Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-05-27 / 22. szám

Evangélikus Élet 2001. MÁJUS 27. 5. oldal „IGAZ TANÚVALLOMÁS” Szakavatott kalauz János evangéliumához (Bolyki János kommentárjáról. Osiris kiadó 2001.) „Az egyház meghosszabbított karja vagyunk a rászorulók felé” A vállalkozás méretéhez méltó külső­ségek között, a Kongresszusi Központban rendezett és szédítő mennyiségű lenyűgö­ző kiállítású kiadványt felvonultató könyvfesztiválon mutatta be a kiadó a Károli Egyetem újszövetségi tanszéke neves és tisztelt professzorának, Bolyki Jánosnak bibliamagyarázati művét János evangéliumáról. A könyv megjelenése túlzás nélkül eseményszáma megy, és ezért aki szomjazik az élet vizére, Isten igéjére, nem mehet el szó nélkül mellette. Már önmagában azt a tényt is emlí­tésre méltónak kell tekintenünk, hogy a magyar nyelvű teológiai irodalom önálló, „hazai” terméssel gazdagodott. Mintha a rendszerváltás gátszakadást idézett vol­na elő, úgy borított el minket a magyar­ra fordított külföldi teológiai könyvek árja. Legyünk is hálásak ezért a jelensé­gért. Több évtizedes lemaradást kell be­hoznunk, újra be kell kapcsolódnunk a teológiai gondolkodás vérkeringésébe, hogy naprakészek lehessünk ezen a téren is... Úgy tűnik viszont, hogy az új hazai fogantatású teológiai irodalom gyéreb­ben csordogál, nem is szólva az írásma­gyarázati művekről. Amikor a letűnt vi­lágban egy-egy teológiai mű megjelen­tetése vesszőfutással ért fel, több önálló szellemi termékkel jelentkeztünk, s talán még időtálló is van közöttük. Sok igaz­ság van ugyan Kazinczy Ferenc felfogá­sában, aki többre tartott egy színvonalas fordítást valamiféle eredeti, de közép­szerű alkotásnál, mégis szellemi és lelki erőforrásaink elapadását jelezné, ha csak már meglévő művek magyarra ültetésére telne tőlünk. Külön köszönjük tehát a kommentár írójának, hogy amikor élete fáradozásának eredményét takarítja be, saját termésből rak az asztalunkra. Igényt formálni a Szentírásnak „hazai kivitelezésű” magyarázatára minden­képpen indokolt, feltéve, hogy az valami sajátosat, a mi bibliaolvasóink számára szükséges segítséget nyújt. Aki ismeri azokat a kikerülhetetlen kérdéseket, amelyek elé a János evangéliuma állítja a magyarázót, lépten-nyomon találkoz­hat a könyvben a szerző által kiküzdött válaszokkal. Mégis ami leginkább tanul­ságos a mi számunkra, az a felfogás, ahogyan feladatát értelmezi. Mert az írásmagyarázatot felölelő külföldi irodalmat jórészt megosztja a „konzervatív” és „liberális” nézőpont (46. o.), vagy ha úgy tetszik a bibliai üzenet kegyes, illetve tudományos meg­közelítése. Bolyki János könyvével jó példát ad arra, hogy nekünk nem kell feltétlenül belecsúsznunk egy ilyen „hit­tudathasadásos” állapotba. Helyesnek ugyanis az „inkamációs” magyarázó el­vet tartja (47. o.). Mert ahogyan - így ér­vel - Krisztus isteni és emberi természe­te megkülönböztethető ugyan, de nem választható szét, „a Szentírás isteni és emberi természete is megkülönböztethe­tő, de elválaszthatatlan” (48k.o.) Aláza­tosan kutatnunk kell tehát azt a történeti­leg meghatározott módot és formát, amelyben Isten igéjét nyújtja, ugyanak­kor azonban legyen fűlünk kihallani egy régi hanglemez sorozat címével élve: „His masters voice”, az ön Mesterének hangját. Bolyki János kommentárjából sok mindent megtudhatunk a görög szö­vegváltozatokról vagy a vallástörténeti háttérről, de hangsúlyossá mégis az az „igaz tanúságtétel” válik, amit János tesz az ő Ura, Jézus Krisztus mellett. Magyar szerzők dolgában kiváltképp János evangéliumának magyarázata szempontjából nem állunk rosszul. Min­den történelmi egyházunk hivatkozhat egy-egy köréből származó, ma is hasz­nált jelentős műre. Gondolok az evangé­likus Kamer Károly „Testté lett igé”-jé- re, vagy a református Mátyás Ernő illet­ve a katolikus Gál Ferenc kommentárjai­ra. Maradt-e ezek után olyan űr, amelyet ez a legújabb János-magyarázat hivatott betölteni? Azt kell válaszolnunk erre a kérdésre, hogy a negyedik evangélium kutatásának legújabb fejleményei min­denképpen indokolttá teszik ezt a nagy vállalkozást. Az újszövetségi kutatásban mindenekelőtt János evangéliumának megítélésében állt be gyökeres változás. Ma már alig akad olyan kutató, aki a gnosztikus szellemiség felől értelmezi. Ezzel szemben erősödik az a meggyőző­dés, hogy a palesztinai zsidóság, mégpe­dig annak hellenisztikus, talán papi kö­reinek szellemi talajából nőtt ki a János evangéliumának tanúságtevője. Elég, ha csak a zsidó ünnepkörnek az evangéli­umban betöltött szerepére gondolunk (Lásd: 149kk.o.) Aki tehát naprakész akar lenni az írásmagyarázatnak ezen a területén, az nem nélkülözheti Bolyki professzor segítségét. Könyvének beható tanulmányozásá­hoz adjon Isten időt és igéje utáni éhsé­get! id. Cserháti Sándor Ordass Lajos püspökünk születésének 100. évfordulóján az Országos Egyház emlékezé­sén filmet mutattak be életéről és meghurcoltatásáról. A filmet a Dunatáj Alapítvány videókazet­tán kiadta. Alkalmas lehet szere- tetvendégségeken, gyülekezeti összejöveteleken való bemuta­tásra. Készítette: Tóth-Szöllős András rendező. Kapható: a Sajtóosztály Könyvesboltjában. (1085 Budapest, Üllői út 24.) Ára: 800 Ft. K. TAMMINEN - L. VESA - M. PYYSIAINEN: Hogyan tanítsunk hittant? - Vallásdidaktika 1998-ban jelent meg a finn szerzők, az európai vallásdidaktikai oktatásban j alapvető műként számon tartott könyvének első magyar nyelvű kiadása. Az el- | múlt két és fel év tapasztalatai megmutatták, hogy ezzel olyan kézikönyv került | a hitoktatók, illetve a hitoktatásra készülők kezében, amely elengedhetetlen se- j gítséget nyújt ahhoz, hogy a hitoktatói szolgálatban állók lehető leghatékonyab- | ban tudják megtervezni, megtartani óráikat. A könyv számos egyetemen, föisko- | Ián a vallásdidaktikai képzés tankönyv- ; évé vált. Eligazítást nyújt a hitoktatás I alapkérdéseiben, összefoglalva azokat a | felismeréseket, amelyek sokszor talán i csak rejtetten, de mindig meghúzódnak | egy-egy jól vagy kevésbé jól sikerült j hittanóra mögött. A könyv szakmai színvonala, a felé j megnyilvánuló érdeklődés tette szüksé- | gessé, hogy a második, javított kiadás is | napvilágot lásson, s kialakításában is se- i gítse a hitoktatás végzésének munkáját. A könyv megvásárolható az evangé- j likus könyvesboltban, illetve megren­delhető a kiadónál: Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya - 1085 Budapest, Üllői út 24. Fax: 317- 1108, e-mail: sajto.osztaly@lutheran.hu Méret: B/5. Terjedelem: 226 oldal. Kötés: keménytáblás. Ára: 1400 Ft. Beszélgetés Lehel