Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-10-22 / 43. szám

4. oldal 2000. OKTÓBER 22. Evangélikus Élet „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisz­tus. " Pál apostol jól ismert lelki ébredésre serkentő mondata volt a hetedik alkalommal megrendezett Nógrád megyei szabadtéri evangélizáció vezérigéje (Ef 5,14). Az apostol tudta, hogy lelki ébredés nél­kül nincs egyház, s így van ez a mai napig. Azért gyülekeztünk össze augusztus 13-án délután Ősagárdon, hogy Isten életet adó igéjének szolgál­tassuk ki személyes életünket és gyülekezeteink jö­vőjét is. Ősagárdon vannak gyökerei az ébresztő igehirdetésnek, hiszen amikor 1937-ben az ország hét gyülekezetében megkezdődik az evangélizáció, közöttük ott találjuk ezt a kicsiny Nógrád megyei települést is, az akkori helyi lelkész, id. Harmati Béla szolgálatával. Igeszolgálatai maradandó gyü­mölcsöt teremnek mind a mai napig, hatása a kör­nyék településeire is kihatott. Nem kis feladat elé állította a helyi gyülekezetei az alkalom megszervezése, hiszen az egyházmegye gyülekezeteiből és azon túlról hozzávetőleg négy­száz vendég érkezett buszokkal, gépkocsikkal, s a házigazdákkal együtt közel hatszázan lehettünk. A helyi lelkész, Szolga Tőkés Sándor vezetésének, és egy megszokott csapat áldozatos munkájának kö­szönhetően minden szépen és ékesen zajlott. A pa­rókia udvarán az ősi diófa alatt találtunk menedéket a kánikulai hőségben. Megértettük, mit jelent a zsoltáríró igéje: „Az embernek fiai a te szárnyadnak árnyékába menekülnek” (Zsolt 36,8). A kínzó hő­ségben árnyékot lelni, ez is Istenünk ajándéka. Van hová menekülnünk! A helyi polgármester, Agárdi András - aki egyben a gyülekezet másodfelügyelője és kántora is - me­leg testvéri szavakkal köszöntötte az egybegyűlte­ket. Majd a helyi lelkész igei köszöntője követke­zett, rámutatva az evangélizáció lényegére. Neveze­tesen, hogy az evangélizáció nem önmagamutoga­tás, hanem Krisztusra mutatás. Ugyanakkor az evangélizáció táplálkozás is. Bárcsak nagy szüksé­günk lenne már a kemény és szilárd lelki eledelre is. A helyi gyülekezet alkalmi kórusának néhány éneke után elénekeltük az „Amint vagyok, sok bűn alatt... ” kezdetű éneket. Jézus elé úgy is mehetünk, ahogy vagyunk, bűnösen, terheket hordozva, meg­fáradtán. Sőt, elé csakis így méhetünk. Bárhová is megyünk, készülünk, akarva-akaratlanul sok min­dent elrejtünk. Kisminkeljük magunkat, hogy meg ne lássa valaki, milyenek is vagyunk valójában. Jé­zusnál erre semmi szükség, csak akadályozná az Ő munkáját. Örömmel énekelték híveink ezt a régi mély tartalmú Halleluja éneket. Az igehirdetés szolgálatát Kalácska Béla esperes végezte a fenti vezérige alapján. Pál apostol a vá­lasztott nép szétszórattatása utáni összegyűjtésre utal; Egyiptomtól Asszíriáig visszatér Izrael ősi földjére. „Életre kelnek halottaid... ébredjetek és ujjongjatok... ” (Ézs 26, 19). Ugyanilyen testi-lelki válságban van Pál apostol korában az antik görög-római világ is. Az anyagi, Szolga Tőkés Sándor, ősagárdi lelkész érzéki világ bűne nem is bűn a korabeli gondolko­dók szerint (Plátón, Ciceró stb.), mert a lélek az iga­zi maradandó valóság. Felmérhetetlen etikai hatása van Pál szolgálatának, aki felszólítja a gyülekezete­ket: vigyázzatok, hogyan éltek, mert lelkileg már halottak vagytok; „támadj fel és felragyog néked a Krisztus”. Délelőtt emlékeztünk a nógrádi várban, Orbán Viktor miniszterelnökkel államiságunk ezer éves évfordulójára, első királyunkra, Szent Istvánra, aki fel- és ráébresztette őseinket a megmaradás egyet­len útjára, a keresztyénség felvételére. Az igeszolgálat után a gyülekezetek szolgálatai következtek, hiszen nemcsak mint „fogyasztók” ér­keztek híveink Ősagárdra, hanem énekkel, versek­kel, személyes bizonyságtételekkel. Ezek célja egy­más építése. Ilyenkor könnyen megérthetjük, mi­lyen erőt adott az első keresztyén gyülekezeteknek a közösség gyakorlása, megélése. Ma sem élhetünk egészséges krisztusi életet, csakis másokkal való közösségben, akik Krisztust szintén Uruknak vall­ják. Közös úrvacsorával folytatódott az evangélizáció. Az igét a helyi lelkész hirdette, szólva a lelki fegy­verzet szükségességéről. Csak ezzel felvértezve van esélyünk megállni és ellenállni minden cselvetéssel szemben. Az úrvacsorái liturgiát ifj. Blatniczky Já­nos Dániel - szügyi lelkész - végezte, az osztásba pedig minden jelenlévő lelkész bekapcsolódott. Nagy öröm volt látni, hogyan mozdul meg a több száz fős gyülekezet, hogy éljen a bűnbocsánatot és örömet adó szentséggel. Terített asztalok mellett, szeretetvendégséggel zá­rult ez a forró augusztusi nap. Estére már azonban az együttlét öröme, az igéből és szentségből áradó erő, és a testvéri beszélgetésekben is megtapasztalt szeretet melegét élhettük át. Szabó András „A te világosságod által látunk világosságot” A fenti zsoltárvers volt a mottó­ja a 2000. szeptember 30-án a Deák téren megrendezett II. Or­szágos Nőtalálkozónak. Tanulsá­gos és elgondolkodtató előadáso­kat és áhítatokat hallhattunk ar­ról, hogyan lehet képviselni a ke­resztyén értékrendet egy nem ke­resztyén világban? Álljon most itt néhány ott elhangzott gondo­lat, hogy azok, akik részt vettek újra fel tudják idézni az elhang­zottakat, azok pedig, akik nem jöttek vagy nem jöhettek el, lás­sák meg, hogy miből maradtak ki! Mit jelent sónak és világosság­nak lenni ebben a világban? - tet­te fel és válaszolta meg a kérdést dr. Harmati Béla püspök. Nem azt, hogy sózzuk meg egy kicsit a világot, hanem hogy ízt adjunk neki. És a só, ami ízt ad, maga Jé­zus Krisztus. Mi valósult meg mindebből az elmúlt 1000 év alatt Magyaror­szágon? Hogyan töltötte be hiva­tását az egyház? Én eddig hogyan követtem őt? És ezután hogyan követem? S egyáltalán ki az egy­ház? Krisztus tanítványainak csapata mi vagyunk. Tudunk-e ízt adni, feloldódni abban a közösségben, ahová állíttattunk? Milyen érté­keket képviselünk? Talán nem olyat, mint Babits Mihály Psychoanalizis Chris­tiana című versében szereplő, ré­gi templomokban található szob­rok, amelyek elölről szépek, ki­munkáltak, hátulról azonban da­rabosak, kidolgozatlanok. A ke­resztyén értékek nem olyan dol­gok, amiket ki kellene állítani a múzeumokban, melyek csak egyik oldalukról mutatósak, ha­nem teljes egészükben krisztusi­ak. Olyan értékek, amelyek ben­nünk testesülnek meg. A keresztyén értékrend és a tár­sadalmi valóság közötti ellentét­ről szóló előadásában dr. Boross Péter először általános képet raj­zolt világunkról. Hogy szószé­kekről, pódiumokról cinikus megjegyzések hangzanak; hogy rosszkedvűséget, szomorúságot váltanak ki az emberekben a vi­lág jelenségei, s napjaink történé­seiből vonunk le következtetése­ket, pedig sok mindent csak tá­volról lehet jól elemezni. 2000 évvel ezelőtt megváltozott a világkép. A rettegést keltő Isten helyébe a megbocsátó, reményt teremtő Isten képe lépett. A római birodalom utolsó szá­zadai, a „Panem et circenses” vi­lága, hanyatló állam, a hedoniz- mus rendje szerint élő társadalom volt. Aztán jött a kereszténység, és teljesen mást, egy új értékren­det hirdetett. A legalapvetőbb érték a család. Az Amerikából induló eszme- áramlatok mind ezt akatják fel­bomlasztani. A minden áron való érvényesülést hirdetik, akár a másik emberen átgázolva is. Eu­rópa még védekezik, mert még élnek eszmények és főhajtások, még létezik az elődök tisztelete. A szeretet parancsa ellentétben áll a mások taposásának törvé­nyével. Remény, útmutatás, megbocsá­tás... Vannak normák és eszmé­nyek, amiken nem lehet átlépni. Értékek nélkül nem lehet egész­séges világot teremteni. A politi­ka ma ennek nem tud megfelel­ni, de törekedni már most is le­het. S mit jelent törekedni? Ke­vésbé harsányan hirdetni, és in­kább megélni a keresztyén ér­tékrendet. És mivel mindig van erőtartalék, ezért kötelességünk reménykedni, és másokba is re­ményt önteni. Dr. Drenyovszky Irén a család­ban, munkahelyen, gyülekezet­ben jelentkező konfliktusokról beszélt. Feladatunk, hogy a sötét­ben is lássuk meg a veszélyhely­zeteket. Hiszen, ami nekünk, ke­resztyéneknek jó,.a világnak is az. Mi az emberek elvárása az egészségügytől? Oldja meg az abortusz, meddőség, eutanázia kérdését... Mert az ember bármit tehet, bármilyen felelőtlenül élhet, (ld. összevissza kapcsolatok), az orvosok kötelessége meggyógyí­tani a beteget. Pedig sok mindent meg lehetne előzni, ha Isten sza­vát követnénk, és a keresztyén ér­tékrend szerint élnénk. Nem tudunk segíteni az egész világon, de azon igen, aki egy adott pillanatban hozzánk fordul segítségért. És segíteni tudnunk kell, mert Jézus is segít. De ez csak akkor lehetséges, ha mind­végig kapcsolatban vagyunk ve­le, és a Szentírásból merítünk erőt. A találkozót Balogné Szemerei Mária zárta áhítatával, melyben Fii 2, 14-16 alapján arról beszélt, hogy Isten gyermekeiként ra­gyognunk kell, „mint a csillagok a világban”. A viharos tengeren két fény­pont látszik, s egyre közelednek egymáshoz, de egyik sem akar kitérni a másik útjából. Az egyik nagy büszkén így szól: „Én hadi­hajó vagyok.” Mire a másik így felel: „Én meg a világítótorony!” Sokan hiszik magukat világítóto­ronynak, pedig nem azok. Világí­tani akarnak, mint a csillagok, pedig nem képesek fényleni. Gondolatban egy barlangban járt, melyben több különböző fel­iratú terem található. Alkohol, válás, öngyilkosság, segély, me­nekültek, börtön, haldoklók, sze­génység, betegség, öregség, fiú­nevelő intézet, elnyomottak. Sú­lyos szavak, melyek egyéni tra­gédiákat rejtenek. Sok probléma, amely megoldásra vár... Egy ra­gyogó csillagra... Ne várjunk nagy dolgot az éle­tünkbe, mert „kis hópelyhek az örömök. Szitáló, halk szirom­csodák. Rajtuk át Isten szól: jö­vök.” Hulej Enikő AZ ORSZÁGOS PROTESTÁNS NAPOK PROGRAMJAI 2000. október 19-31. „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsid 13,8) OKTÓBER 29. Kecskemét, 9; 15 óra. Református Templom, Újkollégium. Reformációi Ifjúsági Csendes­nap. Ifjúsági Istentisztelet. Ifjúsági Szere- tetvendégség. Beszámoló a Reformáció útjá­ról. OKTÓBER 29. Cegléd, 10 óra. Evangélikus Templom. Terü­leti Missziói Nap. OKTÓBER 29. Kiskőrös, 11 óra. Evangélikus Imaház. (Kis­kőrös, Petőfi út 2.) „Látóhatár” - Szentgyör- gyi Erika festőművész kiállításának megnyi­tója. Énekel az egyházközség vegyeskara. OKTÓBER 29-31. Szentlőrinc-Tarcspuszta-Pécs. Szentlőrinci Református Templom. (7940 Szentlőrinc, Munkácsy u.) Baptista Gyülekezet (29-én 11 óra) Szentlőrinc Református Gyülekezet (30- 31-én 18 óra) Evangélizáció. Igét hirdet: Sü­megi Péter református és és Vágó István bap­tista lelkész. OKTÓBER 29. Vác, 15 óra. Evangélikus Templom. Regioná­lis Egyházmegyei Énekkari Találkozó. OKTÓBER 29. Budapest, 17 óra. Pesti Vigadó. Protestáns Kulturális Est. „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz!” (Zsid 13,8) (Az Öku­menikus Tanács központi rendezvénye) (Tisz­teletjegyek már nem igényelhetők!) OKTÓBER 29. Nagyvázsony, 17 óra. Református Templom. Istentisztelet. OKTÓBER 29. Budapest, 18 óra. Deák téri Evangélikus Templom. Orgonazenés áhitat. Közreműkö­dik: Herbert Wulf orgonaművész. OKTÓBER 29. Soltvadkert, 18 óra. Evangélikus Találkozás Háza. (Soltvadkert, Bocskai út. 3.) A keresz­tyénség nemzetmegtartó hatása. OKTÓBER 30. Budapest, 14.30 óra. Pesterzsébeti Idősek Otthona. (XX. kér. Virág Benedek u. 26.) „Hit a világban” című Fotókiállítás megnyitója. OKTÓBER 30. Budapest, 15 óra. Baár-Madas Református Gimnázium és Általános Iskola. (II. kér. Lórántffy Zs. u. 3.) Falikép-avató ünnepség. Márton Ferenc: „A nő a magyar történelem­ben” c. munkájának ünnepélyes átadása. OKTÓBER 30. Szentantalfa, 17 óra. Evangélikus Templom. Istentisztelet. OKTÓBER 30. Budapest, 18 óra. Fasori Evangélikus Temp­lom. Ökumenikus Reformációi Ünnepély. OKTÓBER 30. Soltvadkert, 18 óra. Evangélikus Találkozás Háza. (Soltvadkert, Bocskai út 3.) Bibliával a kézben a családi nevelésben. OKTÓBER 31. Kecskemét, 8 óra. Református Újkollégium. Reformációi Csendesnap, megemlékezés Lórántffy Zsuzsannáról. OKTÓBER 31. Cegléd, 18 óra. Református Nagytemplom. Reformációi Emlékünnepély. A helyi evangé­likus és református egyházközségek közös megemlékezése. OKTÓBER 31. Kecskemét, 9 óra. Református Templom. Re­formációi Istentisztelet. OKTÓBER 31. Eger, 17 óra. Kálvin Ház. (Eger, Markhotu. 2.) Reformációi Emlékünnepély. Igét hirdet: dr. Kádár Zsolt ref. lelkipásztor. „A Millennium protestáns szemmel” dr. Szabó Andor előadása. OKTÓBER 31. Békéscsaba, 17 óra. Evangélikus Kistemp- lom. Ünnepi Istentisztelet baptista, evangéli­kus és református gyülekezetek részvételével. OKTÓBER 31. Kiskőrös, 17 óra. Evangélikus Templom. Öku­menikus Reformációi Istentisztelet és Ünnepi Hangverseny. Közreműködik: Weilheimi Ev. Egyházközség énekkara és füvószenekara. Ve­zényel: Walter Erdt egyházzenei igazgató. OKTÓBER 31. Zánka, 17 óra. Evangélikus Imaház. Refor­mációi Emlékünnepély. OKTÓBER 31. Orosháza, 17 óra. Evangélikus Templom. (Orosháza, Thék E. u. 2.) Reformációi Kon­cert. Közreműködnek: az orosházi fúvósok. Vezényel: K. Tóth László karnagy. OKTÓBER 31. Debrecen, délután. Nagyerdei körút. Tisza István szobrának újra állítása és ünnepélyes leleplezése. Ünnepi köszöntő: Orbán Viktor miniszterelnök, Kosa Lajos polgármester, dr. Bölcskei Gusztáv püspök. OKTÓBER 31. Budapest, 18 óra. Pesterzsébeti Baptista Templom. (XX. kér. Ady E. u. 58. - a Metro Határ úti megállójától 66-os busszal) Orszá­gos Reformációi Emlékünnepély. (Az Öku­menikus Tanács központi rendezvénye) OKTÓBER 31. Budapest, 18 óra. Fasori Református Temp­lom. Ökumenikus Reformációi Ünnepély. OKTÓBER 31. Debrecen, 18 óra. Nagytemplom. Reformációi Ünnepély. Előadást tart: Gerhard Sauter teol. professzor. OKTÓBER 31. Soltvadkert, 18 óra. Evangélikus Templom. Ökumenikus Est. Luther végrendeletének fel­dolgozása. Közreműködik: az evangélikus if­júság. OKTÓBER 31. Kecskemét, 18 óra. Evangélikus Templom. Ökumenikus Istentisztelet és Emlékünnepély, úrvacsoraosztással. A német államfő fogadta az Ökumenikus Tanulmányi Központ elnökét D. Johannes Rau, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke testvéri eszmecserét folytatott az Ökumenikus Tanulmányi Központ elnökével, D. dr. Tóth Károly ny. püs­pökkel Berlinben október 12-én. Johannes Rau-t a budapesti Református Teológiai Akadémia 1987-ben a Ráday Kollégium felújítása és bővítése befejezése alkalmával ünnepség keretében más neves személyiségekkel (az akkori canterbury érsek, zam­biai államelnök, Kyrill orosz ortodox metropolita) együtt díszdoktorává avatta, aki úgyis, mint észak-rajna-westfáliai miniszterelnök, hosszú évtizedeken át szoros bará­ti kapcsolatokat ápolt a magyarországi protestáns egyházakkal, különösen is a Refor­mátus Egyházzal. 1998-ban az ÖTK közgyűlésének előadójaként szólt a német pro­testantizmusnak politikai és társadalmi életben betöltött szerepéről. D. Johannes Rau államelnökként is nagy figyelmet fordít a közép-kelet-európai helyzet alakulására, és szoros szálak fűzik a magyarországi keresztyén egyházakhoz. Az Ökumenikus Ta­nulmányi Központ elnöke berlini tartózkodása alkalmával felkereste a 24 tartományi protestáns egyházat magában foglaló Német Evangéliumi Egyházak Képviseletét. Találkozott az október 11-15. közötti tartózkodása idején a brandenburgi tartományi kormány miniszterelnökével, Manfred Stolpe-vel és más egyházi és közéleti szemé­lyiségekkel. PEDAGÓGUS CSENDESNAPOK RÉVFÜLÖPÖN „Egyházfenntartó iskolák...” Másodízben találkoztak a révfülöpi Oktatási Központban egyházunk oktatási intéz­ményeinek vezető munkatársai. Ezúttal a konfliktusok keresztyén kezelése volt a fő­téma. Az áhítatokban hallhattunk konfliktusaink bibliai gyökereiről és megoldásai­ról. Dr. Fabiny Tamás előadásában az első keresztyén gyülekezet életében vizsgálta a konfliktusok kezelését az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyv tükrében. Dr. Bá­nyai Béla a pszichiáter, Tornyosiné Nagy Éva a szakértő pedagógus szempontjából közelítette meg a témát. Akár történelminek is nevezhetjük azt a délutáni fórumbeszélgetést, melynek kere­tében elsőízben találkozott egyházunk kibővült elnöksége, három püspök és négy fel­ügyelő, valamint az Országos Egyházi Iroda igazgatója és főosztályvezetője az óvo­dák, általános és középiskolák, valamint kollégiumok felelős vezetőivel. Ez a foko­zott odafigyelés is jelzi, mennyire fontos stratégiai szolgálatot töltenek be ezek az ok­tatási intézmények. Többen is megfogalmazták, hogy milyen óriási a missziói lehe­tősége és felelőssége annak a mintegy 700 pedagógusnak, akik közel 7000 gyermek és ifjú lelki- szellemi növekedésén munkálkodhatnak. Egyikük szellemes megfogal­mazásában akár „egyházfenntartó iskolákról” is beszélhetünk, hiszen ezekből az is­kolapadokból remélhetjük kinőni gyülekezeteink utánpótlását, a jövő egyházát. Az úrvacsorái közösséggel záródó csendesnapok során megfogalmazódott az az igény, hogy jó lenne a közeljövőben egy olyan találkozót megszervezni, ahol peda­gógusok és lelkészek is találkozhatnának egymással, hiszen egy ügyben, egy magve­tésben próbálunk közös munkaadó Gazdánk engedelmes eszközei lenni. Gáncs Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents