Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-01-03 / 1. szám

1999. JANUÁR 3.. 3.oldal Evangélikus Élet 200 éves „Kő-hitvallás” V árakozással és az együttörülés sze- retetével indultunk sokan, sokfelől a Balaton közeli Kötésére, a kétévszáza- dos kívül-belül megújult templom fel- J. szentelési ünnepére. A cikkírásra felkérő főszerkesztő gondosan a tarsolyomba helyezte a kérést; „aztán tudakold meg, .y mi is az a Kerbájt.” 200 éve, minden év november 21-én - Isten különleges csodája, hogy a kerek évforduló éppen szombatra esett - a falu apraja és nagyja verssel, tánccal emléke­zik, nemcsak a templomban, de a temp­lom melletti téren templomépítő őseiről. Hálát ad az Istennek kimondhatatlan jó­ságáért, megtartó irgalmáért. Zúghattak, düböröghettek háborúk, az idén ijeszt­gethetett a hóvihar, a templom mindig zsúfolásig megtelik az évfordulón. A fér­fiak rozmaringos, szegfűs kalapban, a lá­nyok népviseletben táncolnak. A Kerbájtot, ezt a szociológiai és népi fan­tasztikus német hagyományt senki és semmi nem törölheti ki a kötcsei falu népének szívéből. Az ünneplés a templomban kezdődött, ahova a Luther-kabátos lelkészek sora alig tudott bepréselődni az embersorfa­lon keresztül. > Dr. Harmati Béla püspök Jn 4,24 alap­ján hirdette az igét: „Az Isten Lélek és 4 :k imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk! ” V A kerek évfordulóra sokakat hazahú­zott a szülőföld még a tengeren túlról is. Isten lelke öleli körül a gyülekezetét. A templomépítő ősöket, s a mai renováló- kat. A templom JEL, Isten lelki birodal­mának szimbóluma. Pannónia földjén 116-ban öntötték a Hadriánus palota tégláját, melyre egy „hitsorsos” testvér, egy névtelen katona belekarcolta a maga hitvallását: „Pater noster A £2” A régiek templomba öntöt­ték hitüket. A maiak hitvallása pedig ez a csodálatosan megújult templom. Isten lelki országának azok lehetnek tagjai, akik az O nevében szeretnek. Mi nem keletről, vagy nyugatról, hanem felülről várjuk az útmutatást. Legyen ez a pom­pás templom a következő évszázadokra is a lelki birodalom háza! A gyülekezet felügyelője, dr. Reinhardt Miklós, hosszú percekig köszöntötte a megjelent rangos egyházi és világi ven­dégeket. A hercegnő, Habsburg György ifjú hitvese, Eilika von Oldenburg a ma­ga sugárzó közvetlenségével és egysze­rűségével barátnőjével „rangrejtve érke­zett”. Néhai miniszterelnökünk özvegye, dr. Antall Józsefné és két fia, György és Péter méltán lehettek díszvendégei az ünnepnek, hiszen ősük, Antall János földbirtokos ajándékozta a területet a templomépítéshez. Baranyai Csaba - aki jelenleg egy évig a finnországi Oulu város Dómtemplomá­nak lelkésze - frappánsan és röviden is­mertette a gyülekezet, a templomépítés történetét. 1797-ben 1510 aranypénzért és 20 akó borért kezdték meg - a fatemp­lom elpusztulása után - a németajkú „ki­telepítettek” az első kőtemplomuk építé­sét. Most hatalmas összefogással, renge­teg társadalmi munkával, finn, Gustav Adolf, német, pályázati, egyházi és vilá­gi segítséggel másfél év alatt kívül-belül megújult a templom és környéke. Méltó környezetben ünnepelhetik évről évre november 21-én a Kerbájt-ot. A köszöntők hosszú sorát Smidéliusz Zoltán, esperes kezdte, aki egy igen fon­tos gyöngyszemre, az ALDAS-ra fűzte fel gondolatait. Áldás, hogy az ősök örökségét, hagyományát drága kincsként őrzik, áldás a példás összefogás,' a gyö­nyörű templom Az áldások sorát az Úr áldása köti csokorba! Nagybocskai Ta­más, egyházmegyénk felügyelője, hoz­zászólására példamutatóan felkészülve, levéltári kutatást végzett. A Somogy vár­megyei címtár-ban rábukkant arra, hogy egyedülálló módon az ősi templomra mint egy hálajelvény felkerült a császári sas. Dr. Sólyom Jenő, az egyházkerület fel­ügyelője is mindig tájékozódik, kutat az ünneplés előtt. Megható nemcsak az ő, de minden jelenlevő számára, hogy a lé- lekszámban „fogyó” gyülekezet rácáfolt a statisztikákra. Mertek nekifogni az „emberfeletti”, „erőn felüli” munkáknak. Ezért jogos a hálaadás. Weisz Jenő - aki a záró oltári szolgálatban meghatóan imádkozott - a Gustav Adolf segélyszer­vezetet, s a Hamburgi gyülekezetét kép­viselte. Szavai nyomán szem nem ma­radt szárazon, hiszen ebben a templom­ban keresztelték, konfirmálták, itt fogad­tak örök hűséget németül is feleségével. O az egyetlen lelkész, aki a kétszáz év alatt ebből a gyülekezetből indult. „Nem szeretem az egykéket”. Imádkozzunk, hogy a következő 200 évben is hívjon el PARASZTKÖLTŐK NYOMÁN (2) Szilveszteri szokások Erdő György barcaújfalusi felügyelő kézirata szerint, Szilveszter estéjén a va­csora után minden családfő, aki csak te­hette, elment a kocsmába, s egy ital mel­lett csendesen társalgóit a többiekkel. Mikor a termek megteltek, az előző I években megválasztott elnök üdvözölte j a jelenlévőket és tudomásul hozta, hogy minden tagnak kötelessége a szilveszteri ^^^mulatságra vonatkozó szabályok betartá­sa. Valamikor régen egy szilveszter esti összejövetelen egy határozatot hoztak, amelyet jegyzőkönyvbe is foglaltak és amely így szól: „Minden Szilveszter este 7 órától kez- dődőleg mindenki, aki tagja ennek a tár­saságnak, bárkit megszólít, használnia kell az uram szót. Pl. apám uram, bátyám uram, ipám uram, stb. Aki elvétette és nem mondta oda az uram szót, azt meg­büntették. A büntetés egy fél liter meleg­pálinka ára volt.” Ilyen hangulatban folyt a mulatság 11 óráig, amikor a férfiak felkerekedtek és elindultak énekelni. Az éneklés a régi időkben egyszerű volt. Egy újesztendői éneknek elfújták 2-3 versét, majd a ha­rangozás után valaki boldog új esztendőt 4 kívánt az egész lakosságnak. Ám egy- - . szer mindenki meglepetésére Erdő György egy hosszabb köszöntőt is mon- “ dott a toronyban, és amint írja: „Attól kezdve én lettem nemcsak a be­köszöntő, hanem diktáló is és énekveze­tő is. Azután rendszerint két éneket éne­keltünk és köszöntőket is időről időre újabbakat és hosszabbakat mondtam a lakosság legnagyobb megelégedésére.” Pl.: * „ Megállj testvér csak egy szóra! Utolsót ütött az óra. Elbúcsúzott egy esztendő. És helyébe új jövendő. Új idő és új remény Jő az idők tengerén. Isten a megmondhatója. Mi lesz sorsunk fordulója Lesz-e búzánk, jó termésünk Valyon lesz-e víg kedélyünk? Ki tudja mi lesz velünk. Mit hoz a jövő nekünk? Hozzon erőt, egészséget, Adjon csendes békességet, Vigasztalja meg szívünket. Erősítse meg hitünket. Adjon a mi Istenünk. ^Jbtldog új évet nekünk! Halgass testvér még egy szóra. Elsőt üt immár az óra, Beköszönt az újesztendő, Hol hitünk nem lesz veszendő. Kérjük hát a teremtőt. Adjon nekünk szebb jövőt! Amen ” A beköszöntő után a harangozó még egyet hosszan harangozott, s Gyuri bácsi is még egy éneket diktált, amelyet a meglévő egyházi énekek egyikének dal­lamára írt, s befejezésül még egy újév köszöntőt mondott: „Amennyi