Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-09-19 / 38. szám
Evangélikus ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet 64. ÉVFOLYAM 38. SZÁM 1999. szeptember 19. „a keresztyén ember bátorsáSZENTHÁROMSÁG ünnepe után ga csak istenre hagyatkozik. TIZENHATODIK & VASÁRNAP Készlete, tőkéje sincs más csak az Isten. Luther ARA: 48 Ft A TARTALOMBÓL -i Lelkészavatások Egységben látás és kölcsönösség Néprajzi tábor Brassó mellett A győri gyülekezet örömünnepe Hármas ünnepe volt augusztus utolsó vasárnapján a győri gyülekezetnek. Mint minden ünnepünk, ez is Isten igéjével kezdődött az Öregtemplomban. Tanévnyitó istentisztelet A gyülekezetnek már kiépült a három fokozatú nevelési intézménye: óvoda, általános iskola és a gimnázium nyitotta kapuit Isten színe előtt. Zsúfolásig megtelt a templom, több mint 600 gyermek és fiatal példás rendben foglalta el a helyét. A tanévnyitó istentiszteletre D. Szebik Imre püspököt kérték fel, akik Lackner Pál igazgató-lelkésszel és Jánosa Attila lelkésszel végezte az istentisztelet szolgálatát. Jeremiás próféciája szólalt meg az igehirdetésben. „ Olyanok vagytok a kezemben, mint az anyag a fazekas kezében. ” (Jer 18,6). Az ember formálásra szorul, Isten formálni akar bennünket. Vajon milyenné? Életünket akarja formálni, testünket, mert azt ő adta és a Szentlélek templomává akarja formálni. Értelmünket, mert elsötétedett és szükségünk van jó gondolkodásra és tiszta szívre. Példaként említette azt a fiatalt, akit felbéreltek egykor ellenségei, hogy ölje meg Luthert. Az ifjú beült a szószéke alá, az egyetemi katedra elé, hallgatta, majd visszaadta az érte kapott aranyakat. Nem tudta megtenni. Isten átformálta értelmét és szívét az igével. Később maga is lelkész lett. Végül formálja Isten a lelkünket is igéjével, imádsággal és énekléssel, hogy odaszelídüljünk hozzá és egymáshoz. Ezt teszi itt az iskolában is, a most kezdődő tanév folyamán is. Nyíljon ki előtte szívünk és értelmünk, hogy formálhasson! Ünnepélyes tanévnyitás A tanévnyitó ünnepély rendhagyó alkalom volt. Hét évi igazgatói szolgálata után nyugdíjba ment az iskola új szakaszát elindító és idáig vezető igazgató: Jancsó Kálmánné. Dr. Molnár Lívia az iskola igazgató- tanácsa nevében méltatta szolgálatát, hiszen életéből egy darabot odaáldozott az egyház iskolaügyének. „Elvégezte a magvetést, a magból kikelt palántát nevelte, öntözte és most átadta az új kertésznek, akinek folytatni kell a megkezdett munkát, védeni és óvni kell a kertbe kiültetett palántát, hogy majd a viharok ne tegyenek benne kárt és a termés beérjen.” Pedagógus volt, aki a gyermeki fejlődésnek megfelelően tanította, nevelte a diákokat, velük együtt élt. „A kis elsősöknek jóságos édesanyjuk volt, aki az első napokon a sírós szemű kisdiákokat még ölébe is vette. A nagyobbakat már vezetőként irányította... a kamaszoknak tudásával és állhatatosságával imponált. Isten kegyelméből olyan pedagógus, aki a gyermekeket úgy vezeti, hogy hitvalló felnőttekké válhatnak.” Munkásságát nemcsak egyházunk és iskolánk kísérte figyelemmel. Jelzi ezt az a tény is, hogy elmúlt évben kapta meg Göncz Árpád köztársasági elnöktől a Magyar Köztársaság arany é'rdemkeresztje kitüntetést. D. Szebik Imre püspök is megköszönte a leköszönő igazgató áldozatos tevékenységét. Az „iskolaalapítás” kezdeti lépései után Istentől kapott talentumaival úgy formálta a tantestületet, hogy közösséggé legyen és ezt tette a diákok és szülők között is. Mindent a közösségért tett és alkotott. Rá hárult a feladat, hogy a szaporodó létszám miatt az iskolabővítést is elvégezze. Az ősi egyházi épületek falai közé harmonikusan illeszkedik a modem, de nem hivalkodó, célját külsejében is mutató új épületszámy, melyben minden a helyén van, ami a 21. század iskolájában szükségeltetik. Ebben a munkában is fáradhatatlanul részt vett Jancsó Kálmánné, az igazgató. Dr. Frenkl Róbert országos felügyelő köszönő szavait egyúttal beköszöntőnek is szánta, amikor az eddigiek alapján, előre tekintve kérte, hogy továbbra is legyen az iskola minőségi iskola, Istenhez vezető. Neveljenek ezután is autonóm, felelős embereket és egyházszerető, gyülekezetben tevékeny értelmiségieket. Mihályi Zoltánná az oktatási osztály vezetője is köszönetét mondott az önfeláldozó tevékenységért, a tudatos nevelőmunkáért, előre nézve pedig az új igazgatónak kívánt kitartást és erőt a felvállalt szolgálathoz. Felszentelték az új iskolaépületet A köszöntések után dr. Frenkl Róbert felügyelő a szolgálati érdemérmet adta át és jelezte, hogy az országos egyház a nyugdíj éveiben is kéri további szolgálatát az iskola felügyeleti munkában. Az új igazgató: Hallgatóné Hajnal Judit eddig igazgatóhelyettesként működött. Személyében az D. Szebik Imre püspök és Mihályi Zoltánné köszönetét mond Jancsó Kálmánnénak Az új igazgató tanévnyitó beszédét mondja iskolavezetés kontinuitása biztosítva van. Első tanévnyitó beszédét Préd 3,1-2 versével indította, jelezvén, hogy mindennek megszabott ideje van és ehhez a csodálatos körforgáshoz igazodik életünk és minden tevékenységünk is. Az 58 kis elsőshöz intézte szavát, amikor kérte, „érezzétek jól magatokat... a tanulásban a felfedezés öröme, szépsége motiváljon benneteket.” A nagyokat arra kérte, hogy figyeljenek a kicsikre, egymásra bízta őket. Az óvoda létszáma 89, az általános iskolában és a gimnáziumban együtt 467-en tanulnak. A nyár folyamán is foglalkoztak diákjaikkal. Többen voltak egyházi és iskolai szervezésben táborokban, konferenciákon, szaktáborokban és tanfolyamokon. Sportban is jeleskedtek: kenus négyesük ismét vidék- és országos bajnok lett. Az új tanév küszöbén felhívta a figyelmet arra, hogy a „magyar állam ezeréves évfordulóját méltóképpen megérni, megünnepelni nemes, lélekemelő feladat. Biztatlak benneteket, mindnyájan ki-ki tehetségéhez mérten, érdeklődésének megfelelően kapcsolódjon az ünnepléshez kötődő eseményekhez.” Az iskola fejlődését mutatja az a tény, hogy a tantestület újabb tagokkal bővült. Ok azok, akik az istentisztelet keretében esküt tettek. Bertalan Anita, Indra Judit, Jancsóné Zimborás Éva, Kocsis Krisztina napközis nevelők, Endrődy Anikó, Dunszt Eszter, Goór Judit, Péntek Szilvia, Bedecs Erzsébet gimnáziumi tanárok kezdik el a munkát. Csizmadia Péter és Kolozsvári József óraadók teljes állásban dolgoznak ezután. Az iskola teljes múltját tekintve ez a 193. tanév. Megnyitóját e szavakkal fejezte be: „Egyet biztosan tudhatunk, kőszikla volt, amire építhettünk. Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország. Kodály Zoltán előbbi gondolatával, ami talán soha nem volt aktuálisabb, mint most az ezredfordulón, nyitom meg az 1999/2000-es tanévet. ” Az új iskola felszentelése A templomból az udvarra vonult ki a tömeg. Csak most látszott meg, hogy mennyien voltunk. Bizonyára ezernél is többen a kert fái alatt. Éneklés és imádság vezette be a felszentelést, melyben Jankovics Béla esperes is részt vett. A püspök áldó szavai után a Confirma-t a lelkészekkel együtt a gyülekezetből is többen velük énekelték. Azután megindult az áradat az iskola termeibe, a régiek birtokba vették új osztálytermüket, az újak megkeresték helyüket, a szülők gyönyörködtek gyermekeikben és az új környezetben, ahol tanulni fognak. Az aulában fogadáson várták a távolról érkezőket és megindult a beszélgetés, ismerkedés minden csoport között... Csodálatosan szép ünnep volt a győri gyülekezetben. Iskolaügyünk jelentősen erősödött. Talán azok, akik csak most e sorokon keresztül ismerik meg a ezernél is többen a kert fái alatt" napnak eseményeit, a szavakon keresztül is megérzik, micsoda öröm, jókedv, az ünnephez tartozó méltóság és a személyekhez fűződő köszönet és hála töltötte be a győri öregtemplomot és annak évszázados udvarát ezen a nyár végi vasárnapon. Istené a dicsőség, hogy idáig eljutottunk! T. LEVELEK EURÓPÁNAK (BRIEFE FÜR EUROPA) Melanchthon-vándorkiállítás Magyarországon Phillipp Melanchthon (1497-1560), Luther legismertebb harcostársa, wittenbergi professzor születése 500. évfordulója alkalmából készült emlékkiállítás 1999. szeptember 23 - október 31. között látható a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A reformáció egyik legnagyobb, európai hírű alakjának életét és munkásságát bemutató kiállítás hazánkba Németországból, a BadenWürttemberg tartománybeli szülővárosából, Brettenből érkezik. A jelentős kulturális eseményre a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Baden- Württemberg tartományi kormányának közös munkaterve keretében kerül sor. A kiállítást a Magyarországi Evangélikus Egyház tudományos gyűjteményei szervezik, az Országos Evangélikus Múzeum és a Levéltár. A kiállítás újszerű kiállítási stílusban mutatja be Phillipp Melanchthon alakját. Melanchthon tudományos munkásságának egyik legfontosabb része egész Európára kiterjedő levelezési kapcsolata volt. Ennek köszönhető, hogy az általa képviselt új iskolai és művelődési modell egész Európában ismertté vált. Angliától Magyarországig, Olaszországtól Skandináviáig. Melanchthon különösen jelentős számunkra, magyarok számára, hiszen a török hódítás korában, a három részre szakadt ország mostoha körülményei között a Wittenbergben tanuló nagyszámú magyar diák hozta haza a reformáció eszméit és az európai művelődési mintákat. Tanítványai közé tartoztak a Kárpát-medence reformációjának kiemelkedő alakjai, a magyar Luthernek nevezett Dévai Bíró Mátyás, Stöckel Lénárd bártfai tanár, és az erdélyi szászok reformátora, a brassói Johannes Hontems. A kiállítás novembertől Debrecenben, jövő év elejétől pedig a szlovákiai Eperjesen látható. A kiállítás megnyitása 1999 szeptember 23-án, csütörtökön 16 órakor lesz a Szépművészeti Múzeumban. Philipp Melanchthon BRIEFE FÜR EUROPA LEVELEK EURÓPÁNAK ’ internationale Wáriíld zum 500. Geburtstag Philipp M( Nyilatkozat a mezőberényi evangélikus templomnál 1999. szeptember 5-én történt tüntetés ügyében Örülök annak, hogy 1999-ben akadnak olyan gyülekezetek, ahol a hívek hajlandók véleményüket nyilvánosan is kifejezni papjuk elhelyezése miatt. Ez azt jelenti, hogy megszerették, tisztelik és ragaszkodnak hozzá. így természetes egy jól működő egyházközségben! Nem örülök annak, hogy két éve Mezőberényben működő Bátovszky Gábor segédlelkész elhelyezésekor a gyülekezetben levő nemzedéki és emberi meg- nemértést néhányan helytelen és nem az egyházhoz méltó formában próbálták kifejezni. Ugyanis a segédlelkészek kirendelése és áthelyezése püspöki jogkör és Mezőberény esetében is az egyházközség elnökségével történő egyeztetéssel ment végbe. Különösen is sajnálatos, hogy néhány tömegtájékoztatási eszköz tudósítója - újságok, televízió és rádió - tényeket ferdítve, félremagyarázva, a helyzetet, neveket, jogi tényállást pontatlanul és hibásan leírva egyházellenes hangulatot keltett. Az a reményem, hogy ezen a héten az illetékes esperes és a gyülekezet presbitériuma találkozása segít elsimítani az ellentéteket. Ha szükséges, magam is szívesen találkozom a mezőberényi hívekkel. 1999. szept. 6. ________ Dr . Harmati Béla evangélikus püspök r
