Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-08-12 / 33. szám

4. oldal 2001. AUGUSZTUS 12. Evangélikus Élet Kiállítás a tihanyi Bencés Apátságban, és egy interjú - beszélgetés nélkül... „Fény és víz" címmel olyan fotóki­állítás látható a Rege Kávéház Galériájá­ban, amelynek ké­pein Korzenszky Ri- chárd OSB - szobája ablakából figyelve - örökítette meg a fény és víz játékának cso­dálatos pillanatait. A kiállítást Mádl Fe­renc né, a Magyar Köztársaság elnöké­nek felesége nyitotta meg. Már a kiállítás megnyitása előtt kér­tem Dalma asszonyt, hogy az Evangélikus Elet számára mond­jon véleményt a kiál­lításról, a kiállítás adta élmény alapján beszélgessünk a művészetekről, a mű­vészet szerepéről mindennapi életünk­ben. Tekintettel arra, hogy augusztus 3- a az év legforróbb napjának bizonyult kérte, hogy az interjút halasszuk egy későbbi időpontra, akkor is öröm lesz visszaemlékezni a látottakra, a meghitt hangulatra. A házigazda köszöntője, majd Petrőczy Mária szólóéneke és kis csalá­di kórusa után kezdődött a nagyon köz­vetlen, szép megnyitó. „A művészet az emberben és a termé­szetben megnyilvánuló rejtelmesnek, is­teninek érzéki visszaadása. - Úgy érzem, Liszt Ferenc szavai egy mondatban ösz- szegzik, amiről beszélni szeretnék” - kezdte Dalma asszony. - „Hiszen mit mutatnak meg ezek a képek? A teremtett világot. Mindenek előtt a természetet áb­rázolják, a Balatont és Tihanyt. A termé­szetet: fákat, amelyek ágai között átsej- lik a tó tükre, a felhőket, amelyek elta­karják a Napot, de lezuhanó sugarait át­engedik, a hullámokat, amelyek a szél jelenlétéről árulkodnak. A Balatont, amelyet minden magyar ember ismer, függetlenül attól, hogy hányszor jutott el partjaihoz. Tihanyt, amelyhez gyermek­korom óta kedves emlékek fűznek, s ahová egy kicsit mindig hazajövök. - Mégis valahányszor csak végignézem ezeket a képeket, egy új Tihanyt és egy új Balatont fedezek föl rajtuk. Nemcsak azért, mert van itt hajnali és alkonvi fel­vétel, téli és őszi kép, s nemcsak azért, mert mindannyiunk számára egy kicsit mást jelent a tó, más élmények fűznek hozzá - hanem azért, mert maga az alko­tó is ott rejlik a képeken... Mert Richárd atyát is jelentik özek a képek... így csak ő látja a Balatont, s az élményét próbálja átadni nekünk is... Ezeken a képeken az a csodálatos, hogy nemcsak a fizikai, lát­ható világ jelenik meg, hanem a fényké­pezőgép lencséjén, ablakán keresztül a belső fény, a lélek - az alkotó megmutatja saját lelkét, szemé­lyiségét is... S vé­gül, bár talán ezzel kellett volna kez­denem: ezek a ké­pek a Teremtőt is jelenítik. A terem­tésben és a terem­tett világban jelen lévő Istent, aki megalkotta az év­szakokat, a fényt és a vizet, a nappalt és az éjszakát. — Boldog az a festő, aki ecsettel is tud imádkozni - olvas­tam egyszer. És boldog az a fotó­művész, aki fényké­pezőgépével is tud imádkozni - gondo­lom most én...” - fejezte be továbbgon- dolkozásra késztető szép megnyitó be­szédét Mádl Ferencné. Az interjú elmaradt, de .a tervezett kérdésekre választ adott a „Fény és víz” művészi fényképsorozat mondanivaló­ját, és az alkotó hitre, szeretetre épülő munkásságát kiemelő megnyitó beszéd. A kiállítás szeptemberig tekinthető meg. Schelken Pálma „Inkognitóban” a kiállításon - Mádl Ferenc államfő. „Krisztus Pilátus előtt” maradhat Debrecenben? Mint ismeretes, a debreceni Déri Mú­zeumban található Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája. Az Ecce homo, Gol­gota, Krisztus Pilátus előtt című képek közül a két utóbbi jövője kérdésessé yált. Veszélybe került a Krisztus Pilátus előtt című festmény Debrecenben mara­dása, hiszen erről a képről kanadai tulaj­donosa korábban úgy nyilatkozott, hogy egy torontói magyar jezsuita rendnek adományozza, és azon keresztül örökös letétben maradhat Debrecenben. A Krisz­tus Pilátus előtt letétje múlt év december 31-én lejárt, aminek a meghosszabbítását levélben kérte a tulajdonostól a Déri Mú­zeum. A