dicsőség, legyen az Istené! Amennyi boldogság, a jó embereké! Legyen egy szeretet az égen és földön, így kezdem, így végzem újévi köszön­tőm. Üé mtgicoszönőmmel másfelé nem lé­rek, • ■ . ,. Az egek Urától előbb áldást kérek, Áldást, ez újévnek mindenik napjára S örömet nemzetem mindenik tagjára! Ebben az újévben, mely előttünk titkos, Melyről nem is sejtjük, hogy számunk­ra mit hoz? Téged, kinek sorsát sorsomban viselem Szánjon meg az Isten édes jó nemze­tem. Bűnhődésed után szánjom meg végtére, Atyai szerelme öleljen keblére. Bőven adja hegy, völgy búzáját és borát, Hogy üljük meg abból szenvedésünk to­rát. Szeressük mind egymást s megsegít az Isten És megáld bennünket idelent és ott fent! Szívem vágyát Imre közétek így öntöm Testvéreim! ez az újévi köszöntőm! Amen ” Régen csak a férfiak mentek fel a to­Folytatás az első oldalról Ősagárd, Rád, Penc, mind a környező evangélikus nép. Most is együtt vagyunk a szomszédokkal. Az ünnepség további részében a sok köszöntésben is megnyilvánult, hogy so­kan éreznek együtt a váciakkal. Súlyán Gusztáv, gyülekezeti felügyelő egymás után szólította az üdvözlő­ket és ismertette az írásban jött köszönté­seket. Detre János, az egyházmegye espere­se a gyülekezetek, az aszódi gimnázium kö­szöntése mellett mint a lelkész édesapja szó­lalt meg. Aszódnak és Vácnak sok kapcsola­ta volt, hiszen a temp­lom építője is Aszód­ról jött ide. A család pedig együtt örül ma fiukkal és gyülekezetével. Dr. Sólyom Jenő egyházkerületi fel­ügyelő meleg szavakkal gratulált, hogy a gyülekezet önerejéből mit alkotott. Ajär- venpääi finn testvérgyülekezet küldött­ségét Jaakko Haarjuvaara lelkész vezet­te. Köszöntésüket pedig magyar nyelven ronyba énekelni, ám az 1950-es években már a fiatalasszonyok és a leányok is többen vettek részt a szokásban, ezzel is „még ünnepiesebbé téve” ezt a helyi szo­kást. Gyuri bácsi szerint, mivel az éji csendben az éneklés áthallatszott a szomszédos Höltövény községbe is, a szász szomszédok is élvezettel hallgat­ták, dicsérték a régi szokást és arra buz­dították a barcaúj falusiakat,, hogy ne hagyják el ezt az ősi örökséget. Hétfalu másik tehetséges parasztköltő­jének, Fóris Istvánnak a füzetében nem találtam köszöntőket, pedig az újév kö­szöntés Tatrangban sem maradt el. Mivel Fóris István verseinek nagy részét félel­mében még 1940-ben megsemmisítette, mikor a románok fokozottabban ellen­őrizték a magyar lakosságot, ma a család írásainak csak egy töredékét őrzi. Ezek között egy újévi üdvözlet olvasható, me­lyet még 1915-ben írt az orosz harctér­ről: „Egy a kívánságom az újesztendőben. Vajha viszont látnánk egymást egész­ségben. Imádságban fogom a neveiteket. És kérem az Urat óvna meg titeket! Bízzunk, kis családom, bízzunk a jövő­be, Eljön a várt béke, az új esztendőbe!" Veres Emese-Gyöngyvér mondta el Anneli Pockaién, az egyházta­nács elnöke. Bokros Levente templom­igazgató a római katolikus, Csuka Tamás lelkész a református, Papp Miklós plébá­nos a görög katolikus és Meláth Attila lelkész a baptista egyház nevében kö­szöntött és kívánt áldást a gyülekezet to­vábbi életére. A város nevében Lábai László polgármester a közösség erejét méltatta, Imre Zsolt országgyűlési képvi­selő erőt kívánt a gyülekezet építéséhez. Isten hűsége ennek a nemzedéknek életében is megmutatkozott. T. Kötésén az Úr szolgákat, munkásokat az ő aratá­sába! Helmut Fridrich ny. kántortanító 84 évesen, hóviharban, nagyobb csoport­tal együtt érkezett, hogy átadhassa a Hessen-ből kiszakadt, Kötésére telepített testvéreknek a Weichesbachi „anyagyü­lekezet” üdvözletét. Kortalanságán, derűjén elámulva hall­gattuk Seppenen püspökhelyettes meleg köszöntését. Megköszönte, hogy Baranyai Csabát egy évre „kölcsön kapták”, ígérik, épség­ben, egészségben visszaadják őt a siófo­ki, kötcsei gyülekezetnek. Solymár Péter csömöri lelkész - amolyan magyar test- vér-gyülekezeti küldöttségük nevében - két csodálatosan szép aranyozott gyer­tyatartót, gyertyát adott át. A gyülekezet volt segédlelkésze, Blázy Árpád gödöllői lelkész utalt a 10 évvel azelőtti ünneplés­re. Madarász István ny. lelkész mint „te­metési kisegítő lelkész” köszöntötte a je­lenlévőket a 90. zsoltár szavaival. Gyimóti Géza, a parlament alelnöke megrázóan és gyönyörűen énekelt egy református zsoltárt. Dr. Feledy Gyula polgármester - ahogy az egésznapos val­lomásokból kiolvastam - motorja, fő mozgatója volt az egész renoválásnak. A templom megújulásának munkafázisait megörökítő fényképalbummal ajándé­kozta meg a gyülekezetét, a gyülekezet is ajándékkal hálálta meg a lelkes, közös összefogást. A püspök zárszavában arról vallott, maga sem hitte 10 éve, hogy kimennek az oroszok, hogy gimnáziumok sorát kérhetjük vissza, s bár az ígéretnek ma­radéktalanul nem tudunk eleget tenni, hogy 2000-re minden templomot felújí­tunk, de boldogság, hogy Somogy-Zalá- ban Kötcse is felzárkózott a megújult templomok sorába. Amolyan igazi ráadásként Antall György kért röviden szót, aki megígérte, teljes egészében magára vállalja egy új elektromos óra költségeit. (Ez Zalaeger­szegen az idén 1 millió forintba került!) Megható és őseihez, miniszterelnök édesapja életművéhez méltó, nemes fel­ajánlás! Hóviharban került sor a püspök faültetésére, a gyerekek verseire, a cso­dálatos felvonulásra, népi táncra. A kul- túrházban herceg és egyszerű gyülekeze­ti tag, finn, német és csömöri vendég egyformán részesült a falu és gyülekezet vendégszeretetében. Miközben az életveszélyes, jégpáncé­los úton, hóviharban araszoltam Zala­egerszeg felé, hálát adtam Istennek, hogy ilyen megható példáját tapasztaltam az összefogásnak, együttünneplésnek. Baloghné Szemerei Mária Az Országos Presbitérium és Közgyűlés határozatai Presbitérium (1998. december 1.) Az Országos Presbitérium kéri a gyü­lekezeteket, hogy a lelkészi és nem lel­kész! alkalmazottak illetményét 1999. január 1-jétől átlagosan 13 %-kal emel­jék fel. Az ilyen mértékű emelés érvé­nyesítendő az Országos Egyháznál és Egyházkerületeknél foglalkoztatott al­kalmazottakra is. Az egyházi oktatási-nevelési és szoci­ális intézményekben a béremelés a köz- alkalmazottakra érvényes állami ren­delkezések szerint történik. * Közgyűlés (1998. december 2.) Az országos felügyelő és a két püspök jelentését a közgyűlés elfögádtá. " * Az 1997. Vili. törvény 91. § szerint az alábbi egyesületek beterjesztett ké­rését elfogadta. Ezek egyházi egyesü­letként működhetnek. 1. FÉBÉ Evangélikus Diakonissza Egyesület 2. MEVISZ Magyarországi Evangéli­kus Ifjúsági Szövetség 3. EKME Evangélikus Külmissziói Egyesület 4. MALET Magyar Lutheránus Értel­miségiek Társasága Az egyesületek kérését egyhangúlag fogadták el. * Az Országos Presbitérium a Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend egyesületként való elismerését 8 ellen- szavazattal, 2 szavazattal és többek tar­tózkodásával elutasította azzal a meg­jegyzéssel, hogy amennyiben nevükben kifejezik az evangélikussághoz tarto­zást, úgy kérelmüket újra elbírálják. A közgyűlés a presbitérium határoza­tát egyhangúlag így fogadta el. * Az Országos Presbitérium az Orszá­gos Elnökségnek a MEE Törvényei IV. 141. §. szerinti javaslatát az Országos Gazdasági és Pénzügyi Bizottság alakí­tására - egyhangúlag - elfogadta és az Országos Egyház Közgyűlése elé ter­jesztette. Az Országos Gazdasági és Pénzügyi Bizottság tagjainak javasolt névsora: Abaffy Zoltán, Farkasházi Fe­renc, Gáncs Péter, ifj. Hafenscher Kár­oly, ifj. Helfrich Péter, Káposzta Lajos, Laborczi Géza, dr. Sólyom Jenő, dr. Szabó Lajos, Szemerei Zoltán, Sztojanovics András, Sztruhár András, Thurnay Béla, Zsugyel János Az Országos Közgyűlés az Országos Presbitérium javaslatát - 4 ellenszava­zat és 1 tartózkodás mellett-jóváhagy­ta. * Az Országos Presbitérium a püspök­elnök javaslatát a Női Misszió Osztá­lyának megalakítására - egyhangúlag - elfogadta és az Országos Közgyűlés elé terjesztette. Az Országos Presbitérium jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a MEE Országos Elnöksége az osztály vezetésével Brebovszkyné Pintér Márta lelkésznőt bízta meg. A Női Misszió Bizottsága tagjainak javasolt névsora: Aklanné Balogh Éva, Hafenscher Károlyné, Isó Dorottya, Kovácsné Tóth Mária, Lángné Fánczi Gyöngyi, Liptákné Gajdács Mária, Némethné Tóth Ildikó, Prehoda Mari­ann, Sárkány Tiborné, Szebik Imréné, Szentpétery Mariann. Az Országos Közgyűlés az Országos Presbitérium javaslatát jóváhagyólag tudomásul vette. * 9./ Az Országos Presbitérium javasla­ta a MEE Zsinatához az új egyházi szervezet kialakításáról: (A Közgyűlés a javaslatokat tételenként szavazta meg.) „Az Országos Közgyűlés azzal a ké­réssel fordul a Magyarországi Evangé­likus Egyház Zsinatához, hogy az új egyházi szervezet kialakításával kap­csolatban tárgyalja újra azt a korábbi javaslatot, amely a Magyarországi Evangélikus Egyház struktúráját három szintben határozza meg: gyülekezet­egyházközség, egyházmegye, országos egyház.” „A három egyházkerület mindegyike spirituális egységként működne, a püs­pök fő feladata a lelkészek pásztorolása és az egyházkerület kormányzása len­ne.” „Az Országos Közgyűlés kéri, hogy a Zsinat mondja ki a Déli és az Északi Egyházkerület jogfolytonosságát szer­vezeti és személyi vonalon, figyelem­mel a hivatalban lévő püspökök 2003, illetve 2006-ban történő nyugdíjba vo­nulására.” „Az Országos Közgyűlés kéri, hogy a három kerület nagysága a gyülekezeti állások tekintetében arányosabb le­gyen.” Az Országos Közgyűlés az Országos Presbitérium fenti javaslatait - egyhan­gúlag - jóváhagyta. * Az Országos Presbitérium javasolta dr. Fabiny Tibor lemondásának elfoga­dását az Országos Egyházi Bíróság tag­ságáról. A megüresedett helyre javasol­ta Nagy Zoltán debreceni lelkész Or­szágos Egyházi Bírósági taggá történő megválasztását. Az Országos Közgyűlés Nagy Zoltán debreceni lelkészt az Országos Egyházi Bíróság tagjává választotta. * Az Országos Közgyűlés - egyhangú­lag - határozatot hozott, melyben ki­mondta, hogy a MEE minden lelkésze egyidejűleg az Evangélikus Nyugdíj­osztály tagja. * Az országos felügyelő szavazásra bo­csátotta a munkaági jelentések elfoga­dását. Az Országos közgyűlés a jelentéseket - egyhangúlag - elfogadta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents