Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-07-15 / 29. szám
Evangétiku ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet 66. ÉVFOLYAM r A TARTALOMBÓL 29. SZÁM ^ 1 2001. JÚLIUS 15. Az orgona szerepe SZENTHÁROMSÁG az istentiszteleten kW ÜNNEPE UTÁN 5. VASÁRNAP „Paprobbanás” Az Aiiansz újra Magyarországon :pn) Múzeumi beszélgetés ' J / Ez (volt) az a nap?! ARA: 65 Ft Ittzés János és D. Szebik Imre püspökök, Markó Péter közgyűlési elnök és Básthy Tamás, Kőszeg polgármestere. Fotó: Koltay Árpád. Újra egyházunk tulajdonába került a Kőszegi Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola Amikor az egyház visszakapja valamelyik egykor államosított ingatlanát, erről a döntésről mindig megoszlanak a vélemények. Az egyház oldaláról nézve történelmi igazságtételről kell beszélni, hiszen a kifosztott történelmi felekezetek sok év után visszakapják az őket jogosan megillető tulajdonukat. A „másik oldalon" viszont természetes módon félnek ettől a lépéstől, hiszen akik közvetlenül érintettek, egzisztenciálisan is érintheti őket a változás. 2001. július 3-án újabb történelmi igazságtétel érkezett el egyházunk életében, amikor Vas megyében - Kőszegen - középiskolai intézményt kaptunk vissza. Az emlékkönyvek tanúsága szerint a határmenti kisvárosban, a jezsuiták már 1677-ben katolikus gimnáziumot alapítottak. Ettől kezdve Kőszeg lassan iskolavárossá fejlődött. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület - Gyurátz Ferenc püspök kezdeményezésére - 1899-ben, bentlakásos le- ánynevelö és tanintézetet alapított. A jó ügyet támogatandó, sok önkéntes felajánlás is érkezett az építkezés költségeihez. Az alapító püspök az intézet avatási ünnepélyén elmondott beszédében kiemelte: „Egyházkerületünk ezen intézet emelésével is tanúsítja, hogy a múlt hagyományaihoz hű, hogy ismeri tartozását a család, az egyház, a társadalom iránt. ” A tanítás 10 tagú testülettel és 44 tanulóval kezdődött 1899 szeptemberében. Izák Mária igazgató az első tanévet megnyitó beszédében hangsúlyozta: „Nem felpiperézett divatbábukat, hanem derék, okos és művelt, amellett dolgos házileányokat kívánunk nevelni, akik a nehéz, sokszor rögös életpályán feladatukat teljesíteni és helyüket betölteni képesek. ” Ezt a célkitűzést akkor hivatalosan is megfogalmazták az intézet szervezeti szabályzatának első pontjában. Néhány év múlva felmerült a polgári iskolává való visszaminősítés, valamint a Szombathelyre való áthelyezés gondolata is. A tanulói létszám viszont növekedett, és 1920-ban elérte a 186 főt a 8 osztályban. Talán ez volt az egyetlen oka a megmaradásnak. 1933-34-es tanévben ebben az iskolában vezették be Magyarországon először a szaktantermi rendszert. Először vallástermet, majd a hazafias nevelést szolgáló magyar szaktantermet alakították ki. Olyan praktikus tantárgyak is szerepeltek az órarendben, mint például a ritmikus torna, tánc, gyorsírás, szabásrajz és ruhavarrás. A 40-es években új épületszámnyal kellett bővíteni az intézményt, hiszen a korszerűen felszerelt, idegen nyelveket magas színvonalon tanító intézmény méltán lett vonzó egész Dunántúlon. A második világháború után más jelleget kezdett felvenni a képzés. 1945 szeptemberétől 17 tanulóval megindították a mezőgazdasági leány-középiskolai tagozatot. Ez jelölte ki a tanítás irányát az elkövetkező fél évszázadra, hiszen az általános gimnáziumi oktatás mellett a mezőgazdasági gazdaasszony-képzés indult egy tangazdaság segítségével. 1948. június 13-án ezt az iskolát is elérte a pártállam államosító politikája. A gimnáziumot beolvasztották a Jurisics Miklós Gimnáziumba, másik részéből Mezőgazdasági Gimnázium lett. Később átalakult állattenyésztő és növénytermesztő technikummá. Egészen a mai napig ez határozza meg az iskola karakterét. * * * Az iskola visszaadásával kapcsolatban ez év első felében kezdődtek meg a tárgyalások. Ennek eredményeképpen viszonylag rövid idő után érkezett el az a nap, amikor az érdekeltek - a sajtó nyilvánossága előtt - ünnepélyes keretek között aláírták az átvételről készült okiratot. A dokumentumot egyházunk részéről D. Szebik Imre elnök-püspök, a Vas megyei Közgyűlés részéről Markó Péter közgyűlési elnök, a helyi önkormányzat részéről pedig Básthy Tamás polgármester látta el kézjegyével. Az ünnepségen mind az átadók, mind az átvevők részéről többen képviseltették magukat. Horváth Antal igazgató vezetésével jelen voltak az iskola tanárai, miként Helfrich Péter, a kárpótlási és ingatlanátadási ügyek felelőse is, aki talán a legtöbbet tette az egyház részéről e megállapodás létrejöttéért. Részt vett az aktuson Mihályi Zoltánná, egyházunk Oktatási Osztályának vezetője, valamint a területileg illetékes Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, Ittzés János, akinek személyére többen is utaltak a felszólalók közül, hiszen püspökké történő megválasztása előtt két évtizedig volt gyülekezeti lelkész Kőszegen. Az iskola évkönyveit lapozgatva és a hozzászólók érzelmes megnyilatkozásait felidézve, nem szabad elhallgatni, hogy az elmúlt ötven évben is hatékony képzés és jó közösségi élet folyt az intézmény falai között. Tanulók és diákok nagy szeretettel emlékeznek az együtt töltött évekre. Érdemes azt is megjegyezni, hogy több értelemben történelmi jelentőségű ez az átadás, hiszen - a megállapodás szerint - jelenlegi funkciójának megőrzésével vette át az iskolát az egyház, így ma Magyarországon ez az egyetlen evangélikus egyházi középiskola, ahol mezőgazdasági jellegű képzés folyik majd. Mindenki részéről reménység a jövőre, hogy az eddigi hatékonyságot és közösségi légkört sikerül továbbra is folytatni. A hitoktatás és az egyházi fenntartás pedig nem csorbítani fog ezen, sokkal inkább többletet jelent a jövőben! Menyes Gyula A békéltetés szolgálata A Lutheránus Világszövetség Tanácsülése Genf, 2001. június 12-19. 2001. júniusában Betlehemben szeretett volna ülésezni a Lutheránus Világszövetség Tanácsa. Betlehem jelentős állomása lett volna a Világszövetség készülődésének a következő nagygyűlésre, amely Winnipegben, Kanadában kerül megrendezésre 2003-ban. Betlehem helyett azonban Géniben, Svájcban kellett újra találkozni. Katonai konfliktusok, utcai blokádok, tankok és kövek akadályozták meg azt, hogy biztonságosan lehessen nemzetközi konferenciát tartani Izraelben. Azt a főtémát azonban, amelyet a palesztin keresztyén testvéreink választottak a Tanácsülés témájául, a Tanács megtartotta. A megbékélés szükségességének kérdése a mindennapok keserű tapasztalatából adódott. A gyűlölet, az erőszak, az eredménytelen diplomáciai kísérletek, a terrorakciók halálos áldozatainak tragédiái azt a kérdést vetették fel, hogy lehetséges-e még Izraelben, a zsidó és a palesztin lakosság között a megbékélés. Christian Krause püspök, az LVSZ elnöke, nyitó előadásában erre az égető kérdésre kereste a választ Betlehem és az egész világ szempontjából. „A megbékélés üzenete a békéltetés szolgálatának felvállalására indít bennünket. Ezt a szolgálatot - Jézus példáját követve - minden helyzetben fel kell vállalnunk. A megbékélés lehetséges.” - mondta Krause püspök. A békéltetés szolgálatának kérdését az LVSZ elnöke már összekapcsolta a 10. nagygyűlés fo témacímével is: „A világ gyógyulásáért". A megbékélés, a gyógyulás csak egyféleképpen lehetséges - hangsúlyozta Krause püspök mégpedig Isten Jézus Krisztusban megvalósuló kegyelme által. Előadásában a püspök külön kiemelte, hogy az LVSZ és tagegyházai szilárdan kiállnak az erőszak minden formájának elítélése mellett. A nők és a gyermekek elleni erőszak elítélése most különösen is nagy hangsúlyt kap. A 2001. év végére elkészül az az LVSZ-dokumentum, ami erről a kérdésről részletes tanulmányt és közös evangélikus álláspontot ad. Az LVSZ főtitkára, dr. Ishmael Noko, éves beszámolójában az ökumené kérdéseit emelte ki. Noko főtitkár szerint az ökumené történelmének fontos állomásához érkezett. Az Egyházak Világtanácsa (EVT) és más felekezeti világszövetségek arról folytatnak megbeszéléseket, hogy a jövőben lehetséges-e közös nagygyűlések szervezése. Mindez nem csupán anyagi megfontolások miatt érdekes, hanem azért is, mert a keresztyén közösség újfajta értelmezéséhez is vezethet. Az ökumené kérdései mellett a főtitkár kérte az LVSZ Tanácsát és mind a 133 tagegyházat, hogy emeljék fel szavukat a H1V/AIDS világméreteket öltő elterjedése miatt. Különösen az afrikai országok veszélyeztetettek, de a világ minden táján terjed a halálos kór. A HIV/AIDS vírus terjedését „a legkomolyabb egészségügyi problémaként kell kezelni” - hangsúlyozta Ishmael Noko. Az LVSZ Tanácsa külön nyilatkozatot adott ki a HIV/AIDS elleni küzdelemről. Az LVSZ Tanácsa több napon keresztül bizottságokban is folytatta munkáját. Egyházunk képviseletében D. dr. Harmati Béla püspök, a Kommunikációs Bizottság elnökeként - a bizottság tagjaival együtt - azt a nem könnyű feladatot vállalta magára, hogy a Világszövetség kommunikációs tevékenységét fejlessze a világgyűlés előtt és majd a világgyűlés ideje alatt is. Ez a feladat különösen is nehéz, hiszen a világ- szövetségnek komoly anyagi nehézségekkel kell szembenéznie. E sorok írója, Pángyánszky Agnes lelkész, az LVSZ Tanácsának tanácsadója és a Misszió és Fejlesztés Bizottság tagja. Ez a bizottság ebben az évben külön is tárgyalta a közép- és kelet-európai evangélikus tagegyházak kérdését. A Tanácsülésen többektől is elhangzott kérésként az LVSZ felé, hogy segítsék egyházainkat a misszió megvalósításában és a fejlesztés területein is. Ehhez adna nagy segítséget egy regionális iroda felállítása térségünkben. Fontos kérdésként került elő a Lutheránus Világszövetség kapcsolata az észak-amerikai Missouri Zsinattal, amely főleg Kelet-Európábán, a volt Szovjetunió területén épít ki szoros kapcsolatot evangélikus egyházakkal. Ezek az egyházak, a Missouri Zsinattal együtt, nem gyakorolják a nők lelkésszé szentelését és ökumenikus kérdésekben is erősen felekezeti álláspontot képviselnek. Az LVSZ már régóta kiáll a női lelkészség és az ökumené mellett, így a két szervezet között még további tárgyalásokat és egyeztetéseket szorgalmazott az LVSZ Tanácsa. A 2001. év jelentős eseménye lesz számunkra az évente megrendezésre kerülő LVSZ-vasárnap, amelyet most térségünk evangélikus egyházai készítenek elő. Az LVSZ-vasárnapot októberben fogjuk majd „ünnepelni”, így ezen a vasárnapon az egész világ evangélikussága megismerheti a szövetséget. Megbékélés, gyógyulás, Isten kegyelmének megtapasztalása - ezek voltak a Lutheránus Világszövetség 2001. évi Tanácsülésének legfontosabb témái. Mindezek mellett sok szervezeti kérdés is előkerült, melyekről a Tanács tagjainak dönteniük kellett. A programban és munkában gazdag 8 napos tanácsüléstől azt reméljük, hogy minden szempontból a legfontosabb célt szolgálhatja: Isten kegyelméből az LVSZ és tagegyházai békéltető és gyógyító szolgálatát a világban. Pángyánszky Ágnes „Nem kevesen vannak olyanok is, akik szenvedéllyel hirdetik és olvassák Krisztust, hogy emberi érzelmeket indítsanak fel Krisztus iránti részvétre, a zsidók megszólására, és más gyerekes és asszonyos sopánkodásra. Ezzel szemben úgy kell prédikálni, hogy iránta hit ébredjen, amely szerint nemcsak van Krisztus, hanem érted és értem van Krisztus, és hogy az történjék bennünk, amit róla hirdetnek, és aminek öt nevezik. Mert ez a hit születik és épül, ha azt hirdetik, hogy Krisztus miért jött, mit hozott és mit ad, milyen módon és milyen célra kell azt elfogadni. " Luther Márton, Értekezés a keresztyén ember szabadságáról (Prőhle Károly fordítása) * 4 t A
