Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-07-22 / 30. szám

Evangélikus Elet 2001. JÚLIUS 22. 3. oldal Angol nyelvű bibliai tábor a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumban Bár már javában tart a nyári vakáció, a közelmúltban mégis vidám fiatalok csapata népesítette be a soproni gimnázi­umot. Június 24.-től, két turnusban 100- 100 tanuló oszthatta meg gondolatait a hitről, Jézus életükben betöltött szerepé­ről. A tábor szervezői és a programok biz­tosítói a kaliforniai Concordia Egyetem tanárai és diákjai voltak. A 19 főből álló lelkes csoport vezetője az egyetem dékán­ja, dr. Thomas Doyle professzor volt. (Dr. Thomas Doyle először két éve jött Ma­gyarországra, hogy felvegye a kapcsolatot a hazai evangélikus oktatási intézmények­kel. Több helyen is tartott előadást tapasz­talatairól, a kaliforniai lutheránus iskolák­ban folyó lelki nevelésről. Tavaly merült fel benne egy bibliai témájú nyári tábor gondolata, amelyet az Aszódi Evangéli­kus Gimnáziumban valósítottak meg. Az aszódi tábor fantasztikus sikere és méltán pozitív visszhangja után döntött úgy a profeszszor, hogy ebből a nagyszerű kez­deményezésből megpróbál hagyományt teremteni. Ebben az évben a soproni Líce­um angol nyelvi munkaközösségét kérte fel, hogy segítsen a szervezésben.) Az ország minden evangélikus isko­lája meghívást kapott a rendezvényre, s csaknem mindannyian éltek is a lehető­séggel. Az első turnusban a 10-14, míg a másodikban a 15-18 éves korosztály ve­hetett részt. A három és fél napra a gye­rekeknek mindössze 4000 forintot kellett fizetniük, a költségek fennmaradó, mint­egy háromnegyed részét az amerikai di­ákok vállalták magukra. Az érkezők szinte már az első perc­ben otthon érezték magukat. Bár nyelvi készségeik meglehetősen különböztek, a meleg fogadtatás és a szeretetteljes lég­kör közepette hamar legyőzték gátlásai­kat és a nyelvi akadályokat. A program­ban különböző érdekes foglalkozások kaptak helyet, úgymint: közös éneklés, képzőművészet, dráma, sport, tánc, ve­télkedők, séták, problémamegoldó fel­adatok és természetesen hosszú-hosszú beszélgetések. Eközben a fiataloknak le­hetőségük nyílt megismerni a másik or­szág kultúráját, szokásait, s mivel a kom­munikáció nyelve az angol volt, szóbeli kifejezőkészségük is nagymértékben fej­lődött. A két turnus között az egyik estén a soproni gyerekek láthattak vendégül egy-egy amerikai egyetemistát, ezt kö­vetően pedig - a fogadó gyerekek és a vendégek - egy pannonhalmi, majd egy bécsi kiránduláson vehettek részt a Líce­um szervezésében. A tábor sikerét azok a megszeppent arcok, telefonszám- és címcserék, vala­mint hosszú ölelések jelezték, amelyek­nek a turnusok végén a búcsúzáskor szemtanúi lehettünk. Mind a magyar di­ákok, mind pedig az amerikai egyete­misták, akik közül többen már másod­szorjöttek vissza Magyarországra, már a jövő évi táborra szerettek volna maguk­nak helyet biztosítani. A tábor végén Dr. Thomas Doyle pro­fesszor elragadtatással szólt a magyar evangélikus iskolák növendékeinek in­telligenciájáról, kedvességéről és erős hitéről. Nagylelkűségének és közbenjá­rásának köszönhetően a soproni Líceum egyik idén érettségizett kiváló diákja, Boros Gergely szeptembertől a Concordia Egyetem ösztöndíjasaként, Amerikában kezdheti meg tanulmányait. Törzsök Emilné és Tárnái Katalin Fotók: Bányai Balázs Hálaadó istentisztelet az orgona-felújítás alkalmából A gyulai evangélikus gyülekezet ki­csiny templomában először 1984 máju­sában csendülhetett fel az orgonaszó. A 8 regiszteres, 2 manuálos orgonát a Tolna megyei Kalaznói Gyülekezettől sikerült beszerezniük. Az orgona készítésének pontos ideje nem ismert, de az oldalán található firkák és karcolatok közül a legkorábbi 1909-ből származik, így alig­ha tévedünk nagyot, ha a századforduló idejére datáljuk. Az eltelt 17 esztendő alatt az orgona hangja, a hozzáértő kántorok játékának köszönhetően, sok örömet szerzett a gyülekezet tagjainak. De nem csak ne­kik. A önkormányzat szervezésében több sikeres orgonakoncertnek is helyet adott templomunk. Időközben azonban - átfogó felújítás híján - orgonánk hangja megkopott, javí­tása elodázhatatlanná vált. Az is kiderült, hogy a felújított orgona megszólaltatásá­hoz új, nagyobb teljesítményű fújtatóra lesz szükségünk. A várható költségek nagyságára való tekintettel a presbitérium a munkát eredetileg két évre tervezte. Is­tennek hála, híveink alaposan rácáfoltak e pesszimizmusra. A felújítás teljes költsé­ge - Kovács Róbert orgonajavító mester­nek és csapatának köszönhetően -, a fúj­tató kicserélésével együtt, 456 000 Ft-ot tett ki. Ennek pedig több mint a fele gyü­lekezetünk tagjainak áldozatvállalásával, az ő adományaikból gyűlt össze. A régi fújtatót a nagyszánási gyüleke­zetnek adtuk tovább, náluk még hasznos szolgálatot fejthet ki a kisebb teljesít­ményt igénylő orgona megszólaltatásá­ban. Tiszta szívből köszönjük az adomá­nyokat, Isten áldja meg az adakozókat és adományaikat. A felújított orgona megáldására Szent- háromság vasárnapján (június 10-én), a délelőtt tíz órakor kezdődő istentisztelet keretében került sor. A kb. 120 ülőhellyel rendelkező templomunkba csaknem szá­zanjöttek el a hálaadásra. Az ünnepi szol­gálatot Kondor Péter esperes végezte: „Mondjatok egymásnak zsoltárokat, di­cséreteket és lelki énekeket, énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úr­nak” (Ef 5,19) hangzott az ige. Az ige­hirdető kiemelte az éneklés fontosságát. Lelkileg mennyire felemelő, felszabadí­tó érzés, ha valaki szívből tud énekelni. Liturgiánknak az imádság mellett az éneklés az a része, melyben aktívan vesz részt a gyülekezet. S mennyivel szebben hangzik, ha mindezt orgonával, a hang­szerek királynőjével kísérik!... Az ünnepi istentiszteletet kővetően szeretetvendégséget tartottunk (a gyüle­kezeti termet zsúfolásig megtöltötték hí­veink), mely nagyszerű alkalmat nyúj­tott az ismerkedésre, a kötetlen beszélge­tésre is. Dr. Németh Csaba Mózes élete - Mendén Hogy került Mózes Mendére? Nos, mivel hittanos gyermekeink egész évben az Újszövetség világával és Jézus Krisztus személyével foglalkoznak, ezért most szerettük volna bemutatni nekik az Ószövetség világát, kultúráját, a zsidó nép történetét és egyik legjelentősebb alakját, Mózest. Amúgy idén nyáron is, a tava­lyihoz hasonlóan rendeztük meg gyermek-csendeshetünket, július első hetében, 14 evangélikus és 26 katolikus gyermek részvételével. S bár katolikus gyerekek többen jöttek el, a szervezőmunka jelentős részét kicsiny evangélikus gyüleke­zetünk vállalta magára. Az alkalmak minden reggel fél tízkor, közös udvari játékkal kezdődtek. A bibliai történetekre énekléssel hangolódtunk rá. Napról-napra végigvettük Mó­zes életének és szolgálatának fontosabb eseményeit, születésétől a Vörös-tenge­ren való átkelésig. Délután az aznapi történethez kapcsolódó kézműves foglalkozások voltak. A gyerekek nagy örömmel készítették a Tóra-tekercseket, imakendőket és ókori re­cept alapján sütötték a lepényeket. Csendeshetünket meglátogatta a VISZ részé­ről Draskóczy Gábor, aki könyvet és Bibliát hozott ajándékba a gyerekeknek, Nagyági Ferenc, aki fafaragásra tanította őket és Galgóczi Mariann, aki zsidó táncházat tartott. A hét záróeseményeként tábortüzet gyújtottunk, amelyre a szü­lők is hivatalosak voltak. Reménységünk szerint a következő évben is rendezhe­tünk egy hasonló csendeshetet. Hisszük, hogy a gyerekeken keresztül a szülőket is sikerül bevonni gyülekezetünk életébe. Polczer Csabáné és Blatniczky Gabriella Szabad szárnyú ötletek Színes fonalruhába öltöztették a Győ­ri Evangélikus Iskolaközpont nyári kéz­műves táborának résztvevői a Radó- sziget egyik termetes fáját. A Fa Szelle­me így született. A szomszédjában strá- zsáló öreg hárs ágai közé pedig virágok­kal, termésekkel teli hálót fontak a gye­rekek. Ahogy Amon Andrásné, az alkotó együttlét irányítója elmondta: kreatív öt­letekben az elmúlt héten nem volt hiány. A szakköri munka nyári folytatása­ként harmadik éve rendezik meg ezt a tá­bort, amelynek munkájában az apróbb- nagyobb diákok - elsősök éppen úgy, mint a tizedikesek - egyaránt résztvehet- nek. A forgószínpadszerű foglalkozáso­kon többek között a szövés, a termény- báb-készítés, a batikolás, a textil-, bútor- és üvegfestés és korongozás fortélyait sajátíthatják el a gyerekek. Kezük alól sok más mellett színes vi­rágokkal díszített festett láda, madárete­tő és asztal, finom pasztellképek sora ke­rült ki, persze az egyedi szövési techni­kával — fonalból és gabonaszárból - ké­szült szőnyegek is említést érdemelnek. Ámon Andrásné elmondta, hogy a „sza­badiskola” céljaként az alkotó ízlésfor­málást fogalmazták meg, ahol a résztve­vők „szabad szárnyakon engedhették út­ra képzeletüket”. Az egyhetes programot a gyerekek igénye szerint állították ös­sze. A szövés-foglalkozásokat Tanai Péterné, a makramét, hálókészítést Mé­száros Emőke, az agyagozást, üvegfes­tést Károlyi Szilvia, a bőrözést Horváth Andrea, a virágkötést Virág Aranka, a papímyomatok készítését Ferenczi Zsu­zsa, a korongozást Káldy Károly, a tex­tilfestést Kupa Éva, a gyöngyszövést Décsei Júlianna irányította. Termény- és csuhébábokat Némethné Sáhó Éva és Jászné Mózes Tünde segítségével készít­hettek az érdeklődők. A kész művéhez minden gyerek ragaszkodott, így mielőtt hazavitték azokat, lefotózták, hogy ősszel egy sajátos kiállításon mutassák be a kö­zönségnek. Gülch Csaba IV. Evangélizációs és Missziói Nap Nyáregyházán Ezúttal három helyszínen zajlott le június 30-án - Nyáregyházán -, az immár ne­gyedszer megrendezett Evangélizációs és Missziói Nap. Az első helyszín természetesen az evangélikus templom volt, ahol délelőtt Szeverényi János esperes Jer 31,7-8 alapján prédikált arról: Istennek gondja van ar­ra, hogy az O szava eljusson hozzánk. Isten nem néma bálvány, O kinyilatkoztatja magát. Az igehirdetést énekszolgálat követte, majd Pecznyik Pál - annak jegyében, hogy „Megváltás csak Jézus Krisztusban van” - verseiből olvasott fel néhányat. Az azt követő igeszolgálatot Szegedi Gyula Cegléd-újvárosi református lelkész végezte Jer 31, 9 alapján. A délutáni program színhelye a helyi Művelődési Ház volt, ahol Bálint Zoltánná vetítettképes előadását nézhettük meg Pápua-Új-Guineáról, ezután ifjúsági csoportok énekszolgálatában, előadásában, bizonyságtételében örvendezhettünk. Harmadik színhelyünk az iskola volt, ahol az úrvacsorái istentiszteleten ismét Szeverényi János esperes szolgált igehirdetéssel, az úrvacsoraosztást pedig Adámi László helybéli lelkésszel közösen végezte. Veszteg Istvánné Hittantábor az erdő közepén Hittantáborba várták a majosi, nagy mán^bkt, mucsfai és mázai gyerekeket július első hetében. A Schaller Berna­dett evangélikus lelkész által veze­tett tábor a nagymányoki kulcsosházban ta­lált otthonra. A 32 résztvevő fiatal (6-15 évesek) re­mekül érezte ma­gát a nomád kö­rülmények kö­zött, naponta másra osztották a vízhordás, a mo­sogatás, a terítés feladatát. Az erdei környezet megfelelő helyszín volt az elmélyült beszélgetésekre és a közös éneklésekre, táncra egyaránt. Az időjárás ugyan változtatott a programon, a kirándulások egy része meghiúsult, de a táborlakók így sem unatkoztak. A jelmezkészítést követően egy királyi udvar elevenedett meg, a böjti ételek készítését a kosárfonás követte. Mozgásban sem volt hiány: akadályverseny, kötélmászás, és a népszerűségi listán legtöbb szavazatot kiér­demelt „bátorságpróba” egyaránt nagy sikert aratott. Az egyháztörténeti tesztet azok tudták hibátlanul megoldani, akik a délelőtti foglalkozásokon odafigyeltek. Esténként táncra perdültek a táborlakók A lányok énekkel kedveskedtek a szülőknek Karácsonyfadíszek, mézeskalács és ajándékok készítésével fejlesztették a tábor vezetői a gyerekek kézügyességét. A szülőket is vendégül látták a táborban egy esté­re, melynek keretében a fiatalok előadták a tékozló fiú történetét, s a közös vacsora után tábortűz mellett énekeltek vendégek és vendéglátók. A gyerekek élményekkel gazdagon tértek haza, a jövő évi közös táborozás reményében. Máté Réka

Next

/
Thumbnails
Contents