Lászlóval, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat igazgatójával Jézus példázata is arról szól, hogy mindig van, mindig vannak olyanok - sokszor önhibájukon kívül -, akik rászo­rulnak a másik ember, a samaritánus se­gítségére. Olyan világot élünk, amely­ben egyre több a perifériára szorult em­ber, akik önmaguktól nem tudnak a he­lyes útra visszatérni. Mindezt megtetézik azok a természeti katasztrófák, amelyek ezreknek teszik tönkre életlehetőségét. A keresztyén ember nem mehet el ér­zéketlenül az ilyenek mellett. Hitéből fa­kadóan segítenie kell. Sajnos, ma már annyi a segítségre, támogatásra szoruló, hogy az egyéni segítségnyújtás kevés - bár erre is szükség van. Ma már szerve­zeti formában nyújtható az eredményes segítség. Ilyen szervezeti forma a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat, amely­nek tevékenységét a tavalyi és az idei ár­vízi katasztrófa során ismerhette meg mindenki. Hogy ezen kívül még mi min­dennel foglalkoznak, mennyire szüksé­ges munkájukhoz az egyes gyülekezetek és gyülekezeti tagok együttérző támoga­tása, hogyan szervezik és végzik szere­tetszolgálatukat - erről beszélgettünk Lehel László lelkésszel, a Magyar Öku­menikus Szeretetszolgálat igazgatójával.- Magam a 80-as évek végén, az ak­kori romániai és NDK-s helyzet során kerültem közelebb a segítő szolgálathoz és szereztem gyakorlati tapasztalatokat. Külföldi egyházak szakemberei tartottak több alkalommal oktatást a szociális munka eredményes végzéséről. Megta­pasztalhattuk, hogyan működik korszerű munkamegosztással a fejlett országok­ban ez a szolgálat. Ezt követően 1991-ben a magyaror­szági protestáns egyházak és a hazánk­ban működő négy ortodox (bolgár, ro­mán, szerb, magyar) egyház létrehozták a protestáns szeretetszolgálatot Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat^ néven, önálló társadalmi - de ugyanakkor egy­házi jellegű - testületként. Az első idő­ben jelentős külföldi támogatást kaptunk anyagilag is és a struktúra kialakításához is - elsősorban a német egyház szeretet­szolgálatától. Ez azt jelentette, hogy ak­kor működésünk fedezetét 90 %-ban a külföldiek adták. Tíz év elteltével ma munkánk anyagi fedezetének 75-80 %-a hazai eredetű.- Tényleg, az emberek megsegítésére irányuló munkátokhoz hogyan jön ösz- sze az anyagi fedezet?- Ehhez azt is tudni kell, hogy ma már a fővárosban és több vidéki helyen sokféle szociális intézményt működte­tünk. Ilyenek a hajléktalanok szállása, télen nappali melegedő, szociális étkez­tetés, munkaközvetítés, családok átme­neti otthona, család- és gyermekjóléti szolgálat, házi betegápolás, tervezett drogrehabilitációs otthon, stb. Mindezek fenntartásához fejkvóta szerint az állam biztosítja az anyagi fedezet egy részét. Ez mindösszesen a szükséglet 70-80 %- át fedezi. Éppen ezért szükség van egyéb forrásokra is. Ilyen a pályázati úton el­nyert támogatás. Ezeknél lényegesebb a másik két anyagi forrás. Az egyik: eddig évenként kétszer, karácsonykor és hús- vétkor meghirdetett gyűjtési akciónk, melynek során egyének, gyülekezetek és egyéb testületek adakoznak. Tíz évvel ezelőtt 2-3 fő juttatott el hozzánk ado­mányt, a múlt évben tizenötezren ada­koztak. Köszönet érte. Nagyon örülnénk, ha a gyülekezeteken keresztül közelebb kerülhetnénk az egyes gyülekezeti ta­gokhoz, hogy még nagyobb legyen az a közösség, amely magáénak érzi szolgá­latunkat. Ha hívnak, szívesen megyünk a gyülekezetekbe, hogy megismerjék munkánkat, hiszen tulajdonképpen szol­gálatunk a bajba jutott gyülekezetekért, azok egyes tagjaiért van. A gyülekezetek vezetői sokat segíthetnek abban, hogy ez a kapcsolat mélyüljön és szélesedjen. Itt említem meg, hogy az évenkénti szokásos gyűjtés mellett különleges ese­tekben - mint például az árvízi kataszt­rófa - külön gyűjtési lehetőségek is szer­veződnek. Ilyen volt húsvéthétfőn a De­ák téri templomban a Gryllus-testvérek által szervezett zenés est, melynek ado­mánya közel 700.000 fo­rint volt. Ezt az összeget is arra használjuk, hogy az árvíz sújtotta terüle­ten egységcsomagokban vetőmagot osztunk szét. Végül a másik jelentős támogatás az egyházak központi céladományai és a továbbra is meglévő külföldi egyházi kapcso­lataink révén kapott se­gítség.- Végülis mennyi az a befolyó összeg, amit a bajba jutott emberek megsegítésére tud fordí­tani a Szeretetszolgálat?- A 2000. év beszá­molója még nem végle­ges, de az 1999. évi te­vékenységünk pénzügyi adatai szerint abban az évben hazai szociális, egészségügyi, menekült- ügyi és képzési tevé­kenységre 155.493.000 forintot, humanitárius külföldi és belföldi prog­ramra (árvíz, stb.) 575.009.000 forintot tudtunk fordítani. Ez összesen 730.502.000 forint, előzetes számítások szerint 2000-ben ezt az összeget megha­ladtuk. Természetesen a rászorulóknak nem pénzt adtunk, hanem természetbeni segélyezést - élelmiszert, ruhát, stb. Most például az árvízzel sújtott területen az említett vetőmagcsomagokon kívül a családok elpusztult bútorainak pótlásá­val is segíteni kívánunk.- Adott esetben a segítő szolgálat hatá­roktól független?- Katasztrófa-esetek során a humani­tárius tevékenységet országhatáron kívül is végezzük. Ezt úgy korlátozzuk, hogy alapvetően a dél-kelet európai térségre és közvetlen szomszédainkra terjed ki a munkánk (Kárpátalja, Eszak-Kaukázus, Lengyelország, Oroszország, a volt Ju­goszlávia térsége). Ugyanakkor - mivel 1996 óta tagja vagyunk a genfi Nemzet­közi Segélyszervezeti Szövetségnek - ha segíteni kívánunk távoli földrészeken, például Indiában, élőkön, akkor adomá­nyunkat eljuttatjuk a Szövetséghez. Ugyanígy a Szövetségen keresztül mi is kapunk segítséget, ha például Észak-Kau- kázusban végzünk szolgálatot.- Az eddig hallottakból is egyértelmű, hogy nagyon nehéz az a munka, amit a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat keretében végeztek.- Hiszem és vallom, hogy az evangé­liumból fakadó küldetés az, amit vég­zünk. Az egyház meghosszabbított karja vagyunk, amivel elérjük a bajba jutott embereket. Tudjuk, hogy teljes megol­dás nincs, de az úton menve, samar- itánusként különböző formában és esz­közökkel tudunk segíteni. Ehhez a szere­tetszolgálathoz elkötelezettség kell. Ugyanakkor megfelelő szakmai ismeret, tudás és gyakorlat is szükséges. Egyes esetekben sürgős helyszíni tapasztalat, helyismeret, egyeztetés más karitatív szervekkel, hogy még véletlenül se le­gyen duplázás, illetve kimaradás. A meg­lévő 15 intézményünkben folyó külön­böző szociális tevékenység szervezeti működése kialakult rend szerint folyik és a már felsorolt különböző formákban kb. 20-30.000 azoknak a száma, akiket el­érünk. Sokkal nehezebb a váratlanul jött katasztrófahelyzetben végzett munka, mivel a gyorsaság mellett is megfelelő felkészítésre, sőt: adminisztrációra is szükség van. Egy rövid felsorolás ide- vonatkozólag: felkészülés a válsághely­zetre, válságcsoport létrehozása, az együttműködés struktúrájának kialakítá­sa, adatok összegyűjtése, a segítségnyúj­tás célkitűzéseinek meghatározása, cél­csoport kiválasztása, a segítségnyújtás formájának megtervezése, költségek fel­mérése, költségvetés készítése, segélye­zési tevékenység végrehajtása, folyama­tos ellenőrzés, beszámolók készítése. Hogy az ilyen rapid munka mellett is mi mindenre kell figyelni, arra csak példa­ként említem meg, hogy minden egyes segélycsomagról aláírt átvételi elismer­vény szükséges. Amennyiben a genfi se­gélyszervezet adományairól is szó van, azok felhasználásáról külön jelentést kell készíteni és azt auditálni is kell.- A váratlanul jött katasztrófahelyzet esetén ki áll csatasorba?- Van egy állandó szűk válságstábunk (szükség esetén átcsoportosítunk ide má­sokat is), akik az előbb felsorolt gyors előkészítő munka után máris a helyszínen végzik egyáltalán nem könnyű munkáju­kat, egyáltalán nem komfortos körülmé­nyek között. Dicsérni való és köszönet ér­te, hogy a közeli gyülekezetek szeretettel vendégül látják munkatársainkat.- Hányán teszik a dolgukat a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatnál?- Jelenleg százan vagyunk. Mind­egyikük elkötelezett erre a szolgálatra. Közülük többen nyelveket is beszélnek.- Sok intézménye van a Szeretetszolgá­latnak. Ez mind saját tulajdon?- Részben saját, részben önkormány­zati, részben egyházi tulajdonok, ez utóbb kettőt ingyenes használatra kap­tuk. A segélyek szállításához teherautó­kat cégektől, magánszemélyektől bére­lünk, sok esetben kedvezményesen, sőt ingyen adják a szállítóeszközöket.- A beszélgetés során szóba került a szakképzettség.- A hivatás az elkötelezettség mellett nagyon fontos, hogy a szociális munkát végző megfelelő ismeretekkel rendel­kezzen, hiszen emberekkel kell foglal­koznia. Ez a követelmény nemcsak a mi munkásainkra vonatkozik, hanem mind­azokra is, akik az egyház valamelyik diakóniai szolgálatában tevékenyked­nek. Ezért 1998-tól addigi segítő funkci­ónkat kiegészítettük a szakképzés felvál­lalásával is. Kétéves, államilag elismert diplomás középfokú szaktanfolyamot, szociális asszisztensképzést és szociális gondozóképzést működtetünk Budapes­ten, Tiszafüreden és Dunaalmáson. Ed­dig közel 100 fö szerzett itt képesítést. A mi dolgozóink számára kötelező ennek a kétéves képzésnek az elvégzése.- Hogyan lehet mindezt erővel, kitartás­sal győzni?- Nagyon sok a feladat. Ezek jó el­végzéséhez felülről jön az erő. De szük­séges az is, hogy a munkatársi gárda fel­vállalt ügyünk mellett álljon. Összeko- vácsolódott csapat vagyunk, együtt vé­gezzük a szolgálatunkat, immár 10 éve. Ezt a 10 évet ünnepeljük az idei eszten­dőben. Befejezésül mégegyszer hangsúlyo­zom, hogy egyre bővülő gyülekezeti hát­tér szükséges ahhoz, hogy még eredmé­nyesebb segítséget tudjunk nyújtani az úton talált elesetteknek. Keressük és ta­láljuk meg egymást. (A címünk: Magyar Ökumenikus Szere­tetszolgálat, 1116 Budapest, Tomaj u. 4. Telefon: (1) 208-4932; Fax: (1) 208-4934.) Dr. Juhász Géza »•

Next

/
Thumbnails
Contents