Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-05-26 / 21. szám
Evangélikus Élet 1996. május 2a r------------------------------------------------------------— ^ A SZENTLÉLEK MEGGYŐZI A VILÁGOT... ... igazság tekintetében Jn 16,10 Jézus mondja: „az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem”. A 234. énekünk 3. versében énekeljük ezeket a sorokat a Szentiélekről: „ Te vagy a nagy Úristennek meny- nyei ajándéka, igazságnak mestere... ” Jó ízlelgetni ezt a kifejezést: igazságnak mestere. Valaki, aki az igazságnak ismerője, Ietéteménypse, oktatója, tanítója. Sőt tudjuk, O az, aki maga az IGAZSÁG! Hiszen annak telkeként jön ebbe a világba, Aki kimondta önmagáról: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.. ” (Jn 14,6). S mégis hányszor át kellett élnie Jézusnak, hogy mindazt, amit Isten igazságaként kívánt mentő szerete- tével életté tenni, azt az ember ördögtől valónak, hazugságnak, csalásnak, sőt istenkáromlásnak ítélte. Igen, mert a Mennyek országa igazságával a magát az igazság bajnokának tartó ember semmit nem tud kezdeni! Amíg Isten nem adja a Szentlélek ajándékát, addig az ember vélt igazságának foglya marad. Hidta ezt jól Jézus! Thdta, hogy sokan megkérdezik magukban, amikor majd a kereszten látják szenvedni és meghalni: O lenne a Messiás? Az nem lehet igaz. Uidta, hogy a húsvéti tények után is viaskodni fognak az akkoriak s a mindenkori tanítványok ezzel a KÉRDÉSSEL: csakugyan igaz lehet, hogy O él? S ebből a gondolkodásból, kételkedésből az következik, hogy az ember szüntelenül megkérdőjelezi a bűnbocsánat, a feltámadás, az ítélet, az örök élet beszédének igazságát, ígéretének beteljesedését is. S tovább viszi az ember a kételkedésében kérdéseit: hol van most Jézus? S hol leszünk mi, amikor elmegyünk ebből a földi világból? Kell, aki meg tud győzni mindezeknek az ígéreteknek s a mögöttük lévő, Jézus által már elvégzett tényeknek igazságáról. Hol található az a meggyőző erő, mely által bizonyosságra juthat kételkedő szívünk? Jézus nevén nevezi, sőt megígéri eljöttét annák, Aki, mint az Elő Isten mennyei ajándéka ezt a meggyőző munkát képes véghezvinni, az emberi szívben. S a Szentlélek Úristen kiáradt az első pünkösdkor a tanítványok szívébe, s kaphatja Őt ajándékul ma is mindaz, aki hittel imádkozik érte. Hiszen Jézus maga biztat: „vegyetek Szentleiket!” Mint legdrágább ajándéka Urunknak, így végzi köztünk is a Szentlélek az igazság felől való meggyőzés mesterségét. Fel tudja tömi hitetlenségünk önigazságainak kemény burkát. A Szentíelket kapott tanítványokat látva, már az első pünkösdkor sokakban megfogalmazódott ez az ítélet is: édes bortól részesedtek meg! így is mondhatták nekik: ezek nem józanok, összevissza beszélnek, megbolondultak. De sokan ezt kérdezték: mit tegyünk Atyánkfiái, férfiak? S amikor kapták a biztatást: térjetek meg és ke- resztelkedjetek meg meg is tették! Ki győzte meg őket? A Szentlélek! S ők tudták, hogy Jézusnak az Atyához menetele nem a csúfos véget, a kudarcot hordozza magában, hanem ellenkezőleg: a célbaérést, a győzelmet! Azt a drága örömhírt, hogy akit az Atya ide küldött közénk, hogy emberré, testvérünkké, sőt Megváltónkká, valóban Szabadítónkká legyen, maradéktalanul elvégezte, betöltötte küldetését. Megváltásunk bűnből, halálból, ördög hatalmából igazság! Ezért mondja Jézus: „az igazság az, hogy én az Atyához megyek s többé nem láttok engem!" így teljesedik be, hogy Jézusnak el kell mennie ebből a világból, hogy eljöhessen a Szentlélek, s elvégezhesse meggyőző szolgálatát. Jézusnak el kellett mennie azért is, hogy helyet készítsen mindazok számára az Atya örök hajlékában, akiket meggyőz a Szentlélek a kereszt, a feltámadás, megváltás igazsága felől! Ez az igazság Jézus életét, életodaadását, magatartását, minden szavát és tettét magában hordozza. Hiszen az Ő engedelmessége volt az, amit az Atya tökéletesnek, helyesnek, egyedül igaznak fogadott el. S mert ez megtörtént, ezért a jézusi igazságért, igaz életért minekünk igaztalanoknak is lehetséges a cél- baérés. Többé itt nem látjuk Őt. Hatalmát, jelenlétét mégis tapasztaljuk. Szentlelke ott végzi ma is meggyőző munkáját, ahol Isten igéje, Jézus szava hangzik. Énekeljük örömmel: „Szentlélek Te vagy a nagy Úristennek mennyei ajándéka, igazságnak mestere..." S kérjük imádságainkban: Jövel Szentlélek Úristen, vezess el mindannyi unkát a Te igazságodra. így nem csupán az IGAZSÁG megismerésére juthatunk el, de egész életünk a Jézus Krisztus megigazító kegyelmét hirdetheti. Deme Dávid SZÁNDÉKNYILATKOZAT A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház közötti együttműködésről Istennek hálát adva és ismerve közös történelmünket és a világ iránti együttes felelősségünket, ezennel kinyilvánítjuk azon szándékunkat, hogy az egyházi élet különböző területére vonatkozó együttműködésünket erősíteni kívánjuk a következő célokkal: 1. Új munkaterületeink közös támogatása és egyházaink nyelvi kisebbségeinek ápolása. 2. Egyházközti együttmunkálkodás az Európai Egység irányába történő hozzájárulásként, az „Európai Ház” felépítésében. Együttműködési területek: 1. Rendszeres kapcsolattartás az egyházak vezetősége között. 2. Ösztöndíjak nyújtása teológiai hallgatóknak Pozsonyban és Budapesten, rövidebb és hosszabb időre szóló tanulmányi utak lehetővé tétele Magyarországon és Szlovákiában, vendégelőadások, a két teológiai fakultás együttmunkálkodása. 3. Lelkészek és tanárok küldése igény és beosztás szerint (igehirdetői helyek a kisebbségi nyelvek területem). 4. Szükség és lehetőség szerint könyvek, szakkönyvek, újságok, folyóiratok kölcsönös küldése. 5. Egyházi munkások számára üdülési lehetőségek biztosítása. 6. Különböző szakcsoportok együttműködése (tanárok, tanulók, nők, ifjúság, diakóniai munkatársak, énekkarok, missziós társaságok stb.). 7. Látogatási programok szervezése. 8. Meghívások oktatási rendezvényekre, szemináriumokra. konferenciákra. 9. Tapasztalatcsere a levéltárak és könyvtárak munkája területén. 10. Ökumenikus és nemzetközi eseményeknél részvételi előkészítés és egyeztetés (Európai Ökumenikus Nagygyűlés, Graz, 1997. június). 11. Különböző egyéb segítségnyújtás (pl. egyházi épületek renoválása Magyarországon és Szlovákiában). Ezen Szándéknyilatkozatot mindkét egyházban a megfelelő legközelebbi testületi ülésnek kell megerősítem. Pozsony, Bratislava, 1996. február 13. D. dr. Harmati Béla s.k. Dr. Július Filo s.k. püspök-elnök egyetemes püspök Magyarországi Szlovákiai Ágostai Evangélikus Egyház Hitvallású Ev. Egyház A nyilatkozatot az Országos Presbitérium május 10- én jóváhagyta. A kapcsolatok felvételét gyülekezeteknek is ajánljuk. MOZAIKOK - PRÉDIKÁCIÓKBÓL Folyamatos pünkösd Máté 16,15-18 Folyamatos pünkösd? -ez az egyház életbe vágó kérdése. Ebben foglalom össze Martin Niemöller prédikáci- ós töredékét. Niemöller az első világháború tengeralattjáró kapitánya, majd evangélikus lelkész. A németországi Hitvalló Egyház vezéralakja a nemzetiszocialista uralom idején, koncentrációs táborok foglya Hitler alatt. A második világháború szenvedései népek életében, zsidók százezreinek kiirtása sötétlenek igehirdetésének a hátterében. . Jézusnak Péterhez intézett szavai a gyülekezet, egyház alapításáról mást jelentenek, mint a kereszténység többsége véli: „ Te Péter vagy, és én ezen a sziklán építem fel egyházamat. ” Jézus gyülekezete és mi csak akkor és addig állunk ezen a sziklán, amikor és amíg Péter hite és hitvallása a miénk Nem Péterhez való viszonyunkról van szó, mint a római katolikus egyházban a Péter örökösének tartott római pápa Jézus helytartójaként való elismerése. Az egyház építésének nem Simon, az ember, a rendíthetetlen sziklaalapja. Nem az a Simon Péter, akinek Jézussal való találkozásában Isten Lelke megnyitja szemét és fülét, úgy hogy nem tehet mást mint hogy hittel tanúskodott: „Te - Jézus - vagy a Krisztus, az élő Isten Fia!” A Jézushoz való viszonyunkról van szó, ahogyan Pál apostol írta a római levélben: „Ha tehát szájjal Úrnak vallód Jézust, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz”. Ez pedig magunktól nem történhet meg: „Senki sem mondhatja 'Jézus Ur, csakis a Szentlélek által (lKor 12,3). Jézus gyülekezete, a keresztény egyház nem vallásos társaság, világnézeti közösség. Alapvetően nem arról van szó, amit keresztény tannak vagy hitvallási iratnak neveznek. Ellenben arról van szó, hogy őbenne hiszünk és őróla teszünk bizonyságot, aki által az élő Isten kegyelmesen cselekedett velünk. Ez a cselekvés Isten Lelkének műve. A Szentlélek építi és megtartja az egyházat, Jézus gyülekezetét, amint azt Luther Márton tanította a Kis Kátéban: „... ahogyan a Földön élő egész egyházat is elhívja, gyűjti, megvilágosítja, megszenteli és Jézus Krisztusnál megtartja az egy igaz hitben. ” Közli: Veöreös Imre Az egyházi építkezésekről beszélgettünk, Az országos egyház építési osztályának megszervezését - több más munkaághoz hasonlóan - az élet kényszerítette ki. A rendszer- változást követően megnövekedtek az igények, a lehetőségek, új lendületet kapott a templomépítési kedv. A kárpótlási törvény alapján, az egyházi ingatlanok visszakerülése, illetve pénzbeli kiváltása során megszaporodott feladatok új szervezeti-szakmai kereteket igényeltek. Az egyházi építkezéseket jóváhagyó bizottság valójában csaknem formális tevékenységének ideje lejárt. Az országos presbitérium mellé rendelt építészeti és egyházművészeti bizottság - amelynek több neves építész is tagja - viszont ma valódi szakmai irányító testület. A gyakorlati munkát pedig az építési osztály végzi. A hatékonyság érdekében mind a bizottság elnöke, mind az osztály vezetője ugyanaz: a tervezési tapasztalatokkal rendelkező dr. Inotayné Lukáts Judit.- Nagyszerű érzés látni az új templomokat szerte az országban. - Még akkor is így van ez, ha tudjuk: külföldi segítség nélkül nem boldogulnánk. Bizony, a növekvő építő- anyagárak miatt egyre nehezebb biztosítani a beruházások anyagi fedezetét. Egy templom sokáig fennáll, ezért környezetébe illőnek, művészi és szakmai szempontból magas színvonalúnak kell lennie. Bizottságunk körültekintően, pályázat alapján igyekszik dönteni a tervező kijelöléséről. Elvünk, hogy evangélikus templomot lehetőleg evangélikus építész tervezzen, ez persze nem járhat szakmai kompromisszumokkal. De nincs is ilyen gond: kiváló evangélikus építészeket hívhatunk meg e pályázatokra. A terveket a Magyar Építészek Kamarájának közreműködésével szakmai zsűri bírálja el, amelynek természetesen egyházi vezetők is tagjai. A kivitelező kiválasztása is hasonló pályázati versenyen dől el. S ezután megkezdődhet az építés. A segítséget nyújtó külföldi szervezetek szigorúan ellenőrzik a pénzfelhasználást. Ezért is nagy a felelőssége a döntéshozóknak: csak korrekt, lehetőleg már bizonyított, jó szakmai tudású vállalkozókat bízzanak meg. — Hol épülnek az országban ma evangélikus templomok?- Elkészült a dunaújvárosi templom. Beszélgetésünk idején éppen a harang beszerelése zajlik. Egy állami gazdaság köré épült új település Telekgerendás, ahol többségben evangélikusok élnek, ők kérték, s az önkormányzat kezdemé- nyezte(!) a templom építését. Az úgynevezett torony mögé építkezések sorában - amikor a meglévő, különálló tornyot kell kiegészíteni templomépülettel - folyik a munka Kisfaludon, Sopronnémetiben, Porrogon. Külön csoportosítva szólnék a Balaton környéki templomépítésekről. A belső-somogyi gyülekezetek elnéptelenedtek, a lakosság nagy számban a tó közelébe költözött, továbbá a nyaralóknak is vannak hitéleti igényeik, sok köztük a lutheránus német és finn turista - ezért egyre-másra jelentkeztek a balatoni gyülekezetek azzal, hogy templomot szeretnének. Siófok után most Bogláron, Füreden is elkezdődött a munka. Bala- tonbogláron a kilátóhegyen gyönyörű telket adott az önkormányzat, az alapozás folyik. Füreden megtörtént az alapkőletétel, az idei év az alapozásé, és a szerkezetépítés megkezdéséé lesz. Keszthelyen sajnos le kell bontani a városban lévő, életveszélyessé vált templomot. Ugyanakkor ez a telek nagyon kicsi, ezért a kissé mesz- szebb lévő, de jóval nagyobb új területen kellene felépíteni a templomot és a hozzá kapcsolódó épületegyüttest. Budaörsön és Pásztón is elkezdődik idén a tervek megvalósítása. Nagycserkeszen hosszú évek óta épül már a templom, egyelőre csak a gyülekezeti termet használják. Nagy öröm volt a zom- bai szép kis templom megszuleté- se, amely igen nagy gyülekezeti összefogás eredménye volt.- Tevékenységi körébe tartozik a műemlék templomokkal való törő- elés is.- Szomorú látvány építésznek is, evangélikus embernek is az elhagyott templomok pusztulása. Legnagyobb gondot a dél-dunántuli műemlék templomok állapota jelenti. A gyülekezetek itt jórészt német nemzetiségűek voltak, s a kitelepítés után nem maradt, aki fenntartsa, használja ezeket a nagyon szép, kisebb-nagyobb templomokat. Igyekszünk legalább a legsürgősebb „mentési” munkákat elvégezni — mint például Kistormáson -, de hát alig jut erre pénz. Szirák, Udvari, Gerényes, Szabadi - szívfáj- dító látni az egykor virágzó gyülekezetek nagy templomait, amelyek előbb-utóbb az enyészeté lesznek. Ahol még ma is van gyülekezet, azért nem hagyja veszni templomát: Somogydöröcskén például nagyon szépen sikerült a felújítás.-Az iskolák, oktatási központok építése viszont biztosan örömteli feladat...- Igen, ez élettel teli világ, mindig történik valami! A már működő iskoláinknál is mindig van tennivaló, hiszen eléggé megviselt állapotban kaptuk vissza ingatlanainkat. Sorra épülnek-újjáépül- nek a kollégiumok is. Gyönyörű feladat most az aszódi gimnázium felépítése. Régi épületünkhöz az önkormányzat ragaszkodott, ezért a kárpótlási pénzen egy új gimnáziumot építünk. Igen értékes, szép fekvésű telket kaptunk cserébe a régiért. Megtörtént a kivitelező megbízása, júniusban kezdődhetnek az építési munkák. Jelentős beruházásunk a révfülöpi oktatási központ megvalósítása, s ugyancsak folyamatosan haladnak a hűvösvölgyi nyugdíjas lelkészotthon munkálatai.- Köszönjük a tájékoztatást, és további jó munkát kívánunk Újlaki Agnes „MI DOLGUNK A VILÁGON?” Az egyház szerepe, mondanivalója ma A CREDO evangélikus folyóirat szeretettel hívja gyülekezeteink tagjait, egyetemistáinkat, iskoláink tanárait és diákjait, valamint minden érdeklődőt a budapesti evangélikus értelmiségi körök évzáró közös csendesnapjára, amelyet 1996. június 1-jén a Deák téri Gimnázium dísztermében tartunk. PROGRAM 9.00- 9.15 Áhítat - Takács József 9.15- 9.45 Előadás - Dr. Sólyom Jenő: Mi dolgunk a vüágon - egyházunkon belül 9.45- 10.15 Előadás - Szabóné Mátrai Marianna: Mi dolgunk a világon - egyházunkon kívül, a társadalmunkban 10.15- 11.30 Megbeszélés négy csoportban. Milyen legyen az egyház ma? A csoportok munkáját vezetik: Bálint László, Fabiny Tamás, dr. Hafenscher Károly, Pángyánszky Ágnes lelkészek 11.30- 12.00 Tea-kávé-sütemény 12.00- 12.30 Pódiumbeszélgetés. Résztvevők: előadók, csoportok vezetői és egy-egy csoporttag. 12.30- 12.45 Záró áhítat - Zászkahczky Péter 12.45- 13.00 Kötetlen beszélgetés, áldás Evangélikus Keresztyén Értelmiségi Műhely, Értelmiségi Kör Deák tér Budahegyvidék Magyar Lutheránus Értelmiségiek Társasága (MALÉT) Evangélikus Egyetemi és Főiskolai Gyülekezet Várady Lajosra emlékezünk A Budavári Gyülekezet Isten iránti hálával és szeretettel emlékezik 25 évvel ezelőtt, 59 évesen, aktív korában elhunyt lelkészére, Várady Lajosra, aki 1953—1971-ig volt a gyülekezet élén. Nehéz időben, külső politikai és belső gyülekezeti feszült helyzetben hűségesen, szorgalommal, szeretettel és töretlen hittel építette a megfogyatkozott gyülekezetét. Szolgálatára, higgadt, a hit mélységeit kereső igehirdetéseire, lelkipásztori bölcsességére, meleg szavaira még ma is sokan gondolnak vissza az idősebbek közül. Mi most Pünkösdi lángok című versének közreadásával emlékezünk rá. Pünkösdi lángok Ha látom, hogy mennyi itt a kenyérbánat, Ha látom, hogy testvér testvérre támad, Ha álmunk virágait látom az avarba s lelkünk nyugodt vizét véresre kavarva, If a mindenfelé csak bűnt és bűnt látok, így imádkozom: ti pünkösdi lángok Égessétek meg ezt a csúf világot! De ha elém jönnek fehér gyerek-lelkek, Játékra nyílt kezű, ártatlan Ms szentek, AMken nem fog sem bűn, sem átok, mert ők öröklik a nagy mennyországot, így imádkozom: ti pünkösdi lángok, A gyerekekért, csak a gyerekekért Tisztítsátok meg ezt a csúf világot! Várady Lajos (1911-1971) (1942. vagy 1943. évben) Varázslatos pünkösd lalamennyi egyházi ünnepünk közül a legtöbb de__Irut, életörömöt nekem a pünkösd jelenti. S ahogy a körülöttem élő embereket látom, úgy tapasztalom, hogy ezzel az érzéssel nem vagyok egyedül. Az ádvent a várakozás, az áhítat; a karácsony az Isten és szeretet, a boldogságot adni akarás ünnepe. A böjt a magunkbaszállásé, a nagypéntek a gyászé, az alazaté. A húsvét pedig a feltámadásé, a bűneinket megváltó csodáé. Ennek az ünnepsomak méltó befejezése számomra a pünkösd. Ez a nap egyenes folytatása a húsvéti örömhírnek. Amikor a sírjából kiszálló Jézus először jelent meg a tanítványok előtt, már megjósolta nekik: „És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel. ” (Lk 24,49) Ez az ígéret teljesedett be pünkösdkor, a Szentlélek ünnepén, amikor az egybegyűlt apostolok előtt „valami lángnyelvek jelentek meg” és „mindnyájan megteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. ” (ApCsel 2,3—4) Ugyanarra az időre esett a zsidó pünkösd is, a Mózesi törvény ünnepe, melyet az Egyiptomból való szabadulás emlékére megtartott húsvét utáni ötvenedik napon rendeztek meg. Erre az ünnepre rengeteg zarándok érkezett Jeruzsálembe, akik - akarva-akarat- lan - szemtanúi lehettek ennek a különös eseménynek. A városban összegyűlt soknyelvű tömeg döbbenten tapasztalta, hogy érti, amit az apostolok beszélnek. „Mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni ” (ApCsel 2,6) Némelyek álmélkodtak, mások zavarban voltak és megdöbbenve kérdezték egymástól: „Mi pkar ez len- ni?” (ApCsel 2,12) De voltak olyanok is, akik kicsúfolták az apostolokat, és meggyanúsították őket: „Édes bortól részeged- tek meg. ” (ApCsel 2,13) Akkor szólt Péter a tömeghez. Beszédének hatására sokan megtértek, s belőlük alakult az első keresztény közösség. Á pünkösdöt valószínűleg már az őskeresztények is az egyház születésének tekintették. Erről tanúskodnak az első évezred derekától fennmaradt szakrális jellegű képzőművészeti emlékek. Ha nem vesszük figyelembe a rosszindulatot azok részéről, akik az apostolokat részegséggel vádolták, szinte elgondolkodtató a megjegyzésük. Mert pünkösd valóban ad a léleknek egyfajta részegséget. Egyfajta varázst. Ünnepe egybeesik a természet megújulásával. „Lángszámyakon röpül felénk a nyár, az éj meleg s már perzselő a reggel. Bofygunk az éjbe álmodó szemekkel s ritkán találunk hűvös árnyra már. ” (Kosztolányi Dezső: Pünkösd) A három kétnapos ünnep közül egyedül pünkösdkor nem várunk és nem kapunk ajándékot szeretteinktől. A karácsony fenyőfas, csillagszórós áhítatában kicsit benne rejtőzik a várakozás a saját személyünk számára külön örömöt jelentő, kézzel fogható kedvességre. Húsvétkor a piros tojások, csokoládé- nyuszik, barkaágak hangulatában ünnepelünk. Pünkösd napjának nincsen semmiféle tárgyi jellemzője. Szellemi, lelki ünnep ez! Hitváity csecsebecsék helyett a természet hatalmas birodalma nyújtja felénk az élet boldogságát. A piroslabdájú pünkösdirózsák édes illata, és az orgona már elnyílt, fehér - vagy a lila millió árnyalatában - tündöklő fürtjei még így, her- vadtan is a vidámság himnuszát szórják felénk. Az ünnep környékén nyiladozó akác mámorító bódulatában nézzük és gyönyörködünk a fák sokszínű, finom menyasszonyfátylaiban. Fehér, rózsaszín, sárga, kék virágszirmaikat simogatja vágyó tekintetünk. Látjuk a csodát, ^varázslatot. Isten erejét a teremtett világ felett. Az Ő hatalmát legtökéletesebb alkotása, az ember felett. Megtelünk áhítattal és hittel. Reménnyel, hogy a jó, a nemes végül mégis diadalmaskodik a rosszon, ahogy a zord szelek, fagyos viharok felett is győzedelmeskedik a napsugár. A természetben és az emberek között egyaránt elérkezhet, elérkezik a megújulás. Pünkösd ünneplését meghatóan tolmácsolja a tiszta szív érzésével a 16. század második felében élt költőnk, Balassi Bálint. Ő a magyar lírai költészet megalkotója és európai szintre emelője. A reneszánsz képviselője hazánkban, aki a középkor zárt világából kitörve, az egyéni öröm, a földi boldogság első megfogalmazója és hirdetője irodalmunkban: >yAIdott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, Minden egészséggel látogató ege, Hosszú utakon járókat megkönnyítő szele, Te nyitod rózsákat meg illatozásra, Néma fülemile torkát kiáltásra, Fákat is te öltöztetsz sokszínű ruhába. ” . A legkedvesebbek a vers utolsó sorai. Az egymás iránti szeretetre és az életörömre való buzdítás: »Hy jó időt élvén Isten kegyelmébűl Dicsérjük szent nevét fejenként jó szívbűi Igyunk, lakjunk egymással vígan, szeretetbűl. ” (Balassi Bálint: Borivóknak való) A városlakó ember, ha csak ki nem szabadul hétvé- w.a zöldbe’ nem sokat érez a természet megújulásából A szűk utcák, a betonházak zárt tömbjei elrejtik előle a sok színben pompázó, dús lombú fákat. A virágok illatát elnyomja a kipufogógáz kellemetlen, tojtó bűze. A csendet megöli a zaj. A robbanásszerű, gyors fejlődés átváltoztatja a természetet. Ózonlyuk, életét ’ levegőszennyeződés veszélyezteti utódaink Tálán a lelkek is ezért csukódnak össze? Mint sötétben a tulipánok piros kelyhei? Vigyázzunk pünkösd innp« nek szivet gyönyörködtető varázsára! Ne elveszni! Hiszen mi lennénk szegényebbek hagyjuk nélküle! „Ne nézz, ne nézz vissza, hagyd, ficánkoljon szíved fent előre mint fád csúcsán fénylő csókok közt a levél Hagyd, két kéznél fogva vezessen karcsú illat, - ha másnak nem: magadnak a földet tán még megválthatod. ” (Illyés Gyula: Pünkösd) Lenhardtné Bertalan Emma*