válasz március 16-án érkezett meg, amelyben az alkotás Kanadába tör­ténő visszaszállítását kérte a tulajdonost képviselő ügyvédi iroda. Ezt a kérést a kanadai adótörvények megváltozásával indokolták, melyek értelmében a tulajdo­nos nem kaphatna adómentességet az adományozott kép után. A múzeum, illet­ve a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés el­nöke, Láyer József ezután kérte a Nemze­ti Kulturális Örökség Minisztériuma köz­benjárását. Ennek eredményeként - a mi­nisztérium sajtóközleménye szerint - a tulajdonos várhatóan augusztus elején jó­váhagyja a festmény kölcsönzésére meg­kötött szerződés határidejének meghosz- szabbítását. A végleges rendezésről szóló egyeztetések pedig szeptemberben meg­indulhatnak, és remélhetőleg Magyaror­szág számára kedvező eredménnyel vég­ződhetnek. A trilógia képei közül egyedül az Ecce Homo című alkotás képezi a múze­um tulajdonát, hiszen az Déri Frigyes ha­gyatékaként került a múzeumhoz. A har­madik festmény, a Golgota az Egyesült Államokban élő Bereczki Csaba Gyula galériatulajdonos birtokában van. Az al­kotás 1993. augusztus 20-án került letét­be a múzeumnál, ám tavaly januárban ez a szerződés is lejárt. Bereczki képviselő­jén keresztül októberben jelezte, hogy egymillió dollárért (kb. 300 millió fo­rint) cserébe lemond a festményről a mú­zeum javára. A fenti összeg összegyűjté­séért hozták létre a Munkácsy-trilógiáért Közalapítványt, amely országos gyűjtést szervezett a vételár előteremtése érdeké­ben. Sasvári Szilárd, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke korábban Debrecenben közölte: ameny- nyiben a vételár kétharmada összegyű­lik, a további egyharmadot a kulturális kormányzat állja. A Közalapítvány la­punkat arról tájékoztatta, hogy a mai na­pig 11 millió forint gyűlt össze számláju­kon, és várják a további támogatásokat (számlaszám: OTP 11738008-20719346). Kendeh K. Péter Kápolnát állított a fafaragó tábor A Fekete-Körös partján fekvő üdülőfaluban, Gyula-Városerdőn ökumenikus istentisztelet keretében szentelték fel a békéscsabai nemzet­közi fafaragó táborban készített erdei kápolnát. A július végén megrendezett bé­késcsabai nemzetközi népművészeti táborban résztvevő 30 hazai, vajda­sági és erdélyi fafaragó közül 15 ké­szítette el 4 napon át a fakápolna da­rabjait, amelyeket a Városerdő mel­letti ártéri erdőben szereltek össze. A tölgyfából készült kápolna a talpazattól a keresztig 6 méter ma­gas, alapterülete 20 négyzetméter, teljes súlya pedig 28 mázsa. . A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat hírei A Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, valamint a magyarországi mobilszolgáltatók közös sajtóközleménye NEMZETI MOBIL SEGÉLYVONAL AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT - 92 MILLIÓ FORINT TELEFONHÍVÁSOKBÓL ­A 1749-es, nemzeti mobil segélyvonalra, az árvízkárosultak megsegítésére be­folyt 92 millió forintot meghaladó összeget a négy hazai mobilcég három karitatív szervezetnek; a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Magyar Ökumenikus Szere­tetszolgálatnak, illetve a Magyar Vöröskeresztnek átutalta, amely összeget a szerve­zetek az újonnan épülő ingatlanok lakhatóságát biztosító lakberendezési tár­gyakra fordítják. 2001 márciusában minden idők legsúlyosabb árvize zúdult a Tisza északi szaka­sza mentén élőkre. Több mint tizenhétezer embert kellett kitelepíteni, közel másfél ezren maradtak fedél nélkül. A négy magyarországi mobilszolgáltató, a Pannon GSM, a Vodafone, a Westel és a 0660 a médiák - elsősorban a Magyar Televízió, az RTL Klub, a TV2 és a Magyar Rádió - bevonásával márciusában gyűjtést kezdeményezett az árvízkárosultak megsegítésére és létrehozta a „Nemzeti Mobilvonalat”. A 1749-es szám felhívásával a mobilcégek előfizetői hívásonként 100 forintot adományozhattak az árvízkárosul­tak javára. Közel egy hónap alatt több mint 920 000 hívás érkezett a szolgáltatók által közösen fenntartott számra. A négy