Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-10-22 / 43. szám

Evangélikus Élet 2000. OKTÓBER 22. 5. oldal m SABMKedves Gyerekek! S A mai alkalommal egy olyan táblát ve­szünk szemügyre, amelynek párját már megtanultuk. Az új táblánk az Elsőbbség­adás kötelező! S melyik volt a párja? Aki a Főútvonal táblára gondolt, jól válaszolt. Hi­szen, ha emlékeztek, azt mondtuk, a főútvo­nalon közlekedők az útkereszteződésben el­sőbbséget élveznek a továbbhaladásnál a mellékutakról érkezőkkel szemben. Őket viszont az Elsőbbségadás kötelező tábla fi­gyelmezteti a lassításra, megállásra. A mi életünkben is vannak olyan szakaszok, ami­kor a nekünk nem tetsző dolgokat kell előbb elvégeznünk. Elsőbbséget kell adnunk. Például szívesebben mennénk biciklizni, de még a házi feladatot kell elkészítenünk. Lehet, hogy sokszor kívánjuk, bárcsak ne lennének kötelezett­ségeink. Pedig még Jézus is egész életében elsőbbséget adott az isteni paranc­snak. Gondoljatok arra, amikor 12 évesen tanította a farizeusokat és írástudó­kat a jeruzsálemi templomban! Mennyire aggódtak Máriáék, amikor napokig nem találták őt. De Jézus elsőbbséget adott a földi küldetésének, hisz ezt kér­dezte a szüleitől: „Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?” Neki ez nem volt teher, legyen hát ebben is Ő a pél­daképünk - tanuljunk meg könnyen elsőbbséget adni! Ezáltal szívesebben végezzük el kötelezettségeinket. Feladat: írjatok legalább három olyan részt a Bibliából, ahol arról olvasha­tunk, hogy Jézus elvonult imádkozni. A megoldást küldjétek el a következő címre: Boda Zsuzsa 1085 Budapest, Üllői út 24. Jutalmul Zsombor képnek egy matricás darabját kapjátok. Aki indiai levelezőtársat szeretne, küldje el bemutatkozó levelét, lehetőleg angolul, a következő címre: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24, Ezeket a leveleket továbbítjuk Joó Angelikának és Andrásnak, akik Indiá­ban fogják levelezőpartnereiteknek odaadni. Barátok, hittan-csoportok közö­sen is írhattok!!! Az indiai gyerekek nagyon várják!!! FIATALOKNAK „Menjetek el és tegyetek tanítvánnyá minden népet. .. .megkértek, hogy írjak néhány sort az ifjúsági vezetőképző táborról, amely au­gusztus 21-25. között került megrende­zésre Csákváron. Magabiztosan kezembe veszem a tol­lat, és... félek, nem fog menni. Nem fo­gom tudni visszaadni azt, amit ott éltem át, mert ez messze túlmutat a papírra ve­tett sorokon. A tábor meghirdetett célja volt, hogy útmutatást adjon az ifjúsági munka vég­zéséhez. Azt hiszem, a szervezőknek si­került ezt az elég nagy területet minden oldaláról részletesen megvilágítani: nem csak azzal foglalkoztunk, hogy nekünk, leendő vezetőknek milyen feladataink lesznek, hanem azzal is, hogy milyen re­akciókat várhatunk azoktól, akik kényte­lenek minket „elszenvedni”. Beszélgetéseinkre délelőtt és délután került sor, meg-megszakítva a közked­velt reggeli tornával, a páronkénti el- csendesedéssel, az étkezésekkel, az ebéd utáni csendespihenővel és az esti áhítat­tal. Nagyon pozitív élmény volt szá­momra, hogy a tábort vezető Németh há­zaspár tényleg beszélgetésekre töreke­dett; igyekeztek minket is „provokálni”, beszéltetni, az alkalmak mégsem váltak parttalanná és unalmassá. Több tudo­mányterületet is érintettünk, a vezetői stílusok és a csoportfázisok tanulmányo­zásakor a szociológia és a pszichológia, az ifjúsági órák, táborok szervezésénél, a Ifjúsági vezetőképző tábor. (Csákvár) játéktanítás elméleténél a pedagógia ke­rült előtérbe. A szervezőknek hála elég sok segédanyagot kaptunk, így a jegyze­teink mellett ezek a fénymásolatok is se­gítenek a tanultak felidézésében. Az is­meretek elsajátítása mellett a lelkiség sem szorult háttérbe, a reggeli páros bib­liatanulmányozás és az áhítatok biztosí­tották a töltekezést, megerősödést, hoz­zájárultak ahhoz, hogy őszinte testvéri közösség alakuljon ki közöttünk. Hogy ez valóság volt, arra igazán a tá­borzáró alkalmon döbbentem rá, ahol mindenki felidézte a számára legtöbbet jelentő igét, utána pedig egymás kezét fogva imádkoztunk. Mélységet éreztem, szeretetet... és hálát az Úr Jézus felé, hogy Benne mi, emberek, akik oly sok­félék vagyunk, mégis egyek lehetünk. Aki nem hiszi, járjon utána a jövő nyá­ri tábor alkalmával. Schülde Andrea Múzeumi híradó „Köszönöm ezt az egészen különleges múzeumi vezetést. Sok érdekes újat ta­nultam. " - ez egyik látogatónk bejegy­zése a vendégkönyvbe 1999. december 30-án, a Múzeumi híradó krónikásának, kedves munkatársunknak, dr. Pusztay Lászlónak az utolsó munkanapján. Laci bácsi - nem sértjük meg ezzel a megszó­lítással, valamennyien így szólítjuk - nyugdíjba vonulását követően, 17 év múzeumi tárlatvezetés után elköszönt tő­lünk. Ezután családja körében pihenés­sel, saját kedvteléseivel tölti idejét. Kí­vánunk Laci bácsinak jó egészséget, sok derűs napot, békés, boldog órákat Isten áldásával. Mi, többiek, változatlanul fogadjuk a lá­togatókat, hazaiakat és külföldieket, fiata­lokat és idősebbeket, akik jönnek az or­szág és a világ minden tájáról, egyenként és csoportosan, nagy örömünkre. A ven­dégkönyvi bejegyzések tanúsítják, hogy a keresztyénség, a protestantizmus és a lu­theri tanítások érdeklődőkre és hívőkre ta­lálnak, mind a közeli Ausztriában és Ro­mániában, Ukrajnában vagy Oroszor­szágban, mind a tőlünk távolabbi Ameri­kai Egyesült Államokban, Argentínában, Dél-Afrikában, vagy éppen Kínában. Gyakran látogatnak el hozzánk iskolai csoportok a budapesti és vidéki evangé­likus és világi iskolákból tanári vagy lel- készi kísérettel konfirmáció előtt, illetve ismerkedni a múlttal és emlékezni régi idők nagyjaira. Fentieket igazolja egy januári magyar nyelvű bejegyzés: „Ha van egy kis időm, mindig eljövök és tanulok a múltunk­ból.” 2000. április 3-án és 7-én televíziós fel­vétel volt múzeumunkban. Kedves rajz­zal kísért beírás a „főszereplőktől”, a De­ák-tér, a Fasor és Kőbánya gyülekezetei­nek fiataljaitól: „Itt kezdődött TV-s kar­rierünk, hiszen eme látogatás emlékét nemcsak a vendégkönyv, hanem a Jó reggelt adj Istenem című műsor is őrzi. A második fárasztó forgatási nap után le is léptünk a sztárrá válás rögös útjáról. Az élményeket és a földi jókat is nagyon szépen köszönjük.” Március 8-án egy ugyancsak ifjú láto­gatónk bejegyzése: „Köszönöm ezt a sok mindent. Remélem, lesz majd időm el­hozni a barátaimat is ebbe az érdekes múzeumba. Addig is sok vendéget kívá­nok.” Természetesen a legtöbb külföldi láto­gató az európai országokból, német nyelvterületről, illetve Skandináviából érkezett, de számos japán, koreai, spa­nyol és mexikói vendégünk is volt, akik mind lelkesedéssel írnak az egyház ha­gyományainak őrzésében végzett múze­umi tevékenységünkről. Álljon itt né­hány kiragadott vendégkönyvi bejegy­zés: „Értékes pillanatokat töltöttem a mú­zeumban. Nagyon jó volt megismerni, (amennyire lehet!) azokat az embereket, akik erős hittel azért harcoltak, hogy a Biblia minden ember kezébe juthasson, és nagyon hálás vagyok Istennek, hogy ezek az emberek léteztek és, hogy vala­milyen mértékben nekik köszönhetem, hogy Bibliámat olvashatom és Jézust megismerhetem általa. (Marosvásárhe­lyen születtem, Bukarestben az »Ion Miucu« Architectura egyetemet végez­tem, és jelenleg az Egyesült Államokban az Andrew's University-nek a hallgatója vagyok. Isten áldja meg és nagyon kö­szönöm a magyarázatokat és a segítsé­get. - Nagy Júlia ”, 2000. február 5. „Dicsérjük Istent a magasban, hogy áldását és szeretetét ad­ta ahhoz, hogy két keze munkáját gene­rációról generációra megőrizzük és a Mindenható Isten misztériumát észre ve­gyük. Köszönjük meg Istenünknek mind­azt, amit ésszel nem tudunk felfogni". Aláírás: Zaccheaus M. Marumo, Dél-Af- rika. „Nagyon szép gyűjtemény és dokumen­táció, amely hozzájárul Luther életművé­nek és hatásának megértéséhez. A kiállí­tás a magyar protestantizmus történetét szeretetteljes gondossággal mutatja be. Mindez nagy tisztesség a magyar és az ország határain kívüli evangélikus egy­házak számára. ” (V. G. Wien) 2000. május 11-i bejegyzés: „Nagyon örülök, hogy lehetőségem volt megláto­gatni a múzeumot és köszönöm a figye­lemre méltó tárlatvezetést. Eddig nem tudtam, hogy Luther Márton személyes végrendeletét itt őrzik. Örülök, hogy ez­zel a tudással gazdagabban indulok ha­za. Kívánok az evangélikus egyháznak tovább növekvő fejlődést és mindenkire Isten áldását. ” Aláírás: Karl-Heinz Funke, német szövetségi agrárminiszter, Berlin. 2000. április 13-án volt a Millennium ünnepsorozatához csatlakozó - Az ősök hite - a jövő reménysége - című új idő­szaki kiállításunk ünnepélyes megnyitó­ja. A látogatók ezúttal dunántúli templo­mok 16., 17. és 18. századból származó legszebb kincseit láthatják. Szándékaink szerint a jövőben múzeumi híradónkban bemutatunk egy-egy kiállított tárgyat. 1630-ban az Ágostai Hitvallás centená­riumára a németalföldi Jacob van der Heyden rézmetszeten foglalta össze a Hitvallás téziseit. E metszetről hitvallási és oktatási céllal számos utánzat készült. Kiállításunk egyik figyelemre méltó da­rabja a Tolna megyei Györköny egyház- községének tulajdonában lévő, ismeret­Emléktábla az aranyhomokon Sántha Györgyre emlékeztek Jakabszálláson A jakabszállási tanya len festő által festett olajfestmény, a CONFESSIO AUGUSTANA, amely az Europalia 99 - Hungária Regia brüsszeli kiállításán is nagy sikert aratott. A képet valószínűleg a Hessen tartományból át­települt németajkú lakosok készíttették templomuk számára. A festmény szép példája a barokk népies változatának. A nap sugárzó fénye beragyogja az egész képet. Az itt álló írás: Az Úr lelke, a böl­csesség, az értelem, a tanácsolás, az erő, a tudás, az Istenfélelem lelke. A kép kö­zépponti témája a Hitvallás, amelynek 21 tételét - bibliai helymegjelöléssel alá­támasztva - a hétágú gyertyatartó, a Menora ágain lévő 21 medaillon tartal­mazza. A Hitvallásnak a Szentírással va­ló egyezőségét hangsúlyozva a gyertya­tartó a Biblián, a Biblia a szövetség ládá­ján, a szövetség ládája az apostoli és krisztusi kősziklákon nyugszik. A kép bal oldalán a szász választófejedelem, Állha­tatos János áll, választófejedelmi palást­ban, választófejedelmi karddal a jobb, és törvénypálcával a bal kezében. Felette egy angyal látható a Hitvallással. A jobb­oldalon Luther Márton áll. kezében a Bib­liával és Áron virágzó vesszejével. Luther felett angyal száll, aki az evangéliumot tartja kezében és hirdeti az igét, amelyet gyakran Lutherre vonatkoztatnak: „És láték egy angyalt az ég közepén repülni, a kinél vala az örökkévaló evangélium, hogy azt a jóid lakosainak, és minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek hirdesse " (Jel 14,6). Kretschmann Éva Jakabszállás községe 75 éves jubileumát tartja ez évben. A helyi jubileum és a millenniumi megem­lékezés arra az elhatáro­zásra vezette a község ve­zetőit, hogy megjelöli azokat a helyeket, melyek nevezetes emberekhez kötődnek. így került sor emléktábla avatásra egy jakabszállási tanyán, ahol korábban Sántha György a költő, pedagógus, a né­péhez mindig hű tanító- mester élt. Szabó Mihály polgár- mester vezette be a meg­emlékezést és kérte fel az írószövetség elnökét, Pomogáts Bélát a tábla avatására és emlékező beszédre. Pomogáts Béla tömören így jellemezte a költő pályafutását: „A századvégi köl­tészet hangjaival indult, azután a nyuga- tos lírához érkezett. A 30-as években na­gyon közel került a népi írók mozgalmá­hoz. Élete utolsó évtizedeiben egyértel­műen a Biblia adta költészetének forrás­vidékét. " Mindig közel volt az egyszerű emberekhez, verseiben örökítette meg a Kecskemét környéki tanyasi életet az aranyhomokon. Biblikus költészetére legjobban az evangéliumok hatottak. Ezek vonzásában olyan szellemi magas­latra emelkedett, ahol Isten és az embe­rek viszonyáról szólhatott, a keresztyén testvériségnek szellemiségét érte el. A keresztyén szeretethez érkezett el. Lezsák Sándor, a terület országgyűlé­si képviselője is méltatta a költő mun­kásságát, mert a versek megjelenése idején még szikrai tanítóként a gyerme­kek között tapasztalta, miként fogják fel és ismerik meg ezeket a költemé­nyeket. A jabakszállási tanya szépen felújítva,, a költő fiának, Tibornak és menyének, Juditnak gondozásában méltó környezet volt a megemlékezéshez. A családból ott volt még a költő leánya, Marica és sokan a kecskeméti gyülekezetből, barátok és ismerősök. Az emléktáblát a leleplezés után mindhárom történelmi egyház kép­viselője megáldotta. T. Úszó olimpikon pocsolyába fül v. Nem friss történet, de főleg az ötkarikás játékok idején föl-fölrémlik bennem a kiváló sportoló, aki tökrészegen dülöngél egyedül az esőben. Az elfogyasztott al­kohol mindjobban kihúzza alóla a talajt, s egyszer csak úgy zuhan előre, mint egy fabábu, bele a néhány centi „mély” pocsolyába. Arca a szennyes víz foglya, nem tudja kiemelni, vízbe fül. Ki hitte volna, miben leli majd halálát! Nem csak bortól s efféléktől lehet megrészegülni. Vészes mámorba vihet a ha­talom, a dicsőség- és pénzhajhászás, a bosszúvágy, a kötekedési és parancsnok- lási mánia, sőt: a vallási kiválóság illúziója. Vegyük ebből az egyszerűbbnek lát­szó, s nem nagyon ritka esetet, amikor valaki egyszerű gyülekezeti tagból lesz af­féle önjelölt próféta, aki mintha Rafael arkangyal első helyettese volna, úgy be­szél a presbiterekkel s „persze” a lelkésszel is. O az, aki szinte mindent jobban tud, s esetleg méregkeverő is, avagy szalonképesen végez aknamunkát, szerinte az egyház érdekében. A lelki részegséget nagyon nehéz kialudni! S ez nem csak megkótyagosodott szektavezérekre vonatkozik. (ApCsel 20,29-30) Kétségtelenül áldott személyek sincsenek eleve s élethosszig „beoltva” az ellen, hogy például idővel fejükbe szálljon még a nem létező dicsőségük is, s olykor már úgy kezelik a Krisztus nyáját, mintha annak kényre-kedvre urai volnának. Van spirituális hatalomvágy is, különösképpen akkor, ha elegen vannak, akik en­nek behódolnak. Csak megrészegültségi foktól függ, hogy X vagy Y hány centis lelki pocsolyába fúl bele. Mert alvezérei nem merték meginteni! (Ha valakire en­nek a fele ráillik, az is megmentésre szorul.) Urunk, irgalmazz nekünk... Dr. Bodrog Miklós f MEGJELENT ÚTMUTATÓ 2001. Ára: 180 Ft. Kisebb példányszámban megjelent függelékkel is, mely énekeket és imádságokat tartalmaz. Ennek ára: 340-Ft. Mindkét Útmutató kapható az Evangélikus Sajtóosztályon. [7 A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület Elnöksége ezúton tudatja, hogy az új egy­házkerületi székház ünnepélyes alapkőletétele október 31-én, reformáció ünnepén délután 3 órakor lesz Győrött, a Bajcsy- Zs. út 26. szám alatt. Minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak. Kérjük, hogy a lelkészek Luther-kabátot és a gyülekezet tagjai énekeskönyvet hozzanak magukkal. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents