Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-06-06 / 23. szám

2. oldal 1999. JÚNIUS 6. Evangélikus Élet /-------------­VA SÁRNA A Ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen le kényszer! Hogyan lehet ez, amikor én önként döntöttem Krisztus mellett - kér- egyedül te vagy szent. Jel 15,4 (Jer 10,7; Lk 16,19-31; Zsolt dezhetnénk most-! A válasz: a bűn az, ami kényszerít minket a kereszt felvételé­106,1 -23). A kórházi szobában, az ott lévő két ágyon fekszik két ember. Mindkettő re. Aki egyszer megérezte már a rá nehezedő emberi bűn súlyát és az attól való sza­aznap került oda és mindkettő akkor tudja meg: súlyos beteg és érzik emberi tehe^'j^^llFIettetetlenségét, dönteni fog. Krisztus mellett! Mert az egyetlen lehetséges tétlenségüket. Az egyik hívő: hangtalanul, a maga csendességében, nyugalmában út a bűnből való szabadulásra: Krisztus keresztjének felvétele és Krisztus követése, fordul az Istenhez: Atyám, legyen meg a Te akaratod, mégis ha úgy akarod engedői Van, aki roskadozik alatta* van, aki könnyebben viszi. Van, aki csak úgy hurcolja, hogy meggyógyuljak! A másik nem ismeri az Istent: szitkozódik, ordibál minden­kivel - és szid mindenkit, aki csak belép a szobába a kórhájf személyzet tagjai kö-1 zül; cigarettát, kávét kér és nem talál magának nyugalma#Szólítaná a semmit, de az néma marad. Ki ne félné ma az Istent? Sokan! De allsten mindennek ellenére szent és hű marad a sokakhoz is, akik nem ismerik és néfn dicsőítik az Ő nevét,.Az Isten félelme a bölcsesség kezdete. Az Isten félelme új élet kezdete. Urunk, ne­künk (is) egyedül Te vagy szent! félig a földön húzva és van,'akf teljesen magára tudja venni. Mégis, van egy közös vonás mindnyájunkban, keresztyénekben: szeretnénk az életünk minőségét meg­változtatni, szeretnénk, ha sokszor néhes^n is megy, valamitől elszakadni és Vala­mi máshoz tartozni. A valami egy vissza-jfsszatérő (hamis) kép a tökéletes emberi szabadságról és a Valami más: maga a tökéletes emberi szabadság, a Krisztus mel­lett. Méltóvá válni erre a szabadságra #ak teher alatt lehet: megszabadulva a bűn Ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem. Róm 5,20b (Jóéi 2,13b; 2Tim 3,14/7; 1 Móz 31,26-29.43-54). kicso­da ellentmondás! Milyen gyengék és érzéketlenek vagyunk és mennyire sókszor megszégyenülünk, mert az Isten ellentmondásosan működik a világba#. Állói a mi türelmünk, bocsánatunk, szeretetünk véget/r, ott elkezdődik az Istené. Olyan ez, mint amikor egy utca elején ki van téve a tábla: zsákutca, és eljutva a végére, még­is látjuk, hogy nyílik onnan egy újabb utca. Igen, az emberi gyengeség zsákutcái­ból Krisztus kegyelme újabb utakat nyifra megújulásra. Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mTi kor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt. Fii 4,6 (Zsolt 37,5; Jón 1,1-16; lMóz 32,1-22). Gyomorfekélyek, neurotikus emberek, nyugtatok és nyughatatlanok. A másik oldalon a sokszor lekicsinyelt Kegyelem, ami pedig mi­lyen óriási változásokra, életfordításokra képes. Csak három problémamegoldó szó: Jézus szeret Téged! súlyától, fel kell hozzá venni a 1 he, a bűn terhe pedig a halálé. jfsúlyát. A Kereszt terhe azonban az Élet ter- t követve az Életre visz az út. SZERDA Ugyan ki vagy te, ember, hogy perbe szállsz az Istennel? Mondhatja- e alkotójának az alkotás: Miért formáltál engem ilyenre? Róm 9,20 (Jób 9,4; Jón 2,1-11; lMóz 32,23-32). Miért? Miért? Miért? Pál mondja: Amíg gyermek voltam, gyermekként szóltam. Emlékszem egy érdekes gondolatra: Amíg a gyermek gyermek volt, azt kérdezte tőlem: miért vagyok én én, és miért nem va­gyok Te? Gyermekként gondolkodunk, de a hitünk nagyon is felnőttes. Olyan ne­héz felnőttnek, önállónak lenni és olyan jó, hogy nem kell soha teljesen felnőnünk, mert van Atyánk és mi gyermekei lehetünk. Van Urunk, aki szeret minket, van Krisztusunk, aki mellénk áll és Barátunk, és mi mi vagyunk, Ő pedig Ő, aki soha nem kérdez, csak egyszerűen szeret! CSÜTÖRTÖK Jézus Krisztus mondja: Aki nem veszi fel keresztjét, és nem kö- ■***■■ vet engem, nem méltó hozzám. Mt 10,38 (Jób 2,10; Jer 8,8-11; lMóz 33,1-20). Annyira érdekes kimondani ezt a szót: kényszer. A kereszt felvéte­Jézus mondja tanít\0iyainak: Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevemért, az engem fogad be : és aki engem befogad, az nem engem fogad be, hartem ftzt, aki engem elküldött. Mk 9,37 (Zsolt 127,3; Jer 15,10.15-21; lMóz 37,1-11). Jézus mondja egy másik helyen: Én és az Atya egy vagyunk. Egy olyan bonyolult világban élünk, ahol matematikai igazságokon kívül nem szívesen fogadunk el mást. Egyszer egy az egy, mindannyian tanultuk valami­kor az iskolában a szorzótáblát. Mindannyiunk fejében él egy odakényszerített kép, t természettudományos tétélek igaz voltáról. Olyan nehéz kiszakadni ebből, olyan nás módon, más felemmel, más érzelemmel gondolkodni és érezni. Olyan szinte mindent elhisz, olyan nehéz bármit elfogadni, ami nem az emTOHW^ságaink, szabályaink határain belül merül fel. Az Isten nem az emberi módon alkotott szabályokon belül van, nem lehet Őt megérteni, csak el­fogadni vagy elutasítani. De az ember végül mégis az érzelmeivel dönt: szeretem Őt vagy nem. Ő szeret engem és erről bizonyságot tett Krisztus által és bizonysá­got tesz ma is! Jó tudni és érezni, hogy olyan nagy a szeretete, hogy ránk bízza a döntést és ad nekünk napról-napra kegyelmet, erőt és lehetőséget. Lehetőséget ar­ra, hogy tudjuk: ami lehetetlen, az Vele mégis lehetséges. SZOMBAT Ha egyesek hűtlenné váltak, vajon az ő hűtlenségük megszünteti-e Isten hűségét? Szó sincs róla! Róm 3,3-4a (lSám 12,22; Préd 12,1- 8; lMóz 37,12-36). Az az ember, aki megismeri az Istent, hirtelen rálát egy másik dimenzióra, egy másik valóságra. Az az ember, aki rálátott egy másik valóságra, kissé megismeri az Istent. Az egész életünk, ha kissé leegyszerűsítjük: tragédiák és komédiák sorozata és ezen belül ragaszkodásoké és szakításoké. Pusztán csak azért, mert emberek vagyunk. Ebben az általunk, magunkról alkotott annyira emberi kép­ben azután keletkezik egy kis zavar, amikor belép az Úr és az Ő másik valósága. A harag nem harag, a gyűlölet nem gyűlölet és semmi nem olyan, hanem más. Min­den és minden, olyan olyan: jó. Kelemen Péter ISTENTISZTELETI REND SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI ELSŐ VASÁRNAP Gondolatok a szerétéiről ÍJn 4,16b-21 „ Ha Isten bennünk van, s ha Isten: Sze­retet, akkor csak szerethetjük testvérein­ket. Testvéri szeretetünk mértéke Isten iránti szeretünk mértéke. " Edit Stein- A múltkor egy örmény házaspárt szedtem össze a templomlépcsőn. Nem volt semmijük, már három napja csak fáztak és éheztek. Segítettem rajtuk. Most egy hajléktalan van nálam. Munka- nélküli lett, megbetegedett. Amíg a kór­házban kezelték, idegenek elvették tőle a lakását, így maradt fedél nélkül. A há­zunktól nem messze, az erdőben találtam rá, épp akkor, amikor öngyilkos akart lenni. Mit tehettem: Hazavittem őt is.- A családja mit szólt mindehhez?- Van egy lányom. Ő bolondnak tart engem. De a bolondok is lehetnek jószí- vűek, nem? Egy álmos reggel hangzottak el ezek a mondatok, amikor készülődés közben hallgattam a rádiót. Mélyen megindítot­tak ennek az egyszerű, szerető szívű asz- szonynak a szavai. A riportból nem de­rült ki, hogy hívő-étvágy sem. De azt hi­szem, ez most nem is fontos. A lényeg a példa, amit elénk, Krisztus-követők elé is adott azáltal, amit és ahogyan cseleke­dett. Tettei nyomán megvalósulhattak a páli szeretethimnuszban leírt gondola­tok: „A szeretet türelmesjóságos; a sze­retet nem irigykedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisság­nak de együtt örül az igazsággal. Min­dent elfedez, mindent hisz, mindent re­mél, mindent eltűr. ” lKor 13,4-7. Ez a fajta szeretet, ami nem egyszerűen érzelem, hanem cselekedetekben jelent­kező élő és ható valóság - persze nem magától értetődően lesz sajátunkká, ha­nem Isten ajándékaként kapjuk meg. Amikor a szeretetről beszélünk, Istenről beszélünk, hiszen Isten szeretet. Még­hozzá olyan szeretet, amelyik azt mond­ja: szeretlek - mert-szeretlek. Nincsenek elvárásai. Nem szab feltételeket, hogy: Ha majd jobb, szebb, kedvesebb, oko­sabb stb. leszel, akkor majd szeretni fog­lak. Egyszerűen csak szeret, mert Ő „A” szeretet. Isten szeretetének titka abban rejlik, hogy egyszülött Fiát, Jézus Krisz­tust adta oda mindnyájunkért. „Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket." Isten irántunk való szeretete viszont csak akkor éri el célját, ha láthatóvá vá­lik a testvér iránti szeretetben. Hogy ki is a testvér? Mindenki számára valaki más. Nemcsak a húga vagy a bátyja, hanem lehet, hogy az édesanyja, a szomszédja vagy a főnöke. Az, aki éppen vele, mel­lette van, azt kell szeretnie, azzal kell tö­rődnie. Még akkor is, ha ez a valaki mondjuk gonosz, rosszindulatú, ellensé­ges vele szemben, hiszen Krisztusban ő is a testvére.., („Nektek azonban, akik hallgattok engem, ezt mondom: szeressé­tek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; áldjátok azokat, akik átkoznak és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket." (Lk 6,27- 28.) - mondja Jézus. Hogyan lehet szeretni a testvért (sőt még az ellenséget is?) „Ha valaki vallja, hogy Jézus az Isten Fia, abban az Isten lakik, ő pedig az Is­tenben; és mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel az Isten szeret min­ket. Az Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az az Istenben marad, és az Isten is őbenne. ” És az ilyen ember tudja majd szeretni nemcsak Istent, a testvérét (vagyis azt, aki vele vagy számára kedves), hanem még az ellenségét is. Ámen Gazdag Zsuzsanna Keresztyén gondolatok az emberi élet értelméről és céljáról Az olyan élet, amelyből nem áramlik jó a többiekre, rosszabb, mint a halál. (Dag Hammarskjöld) Aludtam és azt álmodtam: az élet - öröm. Felébredtem és azt láttam: az élet - kö­telesség. Dolgoztam és azt láttam: a kötelesség - öröm. Add, Uram, hogy ne azt keressem, hogy engem vigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak meg másokat. Ne azt, hogy engem megértsenek, hanem hogy én megértsek másokat. Ne azt, hogy engem szeressenek, hanem hogy én szeressek. Sírva jössz a világra, és körülötted min­denki mosolyog. Igyekezz úgy élni, hogy mosolyogva távozzál, és körülötted min­denki sírjon. Mindent meghallgatni, sokat felejteni, és egy keveset javítani. Önmagát kell vádolnia annak, akinek üresek a napjai. A hétköznapok is kin­cseket rejtenek magunkban, csak meg kell keresnünk azokat. (Kari Rahmer) Közreadja: Görög Zoltán Jézus betegeket hív „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. " (Mt 9,12) Ez a közmondásszerű mondat azoknak szól, akik a betegséget kapcsolták a bűn­nel. A zsidó írástudomány, ha megjelent egy beteg, azonnal a bűne után kutatott. Ki vétkezett: ő, vagy szülei, melynek nyomai most a gyermekben csapódtak le? Jóbot is barátai arra akarják rábeszél­ni, hogy találjon végre életében olyan foltot, melynek következménye lett sú­lyos helyzete, mint Isten büntetése. Mert az Ószövetség könyörtelen mondata ki nem iktatható: megbüntetem az atyák vétkét a fiákban... De ezt a bűnláncot Jézus szétszakította és nem úgy kapcsolta a betegséget a bűn­nel, hogy a büntetést helyezte kilátásba, hanem szeretettel hívta a betegeket, hogy gyógyítsa és a bűnösöket, hogy megsza­badítsa Őket. Jézus hív, mert szükségünk van rá. Nem azért, hogy beteggé tegye az egész­ségeset és bűnössé az igazat. Nem akar­ja még sötétebbé tenni valóságos helyze­tünket. - Két testvér nézeteltérése azzal végződött, hogy a kisebbik, amikor érvei­vel nem tudott a nagyobb testvér fölé ke­rekedni egy napszemüveget vett fel és azt mondta: „Most elsötétítettelek!” Amikor Jézus magához hív minket, akiknek büntetlenségük bizonyítására már minden érvünk elfogyott, jó tud­nunk, hogy Ő nem az elítélés, a remény­telenség sötét tekintetével néz ránk, ha­nem szelíd tekintettel néz a roskadókra, akiknek Őrá van szükségük. Ugyanis magára vállalta sötét helyzetünket a ke­reszten, hogy Isten gyermekeinek vilá­gosságában éljünk. - Olyan gyülekeze­tekben szolgáltam, melyek átélték a szét- szakítottságot a 2. világháború utáni ki­telepítéssel. Mindegyik ezt a gyülekezet „legsötétebb napjának” tartotta. Betegsé­gükre nem volt orvosság. Volt, aki a ha­lált választotta, hogy itthon maradhasson a temetőben. Milyen jó, hogy Jézus hívá­sa hangzott, mert nála gyógyulást, bé­kességet találhattak határon innen és ha­táron túl. Mert Reá mindenhol szükségünk van, elesettségünkben. Egy egyiptomi lelkész hazáját így mutatta be: „Egyiptom egy nagyon öreg ország, Jézus Krisztus min­ket is meglátogatott!” Igaz, mert Egyip­tom, mint menekültet befogadta. Jézus mindenkit hív, hogy gyógyító szereteté- vel megajándékozza. Lehet, hogy nem tartjuk szükségesnek, de hívását elfogad­va, meggyőződhetünk fontosságáról. Egy műszeres orvosi vizsgálatnál derült fény egy olyan betegségre, amelyről ed­dig nem tudtam, nem is éreztem fájó nyomokat. De lehet segíteni. Még nem késő! - Amikor Jézus szavára hallgatok, derül ki, hogy mitől kell megszabadul­nom, hogy igazán boldog életem legyen. Előfordul, hogy egy-egy betegség bű­nünk következményeként áll előttünk. Ha mindkettőtől megszabadulsz testvér, van miért áldani a téged hívó és szabadí­tó Úr Jézus Krisztust! Szimon János Budapesten, 1999. június 6. tÉjBHMt I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly; de. 10. (né­met) Dietrich Tiggemann; de. II. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. dr. Zsigmondy Árpád; II., Mo- dori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pest- hidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Bé­kásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. fél 9. ; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. ; Óbuda, III., Dé­vai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vil­ma; Újpest, IV., Leibstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos, V., Deák tér 4. de. 9. (tanévzáró, családi) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 7. (Bach-hét, H-moll mise) Zászkaliczky Péter; VII., Vá­rosligeti fasor 17. de. fél 10. (családi) Muntag Andomé; de. 11. (úrv.) Zay Balázs; du. 6. Pocsai Istvánná; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. dr. Fabiny Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. dr. Fabiny Tamás; X., Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Jankó Kata; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Schulek Mátyás; de. fél 10. (családi) Szeverényi János; Joób Máté; de. 11. (úrv.) Hegyi András; Szeverényi János; du. 6. Orosz Gábor Viktor; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Orosz Gábor Viktor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Vári Krisztina; de. 11. (úrv.) Vári Krisztina; du. fél 7. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (tanévzáró) ifj. Kendeh György; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Jankó Kata; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Jankó Kata; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (Nagytemplom) de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály XVI. , Hősök tere 11. de. 10. dr. Karner Ágos­ton; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér. de. 9. (úrv.) Kósa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Szebik Károly; Rákoskeresztúr, XVII. , Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kósa László; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Szebik Károly; Pestszentlőrinc, XVIII. ; Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed,,8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endreffy Géza; Törökbálint (ref. templom) du. 3. Endreffy Géza; Budakeszi de. fél 9. (tanévzáró) Bácskai Károly; SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 1. VASÁRNAP a liturgikus szín: zöld. A va­sárnap evangéliuma (oltári ige): Lk 16,19- 31; epistolája (igehirdetési alapige): ÍJn 4, 16/b-21. HETI ÉNEKEK: 65, 232. Csendben a munkaév kezdetén 1999. augusztus 30., hétfő 12 órától kedd estig munkaterv-készítő elcsen- desedésre hívjuk a lelkészeket és a gyülekezeti munkatársakat a Révfülöpi Oktatási Központba. Jelentkezési határidő: 1999. június 30. 8253 Révfülöp, Pf. 31. Részvételi díj: 2.800 Ft, kérjük a gyülekezeteket, támogassák a résztvevőket. Az érdeklődőknek részletes programot küldünk. Mindenkit szeretettel várunk! Az EKE (Evangélikusok Közössége az Evangéliumért) a következő nyári heteket rendezi 1999-ben: Jún. 21-26. Gyerekhét/Ősagárd (Nógrád megye) Jún. 27-júl. 3. Gyerekhét/Szend (Komárom-Esztergom megye) Júl. 19-24. Ifjúsági hét/Piiiscsaba Júl. 26-31. Ifjúsági hitmélyítő hét/Péliföldszentkereszt (Komárom-Esztergom megye) Júl. 26-31. Felnőtt-családoshét/Piliscsaba Aug. 2-7. Felnőtt-családoshét/Piliscsaba Aug. 23-28. Felnőtthét/Piliscsaba A gyerekhetek témája: - József és testvérei Az ifjúsági- és felnőtthetek témái: - Amit Ő megnyit, azt senki be nem zárhatja- Élet-kévék- A vakon született meggyógyítása A hitmélyítő ifjúsági hét témája: -A mindennapi keresztyén élet, úton a cél felé. Jelentkezni, és bővebb információt kapni az EKE Evangéliumi Alapítványnál lehet. Cím: 1068 Bp., Szondi u. 95.1/1. Tel: 332-70-63. E-mail: evkoev@freemail.c3.hu.

Next

/
Thumbnails
Contents