogy örököltük. Szükségesek az ilyen fórumok, mivel meg kell találni a megfelelő utat az ezredforduló szociális problémáira, és a külföldön működő hasonló karitatív szervezetek tapasztalatainak megismerésére is”. A több éve elkezdett közös karitatív munka eredményei ma már egyre jobban tapasztalhatóak a kerületben - emelte ki Geiger Ferenc, Budapest XXIII. kerületének polgármestere, aki reményét fejezte ki, hogy a jövőben is hasonló összhangban folyik majd az együttműködés. Adányi László, a Magyar Karitasz főtitkára is köszöntötte a Szeretetszolgálatot, majd elmondta, hogy az eltelt 10 év alatt a két szervezet között szinte a kezdetektől hasznos és nagyon jó együttműködés alakult ki, mint például a ruandai vagy a kárpátaljai humanitárius segítségnyújtáskor. A meghívottak főként a karitatív szervezeteknél dolgoznak vagy azzal mindennapos kapcsolatban állnak, így a rendezvényen jelen voltak a Szociális és Családügyi Minisztérium, több budapesti önkormányzat, más karitatív szervezetek, egyházak és a Szeretetszolgálat szociális intézményeinek képviselői. Az ellátó rendszerekben nagy feladat hárul a civil szervezetekre Oross Jolán, a Szociális és Családügyi Minisztérium Önálló Stratégiai Osztályának vezetője tájékoztatta a résztvevőket a várható kihívásokról, folyamatokról a szociális igazgatás területén, azokról a problémákról, amelyekkel a közeljövőben és a távlatokban foglalkozni kell. Az Európai Unióhoz való csatlakozás arra ösztökéli a szervezeteket, hogy ellátó rendszerüket az EU-normákhoz igazítsák. Ezért az ellátórendszerben nagy feladat hárul a civil szervezetekre, mert az állam és az önkormányzatok szívesen adnak át feladatot, hiszen a civil szervezetek gyakran több eszközzel rendelkeznek e feladatok megoldásához. „Az ellátás nem mindig anyagi feltételeken múlik” Martin Fisher, a Diakonisches Werk - Bajor Protestáns Szeretetszolgálat vezető munkatársának segítségével a résztvevők betekintést nyertek Németország szociális ellátó rendszerébe. Az előadásból kitűnt, hogy az ellátás nem mindig anyagi feltételeken múlik, és az Európai Unión belül található államoknak is gyakran hasonló problémákkal kell megküzdeniük, mint más kelet-európai országoknak. A délelőtt folyamán felvetett témákat délután négy párhuzamos szekcióban tárgyalták meg a résztvevők. A csoportok olyan témákat tárgyaltak meg, mint például az önkormányzatok szerepvállalása (hogy ezekből mit tudnak szerződéses formában a civil szervezetek átvállalni), milyen szerepet töltenek be a karitatív munkában az önkéntesek, a Szeretetszolgálat és az egyházak kapcsolata, és a 10 év alatt összegyűjtött értékek bővítése és folyamatos szakszerű alkalmazása. A szekció munkáját plenáris ülés zárta, ahol minden egyes szekció röviden meghatározta az átbeszélt témák irányvonalait és összegezte eredményeit. A 10 éves fennállás jubileuma alkalmából rendezett konferencia méltó megünneplése volt a Szeretetszolgálat eddigi munkájának.