Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)
1997-05-18 / 20. szám
/ I EvangéuKus Elet 1997. májl ; ie Kapcsolatban a szeretet forrásával Dr. Drenyovszky Irént aligha kell bemutatni egyházunkban. Egyenes tartású, magas alakját, kedves mosolyát, figyelő tekintetét sokan ismerik a különböző alkalmakról. Ezúttal önmagáról, családjáról, életútjáról kérdeztük a doktornőt.- Kérem, beszéljen a családi gyökereiről, indíttatásáról.- Apám, anyám életének, hitének példája egyik meghatározója emberi fejlődésemnek. Édesapám hitoktató lelkész volt Kispesten. A háború viharában ide-oda vetődtünk, keresztül az országon. Pápáról jöttünk éppen, amikor a marhavagonban összekerültünk egy deportálásból hazakerülő, beteg emberrel. Apám ápolta, támogatta, és sajnos el is kapta tőle a kiütéses tífuszt. Mint ahogyan egyik bátyám, és én is: már mindhármunknak kijelölték a sírt. De abba csak édesapám került... Mosolyogva azzal búcsúzott: „ Úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogyha valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. ” És kedves igéjét idézte: „Jézus Krisztus tegnap, ma, és örökké ugyanaz”. A kórházban - ahol pedig a háború alatt igazán éppen elég haldoklóval találkoztak - azt mondták, hogy így még nem láttak embert elmenni... Félárván maradtam hát kisgyermek koromban. Édesanyám azonban, aki védőnő volt, három gyerekkel egyedül maradva is kiválóan helytállt. Bár az otthonunkat el kellett hagyni, és mindenünk elveszett, de valahogyan mégis mindig került, amire szükségünk volt. Naponta történtek velünk kisebb-nagyobb csodák, amikor már az utolsó fillér, az utolsó darab kenyér is elfogyott, mindig továbblendültünk valahogyan. Mindhárman továbbtanultunk, nagyobbik bátyám lelkész lett, mi ketten a kisebbik bátyámmal pedig orvosok. A Deák téri leánygimnáziumba jártam, az utolsó két évet pedig a lőrinci gimnáziumba. Hívő családban, hívő környezetben éltem, s mégis, szerettem volna én is megtérni, mint négy boldog osztálytársam. Ez 11 éves koromban következett be, egy nyári ifjúsági konferencián úgy éreztem, nekem szól az ige: „Ne félj, én megváltottalak, neveden szólítottalak”. Innentől kezdve ez a személyes szál soha nem szakadt meg. Élsportoló voltam, tanulmányi versenyeket nyertem, ezért érettségi után rossz káderlapom ellenére is azonnal felvettek az orvosi egyetemre, bátyámmal egy évfolyamra jártunk. Nem csináltunk titkot belőle, hogyan gondolkodunk, ezért diploma után leküldték minket Nyíregyházára, engem kórboncnoknak. Éz a száműzetésnek szánt idő sem veszett kárba, hívő kollégákkal ismerkedtünk meg. Aztán visszakerültem Pestre, a László Kórházba helyeztek, ahol akkoriban sok félreállított tudós, orvos dolgozott. Nagyszerű iskola volt, rengeteget tanultam tőlük! Mivel pedig mindig gyermekorvos akartam lenni - védőnő édesanyám inspirációjára is -, igazán 1966-ban kerültem a helyemre, a kispesti Wekerle-telep gyermekrendelőjébe, ahol azóta is, immár 31 éve körzeti gyermekorvos vagyok. Kollégáim megválasztottak az uj rendszer szerint kollegiális vezetőnek.-Eljutottunk a máig, de eddig elsősorban a hivatásról beszéltünk, pedig Ön, az orvos és közéleti ember - nem mellékesen - boldog családanya is...- Igen, életem legfontosabb találkozása későbbi férjemmel, Benczúr Laci bácsi bibliakörében történt. 1960-ban házasodtunk össze. Férjem, dz Győri József mérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem docense. (Egyébként a budai egyházmegye felügyelője és zsinatunk tagja is - a Szerk.) Három fiút neveltünk fel, akik kiváló sportolók, nagyon jó tanulók voltak, ma a legnagyobb és legkisebb orvos, a középső pedig mérnök. Tíz lány- és egy fiúunokánk van. Nagy-nagy boldogságomra feleségeikkel, gyerekeikkel mindnyájan hitben élő emberek. Legnagyobb unokám, a tízéves Noémi, szeptembertől az én hajdani alma materem tanulója.- Olyan városrészben dolgozik, ahol úgynevezett kisemberek élnek, régen is, ma is tengernyi gonddal...- Én itt otthon érzem magam. Kezdetben sokan emlékeztek még szüléimre is, hiszen kispestiek voltunk. így hát soha nem volt titok a világnézetem. Hitemről, ha lehetett, bizonyságot tettem, de gyakrabban csak egy-egy jól megválasztott szóval igyekeztem segíteni. Ma nagyobbak, egészségesebbek a csecsemők, ám jóval kevesebben születnek meg, mint pályám elején. Labilissá vált az értékrend, sok a lelki fertőzött a fiatalok között. De ma már a régi gyerekek az ő gyerekeiket is elhozzák, s ez a bizalom, valamint a helyismeretem, az élettapasztalatom segít abban, hogy néha ne csak a testüket tudjam gyógyítani...- Ön a Keresztény Orvosok Magyarországi Társaságának alapító tagja, s kezdettől elnöke. Mire szövetkezett ez a közösség?- 1981-ben, Drezdában vettünk részt, hatan magyarok, egy nemzetközi keresztény orvosi találkozón. Ezt egy tekintélyes nemzetközi szervezet rendezte, amely Magyarországon is próbált konferenciát tartani. Abban a korban ezt még nem lehetett. Azért persze mi számon tartottuk egymást, találkoztunk is időnként, de hivatalosan csak 1989-ben alakult meg a társaság. Mára már minden megyében jelen vagyunk, s tavaly mi rendeztük a Keresztény Orvosok Nemzetközi Társaságának Euró- pa-kongresszusát, 329 résztvevővel. Szövetségünk egyik célja, hogy fontos egészségügyi-etikai kérdésekben keresztény felelősséggel hallassuk hangunkat. Másrészt pedig, ez egy komoly testvéri közösség, amelyben - felekezetre való tekintet nélkül - az fűz össze bennünket, hogy mindnyájan Jézus Krisztust tartjuk személyes Urunknak. Isten és az egymás iránti sze- retetet erősítjük, és ennek erejével próbálunk a beteg emberrel foglalkozni. A célunk, hogy - akár általunk is - beteg is, orvosa is kapcsolatban álljon a szeretet forrásával.- Köszönjük a beszélgetést. Újlaki Agnes r Ma a legtöbb embernek hiányosak a vallási ismeretei. Kevés a bibliaismeret is. Sokan amit tudnak, azt is tévesen tudják. így az egyik legkevésbé ismert fogalom a „világ”. Mi a világ? Mi a világ lényege, mi a világias érzület? Mi a világ bölcsessége? Ezekre a választ az igében kell keresnünk, mert csakis ott találhatjuk meg. Mi a világias gondolkodás? Ezt a gyakorlati életben akkor láthatjuk meg, ha felismerjük, hogy ez minden életkorban másképp jelentkezik. Fiatalon a testi vágyak jelentkeznek. Ezek uralkodnék az emberen. Ezekbe merül bele. Ezek homályosítják el látását, ha az ige szólna hozzá. Eltompul. „Nincs füle” Isten üzenete számára. Isten nem tud szólni hozzá. Istent kerüli, mert úgy véli, hogy éppen a fiatal kor örömeit akarja elvenni tőle. Kétségtelen, hogy sem az élet- tapasztalat, sem örömök vagy csapások nem változtatják meg az ember világias érzületét. A felnőtt korban a kenyérharc, siker, dicsőségvágy dominál. De világos, hogy öregen sem más az ember. Most már nem a vágyakban, hanem inkább a fokozott anyagiasságban és főleg az aggodalmaskodásban, a betegség- és halálfélelemben jelentkezik a világias gondolkodás. Az idős kapaszkodik az életbe, a földi dolgokba. Egyúttal próbálja a maga világi bölcsességét átadni a fiataloknak. Amíg az ige meg nem érinti az embert, nem jut el a Biblia szerinti „bölcs szívhez”. Mi a világ? Szinte definíciószerűen hangzik ÍJn 2,16: „Mindaz ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van." Ebből különösen azt húzzuk alá, hogy az „élet kérkedése”. V _____________ A kérkedés azt jelenti: „vagyok valaki”, Isten nélkül is mindent meg tudok oldani. Jel 3,17 így fejezi ezt ki:„...eztmondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire". Azt is mondhatnánk, hogy amíg élünk, szeretjük „búvóhely”-nek használni a testet Isten elől. Mindez az ige által még nem érintett emberre jellemző. Amíg Isten Lelke nem kezd dolgozni bennünk - az ige is üresen kong számunkra. Nincsen „súlya”. Sok példa van arra a Bibliában is, de a mai keresztyének életében is, amikor az ige egyszerre „súlyt” kap. Jézus így állítja meg Sault rohanásában: „Saul, Saul miért üldözöl engem?" Miért? Ez az egy szó megingatja Saul addigi magabiztos életét. A pünkösdi történet csúcspontja: a Lélek megingatta hamis biztonságukat. A Lélek munkájának következménye, hogy Péter szavai „mintha szíven találták volna őket”. Lám, ez Pünkösd! Amikor az ige nemcsak az értelemig, hanem a szívig hatol. És ez aláássa az addigi szüárd, világias gondolkodást. Megkérdőjelezi az ember magaválasztotta útját. Végül pünkösdi ige ÍJn 5,4 is: „Mert ami az Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk”. A Lélek munkája az Istentől születés. Az ige magva jó talajba, az emberi szívbe hull. És ott új élet indul meg. „Elek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.” A Lélek legyőzi a világi bölcsességet, érzületet, gondolkodást és új látást ad. Benne élek a világban tovább is, de már nem a világ bölcsessége szerint, mert Krisztusban új bölcsességet kaptam. Gáncs Aladár Pünkösd és a világ Délceg termete, messze világító szellemi fáklyája, mindig időszerű lelki útmutatása, a változó korokban felismert tennivaló bölcsességgel párosult személyes adottsága, rendkívüli szervezőkészsége, az evangélium iránti szeretete, irodalmi alkotó vénája, a történelem iránti páratlan érzéke tette D. Kapi Béla püspököt egyházfejedelemmé - ahogy D. Szabó József püspöktársa írta róla. Vele lezárult a korszak, amely hazai egyháztörténetünkben az cangélikusság megerősödését, szellemi fényének ragyogását, lelki megújulását hozta magával annak ellenére, hogy püspöki szolgálata idejére esett az I. és II. vüágháború pusztító eseménye, a Tanácsköztársaság 133 fájdalmas napja és Trianon máig ható tragédiája. Kapi Béla életpályája. - Sopronban az egykori Tanítóképző Intézet ódon épülete volt szülőháza. Itt kapta életét Teremtőjétől 1879. augusztus 1-jén. A II. világháború elpusztította a gyermeknek oly meghitt és kedves hajlékot. Édesapja, Kapi Gyula, az Intézet igazgatója, neves egyházzenész, akinek korálköny- véből nemzedékek tanultak orgonáim. Édesanyjától melegségét örökölte. Az evangélikus líceum növendéke volt a tehetségével korán kitűnt ifjú. Már diákkorában írogatott, az önképzőkörben felfigyeltek reá tanárai. A pályaválasztás öröme és kínja során először az irodalom, zeneművészet, történelem felé hajlott. Tudományos munkásságot rajzolt maga elé, képzeletében könyvtártermek csendje s ihlető hangulata lebegett. Szüleivel való beszélgetés, de még inkább Isten elhívó hatalma végül a lelkészi pályára indította. A szülőváros falai között folytatja tovább tanulmányait a Teológiai Akadémián, majd 1900-ban Németországba indul, ahol a rostocki, később a hallei egyetemen mélyítette el teológiai tudását. A soproni evangélikus templomban szentelte lelkésszé Gyurátz Ferenc püspökelődje. Kápláni szolgálatát Nemesdömölkön, ma: Celldömölkön kezdte. Majd püspöke maga mellé hívja Pápára püspöki titkárnak. Nem érezte magát jól e feladatkörben, s megfogalmazódott lelkében, hogy az egyház elsősorban spirituális szervezet, minden másnak ezt a célt kell szolgálnia. 24 éves, amikor házasságot köt a soproni oltár előtt Hegedűs Katalinnal, akivel Isten 52 boldog esztendőn át megáldotta. Hat gyermekének, 15 unokájának és három dédunokájának örvendhetett. Később ezek a számok tovább növekedtek a táguló családban. Első önálló lelkészi állomása Körmend. 1904 karácsony estéjén kezdi meg szolgálatát, s 12 esztendőt tölt a számára mindig kedves gyülekezetben. Sokat járja a szórványokat, gyakran látogatja a családokat, s közben gyülekezeti estéket szervez, ahova más felekezetűek is szívesen kopogtatnak. Erre az időre esik jelen századunk legkedveltebb újságja, a Harangszó elindítása. 1910 reformáció ünnepén indult útnak négy évtizedre Kapi Béla szerkesztésében. Létrejötte körülményei is említésre méltóak. Napsugaras szeptemberi délelőttön beszélget Kapi Béla barátai-« val egyházunk s evangélikus népünk hitbeli állapotáról, s azon gondolkoznak, miként lehetne a jelen elesettsé- gén javítani. Közben megkondult a déli harangszó, megszületett az újságindítás és a név is adott volt az élmény hatása alatt. 1916 újabb fordulatot hozott Kapi Béla életében. A szombathelyi gyülekezet hívta meg lelkipásztorának. 11 évet töltött itt. Itt éri a megtisztelő hívás a dunántúli egyházkerület püspöki székébe, 36 évesen. Püspökké szentelésének igéje Zsid 13,7 volt: „Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket.” Érdemes idézni első püspöki imádságából: „Intéseddel egybegyűjtöd a zúgó tenger folyását s tömlőbe zárod a virág kelyhéről felszikkadó harmatcseppet. Te voltál oltalmunk és erősségünk minden időben. Drága kincsül Te adtad anyaszentegyházunkat lelkünk megtartására. Kereszthordozó őseinket Te védelmezted a szenvedés nehéz időiben.” Költői vénája is kitűnik: „Hallgasd meg Atyánk azt az imádságot is, aminek nincsen szava, mégis zeng a lélek mélyén, nincsen hangja, mégis ég a szemek könnyében: békességet, békességet adj Atyánk a világnak, hogy nép népre, nemzet nemzetre fegyvert többé ne emeljen, hanem teljesedjék be minden lélek a Te félelmeddel és szereteteddel.” „Ha csak emberek bizalmát és elhívását látnám püspökké választásomban - kezdte székfoglalóját -, akkor össze kellene roskadnom a feladatok súlya alatt De emberek bizalmában Isten megbízását, hívásukban Isten elhívását látom és ez erőt ad, felemel. Az alázatos, de Istenben bízó keresztyén lélek hitében egyesítem eskümet és imádságomat s azt mondom: Szólj Uram, hallja a Te szolgád.” 1928-ban a győri gyülekezet hívja meg püspök-lelkészéül, amelyet két évtizeden át tölt be. Püspöki szolgálatának fénykora is erre az időre esik. Szóljunk most D. Kapi Béláról, akit 1929-ben a pécsi Erzsébet Egyetem honoris causa doktorai közé fogadott, mint 1. Az egyházkormányzóról Nagy tisztelet övezi püspöki tisztében. Ennek egyik jellemzője, hogy kortársa és helyettese Németh Károly lébényi esperes többkötetes Napló-jában mindig Püspök Úrként titulálja írásban is. Pedig nagyon közel álltak egymáshoz. Egyházkormányzóként kettős feladatot lát maga előtt. A szétszóródott evangélikusság gondozásának biztosítását a diaszpórában. A lakosság helyváltoztatással együttjáró munkahely keresése készteti egyházunkat arra, hogy Kapi püspök 32 éves püspöki szolgálata alatt 54 templomot építsen csupán a Dunántúlon. Öröme volt, hogy e több, mint félszáz evangélikus templomot Isten szolgálatára felszentelhette. Isten hívó szava lelkészeket is állított az új templomok szószékére. Több gyülekezetünk ez idő alatt önállósult. Másik szüntelen küzdelemmel párosult feladata a kor katolicizmusával és állami hatóságaival vívott harca. Szomorú tapasztalata, hogy ebben az országban a protestáns ember másodrendű állampolgár ezekben az évtizedekben. Éppen püspöki szolgálatának kezdetére esik a méltánytalan és igazságtalan reverzális törvény elfogadása a felsőházban, amelyet Róma kényszerített a magyar egyházra, s 1950-ig érvényes állami törvényként volt hatályban. Az igazságtalan törvény következtében evangélikus egyházunk létszáma minimálisan 50-70 ezerrel csökkent. Mindez nem akadályozza abban, hogy Kelemen Krizosztom bencés apáttal meghitt barátságot ápoljon, aki a korát megelőző ökumenizmus bátor képviselője. „A keresztyén egyházak egységéről az együttmunkál- kodásra vetjük tekintetünket. Együttmunkálkodásra inti az egyházakat a súlyos problémákkal terhes jövendő, melyben esetleg az egyház alaplétét kell megvédelmeznünk s kényelmes berendezkedés és hatalmi érvényesülés helyett az egyház hivatásszerű lényeg-munkája válik kérdésessé. Számolniok kell az egyházaknak azzal, hogy a kommunizmuson kívül vannak még hasonló értékű közös ellenségeik, melyek ellen együttesen kellene felvenniük a küzdelmet... téből adódó méltósága számos támogatót toboroz a kisebbségi egyháznak politikai körökben éppúgy, mint társadalmi elismertséget hordozó személyek között. AII. vüágháború idején kétfrontos küzdelmet folytatott. Egyfelől a hazai németség egyházi köntösbe bújtatott igényeit utasította vissza, amikor önálló német egyházat kívántak volna létrehozni hazai földön. Másfelől a zsidóság védelmében harcolt a zsidótörvény érvényesítése ellen. Feljegyezték róla, hogy egy zsidószármazású evangélikus család Győrött a sárgacsillag viselése miatt nem jöhetett el az istentiszteletre, még aznap felkereste őket, s áhítatot tartott a család számára... Gubernátorként, egyházkormányzóként 1937-től kezdődően mint egyetemes egyházunk vezető püspöke szolgált. Többek között megakadályozta, hogy Luther eredeti végrendeletét Levéltárunkból Hitler parancsára kiszállítsák Németországba. Síkra szállt a német evangélikus hívek kitelepítése ellen is. Tütakozott a szlovák ajkúak Csehszlovákiába toborzása miatt is. Kortársával, Raffay Sándor budapesti püspökkel nem mindig volt egy véleményen, de az idősebb püspöktárs betegágyánál - élete utolsó idején - mindennap megjelent. Vitájukat s korábbi ellentéteiket Isten megbocsátó irgalmába helyezték. Az Isten színe elé készülés szép példája a két őszhajú püspök megbékélése. Amikor 1952-ben a Zsinat a Dunántúli Egyházkerületet feloszlatta, szíve mélyén szomorú volt a már nyu- galombavonult főpásztor, s imájában nem csak elsiratta, de a feltámadását is remélte egyházkerületének. 2. Szóljunk Kapi Béla püspökről, mint az egyházlá- togató vizitátorról A közel három és fél évtized alatt 333 hivatalos püspöklátogatást végzett a gyülekezetekben. Ez akkor fényes pompával és ma már alig ismert ünnepélyesség külső keretei között zajlott le. Lovasbandérium fogadta a püspököt a falu határában. A községi és járási notabi- litások megjelentek az alkalmon a másfelekezetű lelkészekkel együtt. Általában háromnapos volt a vizitáció, ahol a püspök a helyi lelkész prédikációját meghallgatta, megbírálta, s aztán maga is prédikált röviden. Gyűlést tartott a hívek és külön a presbitérium számára s elemezte a gyülekezeti élet jellemzőit, biztatva az intenzív lelki életre és az evangélikus egyház iránti hűségre. Külön konferenciákat tartott lelkészeknek és a pedagógusoknak tartalmas programmal. Hatalmas munkabírása volt. Egykori püspökének énekét komolyan vette: Gyorsan folyó időmet az Úr nem adta hiába. Utóda, D. Túróczy Zoltán püspök nem öt, hanem 10 talentumos szolgának nevezte. Látva a lelkészek tanácstalanságát és a gyülekezetek lelki szomját, elindította a Belmissziói Munkaprogramokat. Ezek az egyre szélesebb anyagot felölelő, évente megjelenő könyvek nagyot'Tendítettek egyházközségeink lelki életén és a belső építkezést örvendetesen szolgálták. Korszakfordulók idején gyakran ad pásztori útbaigazítást püspöki körlevelek formájában. Bölcsességét jelzi, hogy állásfoglalásai nem a napi politikai vezetők tetszését keresik, hanem a Szentírás mértéke alatt egyházunk és népünk egészének érdekében nyernek megfogalmazást... 3. Szóljunk D. Kapi Béla püspökről, mint egyháza képviselőjéről, a reprezentátorról és egyházi diplomatáról A püspöki szolgálat a társadalomban és külföldi egyházi kapcsolatainkban az egyház képviseletét is magában foglalja. Kapi püspök ezen ténykedése is számotte- 1 vő:-'1929-ben- Koppenhágában1» ©.'-Evangélikus Világgyűlésen egyházunk küldötteként találkozik Nathan Sö- ' defblömnial, á 20. 'stózádi ökutúeútómús atyjával,'£WBd érsekkel. 1938-ban Wittenbergben Luther templomában prédikál Gusztáv Adolf halála 200. évfordulóján. A hazai ökumené elkötelezett híve, amelynek egyik látható gyümölcse az 1943-ban életrehívott Magyar Ökumenikus Tanács. Ravasz Lászlóhoz erős kapcsolat fűzi. A többi keresztény egyházzal együtt a kormányhoz beadott indítványaik és kérelmeik sora ezt az együttmunkálkodást tükrözik. A két kamarás országgyűlésben felsőházi tag volt D. Kapi Béla püspök, ami alkalmát adott arra, hogy az egyházról soha sem az egyházak megkérdezése nélkül döntsenek, amint ez ismételten előfordul a történelemben. Délceg alakja, tiszteletet parancsoló megjelenése, a szellemtudományokban való jártassága, finoman cizellált társalgási modora, nyelvtudása méltán váltotta ki kora egyházi férfiainak elismerését és rajta keresztül egész egyházunk megbecsülését. 4. Végezetül szólunk D. Kapi Béla püspökről, mint az irodalom és az egyházi irodalom elkötelezett s jeles művelőjéről. Már pályaválasztása idején kitűnt irodalmi vénája és választékos barokk stílusa a kor egyházi nyelvezetének gyöngyszeme. Első igehirdetéskötete Bizony, g te vés címen 1926- ban jelent meg. Egyházi beszéd " • előadásai - Kegyelem és élet - két kötetben láttak napvilágot. Békesség címmel kiadott imádságos könyve alig néhány hét alatt elfogyott. Másfél évtizedig szerkesztette a Lelkipásztor című szakfolyóiratot, amely napjainkban is él. Két nagy regényében Gerhardt Pál és Bornemissza Péter alakját, életét örökíti meg. Az „Isten hárfása” című regény annak a Gerhardt Pálnak állít emléket, aki rövid idő leforgása alatt elveszíti feleségét, négy gyermeke közül háromnak a koporsója mellett áll meg, állását és otthonát is elveszíti, de így énekel: Hogy ne dicsérném az Istent, zengedező énekkel... Minden elhagy, elfeled, Isten vég nélkül szeret. Másik regénye „Olthatatlan fáklya” címmel pedig arról a Bornemissza Péterről szól, aki 400 kötet írással gazdagította a magyar irodalmat és egyházunkat, pedig mindössze 49 évet élt, s ez idő alatt is egyik városból a másikba kellett menekülnie. Lankadatlan szorgalma és erős hite nem engedte, hogy tétlenül töltse napjait. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak elnöki tisztét is betöltötte. D. Kapi Béla nyugdíjas éveiben is alkotott. Megírta egyházkerületének jelenszázadi történetét. Regényt írt Ostffy Miklósról, akit a második pozsonyi vésztörvényszék elé idéztek. Jeleneteket ír gyülekezeti szeretetven- dégségekre. Lámpás az oltár zsámolyán címmel összefoglalja visszaemlékezéseit. Társadalmi regénnyel is próbálkozott: Három asszony és a negyedik. Ebben feleségének állít emléket. Álmatlan éjszakák címmel elmélkedéseket tartalmazó írása olvasható. Befejezésként: személyére jellemző nyitottsággal élte meg egyházunk ébredését az evangelizáció időszakát. Jóllehet teológiai és világnézeti mélységeket, felölelő előadásai és igehirdetései jellemzők reá, odaül a bűn és kegyelem egyszerűségét felmutató prédikációt meghallgatni. Isten benne sokat elvégez, érlelődik, sőt még evangélizált is. Legyen áldott elvégzett szolgálatáért! Megemlékezés D. Kapi Béla püspökről, halála 40. évfordulóján D. Szebik Imre püspök ünnep előadása. Elhangzott Sopronban, gyülekezeti szeretetvendégségen, • . . • 1/ '■ ....... 1997. á|H<Í|Ít:l?4Hl'«‘n »r-csm M .fiviw!!'? W "T* Sz emélyiségéből sugárzó tekintélye és püspöki tiszl
