Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-02-01 / 5. szám

Evangélikus ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet 63. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1998. FEBRUÁR 1. VlZKERESZT ÜNNEPE UTÁN UTOLSÓ VASÁRNAP ARA: 48 FT Aki Krisztust hallja és látja, legyen bizonyos, hogy Istent hallja és látja. Luther A vallásszabadság a mai demokráciákban Az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek 16. száma i— A TARTALOMBÓL — Ötéves a Sólyom Jenő Alapítvány A bizonyságtevők fellege: Kortársak Túróczy Zoltánról A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium be­mutatása Ezzel a címmel jelent meg a Dobogó­kőn 1997. szeptember 21-25. között tartott „A vallásszabadság és új vallási mozgalmak” témájával foglalkozó nemzetközi ökumenikus konferencia anyaga. A füzetben négy fejezetben csoportosítva olvashatók az elhangzott legfontosabb előadások és a főbb doku­mentumok az igencsak aktuális és rész­ben (persze másképp, mint a szocializ­musban) fájdalmas témáról. Az I. részben: a konferencia indoka, célja és módszere - elsőként Harmati Béla püspöknek, az Ökumenikus Ta­nács elnökének Mt 7,15-21 alapján tar­tott megnyitó igehirdetését olvashatjuk: „Miért vagyunk itt együtt? Azért, hogy figyeljünk Jézus szavára: «Óvakodjatok a hamis prófétáktól... gyümölcseikről ismeritek meg őket.«” Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspök­kari Konferencia elnöke megnyitó elő­adásában: „Keresztény magatartás a mai vallási sokféleségben ” arra figyel­meztet, hogy „Isten és ember kapcsola­tában az embernek kizárólag Istenhez kell igazodnia". Vallási, hitbeli kérdé­sekben az igazságot tehát nem a több­ség szavazata, véleménye dönti el. Majd az Ökumenikus Tanulmányi Köz­pont munkaközösségének előzetes ál­lásfoglalását olvashatjuk „Új utat kell keresni” címmel. Thomas Candow, a Berlin-Branden- burgi Egyház szekta- és világnézeti megbízottja, a Berliner Dialog című fo­lyóirat szerkesztője „Az új vallási moz­galom panorámája” című előadásában saját kelet-németországi tapasztalatai alapján az inga ellenkező irányú kilen­gésére figyelmeztet: „A valamennyi nem marxista-leninista világnézet eddi­gi hivatalos elutasítása most átcsapott a minden eddig elutasított jelenség kri­tikádon elfogadásába. Még a babona, az asztrológia stb. is hasznot húz ebből... " Majd közérthetően csoporto­sítja és jellemzi a különféle vallási irányzatokat. Amit hétköznapi nyelven „szektának”, „szektakérdésnek” neve­zünk, az valójában nagyon sokféle cso­port, felfogás gyűjtőneve. -Michael Nüchtern, a berlini egyházi világnézeti kutatóközpont igazgatója „Teológiai válasz az új vallási mozgalmakra ” cím­mel mindenekelőtt a mozgalmak vonz­erejének főbb okait veszi sorra. A kü­lönböző problematikus vallási és álval­lási tanítások, ha különböző módon is a földi tökéletességet, boldogságot ígé­rik. - A - számomra mindenképpen - legnagyobb hatású előadást Johannes Aagaard, aarhusi (Dánia) missziológia és ökumenika-professzor, az ottani Nemzetközi Dialógus Központ igazga­tója tartotta „Az új vallási mozgalmak kihívásai” címmel. A New Age (Új korszak) tanai, különösen is a reinkar­náció (lélekvándorlás) sokkal jobban áthatják a társadalmat, mint gondol­nánk. „Nem engedhetünk a moderniz­mus ama igényének, hogy hódoljunk meg a mai ember előtt és életformája előtt." „...különösen a felnőttek neve­lése sínyli meg a helytelenül értelme­zett toleranciát. Eszerint nyitottnak kell lennünk de miközben annyira nyitottak vagyunk, eszünket veszítjük” - figyel­meztet - Dwain Epps (USA), az Egyhá­zak Világtanácsa Nemzetközi Ügyek Osztályának igazgatója. „Mi és mi nem a vallásszabadságf’ címmel adott átte­kintést a sokféleképpen értelmezhető fogalomról, amely napjaink egyik leg­inkább vitatott politikai kérdése is. - Sülé Ferenc, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet osztályvezető fő­orvosa. „Az új vallási mozgalmak a pszichiá­ter szemszögéből” címmel tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást. A pszi­chiáter mind gyakrabban találkozik ilyen mozgalmak, szekták, kultuszok megbetegedett tagjaival: „Kik válnak a legkönnyebben tagokká? Azt tapasztal­tuk; hogy különösen a labilis, gyökérte- len, szellemileg kereső, vagy valami­lyen szükségállapotban lévő, lelki za­varban szenvedő emberek és főleg a fi­atalok ” -mondotta. A III. fejezet a négy munkacsoport (teológiai, jogi és társadalmi, lelkigon­dozói, gyakorlati) beszámolóját tartal­mazza. Végül a IV. fejezetben, a záró- dokumentumok között olvashatjuk Mayer Mihály pécsi püspök igehirde­tését Ef 1,3-23 és 3,20-21 alapján „Bennünket is teremtsen újjá a Lélek” címmel, majd a sajtóközleményt, a konferencia programját, a résztvevők névsorát és néhány mondatot az előadókról. A füzet hasznos olvasmány lehet mind­azok számára, akik korunk és hazánk vallási sokféleségében (úgy is mond­hatjuk dzsungelében) szeretnének tisztábban látni. Dr. Szentpéterv Péter „Minőségi ökumené” Az Ökumenikus Tanács közgyűlésén dr. Harmati Béla püs­pök, a Tanács elnöke részletes beszámolóban foglalta össze az 1997. év eredményeit és problémáit. A közgazdasági tudomá­nyok köréből vette irányítónak a TQM - módszert (Total Quality Management = a teljes körű minőségi gazdaság), alkal­mazva a magyarországi ökumenére. Ez elsősorban minőségi ökumenét jelent az egyházakban és az egyházközi érintkezés­ben. A minőség pedig azt jelenti ebben az esetben, hogy nem rö­vid távú haszon és főleg nem saját haszon reményében műkö­dünk, hanem a hosszú távú tervezés az irányadó. Az egyházak, a gyülekezetek, a hívek, a népünk, a magyar társadalom érde­kében kívánunk tevékenykedni. A fogalom ugyanakkor azt is je­lenti, hogy a legjobbat, a minőségit igyekszünk egymás számá­ra biztosítani. E szempont szerint értékelte az 1997. évi Öku­menikus Imahét megtartását, hozzátéve azt is, hogy itt lenne az alkalom felmérni, hogy ahol nem lép be egy-egy lelkész a másik egyház templomába, miért nem teszi, és mi akadályozza a helyű területi ökumené meg­valósulását. A Grácban megrendezett Euró­pai Ökumenikus Találkozó egyébként na­gyon értékes eseményeit sajnos beárnyékol­ta a kiengesztelés-megbékélés témájához egyáltalán nem illő feszültség az ortodox és a katolikus egyházak között a görög katoli­kus egyház problémája miatt. Szólt a Luthe­ránus Világszövetség Hongkongban és a Re­formátus Világszövetség Debrecenben meg­tartott világgyűléseiről, majd a hazai esemé­nyek sorában az őszi Országos Protestáns Napok rendezvény sorozatának minőségé­ről. A nehézségeket is nyíltan felvetette a be­számoló. Nyugat-Európában mutatkozik egy olyan jelenség, hogy le kívánják építeni a magyar nyelvű szolgálatokat, a helyi gyüle­kezetekhez csatlakoztatni a híveket. Fel kell gélikus és római katolikus dialógus egyik állomásaként a meg- igazulás kérdéséről megszületett közös dokumentumról adott jelentést Harmati püspök. Dr. Bóna László főtitkár mindenre kiterjedő beszámolója fel­tárta az év gazdag programját. Az eddigieken túl említette a gráci felkészítő- és utókonferenciák szervezését, a Szentendrén tartott missziói napot a bibliafordításokról, anyák napi és Nők Világimanapja rendezvényeket, valamint a mátraházi ifjúsági táborokat, a Pólus Centerben létesített Missziói Központ meg­nyitását és a legutóbb megalakított Ökumenikus Nyugdíjpénz­tár munkájának elindítását. Az ülés végén választásokat is tartottak: dr. Márkus Mihály református püspök és dr. Almási Mihály baptista elnök lett az Ökumenikus Tanács alelnöke, Szemerei Zoltán továbbra is be­tölti a pénztárosi tisztet. T. Ordass Lajos Emléknap Népfőiskola, Lakitelek (Kecskemét mellett) _^1998. február 21. Szombat 10-16 óra Püspökünket 1948-ban hamis vádakkal börtönbe zárta az államr'ön- kény, majd 1956-os hivatalába történt visszatérése után 1958-ban állami és egyházi összefogás távolította el újra tisztségéből és kényszerítette né­maságra 1978-ban bekövetkezett haláláig. Emlékezzünk életére és munkásságára! 10.00 óra istentisztelet 10.30 - 13.30 Ordass püspök emlékezete Megnyitó: Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány Kuratórium elnöke Harmati Béla püspök Előadók: Boleratzky Lóránd egyházjogász professzor Fabiny Tibor egyháztörténész professzor Ifj. Fabiny Tibor egyetemi docens Gémes István esperes-lelkész (Stuttgart) Pósfay György lelkész (Genf) Szépfalusi István lelkész (Bécs) 13.30 - 14.30 ebédszünet 14.30 - 16.00 kerek asztal beszélgetés A lelkészi hivatalok autóbusz-utazást szerveznek az emléknapra. Országos utazási koordinálás: Evangélikus Külügyi Szolgálat, Szirmai Zoltánná és Schulek Edit, 1088 Budapest, Puskin u. 12. Telefon: 266 5532. A Népfőiskolán ebéd rendelhető 350.- Ft-os egységáron. „Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nek­tek. Figyeljetek életük végére és kövessétek hitüket!” (Zsid 13,7) Minden érdeklődőt szeretettel várunk! figyelnünk erre a problémára. A különböző politikai rendezvényekhez kapcsolódó öku­menikus alkalmakról, állásfoglalásokról is ki kell alakítani a közös véleményt, vigyáz­ván arra, hogy az egyház ne folytasson párt- politikát. „Veszélyeztetjük egyházunk sza­badságát és szavahihetőségét, amikor az egyházi hozzájárulás nem más, mint «kísérő liturgia« a párt akcióihoz.” Végül az evan­Isteni csatornaváltás? L apunk egyik decemberi számában „Hogyan ve­zet Isten?” címmel figyelemreméltó bíztatást olvashattunk a rendszeres bibliaolvasásra. Magam is tanúsíthatom: 54 évi naponkénti Szentírás-tanul- mányozás után is új meg új fények csillannak fel számomra a Könyvek Könyvéből, részben módosít­va, illetve kiegészítve a gyermek- és ifjúkor s né­mely egyoldalúságok és túlzások látásmódját. Hittu­dományi és emberismereti beható tanulmányozása­im is nagyban segítettek a két-háromezer éves ira­tok jobb megértésében s alkalmazásában, hiszen azok mikor milyen módon és súllyal mutatnak utat földi zarándoklásunkban. Nagyon jó, hogy a cikkíró utal annak veszélyére, ami a bibliai összefüggésük­ből önkényesen kiragadott egy-egy mondat tetszés szerinti átértelmezéséből s vonatkoztatásából ered­het. Soha nem tekinthetünk el a Szentírás egészének összefüggéseitől. Meglepően állítja be viszont az említett cikk az is­teni vezetés módját a könyvnyomtatás feltalálásával kapcsolatban, mondván, hogy amikor „az írástudat­lanság idejét éltük, Isten kénytelen volt látványos módon, csodák, álmok, látomások segítségével szólni az emberhez. Mivel azonban ezt a csatornát más is, Isten ellensége is előszeretettel használta és használja életünk megzavarására, ezért Isten úgy döntött, hogy korunkban az írott és olvasható igén, a Biblián keresztül vezeti életünket.” (Kiem.: BM.) Vajon hol van megírva ez a „csatomaváltás”, vagy honnan veszi a szerző azt a merész állítást, hogy ez isteni döntés? Mintha a könyvnyomtatás vagy bármi más kommunikáció csatornáját nem vehetné igény­be az Ős Ellenség. Bibliai mondatokat talán nem le­het úgy válogatni össze, hogy az torzító lelkületet tükröz, sőt olykor tévelygést? (Ahány szekta, annyi­féle „biblizálás”!) Nehéz napirendre térni egy olyan félmondat fölött, amely úgy kezdődik, hogy „Isten kénytelen volt”... Csak nem?! S mire? Hogy csodák, álmok, látomá­sok segítségével szóljon az emberhez. De Guten­berg találmányával mintegy zárójelbe kerülnek olyan isteni ajándékok, mint a csodák, Mk 16,17- 18-al mit sem törődve, sőt, olyan prófétai ígéret is a látomásokról és álmokról (Jóéi 3,1-5), amelyet Pé­ter apostol az első, pünkösdi prédikációjában hang­súlyosan idéz (ApCsel 2,17)?! Itt már valahogy nemigen számít, ami meg van írva, mégpedig rend­kívüli nyomatékkai? (S álmainkat kivehetjük a Ma- gasságos eszköztárából?!) Ha nekem a Mindenható nem adott különleges lel­ki ajándékokat, amint azokról áttekintést kaphatunk lKor 12,4-30-ban, akkor azért legföljebb magamat okolhatom, de azt semmiképp nem engedhetem meg magamnak, hogy bármi formában afféle ki­apadt, Isten által megszüntetett csatorna tartalmának minősítsem azt, ami a magam s talán egyházam, ill. kegyességi csoportom életéből hiányzik. Ne becsül­jünk le más lelkiségű közösségeket, talán mert a bibliai karizmák (kegyelmi ajándékok) egyik-mási­ka s ezzel az érzelmi felszabadultság (aránytala­nul?) hangsúlyos számukra. Minden túlzó kritika ar­ról árulkodhat, hogy titkon irigylünk valamit, vagy a bírált félben fedezzük fel saját gyarlóságainkat. (Netalán a kegyes gőgöt?) Persze lehet más is a „szőnyeg” alatt, vagyis lelkünk elfojtott = tudatun­kon kívüli tartalmai között. Az álmok immár bizonyítottan létfontosságúak, étel s ital nélkül tovább maradhat életben az ember, mint álmodás nélkül. Magam bő 31 éve foglalko­zom intenzíven személyiség lélektannal, azon belül pedig elsősorban álomkutatással, foként gyógyásza­ti szempontból. Kísérletileg bizonyított: mindenki álmodik, legföljebb nem emlékszik rá. Almaink sokfélék, legtöbbjüknek az a funkciója, hogy a ma­ga képi nyelvén kiegyensúlyozza tudatunk, beállí­tottságunk, törekvéseink, emberi viszonyulásaink fenyegető hibáit. Hiúságunkkal nem törődik, s talán ez a fő oka annak, hogy sokan ösztönös félelemmel elfelejtik. („Almaink barlangvilága” címmel 1995- ben jelent meg könyvem.) A látomások jóval ritkáb­bak, problematikájuk kényesebb. Soraimat kelle­metlen kötelességből írtam, nem örömest. Kívá­nom: használjon. Dr. Bodrog Miklós Országos Papné Csendesnap lesz 1998. március 28-án, szombaton 10 órai kezdettel, a Deák téri Gimnázium díszter­mében. (1052. Bp. Sütő u. 1.) Részletes programot a későbbiekben közlünk. Jelentkezés: 1998. március 13-ig Északi Püspöki Hivatal 1125 Bp. Szilágyi Erzsébet fasor 24. Tel.: 176-23-35; 176-24-48; Fax: 176-24-40. Szerény ebédet biztosít, és útiköltséget térít az Országos Egyház. Szeretettel hívunk és várunk minden aktív és nyugdíjas papné-testvért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents