Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)
1997-02-23 / 8. szám
FIATALOKNAK Evangélikus Elet 1997. február 23. m irts GYERMEKEKNEK A Böjt, a Nagyhetet és Húsvétot előkészítő mintegy hathetes időszak - mint azt már lapunk legutóbbi számában is említettem - az önvizsgálat, a bűnbánat és a nagyheti ünnepekre való előkészület ideje. Az istentiszteleteken az igehirdetések is ezekhez a gondolatokhoz kapcsolódnak. Az oltárterítő színe lila, ami az ősi egyházi hagyomány szerint szintén „a bűnbánat színének” számít. Az oltárterítőkön pedig megjelennek a böjti jelképek, melyek Jézus szenvedéstörténetével kapcsolatos képeket ábrázolnak. Ezzel próbálnak Böjti jelképek bennünket elgondolkodtatni. Sok jelkép talán annyira megszokottá vált, hogy figyelmünk már-már el- siklik felette. Pedig ezeknek a képeknek a célja nem egyszerűen a díszítés, a gyönyörködtetés, ha- 'nem egy üzenet átadása, a szemlélők elgondolkodtatása. Legutóbb a töviskoszorú fordíthatta a gyerekrovat olvasóinak figyelmét Jézus szenvedésein keresztül Isten irántunk megmutatkozó szeretetére. Ma egy újabb jelkép „szólít meg” bennünket: a bárány jelképe. A báránnyal már az ószövetségben is több helyen találkozhatunk, Isten SZABADÍTÓ tetteivel kapcsolatban. Az Egyiptomból való szabadulást előkészítő tíz csapás közt az utolsó a „pusztító angyal”. Ez alól a csapás alól csak azok menekülhetnek meg, akik bekenik az ajtó szemöldökfáját egy levágott bárány vérével. A későbbi időkben az egyiptomi szabadulásról a zsidóság a páska bárány levágásával és elfogyasztásával emlékezett meg húsvét ünnepén. Az eljövendő Messiásról, a SZABADÍTÓRÓL pedig így prófétái Ézsaiás: „0 bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mirtt a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját. ” Keresztelő János így beszél tanítványainak Jézusról: „íme, az Isten báránya”. Az sem lehet véletlen, hogy Jézus keresztre feszítése épp a páska ünnep idején történt, amikor levágták az áldozati bárányt. A bibliai Jelenések könyve is úgy jeleníti meg a feltámadott Krisztust, mint győztes bárányt, aki legyőzte a bűn és a halál hatalmát, és azok, akik hisznek benne, szintén részesülhetnek ebben a győzelemben. Mindezek ismeretében megérthetjük, miért is jelenik meg a böjti jelképek között a bárány, aki nem más, mint a megfeszített, de harmadnapra feltámadott Jézus. A SZABADÍTÓ. „Ő él” Luther Mártonnak az volt a szokása, hogy odahaza .asztalára ezeket a szavakat írta fel krétával: „O él. ” S ha valaki megkérdezte tőle, hogy kicsoda él, akkor Luther boldogan felelte: , Jézus él. Ha ő nem élne, én sem akarnék tovább élni egy órát sem, de mert Jézus él, mi is élhetünk.” Egyszer azonban Luther megfeledkezett erről a biztató igazságról. A reformáció ügye valami nehézségre talált, amiért Luther napokon keresztül szomorú volt. Egyszer csak nagy meglepetéssel látja, hogy felesége fekete gyászruhában jön-megy a lakásban. Csodálkozva kérdezte tőle: „Miért öltöztél feketébe? Ki halt meg?" Mire felesége nagy bánattal felelte: „Meghalt az Isten. ” Luther először elhűlve hallgatta ezt a választ, de aztán megértette, hogy felesége csak őt akarta figyelmeztetni: A hívő ember soha nem eshet annyira kétségbe, hogy elfelejtse, él az Úr, és a legnagyobb bajban is tud segíteni. Savelainen Matti Isten Istenbe vesd hited! S boldog lesz életed! Nem kell szomorkodnod! Hisz van őrikőd, vigyázod. Saját Fiát adta, Bűneink váltságára. Hidd el, hogy ő szeret! S Istenbe vesd hited! Ha hiszel benne, S életednek vége, Jutsz majd Mennyországba. Énekeld hát velem azt hogy Halleluja! VEDD ÉS OLVASD! Játékos ismerkedés a Bibliával Ismét „elveszett tárgyak” keresik gazdájukat. Az Apostolok Cselekedetei 16. részében olvasunk valakiről, akinek volt egy kardja és otthon egy megterített asztala. Ki ő? ELMESÉLNÉM NEKED... Végre ismét érkezett egy vers a gyermekrovat szerkesztői stábjához! Ugye nem felejtettétek el a biztatást, hogy küldjétek saját verseket?! (Csak arra kérünk Benneteket, hogy a vers terjedelme ne legyen túl hosszú, hogy beleférjen a gyermekrovatba.) A következő vers szerzője, Sajben Emma kálmán- házai olvasónk levelében azt is elárulta: „Én nagyon szeretek verset írni, és hiszek Istenben. ” Kedves Emma, köszönjük a verset! A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyünk, Petőfi u. 359. 175 éve halt meg Berzeviczy Gergely „HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS...” A felvilágosodás és a reformtörekvések korszakának kiemelkedő személyisége volt: tudós közgazdász, a tiszai egyházkerület felügyelője. 1763. június 15-én, Nagylomnicon született; édesapja korán meghalt. A szerény, tehetséges, szorgalmas fiú tanulmányait Késmárkon kezdte meg majd ugyanott filozófiát, filológiát, jogot, latint és németet tanult. Már 1783-ban megszerezte az ügyvédi oklevelet. A Pesti Királyi Táblán Berzeviczy Gergely volt az első protestáns jurátusok egyike. Rövid szolgálat után 1784 őszén Göttingában folytatta tanulmányait. E fejlett iskolavárosban már közgazdasági vonalon képezte tovább magát: kereskedelmi és áruismeretet, statisztikát, politikát, továbbá ásványtant, római jogot, filozófiát, franciát tanult. Nagy hatással voltak reá a környék ipartelepei. Bejárta Berlint, Magdeburgot. Érdeklődéssel tanulmányozta a hermhuti gyülekezet életét. Párizsban és Londonban is megfigyelhette a munkásság életét, sorsát. Három év elmúltával hazaérkezett: hivatalnoki pályán működött, majd lemondott állásáról, hazament a nagylomnici kúriára gazdálkodni. Feleségül vette rokonát, Berzeviczy Terézt; több gyermekük született, de egy fiú kivételével, kiskorukban meghaltak Korának sok kiemelkedő magyar és külföldi személyiségével levelezett. Még kétszer járt külföldön: 1796 őszén Danzigig 1807 tavaszán pedig Varsóig utazott. Közgazdász volt. Egyik művében bírálta a Bécsből irányított kereskedelem- és iparpolitikát. A vámrendszert és a közlekedést elavultnak tartotta. ,„A parasztnak állapotáról és természetéről Magyarországon” c. értekezésében a jobbágyrendszer bírálatát adta. A forradalmi-társadalmi mozgalmak helyett az állami vezetőktől hiába várta e kérdésben az emberséges megoldást. ,^4 világkereskedelemről” írt tanulmányában (Pest, 1808) jól látta a magyarországi gazdasági-társadalmi viszonyok országhatárokon túli összefüggéseit. ,pá közgazdaságról” szóló (1819) latin nyelvű kéziratát - valószínűleg szabadelvű tartalma miatt - a könyvbíráló hatóságok egymásnak tologatták Nem is jelent meg nyomtatásban. Benne sürgette az ország természeti adottságaihoz alkalmazott gazdaságpolitikát. Közgazdaságtudományi munkássága elismeréséül a Göttingai Királyi Tudományos Társaság tagjává választotta. Egyházunk munkása volt. 1801-ben lett a tiszai egyházkerület felügyelője. 1804-ben, Eperjesen tartotta meg programadó beszédét, amelyben pedagógiai kérdésekkel foglalkozott. Mint jogász, egyházkerületének „ügyvédje” is volt. Először ő dolgozta ki egyházunk jogszabálygyűjteményét, amelyet később Eperjesen, majd Nyíregyházán és Miskolcon fogadott el a kerületi gyűlés. Két német és egy latin nyelvű tanulmánya egyházunk életével foglalkozott. 18 22. február 23-án, Nagylomnicon halt meg; április 11-én az eperjesi kollégiumban ünnepélyesen emlékeztek meg róla. Berzeviczy Gergely javasolta a kereskedelemnek az országhatárokon túlra történő fejlesztését, a nagyobb összegű ipari, beruházásokat, látta az export-import jelentőségét; de tévedése, hogy a jobbágyság megszüntetését nem forradalmaktól, hanem a birodalom vezetőitől remélte. Másik tévedése: a latin nyelvet akarta elfogadtatni a birodalomban, és így gondolta megoldhatónak a nemzetiségi kérdést. Az áldozatkész hazafi, a tehetséges közgazdász, egyházunk egyik kiválósága egész életművével igazolja nagy kortársa, Kölcsey Ferenc felhívását, amely mindig időszerű: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” B.B. Harmadik parancsolat Olvasgatom a parancsolatot. Elolvasom a bibliai magyarázatát. Elolvasom neves gondolkodóknak ehhez a parancsolathoz kapcsolódó elmélkedéseit. Lapozgatom a Bibliámat. János evangéliumának ötödik és hatodik fejezeténél megakadok: az Isten fiát vádolják az Isten parancsolatának megszegésével olyanok, akik okoskodásukban odáig süllyedtek, hogy a maguk törvénytudását nagyobbra becsülik Isten megváltó szereteténél. Ezt mondják Jézusnak: Szenteld meg az ünnepnapot! Ne végezz semmiféle munkát! Egy öreg bácsi mesélte, hogy gyermekkorában, még a második világháború előtt egy vidéki városban, pajtásaival sokszor derültek a zsidókon, akik Sabbátkor, a zsidó szombat napján hajlandók voltak fizetni akkor még gyermek ismerősömnek és kis barátainak azért, hogy fát vigyenek be, megetessék az állatokat, majd később a világítás ki- és bekapcsolásáért. Tényleg ezt jelentené az ünnepnap megszentelése? A hithű zsidó számára bizonyosan ezt, vagy valami hasonlót jelent ma is. De mit jelent a keresztyének számára? Mit jelent ismerőseid, hozzátartozóid számára? Mit mond neked MA ez a parancsolat? Nem régen volt Karácsony, a keresztyénség, az emberiség nagy részének legnagyobb ünnepe. Mit csináltál ezekben a napokban? Emlékezz! Eszedbe jut egy istentisztelet, a hideg templomban a karácsonyfa szívmelengető szépsége. Eszedbe jut a családi idill: mindenki a fa körül áll. Tálán még énekelnek is. Azután jön az ajándékozás: adsz is, kapsz is. Minden szép és jó. Mindenki boldog a szeretet ünnepén. És aztán mit csináltál? Elmentél bulizni? Barátaiddal örültél? Vagy ha nem, akkor képmutatóan jobbnak képzeled magad az „ilyenekénél? Nem, Barátom, nem erről szól az egész. Mert ha a lenézésnek vagy gyűlöletnek a leghalványabb szikrája is felvillan benned, akkor már diadalmaskodott rajtad a Gonosz. A Gonosz pedig nem engedi, hogy észrevedd a Lényeget, a karácsonyi Titkot, aki nem arra kíváncsi, hogy mit gondolsz másokról, hanem arra, amit Róla gondolsz, amit iránta és felebarátaid, embertársaid iránt érzel; ha úgy tetszik: megszentelted-e ezt a napot a Krisztusról és Isten igéjéről való elmélkedéssel? Tudomásul vetted-e, elhiszed-e, hogy Ő megszületett? Elhiszed-e, hogy érted is megszületett, azért, hogy érted is meghaljon? Eszedbe jutott-e hálát adni Neki mindezért? De ha mindezt meg is tetted, tudomásul vet- ted-e, hogy Krisztus születésének ünnepe szent? Szentnek tartottad-e, megszentelted-e te magad? Mit is jelent az ünnep? Ez egy összetett dolog. Vannak különböző külső megnyilvánulásai. Ilyen például a munkaszünet, a pihenés. A harmadik parancsolat magyarázatában is olvashatjuk, hogy IsMa is: Szenteld meg az ünnepnapot! ten hat nap alatt végezte el teremtő munkáját, majd a hetediken megpihent. „Megáldotta és megszentelte” ezt a napot. De hogy is van ez a megszentelés? Az ünnepnap megszentelése azt jelenti, hogy önmagadat kell megszentelned. Más napokon végzed mindennapi tevékenységeidet: tanulsz, dolgozol - de ezen a napon munkaszünet van majdnem minden munkahelyen és iskolában. És ha már úgyis tétlenségre ítéltettél, akkor alkalmad nyílik olyan dolgokkal foglalkozni, amire máskor nem jutna időd vagy energiád. Ilyen tevékenység lehet a pihenés is, ami rád fér, hiszen már nagyon fáradtnak érzed magad. De te is tudod, hogy ez nem kizárólag alvást vagy semmittevést jelent. Ha máskor nem is, ilyenkor több időd yan Istennel foglalkozni, Istenre figyelni. Elmehetsz a templomba, ott hallgathatod Isten igéjét, majd istentisztelet után is gondolkodhatsz rajta. A templomban Isten szolgája Krisztust hirdette neked. Jogosan teszed fel a kérdést: Mi az összefüggés a parancsolatok és Krisztus között? Ezerszer hallhattad már: „Nem azért jöttem, hogy a törvényt eltöröljem, hanem hogy betöltsem azt. ” A törvény tulajdonképpen megmutatja a bűnt, Krisztus pedig felszabadít a törvény betartásának a terhe alól. A törvény megkötései feloldást nyernek az evangélium által, Krisztus értünk történt szenvedése és halála által. Mit is ad neked a te Megváltód a harmadik parancsolat tilalmában? Szabadságot. Olyan szabadságot, amit csak Ő adhat, és amit te csak Tőle fogadhatsz el. Sokkal barátságosabb a Tízparancsolat, ha azzá akarod tenni, ha a sok tilalom negatív tónusát pozitívra változtatod úgy, ahogyan ezzel már néhányan egy ifjúsági beszélgetés alkalmával próbálkoztak. Ők azt akarták megfogalmazni, ahogyan Isten szól hozzánk az Ő igéje által: Szabad lehetsz a teljesítmény görcsétől, amely miatt halálra dolgoznád magad. De szabad lehetsz a féktelen szórakozás kísértésétől is. Megállhatsz egy időre csendben énelőttem, fáradt tagjaid és borzolt idegeid megpihenhetnek nálam. Mert szólni szeretnék hozzád, szeretnék rád bízni valamit, ezért kérlek, szánd rám ezt a napot. Nem kell tétlenül nézned, hogy ünnepeidet elveszik, megrabolják ősi hagyományaidat, szokásaidat, jeles napjaidat. Ha engem szeretsz, szabad lehetsz a teljesítmény görcsétől. Isten hozzád is szól, téged is hív. Ne engedd, hogy süket fülekre találjon. Hallgasd meg igéjét, hagyd, hogy munkálkodjon benned. Ne csak várd, hogy majd egyszer hozzád is el fog jutni, hanem indulj, rohanj felé. És ha érzed, hogy valami megváltozik benned, ha másképpen látod a világot, mint eddig testvérként nézel embertársaidra, bizakodva tekintesz a most még kilátástalannak tűnő jövő felé és hiszed, hogy Krisztus személy szerint a te megváltód is, akkor nem rohantál hiába. Erdélyi Csaba „Jézus lábnyomában” Az Ökumenikus Tanulmányi Központ - Isten segítségével - 1997-ben az első zarándokúját április 8-15. között tervezi a Szentföldre, amely a Jézus nevéhez kapcsolódó bibliai helyek mellett az ismertebb zsidó, római és muzulmán emlékhelyeket is felkeresi. - Jaffa, Tel-Aviv, Caesarea, Haifán a Karmel-hegyi kolostor és a Bahai szentély, Akkón a keresztesek vára és a karavánszeráj. A Tábor-hegy után Názáret, Kána, Kapemaum, a Genezáret-tó mellett a Kenyérszaporítás és a Boldogmondások hegye, Tiberiás és Yordanit, a modem keresztelőhely. Beth- Alpha és Beth-Sheán után Jerikó, a Pálmák városa, Masszada és Qűmrán megtekintéséhez kapcsolódóan fürdés a Holt-tengerben.23c Jeruzsálem látnivalói elsorolhatatlanok: az Olajfák hegye, a Dominus flevit-templom, a Getsemáne-kert, az árulás barlangja, Mária síija. A Via Dolorosa 14 stációja, köztük az Ecce Homo-ív, Czirénei Simon és Veronika emlékhelyei, a Golgota, a Megkenetés köve, Krisztus sírja, Dávid tornya, Dávid síija, az Utolsó vacsora terme és a Dormitio, Mária elszende- rülésének helye. A Siratófal, az El-Aksza mecset és a Sziklafdóm után Betlehemben Jézus születési és Ain Káremben Keresztelő János születési helye, végül az Izraeli Parlament, a Kneszet, a Menóra, a Könyv Háza és Yad-Vashem, a zsidó mártírok emlékhelye. Elszállásolás a tengerparton, majd egy kibuc kényelmes szállodájában a Tábor-hegy tövében, végül Betlehemben, háromcsillagos szállodában, félpanzióval. A csoportot teológiailag képzett vezető kíséri. A teljes nyolcnapos út ára - ahol sem szabadnap, sem fakultatív program nincsen - jelenleg az US dollár változásának függvénye. Mai árakon 850 USA dollárnak megfelelő forintösszeg. Ebben a részvételi árban azonban minden költség benne van: repülőjegy, repülőtéri illeték, biztosítás, kétágyas fürdőszobás szállás, reggel svédasztal, este négyfogásos meleg vacsora, légkondicionált busszal szállítás, és mindenhova belépő. Érdeklődni és jelentkezni lehet az Ökumenikus Tanulmányi Központban személyesen, levélben vagy telefonon (1114 Budapest, Bocskai út 15. III. 3. Tel. és fax: 166-4790; illetve dr. Bajusz Ferenc ny. teológiai professzor telefonján: 287-3086. Média és etika - a bibliai üzenet fényében Ez a témája az Ökumenikus Thnulmányi Központ legújabb, 14. füzetének, amely karácsony előtt jelent meg, és már számos szerkesztőséghez eljutott. A problémával az „Igazságosabb és testvériesebb világot” című, jól ismert katolikus püspökkari körlevél is foglalkozott, erre a bevezető fejezet is hivatkozik: „A tömegkommunikációs médiumok többsége egyelőre nem járul hozzá igazán az emberek valódi boldogulásához... a tisztább közélet kialakításához... a társadalom nevelésének feladatához... közhatalmi befolyásoltsága és a tőkének való kiszolgáltatottsága következtében.” Majd az idevágó legfontosabb fogalmak magyarázata következik. A III. rész rámutat a kommunikáció bibliai hátterére. Az Ószövetségben nagyon hangsúlyos a beszéd - a szónak abban az értelmében is, hogy ember beszél emberrel, de még inkább úgy, hogy Isten szól emberekhez, vagy ember (próféta, pap) közvetíti Isten akaratát más emberekhez. Az Újszövetségben pedig Krisztus a közvetítő, akinél szó és tett teljes egységet alkot.'AIV. rész a médiumok etikai vonatkozásairól, a hiteles tájékoztatás követelményeiről szól. ,.Amikor egy-egy érdekcsoport egyoldalúan tájékoztat, ezzel félrevezeti a felvevő hallgatóságot, olvasótábort. A keresztyén médiaetika szerint a szenzáció érdekében sem szabad manipulálni. ... veszély a mai médiában az erőszak dicsőítése... a megfélemlítés alkalmazása, a pornó propagálása. Olykor mindez a reklámiparra is jellemző, ami nem kevésbé veszélyes, mint a főműsorok ilyen jellegű anyaga.” Az V. fejezet a sajátosan egyházi és keresztyén etikai feladatokról szól. Az egyházi hírközlő eszközökben is maradéktalanul érvényesülnie kell a keresztyén normáknak. Másrészt pedig a rádióban vagy televízióban közvetített istentisztelet, igehirdetés bármilyen színvonalas is legyen, nem pótolhatja a gyülekezeti közösségben hallgatott igét. Az egyház nem hagyhatja szó nélkül az erőszakhullám növekedését, a buzdításokat Isten parancsolatainak - főleg a ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj - megszegésére. A VI. rész a keresztyén világszervezetek és a kommunikáció viszonyával foglalkozik a római katolikus egyház és az Egyházak Világtanácsa legismertebb állásfoglalásai alapján. A Keresztyén Kommunikáció Világszövetsége 1968-ban alakult Oslóban. Ma 101 országban 800 tagszervezete van különböző keresztyén felekezetekből, székhelye London. Végül pedig az újságírói etixai kódexek és az erkölcs viszonya kerül szóba. Meg kell állapítanunk, hogy „hazai társadalmunk... egyik legnehezebb kérdése, hogy ami jogszerű, az nem mindig erkölcsös és megfordítva, ami erkölcsös, az korántsem biztos, hogy jogszerű”. Nagy szükség van a bibliai üzenet fényére. Dr. Szentpétery Péter