magyar mobilszolgáltató és a három karitatív szervezet ezúton szeretne köszönetét mondani mindazoknak, akik hívásukkal segítséget nyújtottak a katasztró­fa sújtotta települések lakóinak. Segítség Lengyelországnak Felhívás a magyar lakossághoz A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat felhívással fordul a civil társadalomhoz és adományozóihoz a lengyelországi természeti katasztrófa következtében bajba ju­tott emberek megsegítése érdekében. Mára nemcsak Lengyelország déli területéin, hanem a keleti régiókban is nagy pusztításokat végzett az árvíz. A kitelepítettek száma drasztikusan növekszik, számuk megközelítette a tízezret, életkörülményeik ellehetetlenüljek. Megsegítésükre a Szere­tetszolgálat adományokat gyűjt, hogy a lehető leghamarabb segélyszállítmányt indít­hasson útnak a veszélyeztetett térségbe. Lengyelország Magyarországhoz hasonlóan évek óta küzd az árvíz ellen. A Ma­gyar Ökumenikus Szeretetszolgálat már az 1997. évi árvíz során is segítette a lengyel árvízkárosultakat, ezért megfelelő helyismerettel rendelkezik a humanitárius akciók végrehajtásához. Adományokat a Szeretetszolgálat bankszámlaszámára lehet befizetni: OTP Bank Rt. - 11705008-20164565 Lengyel árvíz 2001 Érdeklődni lehet a 208-5842/113-as telefonszámon. MH I. Országos Gospel Zenei Fesztivál Solymár - 2001. augusztus 25 Az I. Solymári Gospel Zenei Fesztivál müfajteremtő és hiány­pótló kezdeményezés. Ökumenikus jellege le­hetőséget ad az eddig egymástól elszigetelten működő együtteseknek a tapasztalatcserére, megismerkedésre, egyúttal szervezett fó­rumot, bemutatkozási alkalmat is teremt új és már ismert keresztény könnyűzenei együtte­seknek, szólistáknak az együtt muzsikálásra. Kizárólag zenei feszti­vált szeretnénk életre hívni, mely üzenetét te­kintve a keresztény ér­tékeket közvetíti. Időpontja: 2001. augusztus 25. szombat 14.00-22.00. Helyszíne: Soly­már, Sportcsarnok. Fővédnökök: dr. Mádl Ferencné, dr. Szemkeö Judit, politikai államtitkár asszony, dr. Beer Miklós, esztergom-budapesti segédpüspök. Médiatámogatók: Petőfi Rádió, Magyar Katolikus Rádió Eger, Magyar Televí­zió Vallási Szerkesztőség, Duna Televízió Vallási Szerkesztőség, Kossuth Rádió Val­lási Szerkesztőség,, a történelmi egyházak lapjai, TV2. Néhány név a meghívott szereplők közül: Sillye Jenő, Signum együttes, Boanergész együttes, Pax Vobis Kórus, Csiszár László és együttese, Anthem Ének- együttes - Mohács, Septeam Company, Regős Vokál és Fráter Kórus - Miskolc, Effata együttes - Szeged, Dávid Viktória, Testvérek együttes, Izsóp együttes - Pilis. A fesztivál sztárvendégei: Bolyki Brothers - nyitókoncert, Four Fathers - zárókoncert. A Fesztivál célja A keresztény, egyházi könnyűzene mind színvonalasabbá tétele határainkon belül és kívül. A távolabbi terveink között szerepel egy a fesztiválra épülő keresztény ze­nei tábor megszervezése is, melynek keretében neves zenei szakemberek gyakorlati és elméleti irányításával dolgozhatnának és fejleszthetnék tovább ismereteiket a sze­replők. Lehetőségeinktől függően a későbbiekben a gospel zene ismert külföldi elő­adóit is vendégül látjuk egy-egy előadásra. A Fesztivál bevétele: Az I. Országos Gospel Zenei Fesztiválra jelképes összegű belépővel lehet bejut­ni, melynek ára 400 Ft. Támogatójegyek is vásárolhatók 1000 Ft-os egységáron. A megvásárolt jegyekből befolyt bevétel fele részben a Solymári Plébániatemplom res­taurálását szolgálja a Templomtér Alapítványon, másrészt pedig az árva gyermeke­ket támogatja a Pax Vobis Kiemelten Közhasznú Alapítványon keresztül. A jövőben létre kívánjuk hozni a Magyar Gospel Alapítványt, melynek elsődleges célja a fesz­tivál mindenkori megrendezésének támogatása, valamint a keresztény könnyűzené­szek szakmai továbbképzésének elősegítése ösztöndíjak formájában. Megnyitó beszédet mond Mádl Ferencné, mellette Korzenszky Richárd, mögöttük a Petrőczy család kórusa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents