Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-04-04 / 14. szám
6. oldal 1999. ÁPRILIS 4. Evangélikus Élet £rflé/{/í Aösz/jfils? ^dreggett aevAnaA, cdciA itt /aAm na A. QJezseí nwnda/uA, /ui megAaügainánaÁ, j/ézus fettámadntt, nagy örvendezéssel ^oA/d/ríÁ Aál az JJslenl Aangos éneA/éssel Eo/idom én is ezérí, meri ma Auísvéí napja Q)irra/tt teánA, áldett széni drája, cMoslJdtíönA iTZziszlus Atosing meze/éAől <é>/z illatozd rdzsáA virágos Acerí/éAdí <édzl Aivánom mosl, még soAáig éí/eneA, cSoA Aoldog Aúsvéíoí vígan megégeneA. .9üárl, Aái, Aánalol sose szenved/eneA, C/Hindföldén, mául mennyAen AoldogoA leggeneA. rózdélyi AdszdnlöJ Nagyheti Krisztus-legendák? Mióta nincs a szomorúfűznek tüsökje? Mikor Krisztus Urunkat elfogták, megkötözték, fűzfavesszővel verték, mert az volt a legszúrósabb, annak volt a legtöbb tüsökje (tüskéje). A fűzfa megsajnálta Krisztus Urunkat, a tüsköt mind lehullajtotta, az ágait többé az ég felé fel nem emelte úgy megszomorodott. Azóta lefelé hajlik az ága, és nincs tüsökje. Miért piros a húsvéti tojás? Mikor a mi Urunkat, Jézust keresztre- feszítették és ott szenvedett a szegény, az ártatlan, odament egy asszony, kosara tele volt tojással, megszánta szegényt, letérdelt a kereszt tövébe, a kosarat alája tette és imádkozott. Abban a percben egy csepp vér ráhullott a tojásokra. Amelyikre ráesett, az piros lett. Mikor az imádságozást befejezte, lehajolt a kosárért, uram-fia minden tojás piros volt. Ezért festik ma is húsvétkor a tojásokat pirosra. Krisztus és a madarak. Mikor Jézus Krisztust el akarták fogni, hogy megfeszítsék, üldözői elől elbújt egy erdőbe. Amikor az üldözők keresték, a kis pacsirta másfelé akarta őket vezetni, hogy meg ne találják, de a fúrj elkezdett kiabálni:,,/« szalad, itt szalad, itt szalad" így felelt rá a bíbic: „Búvik, búvik, búvik. ” Legutoljára megszólalt a galamb: „A bokorba, a bokorba, a bokorba. ” így az üldözők megfogták. Ekkor az Úr Jézus megátkozta a 3 madarat. A fürjet azzal bűntette meg, hogy magasan ne tudjon szállni, hanem mindig csak a vetés közt járjon. A bibicet azzal, hogy egész életében a sás és a káka közt bujkáljon. A galambot pedig azzal büntette meg, hogy soha fára ne repüljön, hanem mindig a bokrok alatt keresgéljen. A kis pacsirtát pedig azzal jutalmazta meg, hogy ő tudjon a legmagasabbra repülni és csak ő tudjon reptében is énekelni. Gyűjtötte: Hernád Tibor KITÜNTETÉS Bozóky Éva újságíró, - CREDO című folyóiratunk szerkesztőbizottságának tagja - a március 15-iki sajtóünnepségen a MUOSZ aranytoll kitüntetését kapta munkásságáért. Egyházi lapjainkban gyakran olvashatjuk írásait. A kapott kitüntetésért örömmel gratulálunk. Zádori Mária Liszt-díjas hangversenyénekes, március 15-én a Magyar Köztársaság kiváló művésze kitüntetést vette át az Operaházban. A Lutheránia koncertjeinek rendszeres szólóénekese, akinek,szeretettel gratulálunk kitüntetése alkalmából. A Budapesti Evangélikus Középiskolái Kollégium üres férőhelyeire a/ I 1999/2000. tanévre felvesz bármely budapesti középiskolába járó — elsősorban I I evangélikus - vidéki tanulót. I * Címe: VII. Rózsák tere 1. 1077 | Érdeklődés: Gaál Jánosné igazgató, tel.: 3510-522 1 *** i i A Budapesti Evangélikus Kollégium felvételt hirdet az 1999/2000. tanévre, a * 1 kollégiumi nevelőmunka iránt elkötelezett, evangélikus vallású férfi nevelőtanár j ( részére. Lakhatás megoldható. A pályázatot (melléklet: önéletrajz, pedagógiai ellj képzelések vázlata, lelkészi ajánlás és felsőfokú diploma másolata) kéijük 1999. | ( május 31-ig a kollégium igazgatójának beküldeni. Cím: MEE Budapesti Kollé- i giurnai 1077 Budapest. Rózsák tere 1. Tel: 342-9369, 351-0522. I-$mm. <v;í\í w&íó». mm mn mm mm mm mm mm 'mm mm mm msm mm mm mms cAíevjfAívd Örömmel értesítjük, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház révfülöpi új intézménye elkészült. Ünnepélyes felszentelése 1999. április 17-én szombaton du. 14 órakor lesz. Erre az ünnepi alkalomra tisztelettel és szeretettel meghívjuk. A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Elnöksége J Kántorképzés - Fót Szeretettel tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy az idei téli tanfolyam záróvizsgája 1999. április 24-én lesz, fél 11 órai kezdettel. A nyári tanfolyamokra jelentkezni lehet 1999. május 22-ig a következő címen: Evangélikus Kántorképző Intézet, 2152 Fót, BerdaJ. u. 3. (tel: 06-27-360-093). Időpont tanfolyamvezető részvételi díj 1999. jún.28-júl.l6. (19 nap) Bence Gábor 14.250.-Ft 1999. júl.17-31. (15 nap) Ecsedi Zsuzsa 11.250.- Ft 1999. aug.2.-21. (20 nap) Kertész Botond 15.000.-Ft Veres Nóra 8 éves (Csömör): Húsvét Húsvét ünnepe van. Jézus Krisztus feltámadásáé. Az egyik legnagyszerűbb ünnep, de egyúttal az egyik legnehezebben érthető is. Én, bevallom, sokat töprengtem azon, hogyan lehetséges az, hogy ha valaki meghal, akkor néhány nap múlva újra él. Sehogyan sem tudtam megérteni. De elárulok nektek egy titkot, ami a megoldás: nem is kell rajta töprengenünk, mert nem is kell értenünk! Hiszen ez egy olyan csoda, amit Isten ajándékba adott nekünk Jézus által. És nem is kéri tőlünk, hogy sokat gondolkodjunk azon, hogyan volt lehetséges a feltámadás! Inkább annak örüljünk, hogy ezáltal nagy ajándékot kaptunk: bűneink bocsánatát. Azt is elmondom nektek, hogy számomra van egy másik nagy kérdés: miért vállalta Jézus a kereszthalált? Miért ment önként a keresztre és vállalta a sok szenvedést? Minket egy tűszúrás is milyen beteggé tesz, az Ő kezeit és lábait pedig szögekkel verték át miattam és miattad. De olvastam egy történetet és ez segített megérteni, hogy Jézus miért tette ezt a látszólag érthetetlen dolgot. Olvassátok csak: A nagy kertben kis ház álLott. A t/ak ember otthona. Minden szabad percét kint töltötte, gondozta a i/irágait, nyeste a fákat, Locsolta a füi/et. Volt is foganatja. Csodálatos színekben pompázott a kert, uirágiLlat Lebegett feLette. Nem lehetett elmenni a ház előtt anélkül, hogy ne álmélko- dott i/olna az ember.- Mondja, ha meg nem sértem - kérdezte egy járókelő, meg- pillanti/a a i/irágai között gyomláló öreget -, miért fárad enynyit? Csodálatos a kertje, de hát, ugye Maga sajnos nem lát, sohasem gyönyörködhet ebben a pompában! A kertészkedő házigazda elmosolyodott: Négy oka is uan ennek: Először az, hogy szeretem a kerti munkát. Másodszor, mert csodálatos élmény megérinteni a i/irágszirmokat, harmadszor éluezem ezeket az inatokat. A negyedik ok pedig Maga!- Én?! De hiszen nem is ismerjük egymást!- csodálkozott a járókelő.- Nem, de mindig számítottam rá, hogy egyszer majd erre jár, és ha a i/irágaimat meglátja, megáll majd és beszédbe elegyedünk! Azt hiszem, Jézus is úgy van kicsit velünk, mint a vak ember volt a járókelővel: vállalta a fáradtságot, hogy tanítsa az embereket. Vállalta a fájdalmakat, mert szeret minket és vállalta a halált, hogy ha máskor nem is, de így húsvétkor megálljunk egy kicsit és elgondolkozzunk azon, vajon miért is tette ezt értünk. Mert-szeret minket. így kívánok Nektek áldott húsvéti ünnepeket szeretettel: Pötty bohóc A gyermeksarok készítőinek címe: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. FIATALOKNAK A várakozás megtérül! Hagyd abba a hangos sírást, ne könnyezzenek szemeid! Mert meglesz a szenvedésednek jutalma - így szól az Úr. Jer 31,16. A család már több hete feszült várakozásban élt. Egy új jövevény érkezését várták, s minél közelebb voltak az érkezéshez, annál nehezebb volt már türelmesnek lenni. Minden nap eszükbejutott valami, számtalan apró dolog, amit még meg szerettek volna csinálni a gyermek érkezéséig. Szerették volna, ha úgy érkezhet közéjük, hogy meglegyen minden földi kényelme, és ne szenvedjen semmiben sem hiányt. Mégis, minél több dolgot tettek meg, annál jobban úgy érezték, hogy sohasem lesz tökéletes az előkészületük, mert valamit mindig elfelejtenek. Lelkiismeretfúrdalásuk volt, hiányosságaik miatt. Minél jobban közeledett a szülés ideje, annál nagyobb volt a feszültség bennük. Aztán eljött a várva várt nap! Este elkezdődtek a szülési fájdalmak, először csak ritkábban, aztán egyre jobban sűrűsödtek és erősödtek. A nő egyre nehezebben tudta elviselni a fájdalmakat. A férje és a kórházi személyzet nyugtatgatták, s próbálták elterelni a figyelmét. Majd hosszú átszenvedett éjszaka után megszületett a kisfiú. Az anya amikor magához szorította a kisfiát, elfelejtette kínjait. Talán nekünk is volt már olyan élmény az életünkben, amikor egy döntésig, vagy egy munka megszületéséig hosszú és küzdelmes utat kellett megtennünk. De amikor megvoltunk vele, elfelejtettük minden gondunkat, s gyönyörködtünk benne. Ilyenek vagyunk most ebben a húsvéti időszakban is. Az utolsó héten minden olyan nagyon gyorssá vált, hogy már szinte nem is tudtuk követni az eseményeket. Pedig ez már nem az első hús- vétunk, s nagyon jól ismerjük az események egymás utáni sorrendjét, de mégis amikor fel kell dolgoznunk, meg kell élnünk a mindennapokban, akkor szinte összemosódik minden. Mert mi is ott voltunk az ünneplő tömegben, akik egy héttel ezelőtt, pálmaágakat szórtunk a közénk érkező Jézus lábai elé. Kiáltottuk tiszta szívvel a Hozsannát, az Áldott aki az Úr nevében jött-öt! S elmúlt a diadalmas bevonulás, véget ért a szenzáció, és minden ment tovább a maga megszokott kerékvágásában. Elfelejtettük már az örömmámorral telt szavakat, szívünkben valami megfoghatatlan keserűség és gyűlölet költözött. Nem volt ez semmi más, csak a fáradtság és a kilátástalan élet terhe, ami egy megfoghatatlan haragba gyűlt ösz- sze! Nagypénteken futótűzként térjedt a hír: „Jézust elfogták s a nagytanács ítélkezik fölötte!” Mint megannyi kíváncsi ember, mi is rohantunk, hogy láthassunk valamit abból, ami most lázba tartotta a várost. Sodródtunk, a tömeggel, s te is ott voltál köztünk, azt hiszem. Mentünk Pilátus palotájához, s vártuk, mit mond, és reménykedtünk: keresztre feszíti. De ő nem akart állást foglalni, és elküldte a Názáreti Jézust Heródeshez. Mi ujjongva és gyalázkodva kísértük a király elé a tanítót. 0 sem ítélte el, hanem visszaküldte Pilátushoz. Akkor már nem hittük, hogy lesz valami. Akkor valaki szép lassan megértette, hogy mit is kiabál az az ember, és egyre többen csatlakoztak hozzá. Végén már mindenki kiabált, úgy ahogy a torkán kifért: „Feszítsd meg! Feszítsd meg!” Kiabáltam én is, s te is azt tetted! Nem gondolkozván, csak hagyva, hogy sodorjon az ár, mások akarata. Mentünk a Golgota felé, s semmi szánalmat nem éreztünk Jézus iránt. Hallottuk a kiabálását, amikor odaszegezték a kereszthez, s jól láttuk minden szenvedését, de szívünket megkeményítette valami. Majd akkor, amikor a tömeg oszlani kezdett, mi is elindultunk hazafelé, és nyoma sem volt már bennünk annak a haragnak, amit még egy nappal ezelőtt éreztünk. De éjszaka valami furcsa érzés kerített hatalmába, valami olyan, amit még eddig nem éreztünk előtte soha. Olyan megfoghatatlan volt, a hiányérzet és a szomorúság keveredett össze bennem! Kutattam gondolataimban, hogy miért is lehet ez! Rájöttem, hogy hiányzik a Názáreti Jézus, akit még pár nappal ezelőtt Mesternek, s Messiásnak hittem. Ma pedig az én bűnöm miatt is meghalt a kereszten. Napokig gyötrődtem, s nem találtam nyugalmamat. Sírtam akkor, amikor más nem láthatott, mert féltem, hogy emiatt megítélnek. Eljött hétfő reggel, amikor meghallottam, hogy Jézus eltűnt a sírból. Sokan azt mondták, hogy feltámadt. Hittem is meg nem is, mert emberileg nehéz volt hinnem benne, de hinni szerettem volna, mert talán ez meghozhatja azt a lelki békét, ami után olyannyira vágyakozom. Meghallgattam minden tanúbizonyságot, amit róla mondtak. Az O segítségével újra megtalálhattam magam. Bármennyire is hosszúak vívódásaink, kínlódásaink, nézzünk fel Krisztus keresztjére, s engedjük, hogy szívünket is beragyoghassa az ő fényének ragyogása. Engedjük, hogy beköltözzön életünkbe, újat hozzon abba, erőt merítsünk el nem fogyó szeretetéből, irgalmasságából, s a minden nap megújuló kegyelméből. Merjük hát hangosan kimondani: értem is meghalt és feltámadt Jézus Krisztus, hogy nekem üdvösséget és váltságot szerezzen. Jéckel Gábor Újabb táborozási lehetőség Németországban! Idén is meghívást kaptak a magyar fiatalok a CVJM németországi táboraiba. Időpontok: 1999. júl. 1-15. fiútábor (10-14 év) 1999. júl. 15-28. fiútábor (10-14 év) 1999. júl. 1-15. fiútábor (14-17 év) 1999. júl. 1-15. lánytábor (10-14 év) 1999. júl. 15-28. lánytábor (10-14 év) 1999. júl. 29-aug. 10. lánytábor (14-17)- Magyarország Érdeklődni, illetve jelentkezni 1999. április 10-ig a következő címeken/telefonszámokon lehet: Kalincsák Balázs 06/20/9311-715, dr. Novák Éva 9023 Győr, Szigethy A. u. 68. Tel: 06/96/440-597.
