Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-06-07 / 23. szám

2.oldal 1998. JÚNIUS 7.

Evangélikus Élet

SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA

ÚJJÁSZÜLETÉS Jn 3,1-15.

Fáradtság után felüdülve, betegségből felgyógyulva, vagy egy maradandó művészi élmény után gyakran mondjuk: mintha újjászülettem volna. Nagyobb bennünk ilyenkor a tettrekészség, élénkebbek a gondolatok, derűsebb, nyugodtabb a közérzetünk;

Szentháromság vasárnapjának ősi evangéliuma az istenkereső ember alakját állítja elénk: Nikodémusét úgy, ahogyan ezt az emberi életet az Isten Fia kézbevette. Lelket nyugtalanító, ösztönös keresés és bátortalan vágyódás az, ami a zsidók egyik föemberét éjszakának idején Jézushoz űzi. Óvatos a kérdés és a kérés olyannyira, hogyha az, akihez szavait intézi nem lett volna sokkal több „Istentől jött tanítónál”, akkor talán nem juthatott volna el annak az útnak meglátására, amely az üdvösségre vezet.

Jézus közelében mindig életről és üdvösségről van szó! Mássá kell lenni, „Újonnan kell születnetek!”-adja ki az örök parancsot Jézus. S mi tudjuk, hogy erre úgy jutunk, ha az ajándékot Istentől elfogadjuk. Vagyis, meghatározza magatartásunkat az újjászületés ajándéka. Nem panaszkodunk, mint akik árvák, hiszen van Atyánk . Nem félünk, mint akik elveszett, reménytelen emberek, hiszen van Megváltónk, az egyszülött Fiú, Jézus Krisztus. Nem csüggedünk erőtlenségünkben, hiszen a mi erőnk nem önmagunkban van, hanem a megerősítő Szentlélekben.

A mérhetetlen szakadékot nem emberi akarás, vagy cselekedet eredményei temetik be, hanem azt O maga hidalta át.

Az Ószövetség, amelybe Nikodémus élete is beleágyazódott, megpecsételte a paradicsom elvesztésének tényét, míg a Jézus Krisztusban nyújtott Újszövetség kapunyitás a mennyek országába. Út az életre! Szent és biztos lehetőség a megtartatásra. Az isteni kinyilatkoztatásban az embernek adott kegyelem teljessége éppen abban mutatkozik meg, hogy Isten az emberi fogyatékosságainkon is kész segíteni Szentlelke által.

Jézus feltárta előttünk a vigasztaló Szentlélek eljövetelének szükségességét s beszélt annak áldásairól. (Jn 16,7.) „A Pártfogó az igazság Lelke, Aki az atyától származik, az tesz bizonyságot énrólam”- mondja Jézus.

Pünkösd evangéliuma pedig megmutatta ez ígéretnek a valóra válását, amikor a Szentlélek ereje által oly hatalmasan és erővel életközösségbe kerültek a tanítványok az élő Krisztussal. Ezért, amikor Jézus Nikodémusnak a Lélek által való újjászületésről beszél,- nem eltaszítja őt, hanem odavezeti Nikodémust önmagához. Hiszen a Szentlélek mindenkor és mindenben Krisztust „igazolja”. Erőt ad az erőtlennek és kétkedőnek arra, hogy a bűn szakadékét áthidaló Krisztust elégnek és erősnek tartsa. Biztat arra, hogy az üdvösségre nyitott kapun átmenjünk a mennyek országába, a

Már nyugosznak a völgyek (113. ének)

Talán kevesen tudják, hogy elődeink milyen későn találták meg a kapcsolatot a természet szépségeivel. Így is szokták mondani: az emberek nem tudták „olvasni" a természetet. Ma ez másképpen van. A szabad hétvégek hozzásegítettek az erdők, mezők felfedezéséhez és mindenki, - ha teheti - igyekszik ki a „zöldbe - Gerhardt Pál a maga korában úttörőnek tekinthető a német irodalomban, hogy megtalálta az utat a tiszta természethez. Az ének még az ő berlini idejében keletkezett, amely akkoriban alig hatezer lelket számlált, és az erdők helyenként a városkapukig értek. Amikor a költő napi munkája után kisétált, amikor értelme és szíve megnyílt az őt körülvevő szépség számára, amikor a világ Urának a természet szépségein keresztül is volt szava a költőhöz: akkor énekelnie kellett!

Kevés éneket kedvelt meg a nép annyira, mint Gerhardtnak ezt az énekét. Olyan mesterkéletlenül egyszerű, olyan mély kegyesség található benne, ami a legnagyobb mértékben megfelel a népiéleknek.

Schiller anyjáról beszélik, hogy fiainak fiatal korában sok Gerhardt éneket énekelt, és egészen különlegesen szerette a „ Már nyugosznak a völgyeket. ”

Jellemző Gerhardt énekére, hogy majdnem minden versben a természeti jelenség leírása mellé egy hitigazságot állít, és így a természeti folyamatnak hasonlatszerű jelleget kölcsönöz. Példák:

Mikor a világ pihenni készül „De nékem nincs nyugalmam, Míg hálákat nem adtam...” (l.v.)

Amikor este a Nap eltűnik, boldogan mondja: „De más napom van nékem: Az Úr az örök szeretet” (2.v.)

Este levetjük ruháinkat, ez emlékeztet a halandóságra is, de megszólal a vigasztaló hit: „De Jézusom az égbe, Öltöztet dicsőségbe, Ha végórám elközelít” (4,v.)

Ma rendkívül időszerű a 6. vers, hiszen az éjszaka fokozottan a veszedelmek ideje. Kérdezi: „Ki vigyáz életemre, Ha most elszunnyadok?” És így felel: „Izrael őri- zője Lesz házamnak védője, Nem érhetnek károk, bajok.”

Gáncs Aladár

halálból az életre. Új életet ad a régi életünk helyett, amelyet hatalmába tart a test és a vér.

Erre az újjászületésre az embernek szüksége van, mert a test és a vér nem örökölhetik Isten országát, s azért is, mert Krisztust Isten nem a régi, fogyatékos, bűnös élet javítgatójául, foltozójául adta e világra, hanem azért, hogy benne és általa minden megújuljon!

Jézus félreérthetetlenül közli velünk, hogy az újjászületés felülről adott csodája nemcsak a pünkösdi történet tűz, -lángnyelves látható valóságában, hanem rendszerint a szél láthatatlanságában megy végbe. A szelet soha senki még nem látta. Elrejtett valóság éppen úgy, mint Isten Szentlelke. Látjuk ingadozni a fák koronáját, kavarog szemünkben a porfelhő, zizeg a lomb, zörög az avar s azt, hogy fúj, lengedez a szél mondjuk.

Pedig a szelet nem, csupán a hatását, erejét, vagy munkáját látjuk. „így van mindenki, aki a Lélektől született”- mondja Jézus. Hadd legyen a mi lelkűnkben Nikodémus kérdése csodálkozó felkiáltássá: új életben járhatunk! Hiszem, hogy Őbenne örök életem van elrejtve, ezért kérem, engedem, hogy munkálkodjék a szívemben a láthatatlan Lélek által.

IMÁDKOZZUNK!

Urunk! Egyszülött Fiad nevében könyörgünk, Szentlel- ked által Te magad cselekedj velünk és általunk, hogy engedelmes eszközeid lehessünk embertársaink szolgálatában.

Ámen.

Csonkáné Szabó Magda

UJ NAP - UJ KEGYELEM

~\

Szent, Szent, Szent seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet! (Ezs 6,3)

VASARNAP

A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk, mert hű az, aki ígéretet tett. Zsid 10,23 (Zsolt 145,1-21; Róm 11, 33-36). Hűség és reménység. Nekünk, embereknek ajándékozta az Isten. Reménység nélkül 'Sokszor elvesznénk, sokszor nem lenne értelme élet-/; ünknek. A reménység és az Istenhez való hűségünk bármilyen körülményben életet, és biztonságot jelent. Csak szilárdan ragaszkodjunk hozzá! / /

bennünket. Sőt! Visszavár! Nem veszít a szeme elől, és a szeretetéböl sem. Szánó szeme, ölelő, kitárt karja mindig szívesen, szeretettel fogadja hozzá térőt. Merjünk indulni Felé, ha távol vagyunk! Megbocsát, nem megdorgál!

Keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak .nektek. Mt 6,33 (Ézs 44,21HÉTFŐ ^ írja: Az é£ Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségetekét aj ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus jézusban. Fii 4,19 (4Móz 6,2247; Bír 1,1-3; 17-21) Gyakran van hiányérzetünk, Sokszor vagyunk elégedetlenek. Pedig, ha Jézus krisztus kegyelme és szcretete betölt, akkor igazából a leggazdagabbak vagyunk! Nekünk másra/nincsen szükségünk, psak (egyedül

Jézusra!

gának is a polgárai vagyunk. Isten országában élünk már itt a földön is. Magunkban, körülöttünk találjuk meg Isten országát. Igazságát is itt a földön látjuk meg, miután teljesen elfogadtuk Isten akaratát mindenben és mindenkor. És mindezek utón betöltenek az ajándékok.

PENTEK

/

KEDD

Boldog az az ejflber, akit Isten megfeddi Jób 5,lljflKor 12,1-6; Bír 5,1-31) Nem szeretjük a feddést, dorgálást. Inkább szomorúak leszünk tőle, mint vidámak. Nehezen is éljük meg a feddést, szenvedünk tőle. Mi azonban azt is tudjuk, Isten erőt ad. reménységet ad, s a bajban még közelebb van Uizzánk! Bajban tisztogat, boldog az az ember, akit#gondja van - ha feddéssel is - a7 Úrnak!

Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk. Jn 4,24 (lTim 3,16; Bír 6,1-10) Csodálatos dolog, amikor lélek Lélekre talál, vagyis az ember rátalál az Istenre. Az Isten lelkének átvétele belül történik meg. Az újjászületés által, aminek minden nap meg kell a bensőnkben történnie, s aminek elengedhetetlen feltétele az imádság, a lélek párbeszéde.

Ferenczy Andrea .

És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt. Lk 15,20 (2Kor 13,11-13; Bír 2,6- l 23). Ha távol is vagyunk az Atyától, Ő akkor is lát

Van pártfogónk!

Jn 14,26-27

A világ úgy osztályozza az embereket és csoportokat, hogy: bűnös vagy nem bűnös. Az osztályozás eredményeként lesz azután ideig-óráig tartó társadalmi vagy nemzetközi békesség.

Isten szerint valamennyi ember bűnös, kivétel nélkül. Valamennyien ott ülünk Őelőtte a vádlottak padján szégyenünkkel, nyomorúságunkkal, vétkeinkkel. Ezt az alaphelyzetet - ha őszinték vagyunk magunkhoz - el kell hogy fogadjuk magunkra és másokra nézve is.

Hans-Jürgen Jaworski

Szabadság

„Nem tudok olyan Istenben hinni, aki mindent megenged.

Mindenütt gyilkolják és pusztítják egymást az emberek.

Miért engedi meg mindezt? ”

„ Mert O téged is enged élni! ”

Beszűkült látás

Azt kérdezte,

hol van Isten szeretete,

amikor találkozott

egy tolókocsiban ülő emberrel

és egy rákos beteggel

a 213-as kórteremben.

Nem látta azt, aki a tolókocsit tolta, és azt az asszonyt sem, aki a betegágynál ült.

Fordította: Göllner Pál

Ezek után két lehetőség van. Ha valaki tudja ezt, és ugyanakkor elfogadja Isten mégis-szeretetét, az megtalálja azt a békességet, amiről Jézus szól igénkben. Ezért az ilyen ember alázatos és megértő tud lenni vádlott-társaihoz. Ha pedig valaki nem fogadja el ezt az alapállást, az rátarti, türelmetlen lesz másokkal szemben. Ennek eredményeként békétlen lesz, a többi embert pedig megkeményíti önmagával szemben, vagy durvaságot hoz ki belőlük.

Hogyan tudhatjuk azt, hogy vádlott-bűnös állapotunk ellenére Isten mégis szeret bennünket és a javunkat akarja? Úgy, hogy a „tárgyalóteremben" van egy védőnk is: a Szentlélek. Az eredeti szó tudniillik, amelyet igénk Pártfogó-val fordít, Károli Gáspárnál Vigasztaló, de ugyanúgy védő, védőügyvéd jelentése is van. A tárgyalás résztvevői tehát: Isten a bíró, mi vádlottak, vádlónk a saját szívünk vagy a többi ember, a Szentlélek pedig a védőnk, pártfogónk. A Szentlélek bíztat arra, hogy ha őszintén megvalljuk bűneinket, akkor Isten megbocsát nekünk. Békességben, szabadön járhatunk újra az O útján. Olyan emberekként, akik kegyelmet kapott bűnös emberek.

„A Pártfogó, a Szentlélek eszetekbe juttat mindent, amit én beszéltem nektek" - mondta Jézus tanítványainak. Eszünkbe juttatja mindenekelőtt azt, hogy Isten feltétel nélkül szereti az embert. Eszünkbe juttatja a két nagy parancsolatot: Szeresd Istent, és szeresd felebarátodat. Eszünkbe juttatja, hogy keressük először Isten országát és annak igazságait, és hogy ez az Ország nem ebből a világból van. Eszünkbe juttatja, hogy van örök élet: Az én Atyám házában sok hajlék van. Van szerető Istenünk, és van Pártfogónk, aki véd minket az emberek és saját szívünk vádolásával szemben. Ezért ne nyugtalankodjék a mi szívünk, ne is csüggedjen!

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1998. június 7.

I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de.

II. (úrv.) Bence Imre; du. 6. dr. Zsigmondy Árpád; II., Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. (úrv.) Fodor

Viktor; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Gálos Ildikó; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Görög Tibor; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma, Újpest, IV., Leibstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos, V„ Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de fél 10 (családi) Muntag Ándomé; de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. Nagy Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31- 33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Bolla Árpád; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Bolla Árpád; X., Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Rőzse István; de. fél 10. (családi) Joób Máté; de. 11. (úrv.) Rőzse István; du. 6. Schulek Mátyás; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Schulek Mátyás; du. 6. (vespera) Schulek Mátyás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Vári Krisztina; de. 11. (úrv.) Vári Krisztina; du.fél 7. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György; XIII., Fran- gepán u. 43. de. fél 9. ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv., tanévzáró) Tamásy Tamásné; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Szabó István; Rákospalota, XV., Régi Fóti út. 73. (Nagytemplom) de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél II. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér. de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Péter Attila; Rákoskeresztúr,

XVII. , Pesti út . 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Péter Attila; Pestszentlőrinc,

XVIII. , Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endreffy Géza; Törökbálint, (ref. templom) du. 3. Endreffy Géza; Budakeszi, de. fél 9. (tanévzáró) Bácskai Károly;

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPÉN a liturgikus szín: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Róm 11,33-36; az igehirdetés alapigéje: Jn 3,1 - 15.

HETI ENEKEK: 41, 250.

Üres edények

„Lásd, üres edény vagyok Uram!

Tölts meg! Gyenge vagyok a hitben!

Erősíts meg! ” Luther

Milyen csodálatos Isten vagy! Jézusban ránkragyog irgalmas arcod. Szegény, üres edényeidet végtelen türelemmel számontartod, s kész vagy minden nap megtölteni mindet

új hittel, szeretettel, Új erővel mások terhét örömest viselővel... köztük üres kis edényedet, engem!

Hiszen forrásod kiapadhatatlan.

Sose kell sírnom, hogy üres maradtam Sose kell hasznavehetetlen, üres edénnyé lennem!

Túrmezei Erzsébet

ÖTÖLE, ŐÁLTAL ÉS ŐÉRTE VAN MINDEN:

ÖVÉ A DICSŐSÉG MINDÖRÖKKÉ

ÁMEN

G. Z.

Jézus Krisztus mondja: Bármit kértek az Atyától az en neveTftfeentimegadja nektek. Jn 15,16 (Péld 1,20-28; Bír 1,27-2Í5)^^^W^M: mondatában leginkább azt szoktuk észrevenni, hogy mindent, bármit kérhetünk. Alig halljuk meg, hogy Jézus nevében kell kérni! Úgy, mintha maga Jézus kérné, s olyat, amit Jézus is kérne. Bátran kérhetünk, bizalommal fordulhatunk mennyei Atyánkhoz az O országába illő kéréseinkkel.

SZOMBAT

SZERDA