Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-12-03 / 49. szám

2. oldal 2000. DECEMBER 3.

Evangélikus Élet

r

ÚJ NAP - ÚJ KEGYELEM

Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas. (Zak 9, 9.)

CSÜTÖRTÖK

VASÁRNAP

„Meglátogat minket a felkelő fény a magasságból, hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, „ Történt egyszer, hogy Jézus valahol imádkozott, és mikor befejez- hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára. ” Lk 1, 78-79 (Zak 8, 19; Zsid 10, 19- te, így szólt hozzá egyik tanítványa: Uram, taníts minket imádhoz-. 9VÉ/s (O, j-S) ni!" Lk 11,1 (Ézs 55, 6; Mt 21, 1-9; Zsolt 24, 1-10) Az Ószövetség emberei csodála- Miiyen biztatás,'hogy van megoldás az élet bajaira, létezik kiút a világ zürzavarátos imákat írtak és mondtak. Nyilvánvalóan Jézus tanítványai maguk is gyakorló Utói. Méghozzá olyan vezetés által, amitől békesség költözhet már földi életünkbe

imádkozok voltak. Mégis ráéreztek arra: Mesterük és az Atya viszonya éppen az 'fis. Ha engedjük erre az útra igazítani lábunkat, mi magunk is a fény, a világosság, imádságon keresztül is - más, mint amiről eddig tudtak. Nyíltan bevallották: Nem/ a békesség hordozói lehetünk. elég az, amit tudunk - TE taníts minket. Ádventben, az új/igyháxi év elején mi is

megvallhatjuk: Nem elég jó az imaéletünk, a kapcsolatur jöjj, népek Megváltója: taníts minket imádkozni, taníts :

istennel és emberekkel-remi, helyesen élni! /

L ÉP/

. ’

„ Hallottam. hogy eg’ hatalmas hang szpl a trónus felől: Inie, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük Jég lakni, ők pedig néfiei lesznek, és maga az Isten lesz velük. ” Jel 21,3 (Ez 37,27;JRab 2,1-4; Ézs 60,15-22) Aimin- denséget létrehozó s fenntartó hatalmas Isten é/a gyarló ember szövetsége létünk legnagyobb csodája. Ő lehetővé tette, hogy ezra kapcsolat létrejöjjön, Éljünk vele! Újítsuk meg újra meg újra! g

PÉNTEK

. Iz isim 111 felfmalkodotrg gondolja, hog ismer valg ahogan ismerni kell. De ha valaki sze

„Őrökké emlékezik szövetségébe, az ezer nemzedéknek parancsolt igére. ” Zsolt 105, 8 (2Tim 2, 13; ilik 2,1-5. 12-13; Ézsóí, 1-6) Istent nem kell emlékeztetni. Mi változunk szeretetben. ^^^^^^^változatlan Mennyei SZOMBAT Atyánk. Évezredek követik egymást - Ő mindig ugyanaz. És meg?8lflrflCT^?4^^5:!'*' ként nyilvánul meg hűsége, szeretete; csak fel kell ismernünk.

8, 1-3 (Ézs 45, 9; Jn 18, 33-38; Az élet mottója: Fejlődni, növeki meretek - közhely! - szüntelenül nunk. Szükség van tehát arra, akkor nem társul kellő alázat, dottá tesz, és ebből már sok nem kell. Igazából a szeretet emberekhez. i

esz, a szeretet pedig épít. Ha valaki azt it, az még semmit sem ismert meg úgy, az Istent, azt már ismeri az Isten. ” lKor

6-12)

Csak az nem mindegy: hova, merre. Az is- arapszanak, s nekünk lépést kell velük tarta- ejlődjünk az ismeretekben. De ha ehhez ugyanabból másnak nemigen lesz haszna. Elbizako- származott. A szeretethez viszont semmi más (ami épít. Építi saját jellemünket, kapcsolatunkat az

SZERDA

„Lég csendben, és várj az Úrra!" Zsolt 37, 7 (Lk 2, 25; Jel 22, 12- 13. 17. 20-21; Ézs 61, 7-11) Van, amikor ezt kell tenni: csendben lenni, és várni az Úrra. Amikor határkőhöz, útelágazáshoz érkezünk: valaminek a lezárása, egy ismeretlen újnak a kezdése... Az Ő hangját csak a csendben lehet meghallani. „Légy csendes szívvel, légy békével: bízzál ember az Istenben! Nála van öröm nagy bőséggel, Vele célhoz érsz mindenben.” (340. ének)

„Pál írja : Fn erőtlenség, félelem és nag rettegés között jelentem meg náltfok. Beszédem és igehirdetésem sem az emberi bölcsesség megélő szavaival hangzott hozzátok, hanem a Lélek bizonyító erejével: hog hitetek ne emberNHWA^etáégén, hanem Isten erején nyugodjék. " 1 Kor 2, 3-5 (Ézs 53, 1; Jel 5, 1-14; Ézs 63, 7-16) Az emberi bölcsesség sokféle lehet, mivel a legböl- csebb ember is csak egy részletét tudja megragadni a teljes igazságnak. Pál apostol óvakodott attól, hogy bárki is a más bölcsességével megcáfolható emberi szóra építse hitét. A legmeggyőzőbb szavak is elszállnak a semmibe, ha megtermékenyítőjük nem a Lélek.

Görög Zoltán

Advent í. vasárnapja

,Egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek!

lPt 1,22-25

99

99J

Ádvent az egyházi év ünnepeinek kezdete. Olyan, mint az élet fogantatása és születése közötti időszak. Az új élet már megkezdődött rejtetten, védetten, oltalomra szorulva. Még semmit sem tud önmaga létezéséről, semmilyen „érdeme” nincs, de mégis van és folyamatosan épül, fejlődik. A mi krisztushitünk fogantatásának is ilyen ideje ádvent. Kezdeti időszak, amikor minden még csak remény, várakozás, készülés a születés ünnepére.

„Tisztítsátok meg lelketeket... testvérszere tetre.” Ezt kellett megtennie Máriának és Józsefnek, amikor Isten angyala felkészítette őket arra, hogy méltóképpen, az Isten „igazsága iránti engedelmességgel” fogadják a megígért Gyermek születését. Ezt követelte meg Keresztelő János a hozzá tóduló sokaságtól, amikor a Messiást várók megtérésük jeleként bemerítkeztek a Jordánba, és számunkra is ezzel kezdődik egyházi esztendőnk minden ünnepének ádventje. Apostoli igénk felszólításának: „tisztítsátok meg lelketeket”! - ma is változatlanul ádventi üzenete van. Alapos takarítást kell végeznünk a lelkűnkben. Az ádventi időt azért adja Urunk, hogy a romolhatatlan magból fogant életünk ne haljon el bennünk, hanem tiszta, egészséges testben fejlődhessen és születhessen meg még a legszennyezettebb környezetben is. Mert a világ, amelyben Isten igéje hirdettetik, amelyben most is élünk, az ádventi élet reménysége nélkül menthetetlenül beszennyezi, megmérgezi önmagát. Péter apostol, amikor a lelkek megtisztítására szólít fel, akkor ezt nem úgy érti, mintha mi a magunk erejéből lennénk képesek megtisztítani a lelkünket a szeretetlen, képmutató és igazságtalan indulatoktól. Jézus követése során ő is megtanulta, hogy ezt a megtisztítást - ami a szó eredeti jelentése szerint megszentelés! - csak Isten végezheti el bennünk úgy, hogy megszólít a kegyelem örök igéjével, és Szentlelke által képessé tesz arra, hogy engedelmeskedjünk akaratának. Lelkünk megtisztítása tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy odafigyelünk az Úr beszédére, és halálosan komolyan vesszük, amit közöl velünk. Ez nem a környezetünk igényeinek, kihívásainak megfelelő tisztaságmánia, amit a reklámok sugallnak, hanem egy belső, erkölcsi újjászületés, ami az emberi kapcsolatainkat és érzéseinket tisztítja meg, hogy képesek legyünk Isten igazságának képmutatás nélkül engedelmeskedni, azaz egymást kitartóan, tiszta szívből szeretni. Mert életünket nem a testünket tápláló tiszta vagy romlandó élelmiszerek (,,gyógy”szerek?) teszik emberhez méltóvá, hanem Isten minden nap megújuló kegyelmét hirdető igéje, amely táplálja, tisztítja és megszenteli lelkünket. Erőt ad, hogy megbocsátó szeretetben hordozzuk el saját magunk és egymás indulatait, és átélhető valósággá legyen az a csendes béke és öröm, ami az ádventi várakozás egyik legszebb ajándéka.

RÉGI ÁDVENTEK

Az Isten igéje által újonnan született élet nem szárad el, mint a fű, és szépsége sem hull le, mint a virágnak szirma. Nem földből vétetett, hogy ismét azzá váljék, hanem a mennyből alászállt Ige életének továbböröklődése, a romlandóban születendő romolhatatlan új élet. Ezért tudja Isten ajándékaként szeretni még a romlandót is, tudja várni megtisztuló lélekkel Ura eljövetelét, tudja, hogy az élet minden percben újból kezdődik, és akkor „születik meg”, amikor meglátja ádvent Urát, és leborulva előtte, imádja Őt.

IMÁDKOZZUNK!

Mennyei Atyánk! Nem vagyunk méltók arra, hogy irgalmad új esztendejét ajándékozd nekünk. De Te megszánsz minket, és örökkévaló beszédeddel növeled hitünket és megtisztítod lelkünket. Áldd meg ádventi reménységünket, és add a te békédet! Ámen.

Rezessy Miklós

ISTENTISZTELETI _______REND

_______

Bu

dapesten, 2000. december 3.

I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193. Fébé de. 10. Brebovszky Gyula; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Árpádné; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) dr. Harmati Béla; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (családi) Muntag Andomé; de. 11. Szirmai Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) id. Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; X., Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Németh Péter; de. fél 10. (úrv., családi) Ferenczy Erzsébet; de. 11. (úrv., kantátazenés) Szeverényi János; du. 6. Németh Péter; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Németh Pétemé; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bence Imre; Budahegy- vidék, XII., Kékgolyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bácskai Károly; du. fél 7. ; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Horváth Olivér; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. Horváth Olivér; XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv., templomszentelési ün.) dr. Hafenscher Károly; XIV, Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (Kistemplom) de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVL, Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér. de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII. Gózon Gy. u. de.

II. (úrv.) Kosa László; Pestszentlőrinc,

XVIII. , Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest,

XIX. , Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; du. 5. Szmolár Attila; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi, de. fél 9. Bácskai Károly.

ÁDVENT ELSŐ VASÁRNAPJÁN a liturgikus szín; lila. A vasárnap evangéliuma (oltári ige): Mk 1,1-5; epistolája (igehirdetési alapige); lPt 1,22-25. HETI ÉNEKEK: 131, 141.

A német Brüdergemeine Losungen kiadásában a napi igék mellett megjelent rövid meditációk:

'

December

3. Imádkozzatok! Az imádság elűzi a lélekről a port, a lelkiismeretről a terhet és a szívből a félelmet. Az ember szabad lesz, lehullanak bilincsei. Isten jön hozzánk! Az imádság által egyesülünk a Megváltóval. (Bezzel H.)

|| 4. Jöjj, igen, jöjj, Istenünk, aki szereted a világot! Jöjj a prófétákban, akik nyugta- < lanítják népedet. Jöjj minden emberben, akiben szeretet van és keresi a békesII séget! Jöjj Jézus Krisztusban, aki meggyógyítja a sebeket és mindent megele! venít. Istenünk, jöjj és tedd lakásoddá ezt a világot!

5. Eltaszíthatja-e egy anya gyermekét magától könyörtelenül? Ha ez meg is történhet, Isten nem hagy el soha, megesküdött reá! (Horn J. énekkönyve után)

6. Keresztyének tudnak várni. Várunk Istenre, igazságára, arra az eseményre, amely - minden értelmet felül haladva - tőlejön! Aki már nem vár, kiváltságaira hivatkozik, vagy megáll tehetetlenségében, beszűkíti a hit tágasságát. Csak Isten előtti csendességben és a rá való várakozásban nyerhetünk új erőt a ma eseményeinek elhordozásához.

7. Maradj velem! Már-már alkony föd el. Nő a homály, Uram, Te légy közel! Ha nincs segély és nyugtom nem lelem, Ó, védtelennek gyámja, légy velem!

(K83,l eredeti d. Lyte H.F.)

8. Még ha a vakságunk elűzne is Tőled és a saját szívünk ámítása meg is szédítene: a szereteted nagyobb a szívünknél! Te velünk jössz a célig. Ez elég nekünk! (Weingärtner L.)

■ 9. Urunk, magasztalunk Igédért. Engedd, hogy kitartsunk mellette! Add nekünk II Szentlelkedet, hogy higgyünk benne és mindenkor elfogadjuk szelídséggel, ll tisztelettel, szeretettel, örömmel, mint Isten szavát! (Denicke D. nyomán)

Túróczy Zoltán püspök ádventi igehirdetés-részlete

Új kezdetet akarsz? Valid be bűneidet!

Ez az adventi, megtérésre hívó szó üzenete.

A Keresztelő János hallgatására a pusztába tóduló sokaság nem bosszankodás- sal hallgatja a fejmosást, nem próbál védekezni a vádak ellen, hanem elfogadja az igehirdetés reá vonatkozó ítéletét, s vallást tesz bűneiről (5. v.). Megrázó jelenet lehetett ez. Hatalmas sokaság tolong a próféta körül. Csupa férfi. Köztük sokan a fővárosból valók, előkelők, gazdagok, hatalmasok, rangtartók. A próféta ajkán ostorcsattanásként hangzik az ige. Nem kertel. Nevén nevezi a bűnt. Csontos mutató ujját nekiszegzi az embernek: Te vagy az az ember. Az egyik férfi arca elpirul. Talán gyerekkorától nem pirult el már egyszer sem. A másik szeme elfá- tyolosodik, a keze fejével szégyenkezve törli ki szeméből a könnycseppet. Nemcsak azt szégyelli, hogy férfi létére sír, hanem azt is, ami miatt sir. A harmadik már nem is akar uralkodni magán. Szabad folyást enged könnyeinek. Hatalmas mellkasát csak úgy rázza a zokogás. A negyedik világgá kiáltja bűneit. Nem törődik most azzal, hogy leleplezése megtépázza a tekintélyét. Egyszerűen nem bírja tovább hordozni. Rettentő mélységek tárulnak fel. Mindenkire átragad a bűnvallás. Az ige szerint senki sem tudMárk 1,1-5

ja kivonni magát a hatása alól. Mindnyájan (5. v.) mennek az új kezdet útján a Jordán hullámaiba, hogy benne megfoj- tassék a „régi ember”, s újat kezdhessen az, aki a hullámokból előjön.

Új kezdetet akarsz? Valid meg te is bűneidet. Az a tapasztalatunk, hogy a bűnnel való szakítás enélkül nem megy. Ez töri meg a bűn hatalmát rajtunk.

Új kezdetet akarsz? Fogadd el a bűnbocsánatot!

A 4. vers szerint Keresztelő János a megtérés keresztségét prédikálta a bűnöknek bocsánatára. A keresztség tehát, melynek a sokaság aláveti magát, nem az emberi elhatározás komolyságának pecsétje. Nem egyszerűen jelképe annak, hogy a bűnét megismerő, megbánó, megváltó ember szakítani akar a bűnnel, betemeti régi életét a hullámsírba, s új életet kezd, Még eddig mindenki kudarcot vallott, aki saját erejéből akart új életet kezdeni. A bűneinket nem lehet egyszerűen a hátunk mögé vetni s elfelejteni, nem lehet jóvátenni, sem levezekelni. Ami megtörtént, azt nem tudom meg nem történtté tenni. Nincs más megoldás a bűneinkre, mint a bűnbocsánat. Vagy megbocsáttatnak a bűneim, s akkor minden el van intézve, vagy nem bocsáttatnak meg, s akkor minden hiába.

Sok alázat kell annak belátásához,

hogy rá vagyunk szorulva a kegyelemre és sok hit ahhoz, hogy el tudjuk a kegyelmet fogadni. Keresztelő János hallgatóinak sem volt könnyű. Az, ahogyan Keresztelő János munkájában közeledett feléjük a bűnbocsánat, valami egészen új és szokatlan volt. Kerestek ők eddig is bűnbocsánatot, de mindig az áldozat útján. Minél nagyobbak voltak a bűneik, vagy minél nagyobbaknak érezték őket, annál nagyobb áldozatot vittek fel az Úr házába. Hitték is, hogy az áldozati oltárról alácsorgó vér elégtétel Istennek. Most azonban nem veszi körül őket a templom, nincs áldozati oltár, nincs pap, aki közbejátjon a bűnös és a megbántott Isten között. A kezük is üres. Nem hoztak áldozni valót. Ennek a bűnei miatt kesergő, Istennek semmi elégtételt adni nem tudó, üreskezű népnek hirdeti: Keresztelő János a bűnök bocsánatát, Isten kegyelmét. Ezt kell hittel elfogadnia.

Ez Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának a kezdete (1. v.). Ez az örömhír hirdettetik ma is a bűnei fölött kétség- beesett embernek: Jézus Krisztus, az Isten Fia, azért jött erre a világra, hogy egyetlen nagy golgotái áldozatával eltöröljön és fölöslegessé tegyen minden bűnért való áldozatot, s ingyen adja a hívőknek a bünbocsánatot. Hidd és fogadd el ezt!

I

l