Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-02-20 / 8. szám
65. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2000. február 20. Krisztus az ő ajándékait HETVENED vasárnapja szabadon akarja adni, ahogy Neki tetszik nem pedig úgy ahogy mi látnánk jónak. ” Luther ÁRA: 48 Ft „...ami jó az egyháznak, jó az országnak...” A Magyar Köztársaság Kormányának egyházpolitikája — Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára által az Egyház és magyarság című konferencián elmondott beszédének szerkesztett változata A TARTALOMBÓL ■ Megint valami új Időszerű-e még Albert Schweitzer? Reménység a gyermekáldás A polgári kormány az egyház szabadságát történelmi távlatokra kívánja biztosítani, amely nemcsak a vallásszabadság írott törvényi garanciáinak biztosítását jelenti határon innen és túl, hanem annak a mindennapokban gyökerező megvalósulását is szolgálni hivatott. Ezért a kormányprogramban nemcsak jogfílozófiailag, de filozófiailag is tisztáztuk az állam és egyház viszonyát. Az egyház, álláspontunk szerint: sui generis valóság, így az egyház nem az állami intézményrendszernek egyik alrendszere, mindebből következően az állam és egyház viszonyában csak a legszigorúbb mellérendeltség lehetséges, alá-föléren- deltség nem fogadható el. A kormány feladatának középpontjába tehát már nem az állam és egyházak alkotmányos szétválasztása, hanem az állam és egyház kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésének biztosítása szerepelt és szerepel a társadalom javára. Ebben a kontextusban, 1998-ban a választásokat követően elfogadott kormányprogramnak az egyházi kapcsolat- tartás területén két rendezetlen kérdéskörrel kellett szembenéznie:- egyrészt az 1997-es, egyházakat érintő törvénykezés gyakorlati alkalmazása során bekövetkezett kiegyensúlyozatlan, a finanszírozási konstrukcióból következő, az egyházak között indokolatlanul különböztető végrehajtási gyakorlattal, és a szituáció felszámolásához szükséges jogszabályi és működési feltételek költségvetési biztosításának megteremtésével,- másrészt az egyházak között, illetve a kormányzat és az egyházak között kialakult, bizalmatlan légkör felszámolásával, amelyet tovább nehezített az egyházi közfeladat-ellátás finanszírozásának diszkriminatív különbözőségéből eredő támogatási gyakorlat is. A kormányzat első lépésként, új kormányzati struktúra kialakításával - a törvényhozással együttműködve - létrehozta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, a tárca feladatkörébe helyezte az egyházakkal való kapcsolattartás feladatát, és minden érintett szaktárcán belül hangsúlyosan felelősöket nevezett meg az ágazati kapcsolattartásban. Ez a koncepció természetesen foglalta magába a kormányfő minisztériumok felett álló független koordinációs szerepét és felelősségét is. A kulturális tárca vezetése hivatalba lépést követően egy hónapon belül befejezte a négy legnagyobb feladatellátást végző egyházzal a protokolláris bemutatkozásnál jóval mélyebb szakmai egyeztetéseket, és véglegesítette a kormányprogramban foglalt feladatok végrehajtásának módját és időrendjét. A határozott intézkedések alapján a Kormány már az 1999-es költségvetési év törvénykezése során érvényesíthette nemcsak elvi, de gyakorlati elképzeléseit is. 1999. január elsejével elmondhattuk, hogy a kormányprogram egyházpolitikai célkitűzései jelentős részben megvalósultak: a járadék- megállapodások megkötésével, az egyházfmanszírozás költségvetési támogatásának és végrehajtási gyakorlatának átalakításával, a költségvetési törvények megalkotásával és elfogadásával. Az előző kormány az Apostoli Szentszékkel a katolikus egyház közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról szóló járadékszerződést kötött. Ugyanakkor ilyen megállapodást más, arra egyébként jogalappal rendelkező egyházakkal nem írt alá. Mi ezt az elmaradást pótoltuk. A Kormány 1998. második felében öt egyházzal kötött a nem természetben igényelt ingatlanok utáni járadékra vonatkozó megállapodást. 1999-ben a Magyar Katolikus Egyház 2,29 milliárd, Magyarországi Református Egyház 1,29 milliárd, a Magyarországi Evangélikus Egyház 700 millió, a MAZSIHISZ 657 millió, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye 44,9 millió és a Magyarországi Baptista Egyház 20 millió Ft járadékban részesült. A járadékok összege évente valorizálásra kerül. A két nagy történelmi protestáns egyházzal megkötött megállapodás tágabb értelemben - a hatályos jogrend alapján - is rendezte állam és egyház viszonyát, és a megállapodó felek szándéka szerint kitekintéssel van a határon túli magyar testvéregyházakra is. Az 1999. évi költségvetés a rendszer- váltás óta egyházpolitikai szempontból a legkiegyensúlyozottabbnak tekinthető, azzal az egyházak többsége elégedett. Míg 1998-ban: 7,7 milliárd Ft-ot fordított a központi költségvetés az egyházak cím alatt egyházi támogatásokra, 1999- ben ennek kétszeresét, míg idén, 2000- ben az előirányzat 15,3 milliárd forint. A költségvetés részéről 1999-től ismét elismert és támogatott feladat a hittanoktatás támogatása. Ezt a támogatást 1998-ban az előző kabinet megszüntette. A támogatás alapján 527 ezer gyermek részesül a közoktatási rendszerhez kapcsolódva hazánkban hittanoktatásban. A korábban jelentős ingatlanvagyonnal nem rendelkező egyházak részére a közfeladat vállaláshoz és ellátáshoz (közcélú egyházi feladatokra ingatlanjuttatás címén) 150 millió Ft-os előirányzat állt 1999-ben rendelkezésre. Ez is új előirányzat-csoportként került tervezésre. A támogatásra jelentkezett egyházak elsősorban családvédelmi, hitoktatási, mentális-egészségügyi (pl. drogfüggők preventív és nem preventív ellátása, segítése) és szociális gondozási-ellátási feladatokat végeznek. 1999-ben 130 millió Ft felosztásáról döntött a Kormány, 9 egyház ingatlanigénye, működési körülménye rendeződött. Az ingatlan tulajdonrendezést követően visszajuttatott épületek rendbehozatalát felújítási kerettel támogatja a kormányzat. Az ingatlanok állaga a visszaadáskor nagyobbrészt - köszönhetően a kommunizmus tulajdonosi szemléletének -, igen rossz, elhanyagolt volt. Idén az előirányzat 2000-ben: 4007,4 millió Ft. A tárca támogatja továbbra is az egyházi közgyűjtemények működését, továbbá külügyi tevékenységét, amely utóbbi támogatás elsősorban az európai keresztény-keresztyén közösségi beilleszkedést szolgáló, és a határon túli magyar testvéregyházakat ebbe a folyamatba egyaránt bevonó szakmai programokat segítik. Az egyházi ingatlanrendezés folyamatosságát a Kormány biztosította. Új egyeztető bizottsági elnököt nevezett ki dr. Semjén Zsolt, NKÖM egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár személyében, akinek a vezetésével befejeződött a szentszéki megállapodás mellékletén alapuló katolikus ügyek, illetve lebonyolításra került a református, evangélikus, zsidó, szerb ortodox, unitárius és baptista ügyek egyeztető bizottsági tárgyalássorozata. A katolikus ügyek vonatkozásában a Kormány a 1046/1999. (V.5.) számú határozatával elfogadta a 2011-ig rendezendő ügyek jegyzékét. A hivatkozott jegyzék több mint 800 db, összesen mintegy 45 milliárd Ft értékű ingatlant tartalmaz, ezek rendezését a Kormány 2011-ig aktualizált értéken vállalja. Egyidejűleg rendelkezett a Kormány 33 katolikus ingatlan sorsáról, az ezekre vonatkozó határozatokat a NKÖM egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára adta ki, s ennek során került pl. a katolikus egyház tulajdonába a Mátyás-templom is. Az ingatlanrendezésben még érdekelt református, evangélikus, baptista, szerb ortodox egyházak, illetve zsidó felekezetek ügyeiben az egyeztető bizottsági tárgyalások szeptember folyamán befejeződtek, a jegyzékeket a Kormány a november 16-i ülésén elfogadta. Ennek során döntött a Kormány 66 egyedileg rendezendő - főleg protestáns ingatlan ügyéről részben ez évi kifizetésekkel (a határozatok kiadása a Pénzügyminisztérium felé a szoros határidők ellenére is időben megtörtént). A rendelkezésre álló adatok szerint a katolikus egyház már elfogadott 45 milliárd Ft-os jegyzékét is figyelembe véve, mai áron összesen mintegy 61,55 milliárd Ft értékű, 1719 volt egyházi ingatlan ügye kerül rendezésre 2011-ig. A jegyzékek Kormány általi elfogadása az egyházi ingatlanrendezési folyamatot tervezhetővé és kiszámíthatóvá, és gyakorlatilag visszafordíthatatlanná tette. Ami az egyházi ingatlanrendezés költségvetési hátterét illeti: az előző Kormány időszakához viszonyítva e téren érdemi előrelépés történt. Az 1994-1998 között változatlan évi 4 milliárd Ft-os keret 1999-ben 5 milliárd Ft-ra nőtt, 2000-ben 6 milliárd Ft-ot fordít a költségvetés e célra. Amennyiben e növekedés tartható, úgy minden remény megvan arra, hogy 2011-ig - a törvényes határidőn belül - az összes még rendezendő ingatlanügy megoldódik. Elkészült a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló 1990. évi IV. tv. módosítására vonatkozó javaslat koncepciója, amely jelenleg széleskörű szakmai egyeztetésen van. A tervezetben nem a vallásszabadságot kívánjuk korlátozni, hanem az azzal való visszaélést. Megkezdődött az 1997. évi CXXIV. egyházfinanszírozási törvény módosításának előkészítése, összefüggésben a SZJA 1 %-os rendelkezések tapasztalataival, a szükséges koncepcionális kiigazítás előkészítésével. Jól és kielégítően fejlődött, erősödött az egyházi vezetőkkel kiépített nemzetközi kapcsolatrendszer. Tárgyalások voltak Vatikánban, Moszkvában, Konstantinápolyban. Kiépítettük kapcsolatainkat a moszkvai, a bizánci ortodox patriarchátussal, a bukaresti patriarchával. Rendszeressé és tervezetté vált a kapcsolattartás a határon túli magyar egyházak vezetőivel. A tárca a HTMH-val közösen készítette elő és rendezi meg a Magyarország 2000 Konferencia előkészítéseként az Egyház és magyarság konferenciát, a világ magyar egyházainak találkozóját itt Esztergomban, amelyért köszönetét mondok minden jelen lévőnek, és jelen bár nem, de velünk lévőnek, mind az egyházi, mind a világi partnerek részéről. Az államalapítás ünnepe a világban élő egész magyarság ünnepe. A NKÖM által kiírt pályázatokra egyenlő eséllyel nyújthatták be kérelmeiket a határainkon innen és túlról. Az épített örökség védelmétől a konferenciákig, a temetők, történelmi emlékhelyek felújításától a millenniumi programokig számtalan pályázat nyert támogatást, megteremtve ezzel az egész kereszténység és ezen belül a magyarság nagy ünnepére való méltó felkészülés lehetőségét. A tárca képviselete többször is hangsúlyosan vetette fel Romániában tárgyalásai során, kétoldalú és nemzetközi regionális konferencia keretében a romániai magyar egyházak kommunizált ingatlanainak mielőbbi visszaadását, egyáltalán a kérdés jelenlegi, közvetlen határainkon túli 10 éve tartó rendezetlenségét. Nem elhanyagolható szempont az egyházak médiában való szereplése. A Magyar Televízió együttműködési megállapodást kötött az egyházakkal az egyházi műsorok időtartamáról, illetve sugárzási idejéről. A szerződés alapján az egyházi műsorok ideje jelentősen nőtt, s garanciát jelentő szerződés rögzíti, mikor, milyen egyházi műsort sugároz a közszolgálati televízió. A műsorok elkészítése az adott egyház bevonásával és jóváhagyásával történik, így biztosított teológiai minőségük is. Amikor az új magyar kormány egyháztámogatási eredményeiről és elképzeléseiről beszélünk, fontos látni és láttami, hogy itt nem „paktumokról” van szó, hanem közösen vallott és vállalt értékek alapján való együttgondolkodásról. A néha fel-felröppenő egyházellenes szólamok ellenére a költségvetési összegeket lényegében nem az egyházak kapják, hanem az egyházak szolgálatán keresztül a magyar társadalom. Szent István óta evidencia, hogy ami jó az egyháznak, jó az országnak, és ami jó az országnak, az jó az egyháznak. E szavakkal kívánok tisztelettel és nagyrabecsüléssel eredményes munkát mindnyájuknak! Országos Papné Csendesnap lesz 2000. április 1-jén, szombaton 10 órai kezdettel a Deák téri Gimnázium dísztermében (1052 Budapest, Sütő u. 1.) Gyülekezés l/210-10 óra között. Részletes programot a későbbiekben közlünk. Tudnivalók: Jelentkezés: 2000. március 22-ig az Északi Evangélikus Püspöki Hivatalban. Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 24. Tel: 394-2335, 394-2448, fax: 394-2440 Szeretettel hívunk és várunk minden aktív és nyugdíjas papné-testvért. Külön is szólunk azokhoz, akik még nem voltak közöttünk. Gyermek-felügyeletet vállalunk! Kéijük, ezen igényüket előre jelezzék. Készüljünk az alkalomra! MEGHÍVÓ MILLENNIUMI EMLÉKNAP Sopron, 2000. március 4. Helyszín: Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Sopron, Széchenyi tér 11. Program: 10.00 Bevezető áhítat 10.30 Előadás: A Millennium protestáns szemmel 11.30 Előadás: Az Evangélikus Egyház szerepe magyar kultúránk kialakításában Ebédszünet 14.00 Kerekasztalbeszélgetés 15.30 Záró áhítat Jelentkezni lehet az északi lelkészi hivatalokban és a gimnázium titkárságán (Tel.: 99/312-250) 2000. február 29-ig. A jelentkezők számától függően szerény ebédet a kollégium biztosít. Az 1%-ról Egy hónapunk van még a személyi jövedelemadó bevallásra. Ismeretes, hogy 1%-ot irányíthatunk egyházunk számára. Az alábbi rendelkező nyilatkozat is felhasználható e célra. Borítékba téve, a lezárt borítékot hátul kézjegyünkkel ellátva tehetjük hozzá a bevallási ívhez. Lapunk ötödik oldalán találjuk a másik nyilatkozatot mellyel valamelyik egyházi alapítványunk javára rendelkezhetünk. Kérjük ezúton is támogassák egyházunk céljait. >€ RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett technikai száma: 0 0 3 5 A kedvezményezett neve: Ennek kitöltése nem kötelező. Magyarországi Evangélikus Egyház TUDNIVALÓK Ezt a nyilatkozatot csak akkor töltse ki, ha valamely bíróság által bejegyzett egyház, vagy a költségvetés kiemelt előirányzata javára kíván rendelkezni. Ezt a nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabvány méretű borítékba, amely e lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abba a nyilatkozat elhelyezhető legyen. FONTOS! A rendelkezése csak akkor érvényes és teljesíthető, ha a nyilatkozaton a kedvezményezett technikai számát, a borítékon pedig az ÖN NEVÉT, LAKCÍMÉT ÉS AZ ADÓAZONOSÍTÓ JELÉT pontosan tünteti fel. 4 W
