Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-02-13 / 7. szám
6. oldal 2000. FEBRUÁR 13. Evangélikus Élet Készülünk a Keresztyén Nők ^?]{f Világimanapjára Indonézia ma - A függetlenség útján A beteglátogatásról Lehetetlen feladatra vállalkozik, aki Indonézia mai életéről átfogó képet próbál felvázolni. Ez a függetlenség útján még csak ötven éve járó ország nem mentes a politikai feszültségektől, a mindig újra kirobbanó nyílt összecsapásoktól, gazdasági válságtól, etnikai és vallási ellentétektől, harcoktól. Megkísérlem hát a már említett három elnök nevéhez fűződő, működése során változást hozó döntések felvázolását, melyek a mában meghatározzák Indonézia népének életét. Kétségtelen, hogy a döntő változás Sukarno nevéhez fűződik, aki létrehozta a nemzeti pártot, majd 1949- ben kihirdette a Hollandiától való teljes függetlenséget. Megalakult a független, demokratikus, a „Pancasila állam”. Később Sukamo a teljes demokráciáról áttért az „irányított demokráciára”, és egyre több hatalom került az ő kezébe. Miután a holland vállalkozókat és beruházókat kiutasította az országból, a gazdasági élet összeomlott. Kilépett az ENSZ-ből és egyre inkább a pekingi kommunista rendszer felé orientálódott. Véres katonai puccs vetett végett hatalmának. Suharto, a második elnök, aki a kommunista befolyást kemény kézzel törte meg. A kegyetlen üldözésnek 1 millió áldozata volt. A hadsereg segítségével radikális változást vezetett be, „az új rend” politikáját. Az ország ismét az ENSZ tagja lett, és csatlakozott az ázsiai országok gazdasági szövetségéhez is. A külföldi tőke beáramlását a nyolcvanas években látványos gazdasági és ipari fellendülés követett. A viszonylagos politikai stabilitást diktatórikus, antidemokratikus módszerekkel érte el. A kilencvenes évek gazdasági válsága, a teljes eladósodás, a hibás politika és a korrupció 98-ban Suharto bukásához vezetett. Habibie még csak elnöksége kezdeténél tart. Reformokat vezetett be, megváltoztatta a párt-törvényeket, sajtó- és véleményszabadságot léptetett életbe és előkészíti Indonézia történelmében az első szabad választást. Eddig tartanak ismereteim a „viharos jelenből”! Most pedig néhány törvényről, intézkedésről, amelyeknek hatása a mában nyomon követhető. Az első ezek közül az ún. „zöld forradalom”. Amit mi európaik „kenyér-kérdésnek” nevezünk, az Indonéziában a rizzsel van kapcsolatban. Ha valakitől ezt kérdezik: „ettél-e ma?” - az egyértelműen arra vonatkozik, hogy jutott-e neki legalább egy marék rizs. A lakosságnak több mint a fele a mező- gazdaságból él, és elsőrendű fontossággal bír, hogy elegendő rizst termeljenek. Az ősi termelési kultúrában ez a sokrétű feladat közösségi összefogást igényelt. A család, a faluközösség kölcsönösen segítette egymást a termelés különböző szakaszaiban: az öntözőrendszer megépítésétől a plántáláson keresztül egészen az aratásig, amelynek kultikus szertartásai mindegyik vallásban az év legfontosabb ünnepei voltak. A kedvező éghajlati feltételek mellett évi két, sőt három aratás is lehetséges volt. A gazdálkodók a legkisebb földterületet is maximálisan ki tudták használni: a rizs mellett a zöldfélék is megteremtek, sőt az elárasztott területek hallal is ellátták a családokat. Ez az ősi rend már a gyarmatosítás idején felbomlott, amikor a haszon reményében a fűszerfélék termesztésére került a hangsúly. A hatvanas években a rizshiány enyhítésére a zöld forradalom nyomán a nagyüzemi rizstermelésre tértek át. Növényvédő szerekkel, talajjavítással, gépi erővel igyekeztek a terméshozamot emelni. így a rizs ára is emelkedett, kisemberek váltak munkanélkülivé, sőt sokan földjeiket is elvesztették. A másik sok nyugtalanságot, sőt válságot kirobbanó rendelkezés az ún. „transzmigrációs törvény”. Említettük már, hogy a hatalmas szigetvilág gyorsan növekvő lakossága óriási népsűrűségben néhány szigeten él. így él a 200 milliós indonéz lakosság 2/3-a egy aránylag kicsi szigeten, Jáván. Suharto elnök ezért gigantikus vállalkozásba fogott. Azt a célt tűzte a kormányzat elé, hogy 50 millió embert a sűrűn lakott területekről lakatlan szigetekre költöztessek. így került sor a nagyvárosok nyomornegyedeiben élő munkanélküliekre, a földjüket vesztett elszegényedett parasztokra, a gazdasági válság áldozataira. Ők az új helyen földet, az új élet megkezdéséhez tőkét kaptak. Az áttelepítési politika azonban csak részben sikerült. Mindössze 8 millió embert telepítettek át, aminek következtében azonban különböző etnikai, vallási hátterű csoportok kerültek egymás mellé. Az állami támogatás a sokféle kedvezmény, melyet a jövevények élveztek, az őslakosokból irigységet, sőt gyűlöletet váltott ki. Amíg Suharto hatalmon volt, katonasága fenn tudta tartani a rendet, de bukása után elemi erővel törtek ki az erőszakos összecsapások, tömegmészárlások. S ezeket az ellentéteket nem lehet egyszerűen vallási okokra visszavezetni. A régi rend beépített emberei a háttérből mesterségesen és folyamatosan szítják azokat. A harmadik, talán számunkra legismertebb konfliktus Kelet-Timorban zajlik napjainkban is. Ennek megértésére 1975-ig kell visszanyúlni, amikor a portugál gyarmati rendszerből felszabadult a terület. A felszabadulási mozgalom önálló államot akart Kelet-Timorban kialakítani, de az indonéz hadsereg bevonult és a kormányzat az ország 27. tartományának hirdette ki ezt a Hollandia nagyságú, 867 ezer lakosú területet. Az összecsapás a kormánycsapatok és a felszabadítási mozgalom között 200.000 áldozatot követelt, akik között sok volt a polgári személy is. Ez a felfellángoló küzdelem sajnos évtizedek óta sem jutott nyugvópontra. Gyakran olvasunk aggasztó híreket arról az újságokban: folyik a kegyetlen népirtás Kelet-Timorban, amelyet hol az etnikai feszültségek, hol a vallási fanatizmus robbant ki. Az emberi és etnikai jogok durva megsértéséről kell még említést tenni a kínai kisebbséggel szemben. A jórészt már Indonéziában született, állampolgársággal rendelkező kínaiak kereskedelemmel foglalkoznak. A rendszerváltás, gazdasági válság idején mindig újra a támadások céltábláivá váltak. Állami részről is diszkriminálták őket, újságokat, kínai könyveket tiltottak be. Az idegengyűlölet gyakran fordult a kínaiak ellen: sokakat megöltek közülük, árusító helyeiket feldúlták, az asszonyokat megerőszakolták. Mindez bennünket a közelmúltban etnikai feszültségekből kirobbant, a szomszédságunkban lezajlott véres háborúra emlékeztet! Keveháziné Czégényi Klára A Nők Ökumenikus Világimanapja istentiszteleti rendjéből egyházunk Női Misszió Osztályán kérhetnek a gyülekezetek. (1085 Budapest Üllői út 24., Tel.: (1) 317 5567/106-os mellék) Akinek valami köze van Jézushoz, s igyekszik Őt követni, az tudja, hogy a betegeket meg kell látogatni. Erre indít a szeretet, de az a bibliai igazság is, hogy az ítéletben Urunk számon kéri rajtunk, hogy meglátogattuk-e a betegeket, vagy elhanyagoltuk, magukra hagytuk őket. Amikor tudomásunkra jut, hogy ismerőseink közül valaki beteg, azonnal megindul bennünk a harc: menjek, vagy ne menjek. Ezer okunk van arra, hogy ne menjünk. Azt mondjuk: rengeteg a tennivalóm, nincs időm, fáradt vagyok. Jó, ha ilyenkor Isten előtt őszintén megvalljuk: lusta vagyok, engedetlen vagyok, nem veszem komolyan a felebarát ínségét, Uram parancsát. Ha mégis rászánjuk magunkat a beteg- látogatásra, akkor meg kell birkóznunk egy másik nehéz kérdéssel: mit vigyek? Mindenképpen akarunk vinni valamit a betegnek s előfordul, hogy a látogatás azért marad el, mert ezt a kérdést nem tudjuk megnyugtatóan megoldani. Segíteni szeretnénk! Hosszú évek lelkipásztori tapasztalata alapján mondom: vigyük magunkat, vigyük Jézust és vigyünk reménységet. Vigyük magunkat. A beteg ember meleg emberi kapcsolatra, megértő, rá odafigyelő társra vágyik. Talán sokat van egyedül s nyomasztja őt a magány. Szeretne szabadulni kínzó gondolataitól. Szeretne beszélgetni valakivel, de erre nem mindig van lehetőség. Hajót akarunk a betegnek, vigyük magunkat. Nyitott fülünket, simogató kezünket, feléje egészen nyitott szívünket és azt a szeretetet, amelyet a látogatás előtt imádságban kértünk Istentől. Vigyük Jézust. Ez a legfontosabb. Erre a legegyszerűbb mód az, hogy Jézus melegségével, elfogadó szeretetével lépünk oda a betegágyhoz. A magatartásunk, a hallgatásunk, a megértésünk, a viselkedésünk legyen jézusi. Jó, ha igét is tudunk vinni. Néha olvasunk valamit a Bibliából, máskor kívülről mondunk egy megfelelő igét. Nem magasról, nem az egészséges ember fölényével, hanem alázatosan és szelíden, mint akik magunk is Isten igéjéből élünk. Az ige kiválasztásához sok imádság és komoly készülés kell. A Magyar Köztársaság kormánya Böröcz Sándor ny. lelkészt, 1945 és 1956 között a haza szabadságának és függetlenségének védelmében szerzett érdemeinek elismerésére alapított Szabad Magyarországért Emléklappal tüntette ki. Vancsó József aranyokleveles nyugalmazott lelkész és felesége 50. házassági évfordulójukat ünnepük a gyömrői evangélikus templomban február 13-án, köszönve Isten megtartó kegyelmét. A Keresztény-Zsidó Társaság Szegeden 2000. február 15-én, kedden du. 6 órakor Kálvin tér 2. szám alatt keresztény-zsidó teológiai napot tart. Előadók: dr. Bartha Tibor református teológiai professzor, dr. Benyik György katolikus teológiai professzor, dr. Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára. Február 16-án, szerdán a Deák téri Gyülekezeti teremben (V. kér. Deák tér 4.) du. 5 órakor előadást tart prof. Dávid Katalin művészettörténész „Fauna és flóra: mint szakrális jelképek" címmel. Utána du. 6 órakor a Keresztény-Zsidó Társaság 2000. évi közgyűlését tartják. Az MPKE rendezésében február 15-én, kedden 17 órakor Küllős Imola tart előadást „így voltunk vezettetve az Úrtól... XX. századi protestáns látomások " címmel. (OMIKK-klub, Vili. Múzeum u. 17.) FELHÍVÁSOK Az Ökumenikus Tanulmányi Központ szeretettel kéri mindazokat, akik imádságukban hordozzák és szívükön viselik a különböző egyházakhoz tartozó keresztyének közös bizonyságtételét és együttes szolgálatát, hogy személyi jövedelemadójuk 1 %-át, - melyet társadalmi szervezetek részére lehet felajánlani - adományozzák Jézus Krisztusnak Istentől keresztyén egységet kérő imádsága (Jn 17,21) megvalósításán fáradozó Ökumenikus Tanulmányi Központnak. Adószámunk: 18008223-1-43. Vigyünk reménységet. Talán erre vágyik legjobban a beteg. Nem kegyes hazugságra, hamis illúziókra van szüksége. Igazi keresztény reménységre, amely nem szé- gyenít meg. Hirdessük a betegágyánál Isten hatalmas gyógyító szeretetét. De mutassuk meg az örök célt, az üdvösséget, ahová kegyelemből, Krisztusért mi is eljuthatunk az út végén. Látogassuk a betegeket, nehogy egyszer üres ágy fogadjon. Tarjáni Gyula Jézus mondta: „A világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak voltak. ” Jn 3,19 Gyógyításra gondolni sem lehet addig, míg fel nem ismerjük magát a betegséget. Milyen ismertetőjelei vannak a bűn ragályának a mi világunkban? A múlt század vége közeledtén a humanisták úgy vélték, hogy a fejlődés olyan fokára jut az ember, hogy véget érnek a háborúk, és a tudományos ismeretek fokozódása szép és boldog jövendőt fog biztosítani minden embernek. Az embert alaptermészetében jónak gondolták. Úgy képzelték, hogy az evolúció hatására kifejlődik egy magasabb rendű réteg, s vezető szerephez a legjobbak és a legerősebbek jutnak. Azok szellemi és erkölcsi befolyása emelni fogja az alacsonyabb rendüeket is. Ez az optimizmus, az ember fejlődésének boldogító hatásába vetett hit azonban sokszoros kudarcot szenvedett. Álljon előttünk példaként a repülőgép története. A levegő meghódításának úttörője, Alberto Santos-Dumont brazíliai tudós és kísérletező feltalálta az első levegőbe emelkedő szerkezetet. Ugyanő 1909-ben elkészítette az egyszárnyú masinát, amely a modem könnyű repülőgépek elődje lett. A nemes lelkű tudóst, a sikeres kísérletezőt azonban szíven ütötte, amikor találmányát háborúban embeA Pásztói Evangélikus Templom Építéséért Alapítvány köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik az elmúlt évben személyi jövedelemadójuk 1 %-át a templom építésére felajánlották. A beérkezett összeg 41.794 Ft volt. Kéijük idén is, azok támogatását, akik a templom építésére kívánják fordítani adójuk 1 %-át. Adószám: 18630437-1- 12. A Csillaghegyi Evangélikus Gyülekezet- és Templomépítő Alapítvány megköszöni támogatóinak az 1998. évi jövedelmük után felajánlott 1 %-os juttatásokat. Az összesen 147.294 Ft-ot, épülő új békásmegyeri templomunk oltárának megépítésére fordítjuk. Közhasznú alapítványunk kéri pártfogóit, hogy adományaikkal, valamint személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával a jövőben is segítsék erőfeszítéseinket. Számlaszámúnk: OTP 11703006-20058830. Adószámunk: 18075096-1-41 HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ Hajnal László MÁV mozdonyvezető, a gyülekezet volt gondnoka és felesége Szabadkai Ilona 50 éves házassági évfordulóját tartotta a hatvani gyülekezetben. „Mindeddig megsegített bennünket az f/r/” (lSám 7,12) BUDAHEGYVIDÉK 2000. február 13-án este 6 órakor egyházzenei áhítatot tartanak a Tartsay V. utcai imaházban. Közreműködik: Kertész Botond kántor és a Hegyvidéki Ifjúsági Énekkar. Apróhirdetés TORONYÓRA - KÉSZÍTÉS, - FELÚJÍTÁS! Harangjáték-, haranglengető- és vezérlőóra- készítés. 85 év tapasztalata és világszínvonalú elektronika. Ötéves garanciával. Óragyártó üzem: Konkoly József, 1102 Budapest, Állomás u. 14. Tel./Fax.: 260-7065, 06 (30) 9-492-915. * ELŐ VÍZ rek gyilkolására használták. Visszatért Brazíliába és öngyilkos lett. A‘ Biblia szavai nagyon találóak az ember jellemére: „ ...a békesség útját nem ismerik. ” Róm 3,17 Az I. világháború sokak hitét összetörte az emberi tudományos fejlődés mindenkire kiható boldogítás lehetőségeiben. Némelyek még táplálták optimizmusukat azzal, hogy a határtalanul sok szenvedés, nagy áldozat majd kijózanodást hoz, s az a harc lesz a végső. Pedig még csak a kezdet volt. Évszázadunk eddigi történelmünk leggyilkosabb időszakának bizonyult. Hitler Adolf a választott faj kifejlesztési tana nyomán elpusztításra ítélte mindazokat, akik nem illettek bele az általa meghatározott emberi méltóságba. A Hitler, Sztálin, Pol Pót stb. és a hozzájuk hasonló népvezérek végbevitt népirtásai elpusztították az emberi jóságba, biztató jövendőbe vetett hit maradékát is. Az optimizmusra mért halálos csapás után a mi üdvös kultúránk hitének nem maradt írmagja sem. Ezek csak felvillanások abból, hogy mit művelt a bűn a világban ebben az évszázadban, hogy milyen hatással volt egyesek, népek, világrészek sorsára. Áz atombombák, vegyi fegyverek, cirkáló repülők - az egész 20. század háborús technikája - mondhatjuk „tudománya” - mérhetetlen szenvedést hozott az egész emberiségre. Finnből fordította: Csepregi Béla Kántori-gondnoki állást keresek ottlakással dunántúli evangélikus gyülekezetben. Jelige: „Villanyszerelő állás nélkül”. Templomok külső és belső komplett felújítási munkáit állványozás nélkül (önműködő mobil állvány használatával) vállalom. Egyházi referencia kérhető a 06-30- 9327-623-as telefonszámon. Putnoki István tel: 06-30-241-1571 Templomtornyok sisakjának javítását, bádogozását, festését, villámhárító-rendszer elkészítését vállalom: Török Lajos kisiparos, Nagykanizsa, Varasdi u. 45. Tel: 06-93-319- 068. ELSŐ MAGYAR TORONYÓRAGYÁR KFT. 8000 Székesfehérvár, Lőcsei u. 6. Telefon: 22/302-677, 30/598-202 a legkorszerűbb toronyórák és harangvillamosítás gyártója. Evangélikus Elet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: Tóth-Szöllös Mihály, E-mail: tothsz@evang.alarmix.net Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel/Fax: 317-5478; 317-1108 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta RT. INDEX 25 211, ISSN 0133-1302 Szedés, tördelés: Evangélikus Sajtóosztály, Rezessy Szabolcs E-mail: rezessy@evang.alarmix.net Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Bp. Internet: http//www.lang.hu/szikra.nyomda E-mail: szikra@lang.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalban közvetlenül vagy postautalványon. Előfizetési díj belföldön: egész évre 2500 Ft. Előfizetési dij külföldön: szomszédos országokba: egész évre 10000 Ft (portóval együtt), egyéb európai országokba és a tengerentúlra: egész évre 95 DEM vagy 51 USD, (portóval együtt) Légipostával: 125 DEM vagy 75 USD. Csekkszámlaszám: 11708001-20204127 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk vissza! HAZAI ESEMÉNYEK A BŰN a 20. évszázadban