Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1998-03-01 / 9. szám
4.oldal 1998. MÁRCIUS 1. Evangélikus Élet Rádiós szolgálatunk felmérése 1993 óta alakult ki a Magyar Rádióban a Kossuth adó hullámhosszán az egyházak műsorainak közvetítési rendje. Ebben a struktúrában egyházunk istentisztelet közvetítésekkel és a kéthetenként hétfői napon jelentkező evangélikus félórával található. Többen érdeklődtek már, vajon milyen a hallgatósága ezeknek a rádióadásoknak? Most kaptuk kézbe a Gallup Intézet 1997-évben végzett felmérésének eredményeit, ezért tudunk most válaszolni a sokakban felmerült kérdésre. A hallgatottsági vizsgálat a 14 éves és idősebb népességből választott 2000 fős, településtípusra, korra és nemre országosan reprezentatív minta alapján készül havónta. „Önkitöltéses naplós közönségmérés módszerével az adatokat egy héten át jegyzik fel a felkértek”. A közönségmérésben a következő kategóriákra figyelnek: férfi-nő; korcsoportok 14 évestől; iskolai végzettség; településtípus; falu-város. A hallgatottság a vizsgált héten elért közönségnek a teljes népességhez viszonyított aránya. A közölt anyagból kiválasztottam két olyan hetet, amikor evangélikus félóra volt és egy vasárnapi istentiszteleti közvetítésünket. Egy téli és egy őszi félóra közvetítés adatait hasonlíthatjuk össze: február 10-i és szeptember 22-i adásokat. A hallgatottsági arányszámok következőképpen alakultak: A számoszlopok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy természetesen nem csupa evangélikus hallgatóval kell számolni. A hallgatottság azért mégis elég jónak mondható, ha figyelembe vesszük, hogy az időpont (du. fél 2-2 között) sokak számára még munkaidőre esik. Ezért hallgatják jobban falun és községekben, ahol ebben az időben viszonylag kevesebb az elfoglaltság és ezért nagyobb az idősebb hallgatók száma is, mert soraikban már a nyugdíjasok vannak többségben. Az iskolai végzettségnél azonban érdemes figyelni arra, hogy a magasabb iskolai végzettségűek majdnem felét teszik ki az alacsonyabb végzettségűeknek, tehát van igény az ő részükről is. Érdemes egy pillantást vetni a vasárnapi istentiszteletek hallgatottságára is. A felmérésből a július 27-i evangélikus istentisztelet hallgatottságára kaptunk adatokat. Ezt az istentiszteletet Vönöckről közvetítettük. A hallgatottság aránya 7,4 %- os volt, ez 620 ezer hallgatót jelentett. A nemek szerinti arány úgy látszik megfelel az általánosan tapasztalt templomjárási aránynak. A nők templomlátogatása mindenütt magasabb a férfiakénál. Az életkori számarány és az iskolai végzettség aránya sem meglepő, sajnos az értelmiségiek templomlátogatása is hasonló képet mutat. Meglepő viszont az, hogy lakóhely szerint a megoszlás 50 “Zoos, tehát városon és falun egyaránt igénylik, hallgatják az istentiszteletek közvetítését. Ennél az értékelésnél is figyelembe kell venni, hogy nem csupa evangélikus hallgatót jelentenek a számok. Ezt igazolják gyakran a kapott levelek is, melyekben más egyházak hívei kérik az elhangzott prédikációk szövegét. Ugyanakkor magunk felé tudatosítanunk kell, hogy istentiszteleteink „fegyelmezettek” legyenek, valóban a liturgiához ragaszkodjon szolgálatunk a szószéken, az orgonánál és az énekkarok vonalán is. A lehető legjobbat, legszebbet adják, nem azért, mert embereknek szeretnénk tetszeni, de főképpen azért, mert minden istentiszteletünk Isten színe előtt történik, neki pedig a legjobbat kell adnunk. Tóth-Szöllős Mihály Febr. 10. Szeptember 22. Hallgatók összlétszáma: 210 ezer 226 ezer Nemek szerint: férfi nő 83 ezer 127 ezer 47 ezer 177 ezer Kor szerint: 50 év alatti hallgató: 50 év feletti hallgató: 25 ezer 185 ezer 53 ezer 173 ezer Iskolai végzettség szerint: Általános v. szakmunkás Érettségi v. egyetem 160 ezer 50 ezer 160 ezer 66 ezer Lakóhelv szerint: Budapest vagy város Falu 95 ezer 115 ezer 122 ezer 104 ezer Nemek szerint: férfi nő 152 ezer 468 ezer Kor szerint: 50 év alatti 117 ezer 50 év feletti 503 ezer Iskolai végzettség szerint: Általános v. szakmunkás 530 ezer Érettségi v. egyetem 90 ezer Lakóhelv szerint: Budapest vagy vidéki város 300 ezer Falu 320 ezer hélium Sí/ ^DUNA PALOTA Budapest, V., Zrínyi u. 5. ^Jr ^ w a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület és a Magyarok Világszövetsége védnöksége alatt 1998. március 2. 1998. március 4. 1998. március 9. 1998. március 11. Petőfi születésének 175. évfordulójára Petőfi koszorúi címen 4 részes irodalmi est - sorozatot tart, Udvaros Béla vezetésével: Füstbe ment terv Családi és szülészeti versek Virágos kert a Költő szíve Természeti versek Szerelemnek rózsafája Versek szerelemről, barátságról Föltámadott a tenger Szabadság, hazaszeretet A fenti napokon este 6 órakor a Kamara teremben, a belépés díjtalan. Újlaki Károly Erdélyi György O. Szabó István Bitskey Tibor MEGKÉSETT KÖSZÖNTÉS Megkésve, de mégsem elkésve köszöntjük a Fasori Evangélikus Gimnázium egykori diákját, a szegedi József Attila Tudományegyetem PROFESSOR EMERITUS, de máig is aktívan dolgozó tudományszervező Keserű Bálintot. Az alkalmat e megemlékezésre nemcsak a nemrég betöltött 70. életév, nem is csak a közös érdeklődés a történelmi pi- etizmus iránt adja, hanem az a 700 oldalas tanulmánykötet, amely a napokban jutott el hozzám. Ebben 35 magyar - többnyire fiatal - tudós mellett Genf, Bázel, Utrecht, Krakkó, Róma, Leiden, Birmingham, Amszterdam, Strasbourg és Varsó egy-egy jeles irodalomtörténésze köszönti őt, az iskolateremtő mestert, mint hálás tanítvány vagy közeli munkatárs. A tanulmánykötet „Művelődési törekvések a korai újkorban” címet viseli, kiadója a JATE Régi magyar irodalom tanszéke. A kötet méltatása egyik tudományos szakfolyóiratunk hasábjaira kívánkozik. Most inkább a csendes, szerény, mégis oly sokakat megmozgató tudóst ünnepeljük. Keserű Bálint ritka példaként korán ráébredt az újabb tudós nemzedék kiművelésének és támogatásának fontosságára. Vízióival azok felé fordult, akikben felcsillanni látta az irodalom és a történelem iránti tudományos érdeklődést. Soraikból hozta létre Szegeden azt a munkaközösséget, amelynek tagjai egy eddig inkább mellőzött témának, a nyugati egyetemek látogatásának céljából szerveződött „peregrinatio academica”-nak a kutatását tűzték maguk elé célul. Irányítása alatt a művelődéstörténet sok fehér foltja vált színessé. Szakmai tanácsai révén - egyúttal utánozhatatlan stílusú emberi melegséggel - olyan tudós gárdát nevelt, amely bizonyára tovább viszi mesterének szervezői lendületét. Ad multos annos! dr. Fabiny Tibor A Budapesti Evangélikus Gimnázium értesíti mindazokat, akik az 1996. évi jövedelemadójuk 1%-át az iskola alapítványa részére ajánlották fel, hogy ilyen módon az alapítványra 2.191.477 Ft érkezett, mely összeget a gimnázium számítógépek felújítására, fejlesztésére, könyv-beszerzésre, valamint a tornaterem felújításának támogatására fordított. Ezúton köszönjük minden kedves támogatónknak felajánlásukat és kérjük, továbbra is hasonló módon segítsék iskolánkat a jövő evangélikus nemzedék művelésében. Az 1997. évi jövedelemadó 1%-át az alábbi megnevezésre és adószámra kérjük szíveskedjenek felajánlani: EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ALAPÍTVÁNY 19007263-0-42 i-------------------------------------------------------------------------------------------------------1 Felújítás után Ismét kitárta ajtaját Evangélikus Országos Múzeumunk. A külföldi adó- \ i mány segítségével kifestett és mázolt, felújított múzeum újra fogadja ven- I i dégeit. Munkatársaink a tárlók felfrissítését is elvégezték. A korszerű vi- i j lágítótestek felszerelése után még sokkal szebben látszanak a kétszáz éve j j eredetileg istentiszteletek tartására, majd iskolai célra épült helyiségek [ | csodálatos, hófehér boltívei. Január utolsó hetében, a festés elkészülte \ ! után a munkatársak a tárlók tisztítása és felújítása közben kézbe vehették \ i a kiállított tárgyakat, amelyekről most még több felvilágosítást tudunk i i nyújtani a vendégeinknek. A Gyászévtizedet (1671-1681), a gályarabságot bemutató tárlóba betet- ] J tünk egy fára festett, vitorlás gályát ábrázoló antik adriai képet. A terem j | boltívének szabad felületére felkerült egy csodálatosan szép 17. századi j ! úrvacsorái terítő, amely eredetileg török turbántakaró volt. A finom hím- j i zés máig megőrizte eredeti színeit. Nemrégiben még két szép textília ke- i i rült múzeumunkba, Az egyik a Sáros megyei Berzeviczy család tulajdoná- ■ j ban volt a 17. században. A másik a Pesti Egyház első úrvacsorái terítő- j j je a 18. század végéről, középen német nyelvű felirattal. A Kossuth Lajos- j j ra emlékező tárlónkba Kossuth bankók kerültek. Ezekből kevés maradt j ! meg, hiszen 1849 őszén éppen az evangélikus templomunk előtti téren j i égették el az összegyűjtött Kossuth-bankókat. Február elsején, vasárnap 10 órakor az egyhónapos megfeszített mun- i j ka után hálaadó áhítatot tartott a munkatársaknak dr. Fabiny Tibor igaz- j j gatónk. Hálaadással énekeltük két kedves énekünket: „Jer, dicsérjük Is- j | tent ” és a „ Dicsértessék Uram ” kezdetűt, megköszönve mennyei Atyánk- j I nak, hogy erőt adott nekünk a felújításhoz. Most már megszépült múzeu- \ i munkban fogadhatjuk kedves vendégeinket fővárosunk szívében, a Deák i i téri templom mellett. Boronkayné Sólyom Julianna i i___________________________________________________________________i Humanista volt - a reformáció ügyét segítette 500 éve született Nádasdy Tamás Diakóniai csendesnapok Sopronban 1998. március 19-21. Szeretetszolgálatunk missziója Igetanulmány: Nehémiás könyve 1-9. alapján Egyházépítés a diakóniában ma. Gáncs Péter missziói lelkész Igemeditációk: Szolgáló életek énekei Gáncs Aladár egyházzenész Előadás: Segítő beszélgetés Börönte Márta lelkész Záró úrvacsora: Jézus küldetésében Csizmazia Sándor lelkész A „csendesnapokat” az Evangélikus Vendégházban (9400 Sopron, Zerge u. 26. Tel: 06 99 316- 214. Vezető: Kiel Erzsébet) tartjuk március 19-én 15 órától március 21-én 12 óráig. Érdeklődni, jelentkezni ezen a címen lehet. Evangélikus diakóniai testvérközösség. Befolyásos és vagyonos főúri családból származott; ő maga is tovább erősítette családjának befolyását, vagyonát és közéleti szereplését. 1498-ban született. Születésének helyét és közelebbi időpontját nem ismerjük. Grazban, Bolognában, majd Rómában tanult, és szívta magába a tudományt és a humanista értékeket. Amikor Werbőczy 1521 -ben a törökök elleni segélyért Rómában járt, és a pénzsegélyt Kajetán bíboros hozta el Budára, akkor az Ő kíséretében jött haza Nádasdy, hogy tolmácsa legyen a királynál. Ezután II. Lajos egyik legkedveltebb, legbefolyásosabb embere lett. Királyi megbízásból járt - éppen a mohácsi csata idején - segélykérés ügyben V. Károly császárnál, és a német birodalmi rendeknél. Mária királynéhoz csatlakozott, majd Ferdinánddal tárgyalt. O lett a budai várkapitány. 1533-ban - házasságkötése kapcsán - átpártolt Ferdinándhoz. Kanizsay Orsolyát vette feleségül, az egész Kanizsay vagyon örökösét. Buda elfoglalásakor Szolimán fogságába került aki átadta Szapolyainak. Kegyelmet kapott, sőt: szolgálata jutalmául megkapta Fogarast és Husztot. Pályafutása töretlenül ívelt felfelé: belső titkos tanácsos, horvát bán, országbíró, báró, majd pedig nádor (1554) lett. (Érdekességként említjük meg, hogy menye volt a hírhedt Báthory Erzsébet, és unokája a lefejezett Nádasdy Ferenc országbíró.) Nádasdy Tamás rbirtokai főleg a nyugati határ mentén és Szlavóniában voltak; nagyobb központjai pedig: Csepreg, Léka és Sárvár. Újító volt a termelésben és az értékesítésben: korát messze meghaladó technikával, tervszerűen gazdálkodott. Bécsi házát bomagykereskedés- re is berendezte. Sokat költött a termelés fokozására, a termények értékesítésének megszervezésére, de a honvédelemre, nevelésre, tudományra, művészetekre, közéletre is. Vallásossága, sokoldalú tevékenysége általánosan ismertté tette. Jól bánt török rabjaival is: „... nem egy rabja még ki- szabadulása után is magasztalta emberségét és szelíd bánásmódját...” (Takáts S.) Dévai Bíró Mátyás Sárváron, nála talált menedéket (1535/36.), majd pedig Melanchthon ajánlotta Dévait és Sylvestert (1537) Nádasdy figyelmébe és pártfogásába. Noha más események és adatok is arra vallanak, hogy - legalábbis egy időben, vagy egy ideig - hajlott a lutheri reformáció felé, de Nádasdy Tamás lutheránus voltához ezek nem eléggé erős és meggyőző bizonyítékok; viszont: később fia lett a lutheri tanítás egyik legbuzgóbb hazai pártfogója. Nádasdy azzal is segítette a reformáció ügyét, hogy a Sárvár melletti Újszigeten iskolát (1536), majd pedig nyomdát (1537) alapított, és ott a saját költségén kiadta Sylvester János Újszövetség-fordítását (1541). Ez az Újszövetség első, teljes, magyar nyelvű fordítása és kiadása; ez az első nyomtatott, magyar nyelvű könyv hazánkban, benne az első magyar disztichonnal. Sylvester a reformációval rokonszenvező tudós volt, aki elmélyült munkával dolgozott a bibliai igazság magyar nyelven történő megszólaltatásáért. Nádasdy 1562. június 2-án halt meg, Egerváron. Méltó arra, hogy e félévezredes évfordulón mi is elismeréssel és hálás tisztelettel gondoljunk reá! B.B. MAGYAR ÖKUMENIKUS SZERETETSZOLGÁLAT KÖSZÖNJÜK, HOGY TOVÁBBRA IS VELÜNK TART! ADÓSZÁM: 19662927-1-43 1116 Budapest, Tomaj utca 4.
