Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-12-19 - 1999-12-26 / 51-52. szám

4. oldal 1999. DECEMBER 19.

Evangélikus Élet

ÚJ NAP - ÚJ KEGYELEM

„Megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete.” Fit 3,4

VASÁRNAP „Hatalmas dolgokat művel, kikutathatatlanul, csodás dolgokat, megszámlálhatatlanul." Jób 9,10 (lTim 3,IJí; Gál 4,4-7; Zsolt 93,1-5) A naptár szerint karácsony utolsó napja van, de mi n/ncsak a naptár szerint élünk. Van megszületett Megváltónk. Vele minden nap krfacsony lehet. Ez cső-' dás! Elfogyott a bejgli, potyog a fáról a tülevél. Csak a st^vben marad karácsony. Marad? /

"„■Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat. ” Zsolt 8,3 (Mt í8,2-3; Jn 3,16-21; Ézs 54,1-10) Egy filmben a történet szerint meghalt a nagymama. A Család nem tudta, hogyan lehet ebben a feszült időszakban /megmaradni. Kicsi gyermek szólal meg: Miatyánk, aki a mennyekben vagy...

HÉTFŐ

„Jézus a tanítványokhoz lépett, és így szót: Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. " Mt 28,18 (SMóz 10,17; Jn 21,20-24; Ézs 52,13-53,6) 1999. december 27. hétfő. Többet igy sosem tudjuk leírni dátumozva a levelet. Napok, dátumok változnak, de Jézus ma így közelít: Nekem adatott minden hatalom. Van hatalma a kettessel kezdődő ^/ezredben is.

KEDD

„Mit várhatok, Uram? Egyedül binned remén, 4,6-7; Mt 2,13-18; Ézs 53,7-19«*

v:

jgjtósolt 39,8 (Gál >k. Uram, egy új évtől?

Ebben az évben is mennyi háborút, betegséget, árvizet láttam a téve¥ten. Soha ennyi bűn, mint most a földön. Mégis adsz egy új lehetőséget, egy új kezdetet? Te látod előre, hogy van remény, és irgalmad örök.

CSÜTÖRTÖK

, Örüljenek és örventfl&zenek benned mindazok, akik téged keresnek. ” Zsolt 40,17 (Ék 19,6, ÍJn 3,1-6, Ézs 55,1-11) Örülni, örvendezni, felhőtlenül kacagni, ujjongani, boldogságtól röpködni, örömkönnyet ejteni, szárnyalni boldogan... Mennyei Atyánk ilyen sok szót adott nekünk az öröm kifejezésére. Ne okozzunk Neki csapódási, hogy nem találjuk meg a naponkénti örömet.

PÉNTEKI ”^z t^re^mes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanemazt, hogy mindenki megtérjen. ” 2Pt 3,9 (Zak 1,3; Róm 8,31-39; Zsolt 121,1-8) Amikor ezeket a sorokat írtam, még messze volt óév este. írhatok én előre ilyet; SZERET AZ ISTEN, TÜRELME NAGY? Lesz-e 2000? Sokan rettegnek a naptól. Él bennem Krisztus, Aki úgy gondoskodik rólam, mint eddig, és minden emberről a betlehemi éjszaka óta. Bátran írhatom: Az Úr tüBörönte Márta

KARÁCSONYESTE

Isten - emberközelben

Jn 7,28-29

„Messziről jött ember azt mond, amit akar...” - tartja a mondás. Sok igazság van ebben. A messziről jött szónoknak, gyakran sokak szemében nagyobb a hitele, mint a helyi igehirdetőnek, akivel naponta találkozni lehet az utcán, amint éppen a fűben törölgeti a cipőjére ragadt sarat; a boltban, ahol a lyukas tejeszacskó miatt bosszankodik; a fodrásznál, ahol szórakozottan böngészi a várakozóknak kitett magazinokat; vagy éppen az orvosi rendelőben, ahol ő is náthától vörös orral üldögélve várja, hogy szólítsák. Egy ismeretlen alakjához viszont nem tapadnak kiábrándító élmények, személyét sokkal inkább izgalmas titok lengi körül. Nem is beszélve arról, hogy nemcsak én nem ismerem őt, de ő sem

KARÁCSONY ÜNNEPE

ismer engem. Nem kell arra gondolnom, hogy vajon látott-e a múltkor az utcán, a boltban, a fodrásznál, vagy az orvosi rendelőben, amikor ez vagy az a kellemetlen eset megesett... Kapcsolatunk lehet steril, elméleti, felületes, személytelenségében kényelmes. Eljátszhatom felé azt, amilyennek láttatni szeretném magamat, és én is azt láthatom bele, amilyennek talán álmaimban elképzeltem őt.

Jézus kortársai is egy ilyen „messziről jött” Messiásra várnak. Tantétellé vált az elvárás: ismeretlen lesz az eredete. Jézusról viszont tudják, honnan való. Názáreti ácslegény, Mária fia. Mit is várhatnának tőle? Ismerik a családját, a múltját, ahogyan ö is nagyon jól ismeri a vele szembenállókat. Talán túlságosan is jól, már-már kényelmetlenül jól.

Ő pedig azzal a küldetéssel lép egészen közel az emberekhez, hogy elbeszélje Istenről az igazságot. Nem úgy, ahogy azt hallgatói talán hallani szeretnék, hanem úgy, ahogy az valóban igaz. Hogy Isten igazsága ne steril, elméleti távolból ragyogjon, de fénye bevilágitson oda is, ahol rejtegetett dolgok sötétje honol az emberek életében. Oda, ahol az érzékeny, sérült, szégyenkezve takargatott titkokat őrizgetik. Kitapinthatóan közel hozza Isten igazságát, belső szobánkba hozza be, hogy ennek az igazságnak a fényében rámutasson, rátapintson a fájó, beteg pontokra is, amelyeket előtte nem kell, de nem is tudunk rejtegetni, bizalmatlan távolságtartással. Ugyanakkor ez az isteni igazság nem éri be azzal, hogy leleplezze igaztalan dolgainkat, de az a szándék vezérli, hogy azokra orvoslást, gyógyulást kínáljon.

Ezzel a küldetéssel érkezik az a gyermek, akinek születését karácsony szenteste ünnepeljük. Ez a gyógyító küldetés ismerhető fel ténykedésében a jászolbölcsőtől az üres síron át a megelevenítő Lélek érkezéséig. Ezt a küldetést, gyógyító, szabadító, „ki-, helyre-, megigazító”; munkáját a mi életünkben is véghez kívánja vinni. Ebben mi azzal segíthetjük, hogy nem mint „messziről jött idegent” kezeljük, de helyet adunk neki életünk közepén!

Ifj. Cselovszky Ferenc

KA RÁ CSONY MÁSODIK NAPJA

ISTENTISZTELETI

REND

Budapesten, 1999. december 24.

1., Bécsi kapu tér du. 3. (ökumenikus) Fő u. 43. rk. templomban; du. 4. Balicza Iván; éjjel 12. Bence Imre; Pest- hidegkút, II., Ördögárok u. 9. du. 4. Fodor Viktor; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. du. 2. Bozóki Éva; Óbuda,

111., Dévai Bíró M. tér du. 4. Bálintné Varsányi Vilma; V., Deák tér 4. du. 4. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. du. 4. Szirmai Zoltán; VIII., Karácsony S. u. 31-33. du. 5. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. du. 3. Bolla Árpád; IX., Thaly Kálmán u. 28. du. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. du. 4. Bolla Árpád; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. du. 4. Szeverényi János; XI. Németvölgyi út 138. du. 3. Németh Pétemé; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. du. 4. Bence Imre; Budahegy- vidék, XII., Tartsay V. u. 11. du. 4. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. du. 3. Holecska Anikó, ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. du. 4. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér du. 5. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Juhos utca 28. (Kis- templom) du. 5. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. du. 4. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. éjjel 11. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér. du. 5. Szabó János; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. du. 5. Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. du. 4. Győri Gábor; 23.30 (éjféli) Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. du. 3. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. du. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér du. 2. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. du. fél 4. Solymár Gábor;

KARÁCSONY ESTÉJÉN a liturgikus szín: fehér. Az ünnep epistolája (oltári ige): Jel 22,16-17.20; evangéliuma (igehirdetési alapige): Jn 7,28-29. ÉNEKEK: 150,154.

Karácsonyi fény - karácsonyi látás

Jn 1,14-18

Egy régi - új parancsolat

Jn 13,34-35

János evangéliumát nem véletlenül ábrázolja a keresztyén ikonográfia a szárnyaló sas motívumával. Mesterien kezeli mondanivalóját, és kitűnően érti, mikor és mit kell bőven, részletesen elbeszélni, s mit érdemes csak tőmondatokba sűrítve kifejezni. Az Evangélium bevezetése, a híres Prológus, különösen is gazdagon kínálja a tömör megfogalmazású mondatokat.

Ezek közé tartozik karácsony üzenetének sokszor idézett, ismert igéje is: „Az Ige testté lett”. Hány önző érdekű érvelést fagyasztott már az ajkakra, hány túl- számyalhatatlannak tűnt bölcselkedést szégyenített már meg ez az egyszerű tény: Isten az ő szent Fiának elküldésével egészen új irányt szabott a világ menetének. A hasztalan küzdelem és bukások sorozatából a kegyelemből kapott örök élet felé vezeti népét.

Az idei karácsony evangéliumi üzenete azonban nem szakad meg itt, hanem a következő versek nem kevésbé tömör igazságai felett is elgondolkoztat bennünket. Három ponton különösképpen is: a helyes látás szükséges az igazság felismeréséhez: a kegyelem által válhatunk igazán megajándékozottá.

Visszatérve az eredeti képhez: a sasnak nemcsak a szárnya erős, de a szeme is kitűnő. A magasból észreveszi és beméri áldozatát és pontosan lecsap rá. Látásának tökéletessége az életet jelenti. János evangélista is azok sorában áll, akik meglátták és felismerték Jézusban az életfontosságú küldetést. Nevezhetjük ezt karácsonyi látásnak is, mert Jézus Krisztus emberré születése azt jelenti, hogy Benne megismerhetővé, emberközelivé, érzékelhetővé vált Isten embermentő terve a világban.

Nem mindegy azonban, hogy honnan vesszük szemügyre Jézust. Sokan látták és látják benne a nagy tanítót, prófétát, etikust és csodadoktort. Tanítványai azonban Jánossal együtt az ő dicsőségét látták. Nem a názáreti ács fiának emberi karrierje, maga által csillogtatott személyes tündöklése volt ez a dicsőség, hanem az a küldetés, amellyel erre a világra érkezett: a kegyelem fénye a világ éjszakájában.

János ugyan nem tartozik a „szinoptikus” evangéliumok szerzői közé, mégis ide sorolhatjuk őt abban az értelemben, hogy velük együtt és ugyanazt látta meg Isten Fiában, mint evangélista társai. Az ilyen „szinoptikus” (együttlátó) látásmód jellemzi Krisztus igazi egyházát. A krisztusi ember látja saját elveszettségét, de felismeri a Jézusban kapott kegyelem ajándékát is. Ne kívánjuk senkinek, hogy testi-lelki gyötrődéseken, megaláztatások sorozatán keresztül jusson el a bűnbánatra és a kegyelem megtapasztalására. Felettébb szükséges azonban nagyon sokak számára, hogy legalább karácsonykor legyen bátorságuk levenni szemükről az önző fölényeskedés, az egyoldalú igazságkeresés, a szükkeblüség, gőg és szeretetlenség hályogát. Jó lenne az önigazolások vakító reflektorait is kioltani ezen az ünnepen, mert az isteni szeretet fénye csak akkor vezet, ha feléje fordulunk, megmozdulunk és elindulunk irányába.

S ahogy sokan közelednek a fényhez, Jézus Krisztus dicsőségéhez, úgy ragyogja be őket is egyre jobban a világosság, a kegyelem. E Krisztushoz közeledő csapatból fénylő és másoknak is utat mutató közösség, valódi nyáj, igazi egyház válik - akikben esendőségük ellenére is tündököl az új élet öröme. Az ilyen együttlátásra, „szinopszisra” való készség az egyház megújulásának és szolgálatának is feltétele. Ha pedig ez valóra válik, akkor már talán az sem lesz baj, ha valakinek emberi dicsősége, rangja, társadalmi tekintélye veszít ragyogásából, mert Keresztelő Jánosnak is akkor vált teljessé az öröme, amikor Jézus ügyét látta maga fölé növekedni.

Megajándékozó ttságunk karácsonyi örömét semmi sem csökkentheti, sőt, minél mélyebben vezet is utunk, minél nehezebbek is terheink, annál inkább érezhetjük az emberré lett Isten Fia állandó segítségét. Az ő igazsága az egyetlen és az ő kegyelme a legnagyobb ajándék még a második évezred utolsó karácsonyán is! Merjük együtt nézni és látni a közöttünk élő Úr Jézus dicsőségét!

Zügn Tamás

Ahogy telnek-múlnak az évek, talán úgy lesznek egyre megszokottabbá az újra meg újra visszatérő ünnepek. Még a kulisszák, a kellékek is idővel állandóvá válnak. Ugyanazok a díszek kerülnek évről-évre a fenyőfára. Talán még a fa is ugyanaz, hisz műanyagból készült. A régről ismert melódiák, a jól bevált, erre az alkalomra tartogatott receptek. Mintha valamit keresnénk. Valamit, amiben egykor, talán gyermekkorunkban örömet leltünk és most azt szeretnénk, ha ismét részünk lehetne benne. Egy élményt, egy hangulatot. De az ünnep elmúltával gyakorta csalódott érzés vesz erőt rajtunk. Mintha a gonddal előkészített külsőségek nem váltották volna be a hozzájuk fűzött reményeket. A régi csomagolás kellékei nem hordozták volna az áhitott tartalmat. Talán egy ilyen csalódott állapotban születhetett az alábbi falfirka: „Karácsony - szépen becsomagolt üresség? "

Szeressétek egymást! - mondja Jézus. De könnyen válik ez a felszólítás a szeretet ünnepeként is emlegetett karácsony

egyik kiüresedett szólamává. Mely tetszetősen csillog, de benne fülsiketítőén cseng az üresség. Mert hát épp itt a nagy baj! A mi szeretni tudásunkkal. Díszekként aggatjuk a karácsonyra ajándékozó, - megvendégelő szeretetünket, próbálva legalább most tökéletesen megélni a legszentebb törvényt. És gyakran mégis csak a hiányérzet marad. Mert valamit megint elrontottunk, valami mégis hiányzott, valami, amire olyannyira vágytunk, hogy átélhessük, megtalálhassuk ezekben a napokban. Mintha csak nyugtalanítón vádolna ilyenkor Jézus szava: szeressétek egymást.

De mitől is új ez a parancsolat? Hiszen amióta világ a világ, az emberek tudják, hogy szeretni kellene egymást. Ezt nem Jézus hirdette először. Az újdonság - a kérdést a karácsonyi evangélium felől közelítve, - úgy gondolom, abban van, hogy ez az új parancsolat nemcsak a feladatról, de a szeretetünket táplálni tudó forrásáról is szól. Arról, hogy karácsonyt nem elsősorban a mi szeretetünk teszi a „Szeretet ünnepévé”. Mert ez a „ti is úgy szeressétek egymást" előzménnyel bír: „Ahogy én szerettelek titeket”- mondja Jézus. Szeretetének jeleként lett emberré, hogy segítségével én is emberré legyek. Emberré lett, hogy szeretetétől megragadott és áthatott új ember legyek.

Igen, félő, hogy karácsony a szépen becsomagolt üresség ünnepe marad, ha csak a magunk nagyon is behatárolt sze- retetére vagyunk tekintettel, és nem veszünk tudomást Isten újra meg újra újítani, új utakra indítani tudó szeretetéről. De ha szívünkben megszületik az újulást munkáló krisztusi élet, már nem a régi nosztalgiák, vagy a szépen becsomagolt üresség ünnepe lesz a karácsony. Sokkal inkább az az alkalom, melynek hatására a szerény keretek, a küzdelmes hétköznapok is gazdag tartalommal, szeretettel telhetnek meg. Legyen ilyen értelemben karácsonnyá életünk minden újabb napja!

Ifj. Cselovszky Ferenc

Karácsony második napjának isten- tiszteleti rendje a 12. oldalon található.

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1999. december 25.

I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv., rádiós) D. Szebik Imre; du. 6. Bence Imre; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Gálos Ildikó; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. (úrv.) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV, Leibstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Blázy Lajos; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) dr. Harmati Béla - (gyermek) Cselovszky Ferenc; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (úrv.) Muntag Andomé; de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. Gazdag Zsuzsanna;

VIII. , Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. (úrv.) Bolla Árpád;

IX. , Thaly Kálmán u. 28. de 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Bolla Árpád; X., Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Ferenczy Erzsébet; de. 11. (úrv.) Ferenczy Erzsébet - (gyermek) Németh Pétemé; du. 6. Németh Péter; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Németh Péter; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Bácskai Károly; de. 11. (úrv.) Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) ifi. Kendeh György; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. (úrv.) ifi. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV.,

Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Juhos utca 28. (Kistemplom) de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI. Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér. de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Szabó János; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákosliget, XVII. Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Szabó János; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. (úrv.) Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. (úrv.) Endreffy Géza; Törökbálint (ref. templom) du. 3. (úrv.) Endreffy Géza;

KARÁCSONY ÜNNEPÉN a liturgikus szín: fehér. Az ünnep epistolája (oltári ige): Róm 5,18-21; az evangéliuma (igehirdetési alapige): Jn 1,14-18. ÉNEKEK: 151,156.

KARÁCSONYI EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1999. december 25-én, de. 11.05 órakor a Bécsikapu téri templomból. Igét hirdet D. Szebik Imre püspök.