Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-11-05 / 45. szám
65. ÉVFOLYAM 45. SZÁM 2000. NOVEMBER 5. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 20. VASÁRNAP ÁRA: 48 Ft „Az egyetlen, amit Istennek adhatunk, a hálaadó dicséret. Ez az egyedül helyes istentisztelet... ” Luther A TARTALOMBÓL Kerekasztal-beszél- getés a vatikáni dokumentumról Meghosszabbították a bajor-magyar testvéregyházi szerződést újabb öt évre Élő víz Emlékezünk Tóth Sándor lelkészre Október 18-22 között kedves vendégek jártak nálunk, a Bajor Evangélikus Egyház hivatalos küldöttsége, dr. Johannes Friedrich tartományi püspök vezetésével. A delegáció tagja volt Claus-Jürgen Roepke egyházfőtanácsos, Ulrich Zenker egyháztanácsos, dr. Dieter Haack zsinati elnök, Walter Schmidt esperes, Renate Seitz és Roderich Stössel zsinati tagok, Karl-Heinz Ulrich, a bajor diakónia vezetője és Christof Hechtel lelkész. Hivatalos útjuk célja volt a meglátogatáson túl, hogy a két egyház testvéregyházi szerződését meghosszabbítsák és az erről szóló Megállapodást ünnepélyesen aláírják. A két egyház 1992-ben kötötte meg a szerződést, először három évre, majd 1995-ben öt évre meghosszabbították. Az idén lejáró szerződést márciusban már elfogadta Bad Alexandersbadban a bajor egyház zsinata, egyházunk országos közgyűlése május 19-i ülésén is jóváhagyta, ezután kerülhetett sor az aláírásra. Mivel korábban ez a bajor zsinaton történt, most A bajor delegáció a siófoki templom előtt úgy döntöttek, hogy Budapesten legyen az ünnepélyes aktus. Azért is jeles alkalom volt, mert egy éve iktatták be dr. Johannes Friedrich müncheni püspököt, és megtiszteltetés, hogy a testvéregyházak sorában első külföldi útjára éppen mi- nálunk került sor. A bajor egyháznak különben több testvéregyházi kapcsolata is van, Brazíliában, Tanzániában, Pápua-Új- Guineában és Ukrajnában. A Deák téri gimnázium dísztermében, október 20-án, pénteken délután ünnepélyes keretek között írták alá a Megállapodást. Egyházunk részéről az országos felügyelő, mindhárom püspökünk és a kerületi felügyelők, országos egyházi osztályvezetők, a budapesti gimnáziumok igazgatói és tanárai, esperesek és gyülekezeti tagok voltak jelen. Az épületbe megérkező püspököt és a delegációt fúvósaink zeneszáma kísérte egészen a terem bejáratáig. Kedves meglepetésként vette, és később jólesően meg is jegyezte, még otthon sem történt meg, hogy valahol a megérkezéskor fúvósok fogadták volna. Az aláírás szertartása a Megállapodás szövegének két nyelven történő felolvasásával kezdődött. A német szöveget Ulrich Zenker egyháztanácsos olvasta fel, aki a partner- kapcsolat bajor felelőse, a magyar szöveget Szirmai Zoltánná, a magyar egyház felelőse, külügyi osztályvezető ismertette. Az aláírók: dr. Johannes Friedrich bajor és D. dr. Harmati Béla magyar püspök látta el kézjegyével. (A teljes szöveget külön helyen olvashatják.) A kézfogások és a jelenlévők tapsa után Friedrich püspök szólt néhány szót. A két egyház sokban különbözik, így anyagi téren is, de jelentősége nem ebben van. Nem érdemünk, hogy nálunk jobban megy az élet, itt valamivel rosszabbul. A szerződésben az anyagiaknak komoly jelentősége van, de nemcsak erről szól. Mostani utunk alkalmával is észrevettem és örültem annak, hogy beszélgetés és tapasztalatcseréken keresztül megismerhettük egyA megállapodás aláírói mást. Gyermekmunka, óvodai nevelés terén már is vannak kiemelt területek, ahol együtt dolgozunk. A jövőben két területen szeretnénk erőteljesebben mozdulni: az istentisztelet és úrvacsora közös ünneplésében és lelkészek, segédlelkészek cserelátogatásának intenzívebbé tételében, hogy embereken keresztül történjen a kölcsönös csere. Szeretnénk, hogy minél többen kapcsolódjanak be és érezzenek felelősséget egymásért. Harmati püspök úgy értékelte a tényt, hogy másodszor hosszabbítják meg a szerződést, hogy az egymás mellett való kitartás erősíti a kapcsolatot. Mi magyarok már ezer évvel ezelőtt kapcsolódtunk a bajorokhoz, amikor Szent István Passauból hozta feleségét, Gizella királynét. Most ezer évvel később, egy vér nélküli forradalom után, amikor sok segítségre szorulunk, ismét a bajorokhoz fordultunk. Kiemelte, hogy különös öröm a jövendőben a gyülekezeti tagok találkozásának lehetősége. Az ünnepélyességet a fúvósok szereplése mellett a Bencze Gábor vezette gimnáziumi kamarakórus is emelte éneklésével. Pénteken este egyházunk vezetősége fogadást adott a bajor delegáció tiszteletére a Duna-palotában, ahol a hazai testvéregyházak vezetői és saját egyházunk képviselői tartalmas beszélgetésekben mélyíthették el kapcsolataikat. * A több napos itt tartózkodásuk alatt gazdag programot bonyolítottak le vendégeink. Egy fél napos találkozásuk volt az országos egyház székházában az egyes munkaterületek osztályvezetőivel. Különösen kiemelten foglalkoztak a gyermekmunkával (óvodák), az iskolákkal, a női misszió munkaterületével és megtekintették Luther eredeti végrendeletét, melyet egyházunk levéltára őriz. Látogatást tettek Wilfried Gruber német nagykövetnél, a Parlamentben Balogh Zoltán, a miniszterelnök főtanácsosa és dr. Semjén Zsolt, a Kulturális Minisztérium egyházi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára fogadta őket. Hosszabb időt töltöttek Országos Múzeumunkban, és a Deák téri gyülekezetét, a püspöki templomot nézték meg. * A szombati nap vidéken telt el. Balaton körül utaztak és megnézték az utóbbi időben épült templomokat. A siófoki templom különlegességét, majd utána sorban azokat a templomokat, melyek építéséhez bajor anyagi segítséget kaptunk. Balatonboglár és Balatonfured Folytatás a 3. oldalon Rövid interjú Friedrich püspökkel Az aláírás után sikerült beszélgetni Friedrich püspökkel néhány kérdésről. Hogyan értékeli Püspök Úr az elmúlt nyolc évet, melyben a szerződés alapján közösen munkálkodott a két egyház? Az első időszak gyakori kölcsönös látogatásokkal, ismerkedéssel és a különböző munkaterületek felmérésével telt el. Évről évre többet tudtunk meg egymásról és kialakítottuk a munkaterületeket, ahol a segítséget gyakorolhatjuk. Milyen munkaterületek kerülnek előtérbe 2001-ben? Az iskolai munkát szeretnénk bővíteni, erősíteni, itt tovább kell lépni, mert megszaporodott a gimnáziumok száma. Egy másik terület a nyilvánosság, a sajtó és médiumok segítése. Végül nagyon fontos lesz a gyülekezetek látogatása, gyülekezeti tagok cseréje. Nemcsak vezetők, de gyülekezeti tagok is legyenek építői a közös munkának. Volt-e már Püspök Úr Magyarországon, vagy most először jött közénk? Hat éve, mint nürnbergi esperes jártam Budapesten éppen a társegyházi kapcsolatok erősítése ügyében. A társadalmi különbözőség ellenére milyen közös feladatok állnak a két egyház előtt? Igen, a társadalmi különbségek valóban fennállnak, de egyházi berendezkedésben is különbségek vannak. Mi népegyházi keretekben élünk, egyházi adót szedünk kötelező módon, itt önkéntesen tartják fenn az egyházat. De mindkét egyháznak van közös feladata abban, hogy a közös Európában megvédjük és őrizzük egyházi kincseinket, művészeti értékeinket, hogy továbbadhassuk azokat. A megállapodás pontjai között szerepel egy, amely új munkaterületek kereséséről és ezekben közös munkáról szól. Van-e már a látókörben ilyen? Konkrétan még nem beszélhetünk ilyenről, de felmerülhet mindkét oldalon reménységünk szerint. Ezért jók az időközi konzultációk, amikor összeülünk és kicseréljük terveinket, gondolatainkat. Bizonyára lesz alkalmunk ilyen munkára is. Köszönöm a beszélgetést! Megállapodás a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Bajor Evangélikus Egyház testvéregyházi kapcsolatáról (Első megállapodás: 1992, meghosszabbítás: 1995) 1. § A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Bajor Evangélikus Egyház sajátos testvéregyházi kapcsolat létrehozásában állapodik meg. Lehetőségeik szerint hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy növekedjék az evangélikus keresztyének között az a felismerhető és megélhető közösség (communio), amely látható kifejeződését a lelki és szentségi közösségben, valamint a közös bizonyságtételben és szolgálatban nyeri el. Ezzel erősítik a világ evangélikus egyházainak egymáshoz való tartozását és hitet tesznek az egyház egysége mellett, amelyik Jézus Krisztus teste ezen a világon. 2. § 1.) A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Bajor Evangélikus Egyház kölcsönösen megosztják egymással a maguk lelki tapasztalatait és teológiai meglátásait, valamint istentiszteleti, diakóniai és missziói munkájuk, oktatási és nevelési feladataik eredményeit. 2. ) A testvéregyházi viszonynak az egyházak minden szintjén, egészen a gyülekezetek szintjéig élettel kell megtelnie. így ez a kapcsolat a kölcsönös adásban és elfogadásban meggazdagodásként lesz megtapasztalható. Az egyházak tanácsokkal látják el, segítik és támogatják egymást az adódó kihívások közepette. Ebben különös figyelmet érdemelnek a Magyarországi Evangélikus Egyház németajkú gyülekezetei. 3. § Mindkét egyház sajátos módon kíván egymásért felelősséget vállalni. Ehhez tartoznak többek között: 1. Kölcsönös tájékoztatás az egyház és a diakónia területén történő jelentős eseményekről, jelentések, jegyzőkönyvek és kiadványok cseréje által; 2. kölcsönös látogatások; 3. részvétel a zsinatok ülésein és egyházi közgyűléseken; 4. az egyházvezető testületek képviselőinek rendszerint évenként tartott megbeszélései az egyház és a diakónia területén a testvérkapcsolatért felelős személyek bevonásával; 5. kölcsönös részvétel az egyházak más ökumenikus testvérkapcsolataiban; 6. lelkészek és más egyházi munkások korlátozott időtartamra szóló cseréje; 7. együttműködés a teológiai főiskolák között; 8. ösztöndíjak biztosítása teológiai hallgatók és egyházi munkások számára; 9. meghívás továbbképzési rendezvényekre, részvétel szakkonferenciákon, munkaelképzelések cseréje; 10. együttes lelkészi munkaközösségek tartása; 11. meghívás az ökumenikus tanulmányi napokra (Josefstal) 12. kapcsolatok szorgalmazása gyülekezetek között egyházmegyei szinten, valamint egyházi és diakóniai otthonok és létesítmények és azok fenntartói között; 13. együttműködés diakóniai területen tervek készítésében és segélyek végrehajtásában; 14. együttműködés az ifjúsági és női misszió, az oktatás és nevelés területén (pl.: iskolai intézmények közötti testvérkapcsolatok), a tömegtájékoztatás területén, a felnőttoktatás, a különféle lelkigondozói munka területén és a szórványszolgálatokban; 15. tanácsadás és segítés új munkaterületek kiépítésében. 4. § A megállapodó egyházak a Lutheránus Világszövetség tagegyházai. Ezért munkájuk fontos mozzanatait a Lutheránus Világszövetség illetékes szerveivel egyeztetik. 5. § Mindkét megállapodó fél tagja az Egyházak Világtanácsának és az Európai Egyházak Konferenciájának. Ezért ezek a szervezetek a megállapodásról tájékoztatást kapnak. 6. § A Bajor Evangélikus Egyház mint tagegyház tájékoztatja a Németországi Evangélikus Egyházat (EKD) és Németország Egyesült Evangélikus Egyházát (VELKD) a megállapodásról és a testvéregyházi kapcsolat keretében történő fontos fejleményekről. 7. § Mind a Magyarországi Evangélikus Egyház, mind a Bajor Evangélikus Egyház megnevez egy-egy megbízottat a testvéregyházi kapcsolat ügyeinek intézésére. 8. § Ez a megállapodás egyenlőre öt évre érvényes. Az ötödik év kezdetén a testvéregyházak megbízottai felülvizsgálják a megállapodást és szükség esetén javaslatot tesznek változtatásokra, illetve kiegészítésekre. _ Budapest, 2000. október 20. jj TV Hr Ham D.'dr. Harmati Béla püspök-elnök Dr. Johannes Friedrich tartományi püspök i r
