Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1998-02-08 / 6. szám
1998. FEBRUÁR 8. 3.oldal Evangélikus Élet Dr. Molnár Gyula közigazgatási bíró Egyházunk két világháború közötti lelki ébredésének egyik vezető világi személyiségéről, a sokgyermekes borgátai lévitatanító bíróvá lett fiáról, Molnár Gyuláról ma már alig tud valamit az evangélikusság népe. Pedig személye meghatározó volt a missziói felelősséget érző és hordozó egykori nemzedék életében. Középiskoláit a Soproni Evangélikus Líceumban végezte, ott jutott hitre, ott is érettségizett 1900-ban. Lelkész szeretett volna lenni, de krónikus légcsőhurutja miatt orvosa más pályára ajánlotta. így lett jogász, - az evangélium továbbadásában ez azonban őt nem akadályozta. Ügyvédjelöltsége idején azt tapasztalta, hogy többnyire racionalisták a munkatársai. Sőt még egyházi téren sem voltak jelei az evangéliumi lelkületnek. Amikor Enyingen házi bibliaórát szervezett, a helyi lelkész így fordult felé: „ Vegye tudomásul fiatalember, hogy minden jóravaló kálvinista és lutheránus lelkész ellenzi a belmissziót! ” Negativ tapasztalatai ellenére nem szűnt meg az evangéliumot hirdetni. Mint járásbíró előbb a Bethlen Gábor Szövetségbe kapcsolódott be, később Budapesten, mint az Igazságügyi Minisztérium erkölcsvédelmi osztályának jogásza a Bethánia Egyesületbe lépett be. Itt ismerte meg feleségét, Vargha Gyula költő-statisztikusnak és az evangéliumi mozgalomban oly áldott munkát végző feleségének („Póla néninek”) Erzsébet leányát. Ettől kezdve együtt álltak be a lelki ébredés szolgálatába. 1931. szeptember 30-án ő volt az, aki elsőnek írta alá a később oly fontos egyházi tömörülésnek, a Baráti Mozgalomnak alapokmányát. Ez a baráti kör - amelynek többi első aláírói dr. Kneffel József, Németh Károly, Rimár Jenő, Tűróczy Zoltán és Gáncs Aladár voltak - olyan evangélikus egyháztagok szövetsége lett, „ akik az Isten Igéjében kijelentett s a golgotái Keresztben megragadott evangélium alapján állva ima- és munkaközösségre lépnek evangélikus anya- szentegyházunk lelki ébredésének szolgálatára. ” A mozgalom felismerte, hogy Isten országa történetében a közegyház szervezetein belül szükség van az egyház belső szükségleteit szolgáló, karizmatikus alapon tömörülő mozgalmakra. Az alapokmány a továbbiakban úgy fogalmazott, hogy mivel az ébredés „minden emberi erőt is meghaladóan Isten Szentleikének a munkája, ezért távol tart a mozgalom önmagától minden emberi nagyot-aka- rást. Nem óhajt egyebet, mint Isten Szendéikének s az egyház Urának rendelkezésére állni józan körültekintéssel, de a bibliából s az Isten országa történetéből merített hittel és bizakodással.” Az 1937-ben Gyenesdiáson tartott konferenciájukon hatvanhatan vettek részt, köztük harmincegy látogató. Utóbb a Baráti Mozgalom tagjainak a száma 401-re növekedett. Molnár Gyula a harmincas évek további során előbb ítélőtáblái, majd 1937-től 1949-ig közigazgatási bíróként működött. Negyvenkét évi szolgálat után vonult nyugalomba. Közeli barátjával, Kiss Ferenc orvosprofesszorral fogházmissziót is szervezett, s egyben tevékeny részt vett az Evangélikus Misszióegyesület munkájában, mint annak világi ülnöke. 1952. decemberében családjával együtt kitelepítették budai lakásából: a Szabolcs-Szatmár megyei Tarpa község lett lakóhelyük. Később a gyenesdiási Kapemaumba települhettek át, míg végül ismét visszatérhettek a fővárosba. Dr. Molnár Gyulának a domonyi, majd a budavári gyülekezet felügyelőjének a szolgálatára hálával emlékezik most vissza az utókor. Fia, mint a székesfehérvári gyülekezet felügyelője és annak családja tovább viszi az elődök életében felülről meggyújtott fáklyalángot. Dr. Fabiny Tibor fi A Magyarországi Evangélikus Egyház Kórházmissziói Szolgálata és a Magyar Rákellenes Liga a BETEGEK VILÁGNAPJA alkalmából 1998. február 14-én, szombaton 10 órától a Budahegyvidéki evangélikus templomban csendesnapot tart. A szolgálatokat végzik:- - ’ J2ifi lelkész, rr * vfjrn , a Magyar Rákellenes Liga főtitkára, kórház lelkész. Helyszín: Budapest, XI. Tartsay Vilmos u. 11. Imádkozzunk együtt a gyógyulásért! Regionális ökumenikus rendezvények: Debrecen, 1998. február 15. Római Katolikus Püspökség Varga u. 4. Szeged, 1998. február 21. 17 óra Móravárosi Plébánia Közösségi Ház Vác, 1998. február 21. Piarista templom, Szentháromság tér Kitüntetett pedagógusok Az 1998-as jubileumi év családias ünnepséggel kezdődött a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban. A magyar kultúra napja alkalmából három pedagógus kapott kitüntetést a művelődési és közoktatási minisztertől. Dr. Bánszki István a gimnázium igazgatója Apáczai Csere János díjban részesült tudományos és irodalmi munkásságáért, valamint iskolaszervező és vezető pedagógiai tevékenységéért. Magyar- francia-történelem szakos tanár. 1971-től a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán tanított. Tudományos munkáját könyvek, tanulmányok tükrözik. A magyar irodalom népszerűsítése érdekében dolgozik a Magyar Rádióban, a Kelet-Magyarország című napilapban. Nevéhez fűződik a Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság újraszervezése. A Társaság munkája nyomán - amelynek ő az elnöke - élénk szellemi tevékenység bontakozott ki a városban. 1992-ben vállalta az újra induló Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium szervezését és vezetését. Igazgatóként térhetett vissza az alma materbe. Mély vallásos meggyőződéssel, szakértelemmel, példaadó emberi magatartással, munkatársai megbecsülésétől kísérve fogja össze és szervezi a tantestület nevelő munkáját. Ujj Sándor igazgatóhelyettes Németh László díjat kapott. Matematika-fizika szakos pedagógus, aki kiváló szakmai fel- készültséggel, egyenletesen magas színvonalon végzi munkáját. Szaktárgyaiban megkövetelt precizitás, absztrakció növendékeivel való kapcsolatában a legőszintébb segíteni akarással társul. Nagy tapasztalattal, a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével vezeti el diákjait a rendezett gondolkodásmód igényéhez, a logikus gondolkodás képességének kialakításához, a fogalmi gondolkodáshoz. Úgy oktatja szaktárgyait, hogy átérezteti a tárgyak jellemet formáló erőit is. 36 éve készíti fel tehetséges tanulóit eredményesen az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyekre. 29 éve lát el igazgató- helyettesi munkát. Vezetői, szervezői képességeivel elnyerte a tanárok, diákok megbecsülését és bizalmát. A kitüntetéseket Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter adta át. Hajdú József testnevelő tanár Arany Katedra Emlékplakett kitüntetésben részesült. 36 éve végzi pedagógusi munkáját a Nyírség különböző iskoláiban. 1992-től az újra induló Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium tanára. Szakmai területén kiváló felkészültségű testnevelő tanár, pedagógiai gyakorlatában a sport fegyelmező erejét mély gyermekszeretettel, érzelmekre ható nevelési módszerekkel kapcsolja össze. Tehetséges tanítványaival rendszeresen, gyermekkoruktól foglalkozik. A pályán eltöltött hosszú idő alatt sok szép versenyeredményt ért el iskolai labdarúgó csapataival. Egészséges életmódra nevelő, utánpótlást biztosító edzői eredményei kiemelkedőek. A Magyarországi Evangélikus Egyház, mint iskolafenntartó nevében az Arany Katedra Emlékplakettet D. Szebik Imre püspök nyújtotta át a kitüntetettnek. Meleg szavakkal méltatta a nagy múltú, 192 éves iskola nemes erkölcsi hagyományait megbecsülő, korszerű pedagógiai szellemben munkálkodó tanárok életútját, eredményeit. Mihályi Zoltánná A kitüntetettek:Ujj Sándor, dr. Bánszki István, Hajdú József Beszéljük meg: miért „remeg az egyház”?! Bolgár György „Beszéljük meg” című népszerű telefonos rádióműsorának nemrégiben egyik témája az egyházak esetleges parlamenti képviseletének kérdése volt. Az egyik telefonáló a következőképpen summázta az egyházak magatartását a rendszerváltozás óta eltelt időben: „ az egyházak remegnek a hatalomért!” Vigyázat, félreértés ne essék: nem az volt a vád, hogy az egyházak remegnek a hatalomtól. A gyáva, megalkuvó, pi- pogya egyház is taszító, de talán még undorítóbb a hatalomért „remegő”, törtető, „helyezkedő” egyház képe. Márpedig a telefonáló ilyennek lát minket... Lehet mindezen felháborodni, nekem is ez volt az első reagálásom: mindez aljas, rosszindulatú rágalom. Lehet az ilyen mondatokat sértődötten elengedni a fülünk mellett, lerázni, válaszra se méltatni. De lehet rajta eltűnődni, önvizsgálatot tartani: mit is jelent számunkra a hatalom? Kissé cinikus megfogalmazás szerint a hatalomvágy még a nemi vágynál is „édesebb, kéjesebb” ösztöne az embernek, melynek kiéléséért szinte mindenre képes. A hatalom megszerzéséért és megtartásáért sokszor semmi se túl drága... Mit tanít Jézus a hatalomról, aki „ nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem dicsőségéről lemondott"? Naponta imádkozzuk a Tőle tanult drága könyörgés figyelmeztető csattanóját: „ TIED az ország, a hatalom és dicsőség! ” Oly könnyen átsiklunk ezen a fenséges hitvalló doxológián. Bizony nap, mint nap megkísért minket a hatalom szeretetének, imádatának kísértése. Nem erőltetett szójáték csupán, hanem keresztyén küldetésünk hitelessége áll vagy bukik azon: összekeverjük-e a hatalom szeretetét a szeretet hatalmával?! Vajon valóban mi mozgat minket: valamiféle vélt vagy valós hatalom szeretete, megszerzése, visszaszerzése, görcsös megtartása, vagy a Krisztusban megjelent isteni szeretet hatalma? Miért, kiért „remegünk”? Beszéljük meg őszintén ezt a kérdést, ne csak egymással, de Istennel is! A néhai ENSZ főtitkár, Dag Hammarskjöld imádsága segíthet konffontálni saját rejtett hatalomvágyunkat a Miatyánkból áradó gyermeki alázattal és bizalommal: „ Szenteltessék meg a Te neved - ne az enyém! Jöjjön el a Te országod - ne az enyém! Legyen meg a Te akaratod - ne az enyém!" Gáncs Péter Országos Papné Csendesnap lesz 1998. március 28-án, szombaton 10 órai kezdettel, a Deák téri Gimnázium dísztermében. (1052. Bp. Sütő u. 1.) Részletes programot a későbbiekben közlünk. Jelentkezés: 1998. március 13-ig Északi Püspöki Hivatal 1125 Bp. Szilágyi Erzsébet fasor 24. Tel.: 176-23-35; 176-24-48; Fax: 176-24-40. Szerény ebédet biztosít, és útiköltséget térít az Országos Egyház. Szeretettel hívunk és várunk minden aktív és nyugdíjas papné-testvért. Felvétel az Evangélikus Hittudományi Egyetemre az 1998/99-es tanévre Egyházunk lelkészeinek és hittantanárainak képzése az Evangélikus Hittudományi Egyetemen folyik. Váijuk azok jelentkezését, akik Jézus Krisztusban hisznek, és elhívást éreznek, hogy az evangélikus egyházban szolgáljanak. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a képzés lehetőségei a következők: A. Nappali tagozaton a lelkészi szolgálatra felkészítő teológiai tanulmányok. A tanulmányi idő hat év, öt év teológiai és egy év gyakorlati képzés. A felvétel - melynek alapfeltétele a középiskolai érettségi - alkalmassági írásbeli és szóbeli felvételi vizsga alapján történik. A felvehető hallgatók száma: 25 fő. Elsősorban férfi kérvényezők jelentkezését várjuk. B. Nappali hittantanárképzés olyan jelentkezők részére, akik az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vagy a Károli Gáspár Református Egyetem valamely tanári szakára is felvételt nyernek, illetve ilyen szakot végeznek, s ezt igazolni tudják. A tanulmányi idő öt év. A felvétel felvételi vizsga és beszélgetés alapján történik. Felvehető hallgatók száma: 6 fő. C. Levelező hitoktatóképzés elsősorban felsőfokú pedagógusi képesítéssel rendelkezők részére. Felvehető hallgatók száma 25 fő. A képzés költségtérítéses. Az EHE fenntartja magának azt a jogot, hogy csak kellő számú és alkalmasnak talált jelentkezővel indítja el a képzést. Az EHE rektori hivatalában beszerezhető, kitöltött jelentkezési laphoz a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési anyakönyvi kivonat, 2. érettségi bizonyítvány, (érettségi előtt állóknak az iskola által a középiskolából hozott pontok kiszámításához kitöltött betétlap a Hl 8-as változat szerint, azaz: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika vagy fizika, idegen nyelv, valamint két választott tárgy III. osztály év végi és IV. osztály félévi osztályzataival) 3. felsőfokú iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, ha van, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező felsőfokú tanulmányokra alkalmas, 5. keresztelési bizonyítvány, 6. legalább két évvel korábbi konfirmációt igazoló bizonyítvány, 7. kézzel írott részletes önéletrajz, mely feltálja a jelentkező családi és szociális körülményeit, kapcsolatát gyülekezetével, valamint a jelentkezés indítékait, 8. az elmúlt két évben végzett egyházi szolgálatairól (az illető gyülekezet lelkésze által) kiállított bizonyítvány, 9. az esetleges állami (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga bizonyítványa, 10. a jelentkező nevére megcímzett normál méretű boríték. Az okmányokat eredetiben kell küldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolat „egyházi használatra” megjelöléssel az egyházközségi lelkész által is hitelesíthető. A felvételhez szükséges annak a lelkésznek az ajánlása a jelentkező alkalmasságáról, aki az illetőnek az utóbbi időben lelkipásztora volt. Az ajánlást a lelkész a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az EHE rektorának címezve. A fentiek szerinti mellékletekkel ellátott és az Evangélikus Hittudományi Egyetem Felvételi Bizottságához címzett kérvényeknek, valamint piros postautalványon feladott 1500 Ft felvételi vizsgadíjnak 1998. március 1.-ig kell az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rektori Hivatalába beérkeznie. (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3. Tel. 3636 451,3834 537). Az EF1E lelkészi szolgálatra készülő hallgatói - amennyiben ez csak lehetséges, - lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók szerény ösztöndíjban részesülhetnek. Elegendő hely esetén a hittanár szak nappali tagozatos hallgatói is kaphatnak elhelyezést a Teológus Otthonban. A felvételi vizsgát alkalmassági vizsga előzi meg, amelyre április közepén kerül sor. Az alkalmassági vizsga területe: beszéd-, ének- és kommunikációkészség. A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részére egymást követő napokon kerül sor, melynek (várhatóan június végi) időpontjáról a jelentkezők értesítést kapnak. Az időpont módosítására nincs lehetőség. A felvételi vizsga anyaga: 1. magyar nyelv, 2. az Evangélikus Enekeskönyv páratlan számú énekverses rendjeiben (1,3,5,7,9,11) található énekversek éneklése könyv nélkül, 3. általános bibliaismeret (az iskolai hittankönyvek alapján) 4. Luther: Kiskáté, 5. Prőhle Károly „Az evangélium igazsága” című és 6. Sólyom Jenő „Hazai egyháztörténet” című hittankönyv. Az említett kiadványok beszerezhetők a lelkészi hivatalokban és az Evangélikus Sajtóosztályon (1085 Budapest, Üllői út 24. Telefon: 117-5478, 117-1108). A felvételi kérelmek elbírálásánál figyelembe vesszük a közép- illetve felsőfokú állami nyelvvizsgát. Dr. Reuss András rektor
