Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1998-12-20 - 1998-12-27 / 51-52. szám
1998. DECEMBER 20-27. 7.oldal Evangélikus Élet Egyházkerületek életéből Az tv vége közeledtével a hagyományos presbiteri és közgyűlések ez évben is lezajlottak. A korábbi évektől eltérően most rövid összefoglalásban számolunk be ezekről, mivel a később megtartott országos közgyűlésen elhatározták, hogy 1999-ben közlönyben fognak megjelenni a püspöki és felügyelői jelentések, gyűlési határozatok, hivatalos közlemények. A közgyűléseket minden alkalommal istentiszteletek előzik meg. Ezeken elhangzó igehirdetések mintegy igei alapot biztosítanak a tanácskozásokra egybegyűltek számára. DÉLI EGYHÁZKERÜLET A megnyitó istentiszteleten Szemerei János kaposvári lelkész hirdetett igét. lKor 12,12-27 versei alapján a jövő felé irányította a figyelmet. „A koordináta rendszer, amelyben élünk, mozgunk, amelyben egyházunk ügyében sürgölődünk. Urunk kezében van! Krisztusban eltűnnek az egyébként áthidalhatatlan különbségek. Ne felejtsük el, hogy Pál nem a demokrácia keretei között, hanem egy rabszolgatartó társadalomban él! Egyek voltak, de nem egyformák. Ez az egység nem úgy jött létre, hogy le kellett tenni a különbségeket, és egy közös uniformist húztak. A képben Pál a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy a test tagjai nem egyformák. Másság és mégis egység Krisztus szeretetében. .. Legyen számunkra üzenetté, hogy minden tagnak a maga helyén nélkülözhetetlen feladata van! A fontosnak és elismertnek tartottnak éppúgy, mint a jelentéktelennek lát- szónak. Az egy test akkor működik jól, ha ki-ki a saját részét maradéktalanul ellátja. Adjon nekünk a Szentlélek Isten bölcsességet, hogy egyházunk ügyeit képviselve meglássuk elsősorban a saját speciális feladatunkat. Adjon bölcsességet, hogy saját magunkat, szolgálatunkat az egész test részeként lássuk. Adjon bölcsességet, hogy döntéseink, munkánk az egész test javát, épülését szolgálják." Felügyelői jelentésében dr. Sólyom Jenő a zsinat által meghatározott kerületi beosztás néhány kérdésével foglalkozott. „1997 során a három egyházkerület határát úgy határozták meg, hogy sem a Déli,. sem az Északi Egyházkerületnek pepi adódott volna természetes jogutóda. Annát kevésbé, mert csak egy egyházkerületi székhely maradhatott volna Budapesten. Az egyházkerületi határok legutóbbi átrajzolása után azonban szinte természetes, hogy kissé változó határok között ugyan, de lényegében megmarad a Déli és Északi Egyházkerület, s egy új keletkezik, a Dunántúli. A vitáknak még nincsen vége. Az eddigi döntésekről még rövid közlemény sem jelent meg. Sok felesleges feszültséget lehetne azonban elkerülni, ha a jövő év elején megalkotandó törvény kimondaná, hogy kissé módosított határok között ugyan, de jogfolytonosan marad fönn - hacsak jobb nevet nem talál valaki - a Déli és Északi Egyházkerület. Itt nem lehetne előzetes tanácskozásokat összehívni az egyházkerület megalakulásának előkészítésére, vitát folytatni a székhelyről. Természetes azonban, hogy az általános tisztújításra ezekben az egyházkerületekben is sor kerülne, ebben az esetben a püspök kivételével, hiszen a választott egyházi tisztségviselők mandátumának 2000. december 31-ei határidővel való megszűnéséről szóló törvény róluk nem tesz említést. Abban a reményben, hogy erőinket nem egyházpolitikai harcok fogják lekötni, hanem az átmeneti időben is az egyházi szolgálat lényege lesz közös gondolkodásunk és munkánk középpontjában, jelentésemben mint nem lelkészi vezető az egyházkerület helyzetéről szeretnék beszélni az 1997. évi jelentések tükrében, ezen belül is kiemelten a lelkészi szolgálat biztosításának személyi kérdéseivel, az evangélikus egyház és az állam kapcsolatáról kötendő megállapodásról, illetve a testvéregyházi kapcsolatokról az erdélyi magyar evangélikus gyülekezetekkel. ” Az 1997-es statisztikák feldolgozását adta közre ezután, néhány megjegyzéssel, melyek leolvashatók az általa közölt grafikonokról. A gyülekezeti lélekszám fogyása általános jelenség. Két gyülekezet nevét említette meg, ahol a keresztelések száma meghaladta a temetésekét. A két hely: Dunaújváros és Szolnok. Előbbiben kétszer annyi volt - már két éven át - a keresztelés, mint a temetés, utóbbiban - ha kicsik is a számok - öt kereszteléssel szemben csupán egy temetés volt. Mindkét gyülekezetben - különböző okok miatt problémák vannak a lelkészi állás betöltésével - az egyházkerület egészének felelősséget kell éreznie, hogy ne maradjanak lelkészi szolgálat nélkül. Foglalkozott jelentésében a lelkészek életkor szerinti megoszlásával, majd az egyházfinanszírozás kérdéseire téri rá és itt elsősorban az un. 1 % ügyéről szólt. Az 1997. évi jövedelme után személyi jövedelemadót fizető négy és fél millió állampolgár közül mindössze 26.460 volt, aki adójának egyik 1 %-ára a Magyarországi Evangélikus Egyházat nevezte meg kedvezményezettként. Lehetne sok mindennel szépíteni a dolgon, hogy tulajdonképpen az egyházak bázisául szolgáló fiatalok és a nyugdíjasok jelentős részben nem adófizetők, vagy hogy a valamilyen egyházat megjelölők között az evangélikusok aránya közel volt a 6 %-hoz. Ez azonban nem feledtetheti el azt a tényt, hogy az adóbevallást tevők csak mintegy tizedének jutott eszébe, vagy vette azt a nem nagy fáradságot, hogy megnevezzen egy egyházat... Lehet, hogy kényelmessé tett az a garancia, miszerint az előző évi támogatást minden egyház megkapta, s nem éreztük eléggé a megmérettetés súlyát? * Püspöki jelentésében dr. Harmati Béla azt a kérdést tette fel - és kereste rá a feleletet - vajon „milyen víziónk, milyen álmaink vannak hazánk és benne egyházunk jövőjéről? „Az elmúlt időszakban sajnos nem csökkent az a feszültség, ami egyházunkban a legutóbbi tíz évben kialakult. Gyülekezetek és egyházmegyék, kisebb és nagyobb csoportok, egyházunk egésze keresik a választ arra a kérdésre, mi a jelen körülmények között az egyházi munkában a prioritás, mi a legfontosabb feladat, mit kell megújítanunk, mit kell változtatnunk és milyen egyházi keretek illenek az új idők új feladataihoz... Jóvátehetetlen hiba lenne azt gondolni, hogy a népegyházi keretek ugyanúgy élni fognak a következő évszázadban is. Párhuzamos nyugati vagy keleti példák mutatják, hogy megfelelő „káderek”, azaz minőségi munkára alkalmas munkások nélkül lehetetlen megújulást varázsolni szekularizálódó társadalmunkban élő egyházunkba... Egyházunk óriási hátránya a változó világban a szórványhelyzet és a híveink nyilvántartásának a hiánya, tisztelet a kevés gyülekezeti kivételnek. Nagyobb városok, lakótelepek esetén azonban egyszerűen eltűnnek a hívek és esetleg csak temetésük alkalmával tudjuk meg, hogy évtizedek óta gyülekezetünk területén éltek. Az egyházi kormányzási előrelátáshoz hozzátartozna, hogy megfelelő és gyülekezetekre lebontott egyházmegyei tervek szülessenek fejlesztésről és fel- és leépítésről, intézmények alapításáról és a helyi-gyüle- kezeti munkán túllépő, de azt beölelő regionális-egyházmegyei missziói, ifjúsági, presbiterképző, kántorképző stb. tevékenységről. Körvonalazódnak azok a nehézségek is, amelyekkel szembe kell néznünk. így például területi és evangélizációs rendezvényeinken többé-kevésbé ugyanazok jelennek meg. Hogyan tudnánk megmozgatni az eddig kimaradó gyülekezeti és gyülekezeten kívüli csoportokat?... Mindezzel azt szeretném aláhúzni, hogy a kormányzás, az előrelátás nem álmodozást, hanem gyakorlati tervezést kell, hogy jelentsen. Ehhez viszont alkalmas munkásokra van szükség, kellő tapasztalattal és talpraesettséggel. Ma és a jövőben nem lesz elég „túlélésre” berendezkedni, menteni azt, ami van és megpróbálni őrizni a hagyományokat és a népet, hanem ki kell lépni az ajándékba kapott nagyobb szabadság és függetlenség birtokában a társadalomba, ott kell lennünk a közélet területén (helyi önkormányzatok, kulturális rendezvények, helyi és állami ünnepek stb.). „Kormányozni annyit jelent, mint előrelátni!" Egyházi munkánk olyan tempóban halad előre, hogy alig győzzük a teendőket és az elmúlt 10 év alatt a kiépített szakági országos ügyintézés dacára is egyre nehezebb megbirkózni a feladatokkal. Két vonatkozásban látunk előre az egyházkormányzásban: egyrészt nagyobb felelősség jut az egyes gyülekezeteknek, hiszen helyi szinten intézmények, iskolák, óvodák, idősek napközi otthonai működnek. Sok függ attól, hogyan tud egy-egy lelkész segítőket kapni és itt nem csupán önkéntes munkásokra gondolunk, hanem fizetett alkalmazottakra is... A másik hangsúly az országos adminisztráció szerepét emeli ki. Szervezési és anyagi kérdésekben, ökumenikus vagy nemzetközi összefüggésekben az országos ügyintézés a hatásos és gyors... Mit jelent mindez a jövő egyházkormányzása számára? Mindenképpen az adminisztratív egyszerűsítés felé haladunk, akár akarjuk, akár nem. Ez a zsinati viták területén a háromszintes modellt és az egykerü- letes változatot jelenti, egyházközség - egyházmegye - országos egyház, egy központi adminisztrációval... A hamarosan ülésező Országos Presbitériumnak és Közgyűlésnek végre szót kell értenie a zsinati elnökséggel, mert a legutóbbi fejlemények mutatják, hogy egyrészt a létrehozott új törvények számos helyen javítást és változtatásokat igényelnek... A jövő irányába mutat, hogy a következő napokban aláírhatjuk a kormánnyal egyházunk megállapodását az anyagi kérdésekre nézve, volt államosított ingatlanjaink visszaadásával kapcsolatban... Öröm, hogy különösebb szervezés nélkül is megmozdultak gyülekezeteink az árvíz okozta károk enyhítésére, a Kárpátalja katasztrófa sújtotta népének megsegítésére. Gyülekezeteink gyűjtését egyelőre tartalékolni kell, ha pénzösszegek, a természetben történő gyűjtést pedig az Ökumenikus Szeretetszolgálat elszállítja. Felajánlotta egyházunk a piliscsabai és gyenesdiási konferencia-központokat gyermekek elhelyezésére és ezekben az intézményekben az iskolai tanítás is megoldható lenne. " A presbitérium a jelentéseket részletesen megtárgyalta. A megbeszélés két ponton csúcsosodott ki: egyrészt a jövő megtervezése, a megfelelően képzett és az egyház életében tevékenyen résztvevő, a szolgálatot helyesen látó munkatársak keresése, képzése és munkába állítása volt a témájuk. Másrészt a zsinati törvényhozási procedúrára vonatkozó észrevételek erősítették az Elnökség azon észrevételét, hogy a zsinat a megfelelő elnökségek, presbitériumok megkérdezése nélkül szabdalt, helyezett át egyházmegyéket és kerületeket, holott az 1997. II. törvény 99 §-a szerint meg kellett volna kérdezni azokat. Általános volt a felszólalóknak az az óhaja, hogy szűnjön meg a „két tábor”, a zsinat és az országos vezetés látszólagos szembenállása. Békességre van szükség! Le kell ülni és beszélgetni, - így oldódhatnak a feszültségek és a kérdések! ÉSZAKI EGYHÁZKERÜLET A közgyűlést megnyitó istentiszteleten Szeverényi János esperes prédikált. Az Útmutató aznapi igéjét idézte az igehirdető: Vége lesz a bölcsek bölcsességének. ” (Ézs 29,14) Szólt arról, hogy az egyház betegségein, bűnein csak a megtérés segít. A megtérést, a bünbánatot semmi nem helyettesítheti. „Sírjanak a papok!” - de ne tehetetlenségükben vagy sértettségükben, hanem a maguk, egyházuk és a világ nyomorúságai, bűnei miatt. Evangélikus egyházunknak, azon belül püspököknek, espereseknek, lelkészeknek, presbitereknek arra van szükségük, hogy Isten elé térdeljenek. Van-e közöttünk bárki is, aki őszintén vállalná Pál apostol megrendítő vallomását: „a bűnösök között az első én vagyok?” Farkasházi Ferenc egyházkerületi felügyelő jelentése elején hálát adott Istennek, hogy a felügyelői tisztéből adódó feladatoknak - melyeket az új törvény alapján fel is sorolt, - eleget tudott tenni. Köszönte Szebik Imre püspök segítő készségét is. „Mindenható kegyelméből egyházkerületünk területén működő országos intézményeink felügyeletében, gazdasági irányításában és ellenőrzésében résztvettem, működésüket segítettem. Minden egyházkerületi és országos presbitérium ülésén résztvettem, de nem hiányoztam a szakbizottságok üléseiről sem, melynek tagja vagyok. Hálával és köszönettel tartozom Istennek, hogy a kerületünkben működő oktatási és szociális intézményeink igazgatótanács-ülésein minden esetben részt tudtam venni... A zsinattal kapcsolatosan feltétlenül szükségesnek tartom a még nyitott, nem véglegezett elhatározásokat, döntésre váró problémákat ismertetni. Ajándékozz látást az embereknek, hogy észrevehessék apróságokban is ' a kicsiny és a nagy dolgok közös vonásait. Augusztinusz A gyenge Gyermek hatalmas... A kicsinek, a kevésnek nem sok az értéke. Mai értékhajszoló világunkban a minél nagyobb érték a kedves, a kívánatos. Ezért a kicsiny dolgok elkerülik érdeklődésünket, nehezen, vagy egyáltalán nem vesszük észre őket. Pedig Isten igéje lépten-nyomon odairányítja figyelmünket a kicsiny dolgok, a kevesek értékére. A bárkában csak Noé és családja menekült meg, özönvízben sokan pusztultak el. A kevésnek értéke lett. Jézus a legkisebb magot, a mustármagot teszi Isten országa példájává. Maga is úgy cselekszik, hogy 12 tanítványt választ és nekik adja az evangéliumot, hogy terjedjen e földön országa. Ezzel arra is figyelmeztet minket, hogy a kicsinynek nem önmagában van értéke. Belső értéke van. Erőnek Lelkét adja övéinek és azt ígéri: veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig. Karácsonykor különösen fel kell figyelnünk a kicsiny nagy értékére. A betlehemi jászolban egy kicsiny gyermek: „ Mint gyenge gyermek ő, E bűnös földre jő ”- énekeljük. Tehetetlen csecsemő, gyenge gyermek —. de benne mi mást látunk. Ézsaiás próféciája teljesedett! Ézs 9,6. Csecsemőt lát a szemünk, de hitünk már a hatalmast látja, akinek vállán a hatalom. Aki úgy szól, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint az írástudók. Gerhardt Pál kedves énekében azt is halljuk, mire használja hatalmát. 162/2-3.! Karácsonyi ajándékunk lehet, ha meglátjuk Jézusban, a kicsinyben a hatalmast, az erőst. Augusztinus püspökkel és egyházatyával imádkozzuk azért együtt: Istenem! Kicsiny és nagy dolgoknak közös vonásai vannak. Összefüggnek. Segítsen a karácsonyi Gyermek, hogy benne észrevegyük: Isten tette mindezt, hogy megmutassa, mennyire szeret. Toth-Szöllős Mihály Ezek: Az új három kerületes modellben a három kerület területének végleges kijelölése, kerületi székhelyek meghatározása, kijelölése. (Elvileg nem zárható ki a püspöki székhelyek áthelyezése.) A Déli és az Északi Egyházkerületben a püspökválasztás, illetve a megválasztott püspökök működésének nyugdíjbamenete- lükig - jogfolytonosságának kimondása, megerősítése. Mindezek mellett már az új zsinatunkon is felmerült a törvényileg is elfogadott struktúra további korszerűsítése. A négyszintes regionális, egy püspök, egy püspökhelyettes, öt-hét szuperintendensi rendszer kialakítása is. Nem az Egyházkerületi Presbitérium (Közgyűlés) feladata ezekben a kérdésekben (ötletekben) való döntés, de véleményünk van, mivel kell, hogy legyen, - mely egyházunk további megerősödését, fejlődését, gyarapodását szolgálják... Egyházunk gazdasági helyzete stabilizálódott, de továbbra is megkívánja gyülekezeteink anyagi áldozatvállalását. ” * D. Szebik Imre püspöki jelentését Nehémiás könyvének 9,20-ban írt imádsággal kezdte: „Jóságos lelkedet adtad, hogy értelmessé tegye őket... " A jelentés elvi részében az egyházról, küldetéséről, gyengeségéről és tekintélyéről és mindezek alapján a ma feladatairól tanított, majd a kerület életéről, az egyház és állam közötti megállapodásról, a zsinatról, diakó- niai munkáról, ökumenéről és a lelkészi Munkaközösségek munkájáról szólt. „Az egyház Krisztus teste, Ó a fő, mi tagjai, a szentek: Isten által megszentelt emberek közössége (congregatio sanctorum), Isten házanépe (családja), Isten szántóföldje, Krisztus jegyese, az igazi Izrael (Gál 6,16), az igazság oszlopa és erőssége (Hím 3,15), lelki háza (1 Péter 2,5) = oikos pneumatikus, az élő Isten temploma (2Kor 6,16) naos theou, magasságos Jeruzsálem (Gál 4,26), szent város (Jel 21,2)... Küldetésünk azonban az evangélium hirdetése, a látható és hallható ige megjelenítésére szól, s közben maga a küldő Úr építi egyházát, a közösségét s teszi képessé övéit e kitüntető feladatra... Az egyházat leginkább gyengíti széttöredezettsége. Aki ma ezt nem ismeri fel, az nem látja, hogy a kívülálló előtt botránykő a sokféle felekezet és alig érhető a különféle hagyományok korhoz kötött tartalma. Ezért az összetartozásnak, az egymás mellett élés testvéri melegségének kifejezése naponta várt követelmény. Az egyház gyengeségeihez tartozik emberi közösségből eredő árnyéka: feszültség a tagjai között, súrlódás a vezetők és beosztottak között. Más szóval: a szentek közösségének tagjai egyszerre megigazultak és esendő bűnösök (simul justus et peccator). .. Az egyház tekintélyéhez tartozik mondanivalójának tartalma: az ember földi és örökké tartó boldogságának meghirdetése és a hit gyümölcseiként erkölcsi, szociális és kulturális tevékenysége. (Pest-Budán 1859-ben Protestáns Erkölcsnemesítő Egyesület működött). Talán a szabadságharc 150. évfordulóján még a nemzet függetlenségéért vívott küzdelem tényét is említhetjük. Az egyházkerület életéről, gyarapodásáról hosszú felsorolás tanúskodik a jelentésben. Óvodák, iskolák létesítése, új templomok és templomfelújítások, új gyülekezetek létesítése vagy régiek újra éledése mutatja az elevenséget, azt, hogy a gyülekezetek élni és szolgálni akarnak és tervezik a jövőt. Az egyház és az állam közötti megállapodásról szólva, elmondta, hogy kedvezőbb körülmények feltételrendszerében lehet tárgyalni és a hitoktatás állami finanszírozása egyházi kiadásainkat csökkenti. Ahogy a megállapodás elfogadásra kerül, ismertetjük egyházunk hívő népével. A zsinat munkájával kapcsolatosan két megjegyzést kívánok tenni az egyházkerület közgyűlésének nyilvánossága előtt. Az egyik, a Zsinat Elnökségének törvényben biztosított hatásköri bővítésére vonatkozik. Most, a jelenlegi törvények szerint annyira kicsi a mozgástere a Zsinat Elnökségének, hogy az érdembeli irányító munkát nem tud végezni. Olyan testület pedig nem tud hatékonyan működni, amelynek nincs szakszerű vezetést biztosító elnöksége megfelelő hatáskörrel. A másik megjegyzésem a Zsinat Elnöksége és az Országos Elnökség szükségszerű és jogilag is körülhatárolt együttműködésének biztosítására vonatkozik. Meggyőződésem ugyanis, hogy amíg e két testület Elnöksége nem tud kompromisszumok árán közös előterjesztést adni Zsinatunk elé, a törvényhozó Zsinat működésében hatékonyság aligha várható. A jelenleg hozott határozat szerint Északi Egyházkerületünk az igazi vesztes a területrendezés során, mivel négy egyházmegyéjét csatolnák el és csak az Észak-pesti egyházmegye növelné megcsappant hívei és lelkészei létszámát. ” Befejezésül az évezred váltására vonatkozó javaslatot tett a püspök jelentésében: Kívánatos, hogy már most végiggondoljuk egyházközségi, egyházmegyei, kerületi és országos szinten, miként ünnepeljük Urunk, Jézus 2000. születésnapját. Korunk embere alig tud ünnepelni. Nem talál tartalmat ünnepének. Nagy lehetőség, hogy igazi keresztyén tartalommal töltsük meg az ünnepet. A jelentések megbeszélésén javaslatok is születtek. így az országos közgyűléshez kérést küldtek hiányzó szabályrendeletek, végrehajtási utasítások alkotására. Egy másik felterjesztés a lelkészekre vonatkozó új nyugdíjtörvény megalkotását kérte az állami nyugdíjtörvények változásai miatt. A zsinat elnökségéhez küldött felterjesztésekben egyrészt az egyházkerületi határok újragondolását kérték az új struktúrák bevezetésének határideje meghosszabbítását. Másrészt az egyházkerület számára hátrányos területi beosztás újratárgyalását és arányosítását kérik, valamint a jelenlegi püspök jogfolytonosságát megállapítani az új Északi Egyházkerület püspöki tisztében. Valamennyi elfogadott javaslat felterjesztésre került az Országos Közgyűléshez illetve a Zsinati Elnökséghez. T. MEGJELENT Sólyom Anikó: Ószövetségi hittankönyv - olvasókönyv, és Tanári kézikönyv, Kapható: a Sajtóosztály Könyvesboltjában, 1085 Budapest. Üllői út 24.
