Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-02-22 / 8. szám

Evangélikus Élet 1998. FEBRUAR 22. ö.oldal tol m ínnu a HETPROBAS KLUB Kedves Gyerekek! Megalakult a Hétpróbás Klub!!! Sok-sok kedves levelet kaptam sokaktól, és hogy ti is megismerked­hessetek velünk, néhány sorban minden tagunk egyenként bemutatkozik egy kicsit. Ha szívesen be­kapcsolódnátok a játékba, de a szükséges pontok nyárig már nem gyűlnek össze, írjatok nekem, együtt biztosan kitalálunk valamit! Leveleiteket szeretettel várom: Timi néni (Füller Tímea, 7054 Tengelic, Rákóczi u. 22.) Balázs Ildikónak hívnak. Novemberben voltam 9 éves, harmadikos vagyok. Győrben lakom egy szép • •••••••••••••••• • •••••••••••••• Egyszer valaki ezt mondta arról, hogy Isten teljesíti-e, amit tőle kérünk: „Ha Isten teljesíti kérésünket, szeretetből teszi ezt, de ha nem teljesíti, az is szeretetből történik.” Uram, sokszor nehéz elfogadni, hogy a te akaratod eltér az enyémtől. Kérlek, segíts, hogy ilyenkor is felismerjem a dolgok mögött a te szeretetedet! házban a Duna parton. Van egy testvérem, Marci a neve, ő 13 éves és hetedikes. Mindegyikünk az Evan­gélikus Általános Iskolába jár. Anyu a Vízműnél dol­gozik, apu a Global Gmk-nál. Sajnos ő mindennap későig dolgozik. Kedvenc állatom a kutya. Nekem is van kettő: Buksi és Tacsi, mindegyik kis növésű. Ked­venc ételem a makaróni. Teát és tojásrántottát és pu­dingot már én is tudok főzni. Hobbim a biciklizés, a táncolás és az állattartás. A kutyákon kívül még nyú­lok, tengerimalac, tyúkok és kakas is élnek nálunk, szeretem őket etetni. Kedvenc tantárgyam a hittan és a rajz. Kedvenc bibliai történetem: Eszter története. A gyermeksarok készítőinek címe: Cselovszky Ferenc, 1052 Budapest,Deák tér 4. • •••••••••••••• Soltvadkerti cserkészek 1997-ben Isten, haza és embertárs szolgálata - ez a magyar cserkészek programjának há­rom fo eleme. Sokan sok mindent megír­tak már erről a mozgalomról, nézzünk most néhány példát arra, hogy miként mutatkozik meg ez a szolgálat a gyakor­latban. Az elmúlt évet értékelve megállapíthat­juk: ez az esztendő is más volt, mint a többi. Azt ugyanis már megszokta csapa­tunk tagsága, hogy mindig más és más „attrakció” kerül előtérbe. „Az élet moz­gás ” - mondja egy latin mondás. És mi, a söftvadkerti cserkészcsapat tagjai ta­valy is épp eleget mozogtunk azért, hogy a „Légy résen!” cserkészköszöntés meg­állja a helyét. akcióban, ami kereken egy évig tartott, 90-en vettek részt, közülük 20 csapatunk tagja. Ugyancsak az egyházi szolgálat körébe sorolandók a templomi alkalmak anyák napján, melyre mindig nagy igyekezettel készülünk. Épp olyan felemelő volt az is, amikor a nyugdíjas klub karácsonyán, szűkebb körben, a művelődési ház udva­rán levő Faházban adhattunk kis műsort az egybegyűltek nagy örömére. A lakó­hely szolgálata jelentkezik az októberi Szüreti Fesztiválon is: ez évben az utca­bál szervezésében segítettünk a mozinál. A nem annyira látványos „pakolás” a helytörténeti kiállítás előtt és után 20-20 cserkésznek adott 3-3 órás munkát, nem ben 50 cserkész ösz- szesen 150 őrsi- illet­ve csapatfoglalkozá­son vett részt, melyek közt jócskán szere­pelt kirándulás (por­tya), próba, vezetői megbeszélés, vala­mint az év koronája, a cserkésztábor. Ezt a 9 napot ez évben a Bács-Kiskun megyei Balotaszálláson töl­töttük el. Biztos van­nak olyanok, akik ezen csodálkoznak, hiszen akadnak az or­szágban nevesebb tá­jak is. Viszont kerék­párral elég „szép” tá­volság ez is (30 km), no meg a szülők is ki­jöhettek a nagy tábor­tűzre, ami már 1996- ban is nagy sikert ara­tott. Programot annyit kínál e régió is, hogy ISTENES MAGYAR NEPMESEK Szent Péter Isten akar lenni Egyszer Péternek, amint Jézus Krisztussal járt, eszébe jutott, hogy ő szeretne Isten lenni. Ha tovább nem, legalább egy napra. Majd ő megmutatná akkor, hogy kellene a világot igazgatni. Jézus minden módon igyekezett őt er­ről lebeszélni, de hiába. Mikor azt látta, hogy Péteren nem fog a jó szó, sőt minél többet beszél neki, annál inkább szeretne Isten lenni, azt mondja hát neki:- „No jól van Péter, minthogy olyan nagyon szeretnéd a világot kormányozni, megengedem. Ma igazgathatod úgy, amint neked tetszik, majd meglátjuk, mire mész vele.” Abban a pillanatban ott termett egy gyönyörű aranyos karos­szék, Péter már bele akart ülni, amikor a faluból egy asszony egy fxas tehenet hajtott ki legel­ni. Péter nem tudta megállni, hogy meg ne kérdezze az asz- szonytól, hogy hova hajtja a te­henet.- „Majd csak ide a nyomásra legelni!” - avval kettőt-hármat utána csapott a tehénnek az osto­rával, azzal odábbkocogott. Ma­ga pedig visszafordult, s ment egyenesen a falunak.- „Hát a tehénre ki visel gon­dot?” - kérdi Péter, amint látja, hogy az asszony hazafelé tart.- „Majd gondját viseli a jó Is­ten. Nékem otthon annyi a ba­jom, hogy csak az Isten a meg­mondhatója. Négy gyerek vár a kuckóban, s egytől egyig mind apró.”- „Hallod Péter! - mondja neki Jézus Krisztus, midőn az asz- szony elment - Most már a tehe­net terád hagyta, te viseled gondját!” A tehén egész nap futkározott a bögölyök miatt, s Péternek ló­gott a nyelve, mire visszatért ve­le. Jézus erre mondja:- „Látod Péter, te az egész vilá­got akartad kormányozni, s egy tehénnek se tudtad gondját visel­ni!” Hernád Tibor gyűjtéséből l---------------------------------------1 Hu m©rzsák Hittanfüzetek humora:- „István királyt a pápai korona felkente a trónra. " „ Mózest befogadták Egyiptom őslakói, a múmi­ák."- „Beethoven csupa hangos egyházi zenét írt, mert süket volt. ”- „Mózes megtiltotta né­pének a bálványhúsevést. ”- „A falvakban kisebb la­kosságú hívek élnek. ”- „És akkor a lovagkirály vöröskeresztes hadjáratot in­dított. " i_________________________i r FIA TALOKNAK / Válaszolok fiatalok kérdéseire \ 2. Miért fekete az evangélikus lelkészek szolgálati öltönye? A csapat evangélikus tagjainak (kb. 70%) 1996 októbere óta adott volt a lo­kálpatrióta és egyben egyházszolgálati feladat: minél több istentiszteleten szol­gálni, felolvasni a gyülekezet történeté­nek soron következő epizódját. Ebben az beszélve a nagyobbak félnapos segítsé­géről és ügyeletéről. E gyerekek munká­ja akkor tűnne fel, ha hirtelen nem lenné­nek! Essék pár szó a hagyományos cser­készfoglalkozásokról is! Az 1997-es év­alig tudtunk betelni vele: kunfehértói strand *■-------------­az ó riási csúszdával, a te- hénfejés a Rádóczi-tanyán (vajon mi le­het a tehén véleménye rólunk?), a kis­kunhalasi régi református temető megte­kintése és a fej fák régi szép magyarság­gal megírt feliratainak kiböngészése (so­kan Erdélybe járnak ilyen céllal, pedig Halas csak 17 km-re van). A németországi testvérváros, Bodels- hausen vendégei voltunk 24 fővel 1 hé­ten át. Az ottani Keresztyén Ifjúsági Egyesület hivott meg minket, hogy ve­gyünk részt az ünnepükön. Népi táncot Az erdészeti szakközépiskola hittanosai közül vetette fel egy diák, ami választ igényelt. Ok ta­lán a legaktívabbak a kérdések feltevésében és a hittanórák közel felét ezeknek a megbeszélésére szánjuk, sőt még meg is nyújtjuk adott esetben. „Engem a fekete szín mindig a gyászra emlé­keztet, és ha templomban meglátom a lelkészt fe­kete Luther-kabátban, azt hiszem, hogy temetésen vagyok” - mondja a legaktívabb. E mondat után még fülembe cseng a soproni Panoráma rádió fi­atal riporternőjének kérdése is: miért nagypén­tek, Jézus halálának gyásznapja, az evangéliku­soknak legnagyobb ünnepe? - Valóban, akkor is feketébe öltözik oltár, szószék és nemcsak a lel­kész szolgálati öltönye fekete. Mielőtt válaszol­hattam volna a diák-tanítványnak, hozzáfűzi: Tu­dom azt is, hogy a fekete ünnepi szín és ünnepe­ken az ilyen színű ruhában való megjelenésünk­kel fejezzük ki az ünnep komolyan vételét. Ezzel részben már felelt is saját kérdésére. A válasz még nem teljes, mert idős evangélikus testvére­ink kérdésfeltevése más irányú választ is igényel. - A hazai és a nyugati evangélikus egyházaknak szinte kizárólagos sajátja a fekete lelkészi talár. A „Lutherische Monatshefte” reklám oldalán csak ilyen színűt ajánlanak. Az északi evangélikus egyházakban az istentiszteleten a lelkészek a vi­lágos albát az egyházi esztendőnek megfelelő stola-színnel hordják. A finn testvérgyülekezet­nek, Seinájokinak egyik templomában tartott is­tentiszteleten, több mint 8 évvel ezelőtt soproni lelkészek ilyen krémszínű papi öltönyben szol- ~s. gáltunk. Dániában az elmúlt nyáron a kop­penhágai Megváltó-templom lelkésznője váltott ruhákban végezte szolgálatát. Az oltárnál színes­ben, a szószékre pedig mindketten feketében mentünk. A nálunk lévő Mózes-táblát Dániában a fehér körgallér helyettesíti. - Bizonyos, hogy a protestáns egyházak puritanizmusának egyik ki­fejezése az egyszerű, sötét Luther-kabát, más­részt az igehirdetésre való színvonalas felkészült­ségre és igényességre figyelmeztet. (Luther korá­ban egyetemi talár is). De az is bizonyos, hogy nem kellene ragasz­kodnunk a fekete szín kizárólagosságához. Még nagypéntekre való hivatkozással sem. Budaker Oszkár mondta teológiai előadásain, hogy nagy­pénteken a fekete térítőkét is el kellene távolíta­ni. Nagypéntek hús vét fényében a győzelem ün­nepe, amikor nem kellene fekete színnek domi­nálnia. A lelkészi szolgálati-öltöny színében is ennek kifejezésre kellene jutnia. Nemcsak mai fia­taljaink számára lehetne külsőleg is vonzóbbá tenni az istentiszteleteinket, hanem az evangéli­um öröm jellegét is alá lehetne húzni ezzel a vi­lágossággal és így rámutatni arra a Krisztusra, aki a világ világossága! Másodrangúnak tűnik az öltöny színe a szolgálatban, de ebben is lehetne közelebb kerülnünk az északi evangélikus egyhá­zakhoz a külső szokások vonalán. Nem jelentené az évszázadok hagyományainak megtagadását, hanem azok meghagyása mellett, a világos szí­nek alkalmazásának beépítésével látható formá­ban is megnyilvánulna az evangélikus egyházba, mint nagy családba való tartozás. Szimon János mutattunk be, főztünk 200 főre, csapa­tunk életéről kis előadások keretében számoltunk be, énekeltünk az istentiszte­leten és élveztük az országot. Most, hogy újjáalakult a Magyar Úttö­rők Szövetsége, kíváncsian várjuk őket. Vajon tudnak-e életformát és lelkes kis­közösséget adni a gyerekeknek? Van-e a bemondott, felduzzasztott létszám mö­gött annyi, magát ténylegesen úttörőnek valló gyerek? Elég sok országjárót és „garabonciás deákot” ismerek, sokat be­szélgetünk erről-arról. De úttörőt még egyikük sem látott 1990 óta. A lelkészeket biztatom: ha látnak lehe­tőséget cserkészcsapat indítására vagy már meglévő támogatására, tegyék azt bátran! Keressék meg a megfelelő em­bert, aki felelősséggel tud vezetni, és „mennek utána" a gyerekek. Ez is egy misszió! Ifj. Káposzta Lajos a soltvadkerti 884. sz. Hunyadi János cserkészcsapat parancsnoka A nyolcvanas évek második felében és a kilencve­nes évek elején Bach tizenkét egyházi kantátáját je­lentette meg a Joshua Rifkin vezette The Bach Ensemble előadásában a Decca régi zenei szerkesz­tősége, a L,Oiseau-Lyre. Most örvendetes módon hat közülük ismét megjelent egy mérsékelt árú, dup­la albumban. Rifkin irányításával nem szokványos előadásban szólalnak meg Bach kantátái. Kórus se­hol - legalábbis hagyományos értelemben véve. Az énekkari szólamokat mindössze egy-egy szólista énekli, és a korhű hangszereken játszó zenekar is ennek megfelelően kicsiny. Nem erőtlen azonban a hangzás, Rifkin énekesei és hangszeres muzsikusai ugyanis határozott vonalvezetéssel szólaltatják meg szólamaikat, s ki-ki igyekszik a magáéban rejlő ér­tékeket kidomborítani, így ritka szép kamarazenei élményt nyújtanak a különös módon megszólaltatott kantáták. Az Erős vár a mi Istenünk elején bizony jócskán meglepi az embert, hogy csak egy-egy ma­gánénekes belépését hallja, s úgy tűnik, mintha kis kápolnában énekelne néhány muzsikus az erős vár­ról. Természetesen Rifkin a hangszerelés terén is al­kalmazkodik a redukálténekes gárdához, s elhagyta a Wilhelm Friedemann Bach által később hozzátett Bach kis kápolnában trombita- és üstdobszólamokat. Kari Münchinger nagyjából egy időben készített lemezfelvételt a re­formáció ünnepére írt műről és a Rifkin-albumon ugyancsak szereplő Wachet auf ruf uns die Stimme című kantátáról. A két felvétel hozzávetőleges egy­idejűsége - Münchingeré 1985-ben, Rifkiné 1987- ben jelent meg először - korántsem jelent egy kor­szakhoz tartozást. Münchinger a hatvanas-hetvenes évek egyik legje­lentősebb Bach-interpretátora volt. Művészetéről hű képet kaphatunk a Karácsonyi oratórium 1967-es felvételéről, melyet, akárcsak a kantáta-lemezt, nemrég hoztak forgalomba új, olcsóbb kiadásban. Az évszám fontos, ugyanis 1965-ben jelent meg Karl Richter bejátszása, a hanglemeztörténet egyik kiemelkedő teljesítménye. És Münchinger előadása bizony egyáltalán nem marad el tőle. Richter felvé­telének különlegessége elsősorban abban rejlik, hogy énekesei a német tradíció legjelesebb képvise­lői közé tartoznak. Münchingemél Elly Ameling szoprán és Krause Tom basszista igazi Bach-énekes hagyomány és stílus tekintetében. Sir Peter Pears egy másik tradíció - a brit - alighanem legjelesebb képviselője, s gyönyörűen énekli az evangélista szó­lamát és az áriákat. Érzékeny, lágy éneklésével kü­lönös melegséget és fényt visz a karácsonyi törté­netbe. A muzsikát átjáró melegség kiemelkedő kva­litása Münchinger előadásainak is - és nála sem be­folyásolja negatív módon a tiszta, tagolt, nyugodt zenei formákat. Münchigner késői kantáta-bejátszásaiból sem hiá­nyoznak ezek a régi kvalitások, ezért különösen ör­vendetes, hogy a Decca cég akkor is készített vele felvételeket, amikor az ő stílusa már réginek számí­tott. Rifkin előadásai kis kápolna hangulatát idézik, Münchinger interpretációi nagyobb templombelső­be illenek inkább, pompa és ünnepélyesség járja át őket. A reformációi kantáta két előadását hallgatva néha az az érzésünk, mintha nem is ugyanazt a mü­vet hallanánk. A Bach legidősebb fiától származó hangszerelés történeti és művészi értékeit nehéz el­vitatni, a szimfonikus hagyomány túlzásaitól men­tes kamarazenekari hangzás pedig akkor is értékes és érvényes, ha ma már transzparensebb és könnye­debb a kamarazenekari hangzásideál. A szólisták közül érdemes kiemelni Gabriela Fontanát, akit rit­kán hallani lemezen, s igen emlékezetes módon szó­laltatja meg Luther énekét a második tételben. Hangja, mint egy erős, színes fénycsóva szeli át a teret. Az énekkari tételeket is tartalmazó kantáták elő­adásaival Rifkin szélső lehetőséget valósít meg, ám az értő historikus megszólaltatásnak és a határozott vonalvezetésnek köszönhetően helytálló és időtálló módon. Jó lenne, ha a másik hat egyházi kantáta-fel­vétel is megjelenne egy újabb dupla albumban, köz­tük a nagy szólókantáták, az Ich will den Kreuzstab gerne tragen és az Ich habe genug. Ezekben természetesen Rifkin már nincs egyedül a magánénekkel, hasonlóan a mostani kiadásban szereplő Jauchzet Gott in allen Landen című kantá­tához. Rifkin kezdeményezésének azóta voltak foly­tatói is, Bach Zenekari szvitjeit például hasonlókép­pen redukált hangszeres együttessel vette lemezre nemrég Philip Pickett. Zay Balázs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents