Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-01-14 / 3. szám
2. oldal 2001. JANUÁR 14. Evangélikus Élet UJ NAP - UJ KEGYELEM A törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg. János 1,17 VASÁRNAP! Kiemelted életemet a sírból, ó Uram, Istenem! Jón 2,7 (lTliessz 5,10, Jn 2,1-11, Zsolt 105,1-8) F.gy temetés egyik legfájdalmasabb mozzanata az, amikor az elhunyt koporsóját leengedik a sírba. Talán éppen ekkor élik át a hozzátartozók leginkább a - földi értelemben végleges - elválás fájó voltát, hiszen emberi erő, hatalom nem képes kiemelni, életre kelteni azt, akt meghalt. Isten cselekedete rajtunk az ige szavai szerint éppen ellentétes irányú: „sírunkból”, azaz bűnös életünkből és annak következményeiből emel ki, á mélyből és sötétből, a reménytelenségből, mert Ő, az Isten: élet és szeretet. J . /f Jézus így szólt tanítványaihoz: Menjetek ef szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Mk 16,15 ftzs 42,10, 5Móz 4,5-13, Lk 5,17-26) A misszió szót világ! fórumokon mostanában nagyon sokféle összefüggésben használják. Némelyig közülük teljesen elrugaszko- dottnak tűnik a szó eredeti, bibliai jelentésétől, halottam például katonái és ENSZ- misszióról, és a Jugoszláviát bombázó NATO-gépök is „missziót” teljesítettek. Küldetés, aminek célja az öldöklés, a halál? Baj, há a világ csak így, ilyen értelemben ismeri ezt a szót! Ha az erőszak, a fegyver kéjáe társul hozzá. Az „igazi” az, én számomra mindenkor csak ez, a jézusi missziókparancs marad. Bárcsak minél többen vennének részt ebben a misszióban! / // V KEDD Bzivből ujjongok, hogy megsegítesz. Zsolt 13,6 (ApCsel 839, Mk 2,23- 28,Lk 5,27-32) Milyen is azhhen szeretett-'/ A zsoltáros vallomása alapján azt mondhatjuk: 100%-ban cselekvés, gyakorlat. „Megs^tesg” - vagyis otf: vagy, ahol én, a bajbajutott ember, és értem nyúlsz, megfogsz, megtartasz, annitor nekem már nincs erőm, nincs kiutam, nincs tartalékom. De Isten szeretete ugyanakkor a bűneink megbocsátásának, a vigasztalásnak, a lélek erősítésének, a sebek gyógyításának cselekedete is, vagyis szó, Ige, amibe úgyszintén bele tudok kapaszkodni. ______ J| Mutasd meg Uram, hogy szeretsz minket, és adj nekünk szabadulást! Zsolt 85,8 (IThessz 5,9, Gál 5,1-6, Lk 5,33-39) A gyerekek szoktak így, ilyen határozottan, őszintén, lényegre törően kérni. „Mutasd meg!”- ez nagyon is praktikusan hangzik. Isten Jézus Krisztus által ezt a sürgető kérést teljesítette be: Jézus közénk jött, személyében Isten szeretetét mutatta meg, hogy mindnyájan lássuk, felnyitotta a szemünket erre a szeretetre. És szabadulást adott, amikor magára vette értünk a keresztet. Mi a válaszunk erre az isteni szeretetre? Mit mutatunk meg mi, hogyan fejezzük ki a szeretetünket Isten és az embertársaink felé? Gedeon ezt mondta az Úr angyalának: Ha velünk van az Úr, miért ért bennünket mindez? Bíró, 13 (Zsid 11,1 Mt 17,24-27, Lk 6,1-11) Egy tévériportban bemutattak nemrég egy falut, ahol becsapott a templomba a._villám, ráadásul éppen a vasárnapi istentisztelet közben. Anyagi károk is keletkeztek, de ennél nagyobb baj is történt: valaki az ijedtségtől meghalt a templomiadban-. Lehet, hogy valami hasonlót kérdeztek akkor a falubeliek, mint itt Gedeon? S mi magunk is, ha váratlanul, villámcsapás-szerüen jön valami baj, betegség, akkor nem ilyemgondolataink támadnak? Isten tervét nem látjuk át, és gyakran nagyon nehéz is abb^; belenyugodni, de a miértekkel is Őhozzá kell folyamodnunk. § PÉNTEK Barnabás és Péti így kiáltottak: Mi azt az evangéliumot hirdetjük nektek, hogy ezekből a hiábavaló dolgokból térjetek meg az élő Istenhez, aki teremtette az eget és alföldet, a tengert és mindent, ami bennük van. ApCsel 14,15 (1 Kir 18,21. Jn 7,1-Í3, Lk 6,12-16) Reneszánszukat élik manapság a horoszkópkészítők, boszorkányók. tenyér-és kártyajóslást végzők, mágiát gyakorlók, rontást elvevők, stb. Virágzik a babonaipar az ezeréves kereszténységet ünneplő országunkban. Ez szomorú és elgondolkodtató jelenség. Hiszen az az üzlet mehet jól, amire igény van, anúhek van piaca. Rajtunk is múlik, hogy Barnabás és Pál „kiáltását” meghallják-e a körülöttünk élők! S hogy nem a jósdába kell menni a válaszokért, amelyekre mindannyian várunk, nem jövőkutató szakértőkhöz. Hogy hir- dettetik-e az evangélium, most, 2001-ben is, ez a mi felelősségünk is! ^ r |P SZOMBAT félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket, mert Isten .... " ' " azf fflíi munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően. Fii 2,12-13 (Hós 3,5, 5Móz 33,1-4,7,12-16, Lk 6,17-26) Talán sok bibliaolvasó kiáltott fel már így ennél az igénél: Jól értem? Munkáljam az üdvösségemet én?! S hogy is fér össze ez az ige második felével, miszerint mindent Isten munkál bennünk? Nem ellentmondásról van itt szó, hanem arról: Isten már megtett érted, bűnös emberért mindent. Vedd hát halálosan komolyan a megváltást, a keresztet, és élj belőle, élj általa örök életet. Az Ő kegyelme adja meg mindezt, ehhez semmit nem tehetsz hozzá önmagadtól. Íz”fill úfi Dnrn7o VÍZKERESZT ÜNNEPE UTÁNI 2. VASÁRNAP Fölkészítés Zsid 13,20-21 Föl kell készülni, hogy ne étjén váratlanul, ha egy megbízást kapsz. Nem lehet akkor kezdeni tanulni, tanulmányozni a problémát, erőt gyűjteni. Ha egy munkakör betöltésére fölkérnek, akkor is általában már néhány évet tanultál abban a témában és esetleg gyakorlatot is szereztél. De ha csak meglöknek, akkor is jó, ha már előre számítottál rá. Ha nem, akkor elesel, ha igen, akkor meg tudsz állni. Föl kell készülni az élet viharaira és a kisebb-nagyobb feladatok elvégzésére. Föl kell készülni a lelki harcra is, mert minden el akar vonni Istentől, ezt a magad életéből is tudod. Talán ebben a pillanatban is egy kísértés vagy küzdelem közepén vagy. De hát hogyan lehet fölkészülni arra, amit nem is tudok előre? Hogy mi fog érni és hogy miként reagáljak. Hogy mit kérdeznek és mi a felelet. Hogyan lehet fölkészülni arra, hogy a majdan váratlanul rám törő nehézségek között megállják? Igénk erről a fölkészülésről beszél. Amikor a 21. versben arról hallunk, hogy Isten „tegyen készségesekké titeket,” az az eredeti görögben a fölkészültséget jelenti. Hogy legyünk alkalmas, fölkészített emberek. Mint amikor a sportpályán a versenyző ott áll a startvonalnál. Mennyit edzett, készült, és milyen figyelmes ebben a pillanatban, milyen feszülten várakozik! De nem indul akármikor: a jeladást várja. Akkor viszont nem is marad a helyén, hanem teljes erőbedobással futni kezd. Nem tudta előre, milyen lesz a pálya, kik lesznek pontosan az ellenfelek, milyen váratlan események jönnek közbe, - de mégis tudott általában készülni. Számunkra ilyen fölkészülés az élet feladataira Isten Igéjének az olvasása, az imádság, a nehézségek, a testvéri figyelmeztetés, a gyülekezet bíztató és támogató közössége. Ne csodáld, ha leterítenek a nehézségek, ha elcsüggedsz, amikor nincs lelki közösséged Krisztussal és a testvérekkel! De ha az Úrra figyelsz, ő eszedbe juttatja a választ, a tennivalót, a megfelelő Igéket és erőd fölötti erőt ad lelki támadásokkal szemben is. Tapasztaltad-e már, hogy olyan természetfölötti módon „jött” a békesség, az erő, a nyugalom, a szavak az ajkadra? Az Úr volt ott, aki folkészitett. És most azzal indultál és abból éltél, amit idejekorán elraktároztál a szívedbe és elmédbe. Lehet, hogy nem abban a pillanatban van szükséged egy kis „igécs- kére” (Luther: Erős vár), de olvasd és fogadd készségesen Istentől. Ő tudja, hogy szükséged lesz rá. O azt akarja, hogy legyen mit elővenni a szükség idején. Amikor nincs időd vagy kedved kinyitni a Bibliát, avagy egy másik testvértől tanácsot kérni. Mert most vagy egy bizonyos helyzetben. Most kell valamit tenni, jól válaszolni, nem elrontani a dolgokat. S ha lélekben az Úrra tekintesz, megjön a segítség. A készségből megszületik az Isten szerinti válasz és cselekedet. A „tegyen készségessé” szó a görögben több mindent jelent. Orvosi szempontból „a törött csont helyreállítását”: Az Úr a mi törött csont-életünket összeforrasztja, helyreállítja, az összetört szívnek bűneire bocsánatot ad, hogy egyenesen járhassunk. A halászoknak „a háló megfoltozását”: segít hiányainkat bepótolni és hibáinkat kiigazítani, hogy emberhalászok lehessünk. A tengerészeknek „a hajó útra való fölkészítését”: hogy az élet viharai ne sodorjanak el. A seregnek „a harcra való előkészítést”: hogy ne érjenek váratlanul a támadások. Lelkileg éretté akar tenni téged az Úr, hogy általad is munkálkodhasson. Végül figyeld meg azt is Igénkben, hogy tartalmilag mivel készít föl a „készséges Isten”, akihez nem tudunk alkalmatlan időben fordulni sosem: Ő a békesség Istene, ezért igazi békességet ad. A szív békességét, amely tudja, hogy Isten kezében van. S akkor legyen akármilyen békéden a világ és más emberek, ez nem tud kimozdítani nyugalmadból. - Jézusban Ó az élet Istene is lett: kihozta a halálból a juhok nagy Pásztorát. Jézus az első, aki győzött a halál fölött, s ezzel megtörte a hatalmát. Ezért remélhetjük, hogy ha az Övéi vagyunk, értünk fizetett váltságáért, kereszthaláláért mi is föltámadunk. A halál ellenére is megmaradó életed van. Ezért nem kell magadat félteni, mert a legnagyobbat és a legfontosabbat senki sem veheti el tőled. Ezért adhatsz oda mindent másoknak. Ezért nem kell emberi megfontolásból másképp szólnod, mint ami az Úr parancsolata és tanácsa szerint való. O az örök szövetség Istene. Ennek a szövetségnek az ára akkor is ki van fizetve, ha a másik fél kételkedne. Ez a „vérszerződés” a mi nagy, egyetlen és prök lehetőségünk. Mindig fönnálló megoldás bűneinkre és elrontott életünkre. És ha megtapasztaltad ezt a kegyelmet és új kezdetet: hirdetheted te is mindig, mindenkinek. Mert végül is csak Jézus tud újat hozni, és Ő készít föl téged is arra, hogy ebben a még nemrég kezdődött évben, bármely helyzetedben megállj és az Ő bizonyságtevőjének bizonyulj. Légy fölkészített ember! Készítsen föl téged az Úr! Széli Bulcsú 1MÁDKOZZUK a 21. verset személyes imádsággá formálva: Uram, tégy engem készségessé minden jóra, tégy késszé akaratod cselekvésére! Munkáld hennem azt, ami neked kedves! Cselekedd meg ezt Jézus Krisztus által — neki adom a dicsőséget most és örökké! Amen. SAROK mm ISTENTISZTELETI _______REND_______ Bu dapesten, 2001. január 14. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bozóky Eva; II., Hűvösvölgyi út 193. Fébé de. 10.; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél II. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásme- gyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Solymár Péter Tamás; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos; V./Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Geröfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 5. szeretetven- dégség; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) ; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) id. Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; X., Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. (ifjúsági) Varga Gyöngyi—Németh Pétemé; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Németh Pétemé; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bácskai Károly; de. 10. (családi) Bogdányi Mária; du. fél 7. ; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Horváth Anikó; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Horváth Anikó; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV. , Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (Kistemp- lom) de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél II. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI. , Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér. de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII. , Pesti út 111. de. fél 11. Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII. Gózon Gy. u. de. 11. Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pest- szentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. Endreffy Géza; VÍZKERESZT ÜNNEPE UTÁN 2. VASÁRNAPON a liturgikus szín: zöld. A vasárnap evangéliuma (oltári ige): Mt 5,17- 19; epistolája (igehirdetési alapige): Zsid 13,20-21. HETI ÉNEKEK: 336,437. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELE- TÉT közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 2001. január 14-én, vasárnap de. 10.04 órakor a niaglódi evangélikus templomból. Igét hirdet Péter Attila lelkész. & ® ® ® $ # Régi és új a liturgiában £ 5 6 3 {3 MEGHÍVÓ Az Ökumenikus Imahét Országos Megnyitó Istentiszteletére 2001. január 21-én, vasárnap 18.00 órakor a Deák téri Evangélikus Templomban (Budapest, V. kér. Deák tér 4.) kerül sor. Az igehirdetés szolgálatát Bosák Nándor megyéspüspök és dr. Hegedűs Lóránt püspök végzi. Az ünnepi istentisztelet liturgiájában az Ökumenikus Tanács tagegyházainak vezetői szolgálnak. Az Országos Megnyitó Istentiszteletre mindenkit szeretettel vár és hív a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa. Vannak emberek, akik a régit szeretik. A régi képeket, a régi bútorokat, a régi házakat. Kocsiban az Old Timerek, vázákban az antikok, kultúrában az ősiek az érdekesek - mondják. Falják a régi könyveket, élvezik a régi filmeket. Régen, akkor még voltak igazi értékek... Ami régi - és megmaradt - azt már megérlelte, megcsiszolta, megszépítette az idő. Mások az újdonságokért bolondulnak. Mindig a legújabb a „szám”. Ami tegnapi, az már ósdi, á mai, sőt, ami ma még csak jön, a holnapi, az az igazi. A legújabb „cucc”, a vadonatúj autó, a legfrissebb kiadás... az, ami még sohasem volt. Modem emberek vagyunk, izgat, vonz, lebilincsel az új. A régi a múlt nemzedéké. A miénk az, ami új! »Régi és új a liturgiában«! Egyszerre? Megférnek egymással? Nem üti egyik a másikat? Régi és új a liturgiában - ez az egyik izgalmas titka istentiszteleteinknek! A régi tanítás és az új parancsolat; az évszázadok alatt kiforrott bölcsesség és az új élet. A letisztult, már márványba véshető ősi mondatok és a ma emberének dadogó Is- ten-szólongatása. Több ezer éves szövegek és a Lélek ihletésében a jelenben először felcsendülő mondatok. Az istentiszteleten harmóniába kerülhet régi és új, hiszen életünk (egyéni és közösségi létünk) múltját, jelenét, jövőjét az a Jézus fogja össze, akiről így vall a Szentírás: „Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz”. Ő áll az istentisztelet középpontjában. Benne teljesedtek és teljesednek be az ősrégi ígéretek, ő szólal meg, hisz ígérete szerint jelen van, velünk a világ végezetéig. Az Ő Lelke teszi élővé a betűt, és Ő a jövő rövid és hosszú távon egyaránt. Azoknak, akik a régit szeretik, hadd mondjam: az új frissességében, a lélek aktuális megvilágosításában drága kincs rejlik. Azoknak, akik rajonganak az újért, s bizalmatlanok minden korábbival, hadd mondjam: a régiben felfedezhetjük Isten maradandó, ma is aktuális ajándékait. Olvasom, énekeljük, mondjuk a zsoltárt. Benne két- háromezer éves szövegeket. Mai életünkben is időszerű-; nek érezzük mondanivalóját. Felcsendül az ezerhatszáz éves ének(himnusz) és úgy tűnik, nem vesztett lendületéből, frissességéből. Ötszáz év távlatából érkezik hozzánk Luther egyik-másik imádsága, s benne mai tűz él. De...: elhangzik a mai napra szívből fakadó imádság és mégis mögötte, benne ott imádkozik Isten népe, a világ kereszténysége nem csak 2001 januárjában, hanem évezredek óta. Elhangzik a Szeritírás- részlet felolvasása után az igehirdetés. Néhány órája megfogalmazott mondatok, vagy éppen a szószéken megszülető tanúságtétel - és a szavak újdonságukban is az egész történelmet, az egyház múltját hordozzák - az örök, mindig aktuális evangéliumot. A régi - ez a Lélek csodája - megelevenedik, az új pedig megkaphatja az örökkévalóság fénysugarát és a múlt bázisát. Ezért a kettő elválaszthatatlan egymástól. Baj van, ha az istentisztelet múzeummá válik, s csak a régi, csak a múlt köszön vissza (baj van, ha a gyökerek léteznek, de a fát kivágják). Baj van. ha feledve a tradíciót, modemkedve mindenben újat akar valaki istentisztelet címen (mert hiába teszem a fatörzset a földre, ha nincs gyökere...). A gyökerekből táplálkozva a ma hajtását kell a fának hozni. így lehet-legyen eleven az istentiszteletünk! Hafenscher Károly (ifj) I } i I