Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-07-08 / 28. szám

8. oldal 2001. JÚLIUS 8. Evangélikus Elet „KELJ FEL ÉS JÁRJ!” Utón Orosháza felé Mindannyiunk életében vannak olyan időszakok, amikor úgy érezzük, hogy egy­szerűen nem jutunk előre. Ilyen erőtlennek, kedvetlennek, a kimerültségtől fáradtnak érezzük magunkat és nem sikerül a dolgok értelmét megtalálni. Hiányzik a bátorsá­gunk a folytatáshoz, mert eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy legnagyobb erő­feszítéseink sem hozták meg a sikert. Néha terhel minket a bűn. melyet, ha önma­gunknak nehezen be is vallunk, másoknak nem szívesen. Hiányosságaink, gyengesé­geink tehetetlenné tesznek minket. Ekkor szükségünk van arra, hogy kívülről kapjunk lendületet, ösztönzést ahhoz, hogy ismét megtaláljuk utunkat. Az Orosházán tartandó Evangélikus Országos Találkozó és mottója ilyen külső ösztönzés lehet számunkra. Mint ahogyan azon ószövetségbeli személyek is, akiknek példája gondolkodásra indíthat minket. Mózes, Illés és Jeremiás személyében olyan emberekkel találkozunk, akiknek szükségük volt a megfelelő lökésre ahhoz, hogy megtalálják saját útjukat. Illés fel akarja adni, mert fél Aháb király feleségétől Jezábeltől, aki üldözi őt. Fé­lelme az állami hatalmasságtól nagyobb, mint a Karmel-hegyi siker feletti öröm. Is­ten azonban nem engedi el, gondoskodik róla és találkozik vele a Hóreb-hegyen. Sőt új feladatot ad neki, mert szüksége van rá. Illés így képes továbblépni. Mózes úgy indul útjára, mint aki tudatában van annak, hogy nem sok adottsága van hozzá. Sőt ő olyan valaki, aki egyáltalán nem illik bele a képbe. Mindesetre nem olyan személy, akit klasszikusan elképzelünk Isten oldalán, illetve Isten szolgálatá­ban. Az Ószövetség egy türelmetlen, heves emberként mutatja be. aki még az erőszak­tól sem riad vissza, amikor az érdekek védelméről van szó. Menekül, hogy mentse magát, és önmaga is kérdezi: "Ki vagyok én?". Isten mégis elindítja azon az úton, amelyen történetét kezdi népével. Különleges Jeremiás próféta esete is. Egyáltalán nem boldog attól, hogy Isten szolgálatába akarja állítani. Arra hivatkozik, hogy túl fiatal és nem kielégítő ereje és képessége. Fél a kihívástól és meg akarja tagadni a feladatot. Szenved megbízatásá­nak elviselhetetlen terhétől, és gyakran hevesen panaszkodik Istennek. Isten azonban nem engedi, hogy Jeremiás kibújjon a felelősség alól, és terhét megtagadja. Mégis sikerül küldetése, elegendő az ereje és kiderül, hogy sokkal többre képes, mint aho­gyan gondolta - Isten ugyanis nem önkényesen adta neki ezt a nehéz megbízatást, ha­nem tudatosan és célirányosan. Mózes, Illés, Jeremiás - három személyiség az Ószövetségből, akikben gyakran magunkra ismerünk, Isten ismeri gyengéiket, de ennek ellenére - vagy éppen ezért? - útnak indítja őket. Amikor feladják, Isten még sokáig nem adja fel. Amikor nem tud­ják, hogyan tovább, Isten ad új feladatot nekik. Maga a tény, hogy Isten olyan embereket, mint Mózes. Illés és Jeremiás útnak in­dít, elég erőt adhat nekünk, hogy mi is megtaláljuk saját utunkat. Abban bízom, hogy az Országos Találkozó Orosházán bennünket ezen az úton segít és továbbvezet. Hausmann Jutta PÁLYÁZATOK A Győri Evangélikus Iskolaközpont pályázatot hirdet 2 fő részére, matematika­bármely (számítástechnika előnyben) szakos középiskolai tanári álláshelyre. Pályá­zati határidő: 2001. augusztus 1. Bővebb felvilágosítás személyesen vagy telefonon az intézményben. Cím: Győri Evangélikus Iskolaközpont, 9025 Győr, Péterfy S. u. 2. Telefon: 96/329-987 A miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközép- iskola 2001/2002-es tanévre a következő pedagógusállásokat hirdeti meg: 1 fo ma­gyar-német nyelv szakos, 1 fo informatika szakos, 1 fő matematika-informatika sza­kos, 1 fő informatika-fizika szakos, 1 fő biológia szakos, 1 fő magyar-történelem sza­kos, 1 fő vizuális nevelés szakos, 1 fő pedagógia szakos. Alkalmazás feltétele: 1. Szakiránynak megfelelő egyetemi végzettség, keresztény elkötelezettség. 2. Előnyt jelent az Evangélikus Egyházhoz tartozás, kétszakos vég­zettség. A pályázathoz csatolandó dokumentumok: 1. Kézzel írott szakmai önéletrajz. 2. Végzettséget igazoló okiratok másolata. 3. Lelkészi ajánlás. 4. Erkölcsi bizonyítvány alkalmazás esetén. A pályázat beadási határideje: 2001. július 23. A pályázatot a következő címre 3525 Miskolc, Dayka Gábor u. 4. Fellegvári Zol­tán igazgatónak kell benyújtani. A Baptista Teológiai Akadémia pótfelvételt hirdet a 2001/2002-es tanévre teo­lógiai szakára, amelynek keretében szociális és missziói szakirányú képzés folyik. A képzésben a bibliai, teológiai és egyháztörténeti tárgyak mellett jelentős szere­pet kap a szociális munka elmélete és gyakorlata, ill. a gyülekezeti élet és a misszió kérdései. Olyan megtért fiatalok jelentkezését várjuk, akik legalább két éve vala­melyik gyülekezet aktív tagjai és elhivatottságot éreznek a szolgálatra. A teológiai képzésre épülő szakirányok segítik a végzett hallgatók elhelyezke­dését a 2/1994 (I. 30.) és a 15/1998 (IV. 30.), valamint a 1/2000 (I. 7.) SZCSM rendeletekben meghatározott intézmények vezetői és más munkaköreiben. A felvételi vizsga követelményeiről az Akadémia tájékoztatást küld a jelent­kezőknek. További információ és jelentkezési lap a főiskola címén (1068 Buda­pest, Benczúr u. 31.) ill. a 342-7534/113-as telefonszámon, illetve a bta@bta.hu címen kérhető. Jelentkezési határidő: 2001. augusztus 3. Megjelent a Hermeneutikai Füzetek két újabb száma A Hermeneutikai Füzetek 25. kötete „A Sensus literalis hermeneutikai kérdései” címen jelent meg. Arra a lényeges hermeneutikai kérdésre keresi a választ, hogy a Szentírásban mit kell „szó szerint” és mi kell „képiesen” érteni. A kiadvány Fabiny Tibor bevezetése után egymással is vitatkozó tanulmányokat közöl jelentős 20. szá­zadi angolszász teológusoktól: Brevard Childtól, Hans Freitől, James Barrtól és Paul Nobletől. A kérdést a szerzők történeti és teológiai szempontból egyaránt körüljárják. A Hermeneutikai Füzetek 26. kötete a 4. században élt donatista Tyconius mun­kásságával foglalkozik. Tyconius az első latin nyelvű hermeneutikai értekezés, a Liber regularum szerzője, amely magyar nyelven 1997-ben a Hermeneutikai Füzetek 12. számaként jelent meg. A jelen kötet tanulmányai arra mutatnak rá, hogy Tyconiusnál az írásmagyarázat (hermeneutika) és az egyházról szóló tanítás (ekklézioló- gia) szorosan összefügg. 19. századi kutató (Tragott Hahn) tanulmánya mellett jeles 20. századi teológusok: Joseph Ratzinger, Karl Forster és Karla Pollmann írásai ol­vashatók a gyűjteményben. A bevezető tanulmányban Fabiny Tibor arra a kérdésre keresi a választ, hogy a nagy egyházatya Augustinus vajon miért értette vagy értel­mezte félre Tyconiusnak az egyházról szóló gondolatait. Mindkét kiadvány kapható az Evangélikus Könyvesboltban (Üllői út 24.), a Hu­szár Gál könyvesboltban (Deák tér 4.) és a Hermeneutikai Kutatóközpontban (Re­viczky u. 4/c). E-mail-en is megrendelhető: hkk@lux.kgre.hu FFF Fekete-fehér festészet az egyik neve annak a primitív leegyszerűsítésnek, amely dolgokat, jelenségeket, embereket egyoldalúan, felületesen minősít jónak vagy rossznak, többnyire végleges igény­nyel. Vagy fehér, vagy fekete! Gyerekként jónak mondtuk azt, amit kellemesnek találtunk, s rossznak a kel­lemetlent. A keserű orvosságról azo'nban nehezen tudtuk elfogadni, hogy az még­is jó, s azt nem kell ugyan szeretni, be­venni azonban nagyon ajánlatos. Guban­cosabb kettősség volt viszont számomra, amikor - négy-öt éves koromban - a jó doktor bácsi megígérte, hogy ha nem sí­rok kezelés közben, nekem adja a porce­lán elefántját. Bár ennek „vitézül” igye­keztem eleget tenni, nem tartotta meg adott szavát. Ebben a fő keserv a bizalmi válság lehetett: nem egészen „fehér” az a bácsi! Akkor hát most már miképpen hi­hetek a többi felnőttnek?! Nagyon elszo­morítottak a nagyok hazugságai, meg hogy jelét sem adhattam annak: átlátok a szitán, hiszen azt én keserülöm meg. Mindemellett jócskán voltak olyanok, akikben megbízhattam, játszótársakban is. Csak nagyon lassan alakult ki bennem az a nézet, hogy kevesen vannak a „fehé­rek”, többen a fekete pettyesek vagy csí­kosak, no meg a „feketék”, bár néha azo­kon is vannak fehér foltok. Az viszont csupán hosszas további „lelki döcögés” során sej lett föl bennem kérdésként: Jo­gosan minősíthetek-e én másokat fehér­nek, világos- vagy sötétszürkének, avagy feketének? S az ő „festményükön” én milyen vagyok? Ha nem éppen jó, biz­tos, hogy ők tévednek?! Sőt: Nem ront-e bele az én „festészetem­be ” valami bennem leledző lényeges hi­ba, amely legalábbis olykor orromnál fogva vezet, s észre sem veszem, hogy egyeseket a valóságnál jobbnak képzelek el, többeket pedig rosszabbnak?! - ké- nyem-kedvem szerint. És kinek jó az? Lehet, hogy néhány mélyebbre látó em­bertársam valósabban festheti meg az én „portrémat”, mint én magam? Nem az „önarcképfestők’’ tévedhetnek-e a leg­veszélyesebben önmagukra nézve? S ami talán még megrendítőbb: az általam szeretett és becsült kisebb-nagyobb kö­zösségek kollektív önarcképei (családtól nemzetig) nem túl szépek-e ahhoz, hogy ne kellene levonni belőlük jó néhány százalékot? - illetve: megrögzött pesszi­mistáknál megtoldani. És milyen mér­tékben? S akiket „lepontoztunk”, nem volnának-e több elismerésre méltók? Komoly fenyegetésnek, változatos megjelenési formákban, jobbára a töme­gek és/vagy fanatikusok önimádata és ag­resszivitása tekinthető első renden. Kicsi­ben talán a legvisszataszítóbb egy-egy szektás vagy szektoid képződmény spiri­tuális poffeszkedése, amely azzal ámítja „magán kívül” mindazokat, akiket csak le­het, hogy a sok száz felekezetféle és cso­portosulás közül ő képviseli a fegméltób- ban a felséges Isten akaratát, s egyben ta­lán a menny kapukulcsának is ő a fölkent őrzője-kezelője - föbérletben vagy kizáró­lagosan? Ez az igencsak kifényezett önér­tékelés kissé arra az ausztráliai törzsre em­lékezetet, amelynek férfiai a rituális össze­jövetelen azt skandálják összekapaszkod­va: „Mi vagyunk mi! Mi vagyunk mi! (So­vány vigasz, hogy az efféle „önérzet-ápo­lás” valláson kívüli téren sem ritkaság.) Szellemi felnőttségünk, hitbeli érett (s nem gyermeteg) voltunk próbaköve nem utolsó sorban az, hogy más személyeket, kegyességi formákat, meghökkentő gya­korlatot, szokatlan szóhasználatot stb. először is egyáltalán kibírunk-e valami­lyen felhördülés nélkül, s nem szedjük-e le róla a keresztvizet, és ítélkezünk elha­markodva - miközben a nem eléggé is­mert emberről, ügyről, közösségről alko­tott „szilárd” véleményünkbe titkon a saját tisztátalanságaink is belefolynak! Lehetnek házilag - vagy „fél-egyházi- lag”? - szentesített kárhoztató „lelki ké­zigránátjaink”, amelyek már szinte ma­guktól röppennek a vélt eretnekek tábo­rára. (S ott talán felkapják és visszadob­ják.) Minél hevesebb a radikálisan szere­tetlen, vakmerő elítélés, minél nagyobb az igazán fölösleges, sőt káros „gőztöbb­let”, minél élesebbek a kifejezések, an­nál zavarosabb a „kiátkozó” motiváció­ja, ami ennyire mozgatja őt. Jól véssük elménkbe: nagyon kemény kifejezéseket Jézus csak a farizeusokkal (s néha tanítványaival) szemben használt! Csak nem képzeljük, hogy ez ma már nem érvényes? A mindenkori farizeizmus olykor immunizálódik, mint egy kóroko­zócsoport (a jogos kritika is lepereg róla), máskor hálaimát rebeg azért, hogy neki semmi köze a képmutatáshoz, s ez mély­ségesen el is hiszi önmagának. Közben embertelen szabálygyártó megszállottsá­gának hódol, amivel egyre elviselhetetle­nebbé teszi „híveinek” életét. Ezenköz­ben ő a „fehér", s mindenki más „feke­te”. Az ilyen jellegű törvényeskedő gör- csösség súlyos lelki zavarokat termelhet ki, de ezt észre sem szabad venni, mert azt rosszallaná a szerfölött áhítatosan tisztelt „Fari-Zeusz”. S róla ki merné azt gyaníta­ni, hogy hatalmi neurózisban szenved, vagy más lelki eltolódásban, s ezt észre­venni szörnyűséges bűnnek számítana ott: hiszen ő, csak O mondhatja ki kétségbe­vonhatatlan érvénnyel, ki és mi fehér, avagy fekete. Mi sem érthetőbb, mint hogy ilyen körülmények között a Vezető Pásztor értékítéletét báránykái után- abégetik. Gondolni sem mernek másra, hiszen uralkodnak hitükön, ellentétben 2Kor 1,24-gyel. De gyönyörű lenne, ha legalább a törté­nelmi egyházak keretén belül megközelí­tőleg sem lehetne ilyesmi. Mi sem akarjuk „befeketézni” Hófehérkét - aki nincs, mert a keresztyén vezető a naponként megújuló Kegyelemből él, s komolyan számol azzal az ismétlődő kísértéssel, hogy fejébe száll­hat az a dicsőség, amely nem is az övé. (Magas poszton könnyebb megszédülni.) Hanem azt azért ne gondoljuk, hogy a ma­gunk „szerény” módján nem keveredhe­tünk valamiféle öntúlbecsülésbe, mondjuk úgy, hogy az alázatosságunkra vagyunk titkon büszkék, s ennek jegyében indulhat be az „FFF”. Persze azért az önlebecsülés sem erény, hiszen nem igaz, és leértékeli ta­lentumainkat, melyek tevékenységre ösztönöznének. Külön elmélyülést érde­melne egy igeszakasz: 1 Kor 4,3-5, mely megvilágítja, kié lesz a végső és igaz döntés „fekete-fehér ügyekben”. Addig is: azé az Élet, akit Isten Krisztusban megjelent irgalma és szeretete vezérel. Ez adassák nekünk mindenkor bőséggel. Dr. Bodrog Miklós HÍREK • ESEMÉNYEK • KÖZLEMÉNYEK „Erős vár a mi istenünk címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 2001. július 2-án, hétfőn 13.30 órakor. Evangélikus istentiszteletet közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullám­hosszán 2001. július 15-én, vasárnap de. 10.04 órakor a siófoki evangélikus templomból. Igét hirdet Baranyainé Rohn Erzsébet lelkész. A kirándulók missziói összejövetelén július 8-án 16 órakor a pesthidegkúti református templomban (Budapest, II. Hidegkúti út 64.) „A Református Ifjúsági Szövetség (REFISZ) indulása a rendszer- váltás idején" címmel tart előadást Böttger Antal református lelkész. A FÉBÉ nyomdájának további műkö­déséhez 20-30 nr-es, lehetőleg földszin­ti helyiséget keresünk Budapesten, mert a Teológiáról el kell költöznünk. FÉBÉ-Gadó, Piliscsaba Tel: 26/ 373-423. Egyházunk honlapja az interneten: www.evangelikus.hu Apróhirdetés XXII. kerület Csut utcában, zöldövezeti ré­szen, 47 m2-es 1+1/2 szobás, nagy erkély es, magasföldszinti, egyedi fűtéses lakás eladó. Irányár: 8,2 millió Ft. Telefon: 207-4090 v. 06-309-412-601. Luther-kabát méret utáni készítését válla­lom, egyházi szabómester. Tel.: 351-4942. Öregedő fiatalok konferenciája ­Gyenesdiás, augusztus 20-25. A hét fö témája: NAGY UTAZÁS Előadások: Próbálj meg lazítani, Párhuzamos utak, melyek a végtelen előtt találkoznak, „Haverok Buli Fanta”, Bietikai kérdések. Mindezek mellett még láthatatlan színház, Szela koncert, kézművesség, áhítatok és BALATON. Előadók: Ocsai Zoltán, dr. Cserháti Péter, János Zsuzsa, Szeverényi János, Kovács László, Varga Györgyi. Jelentkezni lehet még korlátozott számban az Ifjúsági Osztályon: 1085 Budapest, Üllői út 24. 06/1 429 2037 vagy Szeverényi János 06/1 361 2159. „Isten beszéde gyorsan terjed” Az Evangélikus Külmissziói Egyesület szokásos évi konferenciáját „Isten be­széde gyorsan terjed" címmel Piliscsabán július 12-15 között rendezi. Bár a létszám már betelt, szívesen látjuk egy-egy napra a külmisszió barátait, az érdeklődőket. Fon­tosabb programok: 8,30-9,30-ig: reggeli evangélizáció: dr. Bálint Zoltán. 19-19,45-ig: esti evangélizáció: Zólyomi Mátyás. Missziói jellegű előadásokat tart: Bácskái Bálint, Nagy Dorottya, Peregi Dóra. Külföldi vendégeink lesznek: Finnországból és az oroszországi Komiföldről, finnugor rokonainktól. A záróistentiszteleten, vasárnap 10 órakor Ittzés János, a missziókért felelős püs­pök hirdeti az igét. Az Ev. Élet következő számának tartalmából: ,, Paprobbanás ” FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! 30/160 diplomás lány társaság hiányában keresi diplomás, jóképű, kedves társát 28-33 éves korig. Fényképes levelet kérnék „Du­nántúl” jeligére a szerkesztőségbe. Elcserélném kelenföldi 47nr-es (nem pa­nel) frissen felújított mfsz-i lakásomat XI- XII. kér. (nem panel) 2,5 szobás emeleti, vi­lágos lakásra ráfizetéssel. „Budai lakás” jel­igére a kiadóba. Az égre mutató kereszt alatt a templomto­rony legszebb dísze a TORONYÓRA. Önnél működik? Toronyóra, harangjáték, harang­lengető, vezérlőóra készítés, javítás. 5 év ga­rancia. KONKOLY MŰVEK Toronyóra gyá­ra. 1102 Budapest, Állomás u. 14. Tel.: 06- 1/260-7065, 06-30/949-2915. GOMBOS LAJOS aranykoszorús harangöntő mester 2162 Őrbottyán, Rákóczi út 119. Pf. 3. Telefon: 06/28-360-175 Budapesti iroda: XIII., Jász u. 60/B. Telefon: 330-6394 r Evangélikus Elet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja evelet@lutheran.hu Felelős szerkesztő: T. Pintér Károly Karoly.Pinter@lutheran.hu Felelős kiadó: Kendeh K. Péter Peter. Kendeh@lutheran .hu Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel/Fax: 317-5478; 317-1108 Szedés, tördelés: Rezessy'Szabolcs Szabolcs.Rezessy@lutheran.hu Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Rt. INDEX 25 211, ISSN 0133-1302 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Bp. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Elet kiadóhiva­talában közvetlenül vagy postautalványon. Előfizetési díj belföldön: egész évre 3520 Ft. Előfizetési díj külföldön: szomszédos országokba: egész évre 13000 Ft (portóval együtt), egyéb európai országokba és tengerentúlra: egész évre 115 DEM vagy 55 USD, (portó­val együtt) Csekkszámlaszám: 11708001-20204127 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! 1 t * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents