Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-03-19 / 12. szám

Evangélikus ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet 65. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 2000. március 19. „Nincs annál nagyobb szol­BÖJT 2. VASÁRNAPJA gálát, mint mikor az Isten Fia bűn-hordozó szolgája lett minden embernek. ” Luther ÁRA: 48 Ft A TARTALOMBÓL Emlékezés dr. Podmaniczky Pálra Az oktatási intézmények vezetői Révfülöpön Nyitott kapuk - a szülők előtt is 2000-BEN IS IDŐSZERŰ A teremtettség „megőrzése” Szomorú aktualitást ad ennek az írásnak a szamosi-ti­szai ciánszennyezés pusztítása. Az ausztrál társtulajdo­nos reakciója valamiféle „környezeti bűnbeesés” isko­lapéldája: „nem bizonyítható az összefüggés”, „bizo­nyára megfáztak a halak, télen egyébként is érzéke­nyebbek”, „a magyarok eltúlozzák a dolgot” stb. - va­gyis az a bűnös, aki ellen vétkeznek. E sorok írásakor még fel sem becsülhető, hogy mennyi idő alatt állhat/állítható helyre a korábbi állapot, de egyes véle­mények szerint a most halott Tisza már soha többé nem lesz olyan, mint a „vízi Csernobil” előtt. Hol itt az igaz­ság? Mit jelent a „teremtettség megőrzése”? Magát a fogalmat kell tisztáznunk és helyesen, azaz a Tíz eve 1990. március 17-én iktatták be püspöki tisztébe D. Szebik Imre püspököt az Északi Egyházkerületben. Csendben emlé­keztünk erre az évfordulóra. Ez a tíz év egyházunk számára is a rendszerváltás utáni, sok változással, újítással és ájulás­sal, feleszméléssel teli időszak volt. Erre a sokrétű feladatra hívta el az egyházkerület a püspökét, teljesen szabadon, elő­zetes vagy utólagos jóváhagyás nélkül, hogy a tornyosuló feladatokat világos teológiai látással, hívő lelkülettel és fia­talos energiával végezze el az Északi Egyházkerületben. Is­kolák létesültek, templomok épültek és újultak meg, bel- és külföldi ökumenikus kapcsolatok erősödtek meg és egyre jobban terebélyesedett püspöki szolgálata a gyülekezetek­ben. Imádkozva gondolunk Szebik Imre püspökre, "kérjük Is­tent, hogy adjon neki a további évekre is testi és lelki erőt. A Szentlélek bölcsessége segítse tovább és őrizze meg abban a munkában, melyet elkezdett, hogy betölthesse szolgálatát, melyet felvállalt. „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősitlek, meg is se- gitlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak. " (Ézs 41,10) SZÉLRÓZSA III. Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó Debrecen - Dorcas Center 2000. július 26-29. „Itt vagyok, engem küldj!"Szervezők: Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Evangélikus líjúsági Szövetség. Információ: Galántai Vero­nika. Tel: 1 429 2037, e-mail: ifjuság@lutheran.hu honlap: www.lutheran.hu/ifjusag „Itt vagyok, engem küldj...” Ezt a mondatot többször is hallottam életem­ben. Azt gondolom, ma is hallom. Néha halkab­ban, néha hangosabban. Négyéves koromban parancsoltam anyai nagyszüleimet a kisbaboti konyhában a prédikációhoz illő rendre és figye­lemre. Gimnáziumi éveim alatt és közvetlen utá­nuk inkább kérdésként éltem meg, miért éppen én induljak Krisztus követésére. A Teológia öt éve hullámzó hitben telt el. Néha egészen stabi­lan, élményekkel telten, máskor a menekülés út­ját keresve. A csodát számomra mindig a vissza­vezető társak jelentették életemben. Amikor hal­ványodik a küldetéstudatom, erőtlen a hitem, akkor érkezik egy beszélgető társ, egy megszó­lító „másik küldött”, és visszatalálok az istenkö­zelség nélkülözhetetlen állapotába. Ezek a kül­döttek lehetnek nagyon egyszerűek, lehetnek összetett, nehezen megfejthető emberek- sza­vuk, életük hiteles számomra. Több tucatnyi gyenesi ifjúsági konferencia, sok száz fiatal, akikkel találkoztam, úgy élnek bennem, mint egy-egy újabb konfirmációi ün­nep. A megerősödés küldöttei és alkalmai voltak ők. Elfelejteni nem lehet sem szavakat, sem lég­kört, sem könnyeket, de udvari, vízparti, éjszaki nagy beszélgetéseket sem. A megújuló élményt és örömet az jelentette számomra, hogy érkez­hettem akárhonnan és akárhogyan Gyenesre, a „visszatérés” minden alkalommal Isten átélhető ajándéka volt. Ezt az ajándékot kérem Istentől minden Szélrózsára induló életére is. Szabó Lajos * „Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. " (Zsid 4,12) Koncertek, színházi előadások, táncház, tea­ház, éjszakai séta, sportprogramok, lehetőségek piaca, nagyjáték, előadások, fórumok, áhítatok, csendsátor. És még megannyi más színes prog­ram ez mind a SZÉLRÓZSA 2000. - Itt vagyok, engem küldj! Ez a főcím sem jelent első olvasatra többet, mint a többi jelentett ennyivel a találkozó előtt. Itt vagyok, engem küldj! Sok olyan érdekes em­berről olvashatunk a Bibliában, aki kimondhatta volna ezt a mondatot, hogy kikre gondolok. Ézsaiáson kívül talán Józsefre, aki nagy akart lenni a testvérei között, vagy éppen Jézus tanít­ványaira, akik szerettek volna olyan dolgokat tenni, mint a Mester. És itt van a legérdekeseb­bek egyike, a gazdag ifjú. Sok helyzetből lehet ezt a mondatot vizsgálni. Ebben az évben egy helyszínen zajlanak majd az áhítatok, de minden alkalommal más és más formában. A reggeli elcsendesedés mindig éb­resztő lenne, az estiek között lesz egy pantomi­mes, egy diameditációs és egy zenés. A csendsátornál az egyik sátor megmarad az elcsendesedés helyének, hogy lehessen egyedül csendben lenni. A másik sátorban folyó progra­moknak talán ezt a nevet adhatnánk: Beszéljük meg! A Biblia és a keresztyén élet mai kérdése­it lehetne spontán feltenni. Ha van egy régóta magadban hordozott kérdésed, akkor azt idehoz­hatnád. Természetesen ide tartozik a személyes lelkigondozás is. Ezen kívül tervezünk egy olyan helyet, ahol mindenki elmondhatja a ma­gáét 2 percben. Lehet az vers vagy történet; bi­zonyságtétel, vagy kételkedő kérdés stb. Itt lesz egy keresek-kínálok tábla is. Koczor György valóság talaján állva értenünk: „integrity of creation” - a teremtett világ „integritása”, azaz épsége, érintetlen­sége, romlatlansága. Nyilvánvaló, hogy ez egyszer s mindenkorra a múlté. Az „ember természetalakító munkája által” legkevésbé érintett sarkvidékek felett van az ózonlyuk, a sarki jégben is kimutathatók külön­féle szennyeződések, és a tenger sem képes minden szemetet a végtelenségig elnyelni. Az „ingegritás” a hiábavalóságnak alávetett világban (Róm 8,20kk) a békével és igazság(ossá)ggal együtt csak elérhetetlen álom marad. Amíg az emberiség 20 százaléka használ­ja a javak 80 százalékát, addig biztosan. Hozzá kell tennünk azonban, hogy ha a 80 százalék is eljutna ugyanarra szintre, az a jelenlegi körülmények között, az erőforrások mostani használata mellett mind a 100 százaléknak katasztrófa lenne. A jövő útja semmikép­pen sem lehet az, hogy a szegényeket ugyanazokkal a környezetet kizsákmányoló eljárásokkal emeljük fel a fejlettek szintjére. Az Egyházak Világtanácsa és más nemzetközi egyhá­zi szervezetek rendezvényein és kiadványaiban állan­dóan figyelmeztetnek, hogy az ember mennyire vissza­él az úgynevezett kultúrparanccsal (lMóz 1,28): az uralkodásnak nem szabad azt jelentenie, hogy az ember apránként a saját létalapjától fosztja meg magát, hanem tisztelnie kellene teremtmény-voltának korlátáit. Az EVT, illetve az egyházak képviselői minden jelentős nemzetközi környezetvédelmi konferencián felemelik szavukat, és különösen a gazdasági-társadalmi igazság­talansággal való szoros összefüggést nyomatékosítják. (Példa erre a mi mostani katasztrófánk is.) Az ember legfeljebb lassíthatja az integritás, azaz az érintetlenség csökkenését - ezért azonban mindent meg kell(ene) tennie, és vannak is eredmények. így például a Világ-Természetvédelmi Alap (WWF) embléma-álla­ta, az óriáspanda állítólag megmenekül(t) a kipusztulás­tól. Reménykedjünk... De hány növény- és állatfajjal leszünk szegényebbek csak a következő tiz évben?! És száz év múlva fél vagy egy méterrel lesz magasabb a tengerek szintje? Nagyon kell tehát örülnünk minden kis eredménynek (e „kis” eredmények mögött többnyire sok ember akár több évtizedes megfeszített munkája van), de a terem­tettség „integritását” csak a Teremtő fogja megvalósíta­ni: „Azután megmutatta nekem az élet vizének folyóját, amely ragyogó, mint a kristály, s az Isten és a Bárány trónusából ered” (Jel 22,1). Hogy mikor? Úgy is felte­hetjük a kérdést: 2000 után lesz-e 3000, 4000, 5000 stb.? Egyet tudunk, és ez határozza meg a békéért, igaz­ságért és a teremtett világért folytatott erőfeszítéseinket: „ Új eget és új főidet várunk az 0 ígérete szerint, amely­ben igazság lakik" (2Pt 3,13). Addig is jó lenne ajelen- legi földet minél gazdagabbnak meghagyni. Dr. Szentpétery Péter ' Európai keresztyén környezetvédelmi hálózat (European Churches Environmental Network) Az Európai Egyházak Konferenciája tagegyházainak és társszervezeteinek Kedves Testvéreink! Szeretnénk beszámolni az Európai Környezetvédelmi Hálózat tevékenységében történt előmenetelről. Ebben a munkában Európa számos egyháza vesz részt. Az ECEN néven ismert hálózat szorgalmazza az egyházak szorosabb együttműködését az Európa népét foglalkoz­tató lényeges környezetvédelmi kérdések kapcsán, és arra ösztönzi az egyházakat, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak Isten teremtésének a védelmében. Az ECEN az 1997-ben Grazban tartott Második Európai Ökume­nikus Nagygyűlés határozatának eredményeként ala­kult. Egy évvel ezelőtt, a vilemovi (Cseh Köztársaság) alakuló gyűlésen helyeztük le a hálózat alapjait, és az elmúlt napokban a németországi Hannover mellett, a Loccumi Akadémián ért véget második közgyűlésünk. 24 ország több mint 80 küldöttje találkozott, hogy be­számoljon az eltelt esztendő eseményeiről, és hogy megtervezze a következő évi tevékenységet. Szeretnénk hírül adni azt, amit tettünk, és amiben az európai egyhá­zak együttműködését fontosnak tartjuk. A természeti környezet krízise igen nagy kihívás. Vá­laszul az ECEN koalíciókat hozott létre, amelyekben a hálózat tagjai meghatározott kulcstémákban dolgoznak együtt. A következő munkacsoportok működnek: a) Ég­hajlatváltozás; b) Szállítás és közlekedés; c) Ökológia és gazdaság; d) A teremtés ideje; e) Agenda 21 és élet­stílus; f) Egyházi környezetvédelmi menedzsment; g) Turizmus; h) Környezetvédelmi nevelés. A loccumi gyűlés központi témája az éghajlatváltozás, valamint a szállítás és közlekedés volt. Ezen kívül folytattuk az első gyűlésünkön megkezdett teológiai reflexiót. Az ECEN-nek határozott szándéka megszilárdítani a te­remtésről szóló közös teológiai alapvetést a hálózat tag­jai és az általuk képviselt egyházak számára. A legfőbb eredmény, amelyről be akarunk számolni, a teremtés idejének az egyházi naptárban való megjelölése. Min­denki emlékszik arra, hogy a grazi Nagygyűlés javasol­ta: az egyházak jelöljék ki a Teremtés Napját. Gyűlé­sünk különös figyelmet szentelt ennek a javaslatnak, és elhatározta, hogy az egyházak figyelmébe ajánlja a szeptember 1. és október második vasárnapja közötti időszakot, amelyben a Teremtő Istenre és Istennek a te­remtésben adott áldásaira különösképpen figyelhetnek. Azt is elhatároztuk, hogy rendszeresen gondoskodunk olyan anyagellátásról, amely ezen időszak tartalmas megünneplését könnyítheti. A gyűlés ezzel kapcsolato­san határozatot is hozott. A következőkben loccumi tanácskozásunk néhány ki­emelkedő mozzanatát jelöljük meg. a) Éghajlatváltozás. Loccumi találkozásunk idején volt Bonnban az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyez­ménye aláíróinak ötödik konferenciája (COP5). Az el­hangzott jelentések súlyos aggodalomra adnak okot. (...) Meglátásunk szerint az emberek a széndioxid-ki­bocsátás csökkenését eredményező szigorú megkötések elfogadtatása érdekében felemelik szavukat. Az egyhá­zak jelentősen támogathatják ezt az ügyet. Saját kormá­nyuknál való közbelépésük által meghatározó változá­sok történhetnek (...) A klímaváltozás kérdésében a civil szervezetekkel való hatékony együttműködés felerősíthe­ti az egyházak szavát. Reméljük, hogy az európai egyhá­zak (...) tagjaik között hangsúlyozni fogják az energiata­karékos életstílus kialakításának szükségességét. b) Szállítás és közlekedés. A globális felmelegedést legnagyobb részt a közúti és a légi szállítás idézi elő. Meg kell tehát találni a közúti és légi szállításból szár­mazó széndioxid-kibocsátás csökkentésének a módoza­tait (...) Szakcsoportunk a kérdést európai vonatkozás­ban tárgyalta. Korán rádöbbentünk arra, hogy mindad­dig, amíg a közúti és légi közlekedés valós költsége nem arányos a balesetekhez, a zaj és a légszennyezés ál­tal előidézett egészségkárosodáshoz, a talaj minőségé­nek romlásához és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kiadásokkal, igen nehéz lesz bármilyen intézkedést ke­resztülvinni. (...) Az Egyházak Világtanácsának tanul­mánya és a loccumi találkozás során elkészített, az „eu­rópai környezetvédelem és közlekedés” kérdésével fog­lalkozó tanulmány az ECEN web-site-on olvasható. c) Környezetvédelmi gazdálkodás (menedzsment). A koalíció (...) közös cselekvési lehetőségeket határozott meg. A környezetvédő tevékenység hét keresztyén indí­tékát fogalmazta meg. Ezek a koalíció web-page-én az ECEN web-site-on belül megtalálhatók. A jövőre nézve a koalíció szeretné kifejleszteni az Európai Egyházak Díjazási Tervezetét egy általános szabálycsomaggal (...). Folytami szándékszik az 1999. tavaszán megkez­dett munkát, melynek során pályázatot nyújtott be az Európai Unióhoz egy kísérleti program támogatására. d) Talajkonvenció. Meghallgattuk a Tutzingi (Bajoror­szág, Németország) Protestáns Akadémia nemzetközi talajkonvenció-tervezetéről szóló jelentést, amely a ta­laj nagyobb felelősséggel való használatának fontossá­gára figyelmeztetett. (...) Szerintünk ez a kérdés is megérdemli az egyházak figyelmét és támogatását. A konvenciónak saját web-site-ja van: http://www.soil- convention.org. Hálásak vagyunk azért a támogatásért, amelyet sokfé­lül kaptunk, és továbbra is elkötelezzük magunkat, hogy az egyházat bizonyságtételében szolgáljuk. A loccumi ECEN Közgyűlés nevében: a Végrehajtó Bizottság tagjai Az Európai Keresztyén Környezetvédelmi Hálózat második közgyűlését 1999. október 27-31. között tartotta a németorszá­gi Loccumban. Az érdeklődőknek információval szolgálunk az ECEN Internet honlapján, melynek címe: http://www.ecen.org Közreadta: Dönsz Teodóra, az ECEN társult tagja í ♦ t * I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents