Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)
1997-03-23 / 12. szám
Evangélikus Élet 1997, március 23. M |fe GYERMEKEKNEK A FIATALOKNAK „PÉLDABESZÉDEK” Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van. Jobb a száraz falat ott, ahol békesség van, mint ba lakomával van tele a ház, de veszekednek benne. Böjti jelképek KEPREJTVENY Az ótestamentu- mi próféták évszázadokon át biztatták népűket a reményt keltő hírrel: egyszer elküldi Isten a szabadító Messiást. Sokféle elképzelés élt arról, hogyan is történik majd ez a dolog. Voltak, akik a Messiást mint királyt képzelték el, aki majd hatalmával igazságot szolgáltat, és helyreállítja a régi birodalmat, legyőzve és elűzve a zsidó nép ellenségeit. így teremtve meg a rendet és a békét. Jézus korában ez a várakozás nagyon erős lehetett. Sokan voltak a nép körében, akik látva Jézus csodatetteit, arra gondoltak, hogy ő ez a megígért király. Amikor Jézus a húsvéti ünnepre igyekezve közeledett Jeruzsálemhez, a városból sokan kijöttek elé. Az útra szőnyegként terítették ruháikat, és a fákról pálmaágakat vágtak, hogy azzal integetve köszöntsék az Urat. Ez a fogadtatás járt a győztesen hazatérő királyoknak is. Jézus szamárcsikó hátán érkezett a fővárosba. Az elésereglő sokaságban ez is erősíthette a gondolatot, hogy most teljesült be, amit Zakariás prófétáit: „Örvendj nagyon, Sión leánya, ujjongj Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán. * Később, amikor a sokaság látta, hogy Jézus nem úgy viselkedik, ahogy azt a királytól várták, elpártoltak tőle. Ő nem gyűjtött hadsereget, nem sújtott le hatalmával senkire. Sőt, úgy tűnt, mintha gyenge és elesett lett volna. Hagyta, hogy kínozzák, hogy elítéljék, hogy megfeszítsék a Golgota hegyén. Hát melyik király tenne így? Csak húsvét, Jézus feltámadása után lett nyilvánvalóvá sokak számára, hogy Jézus mégis az a várva várt Király. Aki nem erőszakkal és fegyverrel, de áldozatkész szere- tetével arat győzelmet. Nem egy földi királyságon, szolgákon, hivatalnokokon és katonákon uralkodik, de a szívünkben, az életünkben szeretne jó Urunk lenni. A pálmaág és a korona mint böjti jelképek erre emlékeztetnek. Biztatnak: fogadjuk úgy Jézust, mint életünk Urát! Cs. F. VEDD ES OLVASD! Játékos ismerkedés a Bibliával Ha Jézus szenvedéstörténetét olvassuk, azt látjuk, hogy minden őt ért sérelmet és kínzást némán eltűrt. Egyszer mégis határozottan ezt mondta: „Hagyjátok abba!” Mikor és hol mondta ezt Jézus? Kiket utasított, és mit kellett abbahagyniuk? Annyit elárulunk, hogy a keresett helyre Lukács evangéliumában találhattok rá. A múlt heti kérdés az volt, mi a közös a szüzekben, a leprásokban és a szolgákban? Hát az, hogy mind tízen voltak! Remélem, sokan rájöttetek a megoldásra! Hetedik parancsolat LABIRINTUS Tüdod-e, melyik bibliai történetet ábrázolja a kép? Enyém a világ! - mondja egy fiatal frissdiplomás. - Hiszen már elvégeztem az iskolát, diplomát kaptam, van egy magas fizetéssel kecsegtető munkám, sokan elismernek Ugyan nincs még luxusautóm és nem utazom minden évben a tenger mellé nyaralni, de rövidesen ez is a kezemben lesz. Igen, talán nem teljesen tiszta a kezem, de a mai világban a becsületes ember nem boldogul A farkastörvényekkel nem szállhat szembe senki! Az állam sem az én párezres adómtól fog rendbejönni. Vannak, akik nálam sokkal többet tesznek zsebre, mégsem kéri számon rajtuk senki Tied a világ! - hangoztatják újságok, moziplakátok, reklámok. - Vagy ha eddig még nem, hát itt az ideje! Valósítsd meg igazi önmagad, hozd elő rejtett tartalékaidat! Ne légy begyöpösödött háziasszony! Csináltass egy új frizurát, találd meg az egyéniségedhez illő hajszínt, vedd le főnöködet lábáról egy menő ruhával! Igazán nem kerül sokba, lespórolhatod pár hét alatt a konyhapénzből. Ne légy beszűkült papucsférj! Ez az új after shave a régen szimpatikus szomszédáé részéről is bizonyíték. Tied a világ nincsenek határok: nyitott házasság nyílt titkok, nyitott pénztárcák - persze, csak ha a máséról van szó. Valóban ilyen sötét a helyzet? Valóban nem lehet kitömi ebből a mostanában olyan ismerős mókuskerékből? Valóban idejétmúlt szavak a becsület és a tisztesség? Ma, amikor mindenki toleranciáról beszél, nem kellene tolerálnunk azt is, hogy van, ami nem a mi tulajdonunk, hanem a MÁSIK EMBERÉ? Olyan egyszerű így az élet! Igaz, sokat dolgozom, és sokszor kénytelen vagyok feketén is munkát vállalni, de hát a boldogságnak ára van! Ne lopj! És bárki bármit mond, manapság a sok pénz életszükséglet. Hiába lehet mindent kapni a boltokban, ha nem szerzek elég vagyont, sosem leszek szabad, mindig másokra szorulok majd Utálok kiszolgáltatott helyzetben élni. Valóban ez a boldogság? Valóban ez a szabadság? Valóban anyagi, szellemi, bármiféle függetlenség ez? Vajon nem lesz-e újra szolgaság, ha a látszólagos boldogságért és anyagi, szellemi, bármiféle függetlenségért kockára tesszük becsületünket, jó hírnevünket? Nem válunk így a Kis Herceg üzletemberévé?- Összesen ötszázegymillió-hat- százhuszonkétezer-hétszázhar- mincegy - mondta.- Ötszázmillió micsoda? - kérdezte a Kis Herceg. S az üzletember nem tudta.- Olyan kis apróság, amit az égen látni olykor. Olyan kis csillogó. Kis aranyos izék, amin a semmittevők ábrándozni szoktak - ennyit tudott mondani. Pedig öt- százmillió csillagja volt, de már csak számolni tudta őket, a gyönyörködést elfelejtette. Soha nem nézett rájuk, hiszen ő komoly ember. Számok rabsága, forintok rabsága, visszakerülni nem akaró köl- csöntárgyak rabsága, másoktól lopott jól hangzó szófordulatok rabsága. Ha vágyunk szabadon élni, ugye, nem ez kell nekünk? Keresem a szabadságot. Azt, ami szabaddá tehet: mások értékeinek eltulajdonításából, kicsinyes csenésekből, csalásokból a tisztesség és becsületesség szabadságára. Eszembe jut Michael Ende egyik meséje. A két ország a hegy két oldalán terült el. Mindkét ország királyi pátjának egyszerre született kisgyermeke - egy fiú és egy lány. A keresztelőre meg nem hívott, ámde mégis megérkező mostohanagynéni - akárcsak a Csipkerózsikában - meglepetést eszelt ki. Az egyik családnak egy levesestálat ajándékozott, amelyhez csak meg kell találni a hozzáillő kanalat, s attól fogva folyton tele lesz levessel. A másik családé lett a leveseskanál. A hozzáillő le- vesestál természetesen a bőség forrása. Csak egy baj volt. A két család nem tudott egymásról. Keresték, keresték a tálat, a kanalat, de nem találták. A két gyermek - immár fiatal leány és ifjú - vélet- lenségből találkoztak egymással, és megtudták, a hiányzó rész megkerült. Csak egy kis baj volt. Egyik család sem volt hajlandó megválni az önmagában értéktelen, ám párjával értékes darabtól. Az iflak persze tudták, mi sem egyszerűbb ennél a problémánál, hiszen a szeretet összekapcsol, s így bőséggel jár. A két király mégis a másik utat választotta, lerombolták egymás királyságát, kölcsönösen földönfutóvá tették egymást. Csak ebben a helyzetben értették meg: külön-külön rabok vagyunk, együtt szabadok. Szabadok az irigységtől, az értelmetlen harcoktól, a csalás és lopás vágyától. Hiszen együtt a kanál és a tál, s a csoda megtörtént. Ilyenek vagyunk mi is: kanál és tál. Egyedül, csak a magunk hasznát nézve, s a másikat átvágva, megcsalva, kijátszva értéktelen ka- catok. Vagy kanál - vagy tál. Egy van, aki összekapcsol. Aki tudja, mi a bőség kulcsa. Aki az értéktelent értékessé teheti, akinél az igazi kincs van. Egy van, aki kibékít, aki nem vet az irigység és csalás szolgaságába, hanem kiszabadít onnan: a mi Urunk, Jézus Krisztus Istene és Atyja. Legyen Övé ezért a dicsőség és a szívünkből fakadó hálaadás. A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyünk, Petőfi u. 359. VII. (NE LOPJ!) Szabad lehetsz a tisztességes munkára, megbecsülve mások anyagi és szellemi értékeit. Nem kell ravaszkodással vagy ügyeskedéssel próbálkoznod, még a villamoson sem fogsz bliccelni. Selejtet piacra nem kényszerülsz dobni, nem hamisítasz magnókazettákat. Nem akarsz már idegen toliakkal ékeskedni, mások ötleteit sajátodként továbbadva. Ha iparos vagy, mindenről tudsz számlát adni, ha sportoló, nem használsz doppingot. Alkotóként megbecsülöd a szerzői jogot, örülni tudsz mások sikerének. Ha engem szeretsz, szabad lehetsz a tisztességes munkára. Semmit A pokol tele volt, és még mindig sorok kígyóztak a bejáratánál. Végül az ördögnek kellett odamenni, hogy elzavatja őket.- Egy hely még szabad, de ide csak a leggonoszabb bűnös juthat be! Mit tett ön? - kérdezte egy embertől.- Semmit, én jó ember vagyok, és csak tévedésből vagyok itt.- De valamit csak elkövetett!- Minden ember elkövet valamit.- Bizonyára látott akkor ilyesmit.- Bizonyára láttam, de távoltartottam magamat. Gyermekek éheztek, embereket üldöztek, gyengéket tapodtak. Én egyedül álltam ellen a kísértésnek, és nem tettem semmit. Ekkor azt mondta az ördög:- Gyere be fiam, ez a te helyed! Calderon nyomán Egy álom, amely valóság volt Különös nap volt. Egész Jeruzsálem, de még a környéke is megbolydult, hullámzott, mindenki sietett valahová: a kovásztalan kenyerek ünnepére készültek. Amikor az első tavaszi holdtölte ragyogott le a végtelen égboltról Izraelre, akkor emlékezett meg a nép az Egyiptomból va- ) ló kivonulásra. Ilyenkor mindenki, aki tehette, Jeruzsálembe zarándokolt, hogy a templomban hálát adjanak a szabadításért, és ott öljék le az áldozati bárányt - ahogyan az Úr megparancsolta -, amelyet a család együtt fogyasztott el vacsorára. Ahogyan őseik tették Egyiptomban, miközben az Úr végigvonult a sanyargatók földjén, s elpusztított minden elsőszülöttet: embert, állatot egyaránt. De Izrael népe közül senkinek sem esett bántódá- sa: a leölt bárány volt az az áldozat, amelyet a népért szenteltek Istennek Erre emlékeztek meg évenként a nagy ünnepen, amikor először ragyogott le a tavaszi telihold Isten végtelen égboltjáról. Jézus két tanítványát, Pétert és Jánost bízta meg hogy elkészítsék a páska-bárányt. Szíve és lelke nehéz volt, de várta már az estét, mert tudta: akkor kezdődik el mindaz, amiért erre a világra küldetett. S tudta azt is, hogy valakifeszülten figyeli már minden lépését, mint a ragadozó vad hpgy a megfelelő pillanatban lecsaphasson. Nem haragudott ezért Júdásra, csak sajnálta ői, és féltette, mint ahogyan az apa aggódik tékozló fia miatt. De mindenkinek végig kell járnia a saját útját, meg kell vívnia saját harcát. Éz elől senki sem menekülhet el...- Elérkezett a kovásztalan kenyerek ünnepe - szólt tanítványaihoz. - Menjetek el és készítsétek elő a páska- bárányt, hogy együtt fogyaszthassuk el azt, megemlékezvén az Úr szabadításáról.- Zarándokok vagyunk Jeruzsálemben, Mester! Keresnünk kell egy helyet, ahol nyugodtan ünnepelhetünk. Mi a kívánságod hol készítsük el a vacsorát? - kérdezte Péter. Jézus válaszát különösnek találták:- Menjetek be a városba. Ne nézzetek se jobbra, se balra, addig menjetek, amíg egy vizeskorsót vivő férfi nem kerül az utatokba! Menjetek utána, majd ő megmutatja azt a helyet, ahol ünnepelhetünk. Menet közben Péter azon morfondírozott magában, hogy milyen furcsa ötletei vannak a Mesternek, hiszen egész Izraelben az asszonyok dolga a vízhordás, hol fognak ők olyan férfit találni, aki ezt az asszonyi munkát elvégezné. De nem mondott semmit, megszokta már Jézus különös gondolkodását. „Ha ezt mondta, ezt csináljuk. Addig megyünk, míg azzal a férfival nem találkozunk!” - határozta el magát Péter. Szólt Jánosnak, hogy igyekezniük kell, mert már lefelé indul a nap az égbolton, és még sok dolguk van. Jeruzsálemben hatalmas tömeg volt az utcákon. A két tanítvány tanácstalanul sietett - még nem tudták, hová, de amikor egy lépcsősor mellett megpillantottak egy férfit, aki vizeskorsót vitt a vállán, tudták: megtalálták, akire Jézus gondolt. Nyomába eredtek, s amikor a lépcső tetejére értek, megszólították:- Sálóm, Testvér! A Mesterünk küldött, hogy alkalmas helyet keressünk, ahol elkészíthetjük az ünnepi vacsorát. Talán te tudod hol van az a hely. A férfi bólintott, majd így szólt:- Sálóm nektek is, Testvér! Igen, tudom, mire gondolt Mesteretek Kövessetek, megmutatom azt a termet, ahol nyugodtan együtt lehettek ma este. Csendes hely, senki sem fog zavarni benneteket. S valóban, egy tágas, berendezett szobába vezette őket. János és Péter mindent megtaláltak, amire csak szükségük volt. Gyorsan elosztották egymás között a munkát: Péter a templomba indult, hogy megvásárolja a bárányt, amelyet ott le is kellett ölni, János pedig a többi teendőhöz látott. Igyekezniük kellett, mert nemsokára Jézus is megérkezett a többi tanítvánnyal. Amikor mindennel elkészültek, asztalhoz telepedtek A családfő helyén Jézus ült. Szemében ragyogva tükröződtek a mécsesek lángjai, s valami különös mélységet világítottak meg ott. Szelíden tanítványaira nézett, és ezt mondta:- Nehéz idők következnek ránk De most még együtt vagyunk örüljünk hát egymásnak és ünnepeljünk! Nagyon vágytam rá, hogy veletek költhessem el ezt a páskavacsorát. Mondom nektek, többé nem eszem a húsvéti bárányból, míg be nem teljesedik mindaz az Isten országában, amiről beszéltem. - A tanítványok értetlenül nézték Jézust. Szavainak értelme nem jutott el hozzájuk. Néhány pillanatra rájuk telepedett a nehéz csönd, amit, mint aki álomból ébred, Jézus tört meg: - Fogjunk hozzá a vacsorához! A vacsora szertartása a megszokott rendben folyt. Beszélgettek zsoltárokkal dicsérték Istent. Jézus is vidámnak látszott, de tekintete valahonnan nagyon mélyről tört elő, és olyan különös, szomorú szeretettel nézett rájuk Arca egyre homályosabb lett, egyre messzebbről nézett rájuk- Mester! Ne menj el, mi lesz velünk ezután? - Péter arra ébredt, hogy kiabál álmában. Kábultan próbált rendet teremteni összekuszálódott gondolatai között. Amikor kitisztultak emlékei, újra a kétségbeesés fogta el. Igen, minden igaz, minden úgy történt, ahogyan álmában visszaemlékezett rá. Este a páskavacsorán még együtt örültek a Mesterrel, de aztán... Igen, sajnos az is igaz, ami az álomban már nem volt benne, de a valóságban megtörtént: másnap mindennek vége lett. Jézus meghalt, csak az emléke maradt mindannak amit közöttük végzett. Miért érez fájdalmat az ember? Miért teszi a fájdalom gyengévé és kiszolgáltatottá még az erős férfit is? Hirtelen dörömbölés hasított a csendbe. Péter kinyitotta az ajtót, és egy asszonyt látott, aki kétség- beesetten zokogott: „Elvitték a Mester testét a sírból, és nem tudjuk hová tették!” Péter csak ment, szótlanul követte az előtte siető asz- szonyt, s csak azért fohászkodott Istenhez, hogy egyszer megérthesse, mi történt, minek volt részese, amiből, úgy látszik most még semmit sem ért... Sánta Anikó ORSZÁGOS IFJÚSÁGI KONFERENCIÁK Ebben az évben mind a gyenesdiási, mind a balatonszár- szói konferenciák jelentkezési határideje egységesen május 15. A konferencia díját továbbra is az első napon, a helyszínen kell befizetni az ágyneművel együtt. A jelentkezés szabályai a következők: 1. A jelentkezés a jelentkezési lapon történik. 2. A jelentkezés határideje: 1997. május 15. Magyarországi Evangélikus Egyház Ifjúsági Osztály 1085 Budapest, Üllői út 24. 3. A felvételek esetleges átirányítását az érintettek 1997 . május 30-ig megtudják. Az erre szóló esetleges reklamálást június 10-ig tudjuk figyelembe venni. 4. A véglegesen felvettek a konferencia előzetes anyagát május 30-ig megkapják. 5. A konferencia díja: Balatonszárszón és Gyenesdiáson 4800,- Ft + ágynemű. Piliscsabán 4200,- Ft + ágynemű 6. Az Országos Egyház ugyan lehetőségeihez mérten támogatja a rászorulókat, de szívesebben vennénk, ha ezt a gyülekezetek a maguk missziós költségeiből gazdálkodnék ki. A központi segítséget a konferenciadíjak módosításával tudjuk megadni. A kérelmeket a jelentkezési lapon néhány mondatos indoklással lehet benyújtani. Az országos ifjúsági konferenciák időpontjai: Gyenesdiás Gl: június 29.-július 5. Fatalin Helga az idén konfirmáltak részére G2: július 6-12. Szemerei János az idén konfirmáltak részére Piliscsaba Balatonszárszó G3: július 13-19. G4: augusztus 10-16. G5: augusztus 17-23. Pl: július 13-19. SÍ: augusztus 17-23. S2: augusztus 24-30. Koczor György Baranyay Csaba Koczor Ihmás Rihay Szabolcs Fabiny Ihmás felnőtt ifjúság ifj. Hafenscher Károly felnőtt ifjúság Az Ifjúsági Bizottság pályázati úton kívánja támogatni az evangélikus ifjúsági csoportok nyári konferenciáit, összesen 350 000,- Ft-tal. A pályázatokat az Ifjúsági Osztályon beszerezhető űrlapon lehet beadni április 15-ig, melyek elbírálása április 30-ig megtörténik. I 1
