Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-10-24 / 43. szám
2. oldal 1999. OKTÓBER 24. Evangélikus Élet UJ NAP - UJ KEGYELEM „ Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez. ” Zsolt 84,3b (Fii 4,4-5, Mt 5,38-48, Zsolt 22,1-22) A zsoltáros, akinek hálatelt szavait olvassuk, egy hosszú és fáradságos út végállomásánál, Jeruzsálem város kapuinál megállva szólt így Istenhez. Egyéni zarándokúját feltehetőleg a sátoros ünnep indokolta - háláját, a célhozérés feletti örömét pedig az Isten iránti bizalom és szeretet. Mi, mai zarándokok, ha épségben elérünk egy-egy „városkapuhoz”, nem mulasztunk-e el köszönetét mondani annak, aki odáig elvezetett? Megvan-e bennünk az az ujjongó öröm, amely a teljes felszabadultságból, testi-lelki harmóniából táplálkozik? ______ Zákeus, a bűnös nő, a samáriai asszony gyógykezelését is. A műtét, a felegyenesí- tés folyamata nem biztos, hogy fájdalommentes, s kétségtelen: hosszú távú életprogram. Épp ezért, kérjük Urunkat, kezdje el rajtunk még ma. „Jézus Krisztus mondja: Mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni.az Ítélet napján. " Mt 12,36 (2Móz 20,7, lKor 12,12-12-14.26-27, Jób 38,1- 21) Az ítélet napjától, annak várható eseményeiről találunk az evangéliumokban ennél jóval riasztóbb léírásokat is. Azaz, ha belegondolunk, nem félelmetes-e min■HMHMj „Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő rtpga a világosságban / van, akkor közösségünk van egymással, és JézxJnak, az ő Fiának vére ' megtisztít minket minden bűntől. ” ÍJn 1,7 (Ézs 60,1, lKodP,13-18, Jób 19,21*29) A Szentírás bizonyságtétele alapján Isten a világosság, a jfny forrása, az igazság/a szeretet. A világosságban, azaz Őbenne élve minket se/ a sötétség, a jótékonyan rejtő homály cselekedetei határoznak meg. Új „koor/náta-rendszerbe” " Jézus Krisztus által, melynek függőleges tengelye a/Istennel, vízszinte: pedig az embertársainkkal való kapcsolat, megélt széretetközösség. Akik ságban járnak, látják egymást, tudnak egymásról,/pp ezért felelősséggel’1 nak egymásért. / j j ■ igazak a te ígéreteidf'lSártt 7,28 )) Dávid vallomását 'a'megélt Isten„ Uram, ó, Uram, te vagy az Isten, fis i (lTim 2,4, 2Kor 10,1-6, Jób 31,25MO) Dávid vallomását ^"megéli tapasztalat ihlette. Saját életútja pedig azt példázta: .tehet egy király,'egy „Isten embere” is hűtlen az Úrhoz és a rábízott küldetéshez. a^oa eSetben csúfosan el is bukhat (Betsabé), ám ez Isten válaszlépését nSflnPMKMPHnBKBte házánaÉÍClj^^, siás elküldéséről tett ígérete sem veszített érvényéből. Dávid nag^áfÉft^tenteéífe előtti esendőségében érhető tetten. „Az Úr fölegyenesíti a görnyedezőket. " Zsolt 146,8 (Lk 19,5, lMóz 13,7-18, Jób 32,1-22) Sok szó esik manapság a pszichoszomatikus megbetegedésekről. Az orvostudomány lassan felfedezi azt, amit a zsoltáros több ezer év távolságában - bizonyára saját tapasztalatai alapján is - megfogalmazott: a lelki béke hiánya, a spirituális otthontalanság érzése romboló munkáját a testi betegségekben jeleníti meg. A röntgen-felvétel precízen kimutatja az elgörbült gerinc, az elmozdult csigolyák állapotát. Ám sok esetben egy lelki röntgen-felvételre lenne szükség. Jézus vállalja a „lelki gömyedezők” gyógyítását, ahogyan vállalta den kimondott szavunkról,-,.§értő, bántó, gúnyos megjegyzésünkről, hiábavaló, rosszindulatú mondatunkról számot adni? Jézus ebben a kérdésben sem áltatta tanítványait. Ma, a kommunikáció évszázadában ha lehet, még fokozottabban árad ránk - és belőlünk - társadalmi és egyént Sf inten a „haszontalan” szó. Ám minden egyes új információs csatorna megnyílása felkínálja a lehetőségét annak is, hogy a jézusi szelíd szóval közeledjünk egymásjpz. V. PFNTfBI "^Sy atyánk van mindttf újunknak, egy Isten teremtett bennünket! ^***™*® Miért vagyunk hát hűmnek egymáshoz? ” Mai 2,10 (Lk 10,16, Lk 22,31-38, Jób 40,1-5) Luther Márto^meghatározása igazán aktuális így reformáció ünnepének küszöbén: Isten a gazdánk, s mi mindannyian hozzá tartozunk. Sajátjaként szeret és visel gondot ránk, mer: egyformán értékesek vagyunk a számára. Az ember hűtlensége, Isten nagylelkp jóságához méltatlan magatartása, összeférhetetlensége elszomorítja Gazdánkat Talán gyakrabban kellene feltennünk Malakiás próféta kérdését, hogy belássuk együvé tartozásunkat. „A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. ” Róm 13,10a (Péld 3,29, 2Titr|«l,5-8, Jób 40,6-14) Pál apostol ebben a szeretet-definí- tazási formát választotta. Hiszen éppen annyira fontos, hogy tu3SMB||MÜljü^& másiknak ártó cselekvést, mint az, hogy megtaláljuk a módját a segítő szánaSffiak. Létező jogi kategória a gondatlanságból elkövetett emberölés, hanyagságból, figyelmetlenségből okozott anyagi, erkölcsi kár, amely éppúgy büntetendő, mint az előre megfontolt bűnelkövetés. Pál egy garanciát nevez meg, amely ébren működik az egyébként nagyon könnyen elalvó emberi lelkiismerettel szemben: ez a Jézustól nyert szeretet. Az apostol szaván a hitelesség pecsétje a damaszkuszi fordulat, a Saulból lett Pál minden szavát és tettét az Úr indított új irányba. Kőháti Dorottya BIBLIA VASARNAP Örök kincsünk ApCsel 8, 26-38 Van örök kincsünk, becsesebb Nincs nála földön, égen. Az arany, ezüst, drágakő Csak por, ha hozzá mérem. Nem múlta felül semmi még, És nincs, ami felérje. Ez örök égi ajándék Az Isten szent igéje. Bibliavasámapon az örök kincs felé fordulunk. Az igére szomjazó embert az udvari föember képében látjuk. Az ige hirdetője: Fülöp apostol, akit a Lélek küld oda, „csatlakozz, ahhoz a hintóhoz.” A Lélek indít embereket arra, hogy ne csak olvassák, de másoknak is továbbadják, hirdessék Isten igéjét. Ezért kérjük minden lelkészavatás, kiküldés alkalmával Isten Szendéikét, tegyen alkalmassá arra, hogy a Bibliával kezükben megtalálják azokat, akik „az úton” olvassák az írást. Isten Lelke kinyitja nekünk az igét. Fülöp odaül a Bibliát olvasó ember mellé és felteszi a kérdést: „Érted is, amit olvasol?” Mindannyiunknak szóló kérdés. Akik először találkoznak a Bibliával, épp úgy magukra vehetik, mint akik már „rutinos” bibliaolvasók. Megnyílik a fő- ember előtt az olvasott ige értelme: Jézusról szól! Mert Fülöp beszélni kezdett és „az írásnak ebből a helyéből kiindulva, hirdette neki Jézust.” Bibliavasámapon legyen tudatossá bennünk az, amit Luther a reformációban annyira hangsúlyosan hirdetett: az egész Biblia Krisztust hirdeti, csak vele és általa lesz érthető és elfogadható az üzenet. Bibliaolvasásunk nem marad következmény nélkül. Ott, akkor a közvetlen hatása az volt, hogy a föember vállalta a Krisztus-követést, tanúja akart lenni az ártatlan Báránynak, akiről szólt a prófécia és akiről megtudta, hogy már eljött, meghalt és feltámadott, és aki hívja a követőket. Következmény az is, hogy „örvendezve haladt tovább az útján.” Bár az ige tolmácsa már máshol jár, de a „hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia” vallomása megmarad és békességet, örömöt támaszt. Az öröm pedig mindenkinek öröme, aki az igét olvassa, hallgatja. Az új felfedezés örömével megy tovább útján a föember. De Fülöp is erőt kap és megy a Lélek erejével, hirdeti az evangéliumot, végigjárva városokat, a tengerpartot, egészen Cézáreáig. Egész sor gyülekezet bizonyára az ő igehirdetése nyomán alakult, mert a becses, örök kincs, az örök égi ajándék, a Biblia kinyitása és megmagyarázása „nem tér vissza üresen.” Ámen. T. IMÁDKOZZUNK Istenünk! Köszönjük, hogy a Szentírásban kinyilatkoztattad üdvözitő akaratod titkát és általa tanítasz, intesz és nevelsz minket igazságodban. Újitsd meg életünket, hogy igédnek figyelmes olvasói, engedelmes megtartói és hűséges bizonyságtevői legyünk, Jézus Krisztus által. Ámen. A Biblia mindenkié! 1. A kézírásban terjedő evangéliumokat, leveleket eleinte válogatás nélkül olvasták. Akkor még olyan iratokat is elfogadtak a gyülekezetek, amik ma már nincsenek benne a Szentírásban. A Biblia írói mellett gondolnunk kell a könyvek, írások összegyűjtőinek munkásságára is. Félrehúzódva, szerényen eltűntek az ismeretlenségben. Isten kezében éppen olyan áldott eszközök voltak, mint a könyvek írói. A legnehezebb kérdés a könyvek összegyűjtése után merült fel. Az összegyűlt kéziratokból ki kellett választani azokat az írásokat, amelyekből tisztán, érthetően, valóságosan szólalt meg Isten szava. Sok imádkozás, vizsgálódás és a Szentlélek segítségül hívása, vezetése alatt folyt a munka. A döntések meghozatalakor ezeket a kérdéseket mérlegelték:- Azt tanítja ez a könyv, ami Jézus tanítványai, a szemtanúk hirdettek?- Erősíti-e a keresztyéneket hitükben a könyv hallgatása, olvasása? A jófülű zeneértő felismeri egy zenemű hitelességét, értékét. A gyülekezetekben éltek szem és fültanúk, akik igazolhatták, hogy mit láttak, hallottak Jézus életéből, munkásságából. Ők felismerték azt, ami emberi hoz- zátoldás volt az apostolok igehirdetéséhez. Nem mindegyik írásnak volt egyforma tekintélye a gyülekezetekben. Az írások vizsgálatának hosszú időszaka nem nélkülözte a szenvedélyes vitákat, az alapos elemző kritikát. A írások mérlegelése során elutasítottak egyes könyveket. Amelyek a Szentlélek munkája nyomán hitelesnek és igaznak bizonyultak, azokat olvashatjuk a Szentírásban. Nem emberek, hanem Isten döntött afelől, hogy milyen iratok kerüljenek a Bibliába. A bibliai könyvek gyűjteményét kánonnak nevezzük. Ez a szó mértéket, szabályt jelent. A Szentírás a hit, a Krisztust követő élet és az üdvösség mértéke. A kánonból kimaradt könyveket apokrifus- nak nevezik a bibliakutatók. E szó jelentése: elrejtett, közhasználatból kizárt, bizonytalan eredetű. A keresztyén közösségek nem ismerték el ezeknek az írásoknak a hitelességét. Dr. Luther Márton az újszövetségi apokrifúsokat lefordította német nyelvre. így jellemezte ezeket a könyveket: „Nem egyenlő értékűek a Szentírás könyveivel, de hasznos és jó olvasmányok ” Összegyűjtötték a tudósok azokat a Jézustól származó mondásokat, amelyek nem találhatók az evangéliumokban. Ezeket - agrapha - le nem írott szóval jelölték. 2. Az Egyiptomban élő zsidók, a görögül beszélő környezetükben elfelejtették anyanyelvűket. Részükre elkészült az Ószövetség fordítása. Legenda szájhagyománya szerint 70 tudós készítette. Ezért kapta a Hetvenes, latinosán a Szeptuaginta nevet. Jelzése: LXX. Ez a legrégibb fordítása az Ószövetségnek. Döntő jelentőségű fordítás. Kapcsolatot teremtett az ősatyák hite és a szétszórtságban élő zsidók között. Segítségével a görögül beszélő emberek megismerhették az Ószövetséget. Ez a fordítás védte meg a zsidóságot attól, hogy csatlakozzon a görög bálványimádó kultuszhoz. Nagy befolyással volt az Újszövetség szövegének kialakulására. Ez a fordítás segítette az Evangélium elterjedését a görögül beszélő népek közt. A reformáció idején dr. Luther Márton németre fordította a Szentírást. A német irodalmi nyelv alapjait vetette meg fordításával. Átdolgozott formában ma is használják. A magyar nyelvű bibliafordítást Károli Gáspár gönci református esperes készítette el 1590-ben. Vizsolyban nyomtatták ki. Nemzeti irodalmunk, művelődésünk kialakulására páratlan hatást gyakorolt. Századokon keresztül őrizte, formálta magyar nyelvünket. 3. Hosszú idő telt el addig, amíg a Biblia valóban mindenki könyve lett. Kezdetben Isten kijelentése látás és hallás útján terjedt. A prófétáknak Isten látást adott. A rájuk bízott üzenetet, sok esetben, jelképes cselekedetekkel szemléltették. Izrael az egyiptomi szabadulásnál átélte, látta Isten tettét. Azután formálták, előbb szóban, majd írásban, ami történt. Isten szavát azért hirdették, hogy az emberek meghallják Isten üzenetét. Hit ébredjen bennük. Az első keresztyének megtapasztalták megváltásukat. Fölfigyeltek Jézus és az apostolok csodáira. A gyülekezeten kívül levők látták a keresztyének életét. Megtapasztalták szeretetüket. Az apostolok hirdették Isten szavát. Leírták az isteni üzenetet. A kéziratokat másolták, istentiszteleteken felolvasták. A középkori egyház életében homály vette körül a Bibliát. Kevesen jutottak hozzá. A kéziratokat szerzetesek másolták. A hívek istentiszteleten a felolvasott részeket hallhatták, latinul. A Szentírást a középkorban láncra függesztették, úgy ahogy ma a telefonkönyveket a távbeszélőfülkében. A Biblia kézzel írott példánya drága kincs volt, melyet lopás ellen biztosítani kellett. Az emberek csak a bibliai történetek egy részét ismerték. A hívők tanítása érdekében a templomok falát képekkel díszítették. Azoknak, akik nem tudtak olvasni, szemük elé állították a Biblia mondanivalóját. Ami látható volt a templomfalakon, az arra segítette a híveket, hogy készüljenek fel az ítéletre, hogy azután a mennyei otthonban jussanak. Az üdvösség útját, e világból az eljövendőbe Jézus életének megjelenítésével szemléltették. A templomok szentélyében úgy ábrázolták Krisztust, amint a mennybolt trónszékén ül, mint a világmindenség Ura. A templomok falára festett fontosabb bibliai jelenetek a szemnek szóló prédikációk voltak. Ezt nevezték a „szegények Bibliájának (latinul: Biblia pauperum). A templomfestés első nyomait a katakombákban, földalatti temetkező helyeken találjuk. Az első idők keresztyénéi a temetkezési helyek falait rajzokkal, képekkel díszítették. Ezek a feltámadás bizonyosságának reménységéről vallottak. Az egyháztörténet folyamán a keresztyén tanítás egyik fontos eszköze az egyházművészet volt. A Biblia elterjedését a könyvnyomtatás felfedezése segítette elő. Gutenberg a mainzi kolostorban kézzel írott könyveket látott. Felébredt benne a kérdés: hogyan lehetne olcsóbban és egyszerűbben néhány száz könyvet ugyanannyi idő alatt előállítani, amennyi idő alatt a másoló szerzetes elkészít egy kéziratot? Három évi munka után 1455-ben fél évszázaddal Amerika felfedezése előtt - elkészült a nyomtatott Biblia 200 példánya. A Szentírás elindult hódító útjára. Korunkban látás és hallás útján elevenedik meg Isten szava. A Biblia olvasását, a szemen keresztül érkező üzenetre figyelést segíti elő: film, színház, TV, video, computer. Az igehallgatás szolgálatában áll az egyházi zene, rádió, magnetofon, CD, kazetta. 4. Minden egyház, felekezet, keresztyén közösség, teológiai irányzat a hit, élet és üdvösség mértékének - kánonjának - a Bibliát tekinti. Mindegyik másként értelmezi, magyarázza és szólaltatja meg a Szentírást. Történeti fejlődése, adottságainak, tanításának, szervezeti kialakulásának különbözősége miatt. A Biblia egységes könyv. A Szentlélek biztosította belső egységét már a könyv megírásakor és összegyűjtésekor. Évezredeken át őrizte ezt az egységet. A különféle bibliaszemlélet, biblia-értelmezés a Szentírás üzenetének gazdagságát mutatja. Azt is jelzi, hogy milyen nehéz az üzenetet meghallani. Két hegymászó a csúcsot két különböző irányból közelíti meg. Mindketten úgy vélik, hogy csak ő tudja megmászni a hegyet. Akkor jön aztán az elképedés, csodálkozás, amikor egyszerre érve a csúcsra, szembetalálkoznak egymással. A bibliai szövegek lehetőséget kínálnak a különféle értelmezésre, magyarázatra. A Szentírás szövegének megfogalmazói ugyanazt az igazságot több oldalról világították meg. Különbség van az Ószövetség és az Újszövetség között. Más az ígéret és más a beteljesedés. A kéziratok közt az egyezések mellett jelentős eltérések is vannak. Különbözőek voltak a szentírók célkitűzései is. A Biblia isteni és emberi könyv. Ez a kettőség elválaszthatatlan egymástól. A különböző értelmezés oka lehet erről a kettőségről történő megfeledkezés. Vannak - a Szentírás története során mindig voltak -, akik a Bibliában csak emberi könyvet láttak. Úgy olvasták, értelmezték, mint minden más könyvet. A Biblia szövegéből sok mindent meg lehet ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1999. október 24. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bence Imre; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pest- hidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Békásmegyer, m., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Gálos Ildikó; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (családi isten- tisztelet); Újpest, IV., Leibstück M. u. 36- 38. de. 10. Blázy Lajos; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 6. Zászkaliczky Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Muntag Andomé; du. 6. Pocsai Istvánná; vra., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; vni., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31- 33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Bolla Árpád; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X„ Kápolna u. 14. de. fél 11. Bolla Árpád; X-, Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Németh Péter; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. (ifj.) Szeverényi János-Németh Pétemé; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Ferenczy Erzsébet; du. 6. (vespera) Schulek Mátyás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Vári Krisztina; de. 11. (úrv.) Vári Krisztina; du. fél 7. dr. Mohr Tamás; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Holecska Anikó; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. Holecska Anikó; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV, Régi Fóti út 73. (Nagytemplom) de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. 11. dr. Harmati Béla; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér. de. 9. Szabó János; Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. Wiszkidenszky András; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Szabó János; Rákosliget, XVII. Gőzön Gy. u. de. 11. Wiszkidenszky András; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVin., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endrefíy Géza; BIBLIAVASÁRNAPON a liturgikus szín: zöld. A vasárnap evangéliuma (oltári ige): Jn 20,30-31; az epistolája (igehirdetési alapigéje): ApCsel 8,26-38. HETI ÉNEKEK: 438, 286. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETET közvetít az MTV 1. 1999. október 24-én, vasárnap de. 11 órakor a Budapest-cinko- tai templomból. Igét hirdet D. dr. Harmati Béla püspök. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1999. október 31-én, a reformáció ünnepén de. 10.05 órakor Nyíregyházáról, az evangélikus templomból. Igét hirdet Bozorády Zoltán esperes. tudni. A szerzett ismereteket lehet értékelni vagy elvetni. A Biblia nem történeti dokumentumok gyűjteménye. Aki a Szentírásban emberi könyvet lát csak, az előtt nem nyílik meg a Biblia lényege. Minden más könyvtől való különbözősége. Félreértés, téves értelmezés alapja lehet az is, hogy a Bibliában csak isteni könyvet látunk. Erre alapot adhatna az, hogy a szent szöveg több helyen Isten közvetlen szavát közli. Isten választott emberei több alkalommal is, avval az igénnyel léptek fel, hogy Isten szavát szólaltatják meg. Az Örökkévaló úgy látta jónak, hogy szeretetének örömhírét emberekkel közölte, fogalmaztatta meg. Számolt avval, hogy mindegyik szóvivője saját hitén, szívén keresztül szólaltatja meg szavát, üzenetét. A Szentírás Jézus Krisztusról tanúskodik, Aki az Igén keresztül munkálkodik, teremt egységet. Mivel mindegyik keresztyén közösség Krisztus megismerésének szándékával olvassa, hirdeti, tanítja, kutatja a Bibliát, azért részese a Jézus Krisztusban megjelent egységnek. Ez a titokzatos, emberi szemmel fel nem ismerhető egység az Anyaszentegy- házban már adott valóság. Jézus ezt kérte az Atyától. A Biblia munkálja Isten megváltott népének azt a belső lelki egységét, amely teljességre az Örökkévalóságban jut. A Szentírás csak látszólag választja el egymástól az üdvösség-keresőket, hirdetőket. Valójában ösz- szefűzi azokat, akik Krisztus ajkáról meghallották a bűnbocsánat örömhírét és elindultak az örök dicsőség felé. Ferenczy Zoltán
