Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-04-07 / 14. szám
Evangélikus Élet 1996. április g [a]^] GYERMEKEKNEK Q I A T A L O K N A K 86. zsoltár Taníts engem utaidra, Uram, hogy igazságod szerint járjak, és tiszta szívvel féljem nevedet. Magasztallak, Uram, Istenem, teljes szívből, és tisztelem nevedet örökké. Hiszen annyira szeretsz engem, hogy a sír mélyéből is kimentesz. JOSEF OSTERWALDER Amikor eljön a Te országod Amikor eljön a Te országod, olyan lesz a világ, amilyennek Te szeretnéd. Olyan lesz, mint egy álom: Az ajtók és ablakok tárva lesznek. A félelem elszáll, mint egy léggömb. Valaki nevetni kezd, s a nevetés átragad a többiekre. Valaki táncra perdül az utca közepén. A gyerekek átadják furulyáikat a rendőröknek, fültépő sípszót nem hallani többé. Az utcaseprő az orrán egyensúlyozza seprőjét. Az aszfalt repedései között virágok ütik fel fejüket, s az utcák csendesek lesznek. Az autók garázsban maradnak Jó helyen vannak otthon. Lehet velük játszani, be lehet őket festeni, vagy jók lesznek virágtartónak Az emberek időt szakítanak egymásra. Mindenkinek sok-sok ideje lesz: Az apák ráérnek bújócskázni, az anyák ráérnek malomjátékot játszani. Mindenütt csak idő lesz. így lesz, ha eljön Isten Országa. Eljön a Te Országod, Istenem? Eljössz? ' Talán már itt is van: a tanárban, aki rám figyel; édesanyámban, aki elviseli hibáimat; a pajtásomban, aki megjavítja a játékomat; az öreg néniben, aki örül, ha bevásárolok neki. A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyünk, Petőfi u. 359. Találkozás a Feltámadottal Azon a napon, amikor a magdalai Mária a sírhoz ment, a tanítványok összegyűltek egy jeruzsálemi házban, hogy beszélgessenek Egyszer csak Jézus ott állt előttük a szobában. „Békesség nektek!" - mondta, majd megmutatta nekik a sebeit. Az apostolok látták hogy valóban Jézus az, és végtelen öröm töltötte el őket. Újra együtt voltak És Jézus beszélgetni kezdett azokkal, akiket a legjobban szeretett. Amikor eltávozott, az apostolok észrevették hogy egyikük Tamás éppen nem volt a házban. Mikor Tamás megjött, a többiek izgatottan mesélték el neki, hogy látták az Urat. De Tamás nem hitt nekik ,^imíg nem látom a szögek helyét a kezein, és meg nem tapinthatom az oldalán a sebet, nem hiszem el, hogy itt volt. ” Egy hét múlva, amikor az apostolok megint együtt voltak ugyanabban a szobában, Jézus ismét megjelent nekik „Békesség néktek!” - mondta. Ez alkalommal Tamás is ott volt. Jézus odament hozzá, és azt mondta: „Nézd meg a kezeimet! Tapintsd meg az oldalamon levő sebet! Ne kételkedj többé!” Tamás látta Jézus sebeit, és így szólt: - Én Üram, én Istenem! Akkor Jézus azt mondta Tamásnak „Hiszel bennem, mert láttál engem. Boldogok akik nem látnak és mégis hisznek ” * Már sok száz éve annak hogy ez az esemény megtörtént. Azóta senki sem látta Jézust. De ezért is olyan fontos számunkra az, amit Jézus Tamásnak mondott. Nem látjuk Őt, mégis velünk van. Ha hisszük ezt, mégha nem is látjuk megtapasztalhatjuk hogy tényleg él és a segítségünkre van. JÁTÉKTÁR Ez a játék a résztvevők megfigyelő készségét teszi próbára. Egy személy elhagyja a termet, miközben a többiek mind megváltoztatnak valamit öltözékükön. (Pl. le- ill. felveszik a kardigánjukat, vagy esetleg cserélnek a társakkal, aki szemüveges, leveszi, valaki kigombolt zakóját végig begombolja stb...) Mikor a ruhaigazítás megtörtént, behívják a „hunyót”, aki mindenkinél egyet tippelhet, hogy miben különbözik ruházata attól, amilyen akkor volt, mikor ő elhagyta a termet. így a helyesen felismert változtatásokért pontokat is lehet adni, s végül az nyer, aki a legtöbb pontot gyűjtötte. F A keresztfához megyek...- Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó Jézus több megnevezése közül a tanítványok által legnehezebben elfogadott az „Emberfia” volt. János evangéliumából ez tisztán kivehető. A tanítványok - főleg Péter - János írásában többször is olyan kijelentést tesznek, amelyből kitűnik a kereszttel szembeni ellenkezésük. A tanítványok közül talán János volt az első, aki megértette és elfogadta ezt az igét, Péter pedig, aki a leghevesebben tiltakozott ellene. Ezért próbálta Jézus többször is megvilágítani előttük a kereszt titkát, hogy tudniillik az Ő követése nem valamiféle egyszerű, terhek hordozásától mentes feladat. A kereszt vállalása azonos annak a küszködésnek és harcnak a vállalásával, amelyet Isten gyermekei Jézusért és az evangéliumért nap mint nap elhordoznak. Jézus, aki mint Krisztus és Isten Fia csodákat művelt és tanított, Emberfiaként kifejezhetetlenül többet vállalt az Őt követők naponkénti szenvedéseinél. Krisztus ugyanis magára vállalta az emberiség összes bűnéért való szenvedést! Keresztre feszittetett, hogy mi — gyarló emberek - bűnbocsánatot nyerjünk, azaz sebei árán gyógyuljunk meg. Péter reakciója a keresztre: „Uram, ez nem esketik meg veled!” Ez a felkiáltás szemléletesen megmutatja, hogy mennyire nehéz a tiltakozásunkat elnémítani szívünkben. Milyen szép is lenne a keresztyénség, ha csak elmélkednünk kellene Jézus csodáiról, ha csak hallgatnunk és olvasnunk kellene szép beszédeit? Néha eljárnánk a templomba is, majd pedig az Isten országában kipihennénk „megerőltető”-nek feltüntetett életünk fáradalmait. A valóságban csak a Krisztus keresztjének ellenségei élnek így. Az igazi követők azonban - ha kell - a szenvedést is vállalják, vagyis minden körülmények között hirdetik az Isten országáról szóló üzenetet. Nem várják ölbe tett kézzel Uruk megérkezését. Vajon hányán vannak ilyenek a keresztyének között? Minden bizonhyal jóval kevesebben, mint ahányan efféle embernek gondolják magukat... Lőkös Virág HL c. LÍCEUM - Sopron Mi haszna a Hangnak? Apropó nélkül töprengek a kérdésen. Nincs évforduló, mérföldkő, fordulat, semmi látható ok. Csak a kérdés nem hagy nyugodni hosszú ideje. Vagy talán az ellentmondás, ami 'válaszként adódik. Mert hát egyfelől igen nagy haszna van, másfelől viszont lehetne sokkal hasznosabb. Fontosnak érzem a Hang jelenlétét az evangélikus sajtóban. Már a születése miatt is. Hiszen maga az ifjúság igényelte. Ő nőtte ki a MEVISZ Hírmondó kereteit. Ő akart hangosabban és teijedelme- sebben szólni. Az ifjúság érezte úgy, hogy van mondanivalója és kíváncsi a többiek hangjára. A Hang születése a tevékeny, aktív élet jele volt a magyar evangélikus ifjúság körében. Örömteli jel és örömteli hang. Nagyon jó, hogy itt nem kell megáBnunk csupán azon örvendezve, hogy az ifjúság szól és tesz valamit. Pedig hányszor örvendezünk ilyen kesernyésen gyülekezeti és tágabb ifjúsági összefüggésben! Nem baj, ha gyenge, nem baj, ha halvány, de legalább szól, legalább mozdul valaki és valami, és szánkban érezzük Bacsó Péter klasszikus magyar narancsának ízét. Nagy öröm számomra, hogy ezt a keserves beletörődést sohasem kellett a Hanggal kapcsolatban érezni. Mert sohasem volt alacsony színvonalú, szégyellnivaló, igénytelen és gyenge. A magas színvonal és az igényesség talán kivétel nélkül jellemzi a Hang számait. A jól sikerűiteket is, a gyengébbeket is. Öröm hát, hogy szól, és öröm, hogy szépen szól a Hang. Én azt is nagyon szeretem, amiről szól. Nagyon fontos úton, főútvonalon próbál járni. Olyan úton, amit nem jó megkerülnünk egyikünknek sem. A Hang gondolkodni akar - keresztyén módon; körülnézni - keresztyén szemmel; mérni - keresztyén mércével; értékelni a körülöttünk és bennünk zajló életet - a keresztyén normák szerint. Felhívja a figyelmet emberekre, eseményekre, jelenségekre, szélesíti a látókörünket. Mélyre ás hitkérdésekben, néha fájdalmasan, de tudnunk kell, hogy a felszínen maradni ma kényelmes, holnapra viszont életveszélyessé válhat. Integrálni igyekszik többféle embert, látást, gondolkodásmódot és teológiai nézetet. Tagadhatatlan, a mindennapjaink nem kedveznek a Hang áltál választott útnak. Nincs türelmünk gondolkodni, nincs időnk olvasni, nem szeretünk nehéz kérdéseken rágódni. Nem hiszem, hogy tudatos, érett keresztyén lehet valaki, ha a töprengés, értékelés, döntés időt és erőt, összpontosítást, néha kínt igénylő útját rendszeresen és hosszú időn át kihagyja az életéből. Jogos lehet a kérdés: az ifjúság lapja-e a Hang?. Pozitív a válasz, amely azt mondja: nem vagy legalábbis nemcsak. Mindenkié, aki a fent elemzett tevékenységet szükségesnek tartja, gyakorolja és benne szívesen tájékozódik. Vagyis mindenkié, aki nem szeret gondolkodás nélkül élni, hanem alaposan szemügyre veszi a mindennapi élet jelenségeit, mégpedig a keresztyén ember szemével, és megméri őket a hit súlyával. Ilyen értelemben bátran ajánlhatjuk minden gondolkodó keresztyén felnőttnek is. Más kérdés, hogy jó-e, ha egy ifjúsági lap ennyire komoly és súlyos. Bizonyára lehetne tarkább. Szólhatna információra éhes énünkhöz és szólhatna a játékoshoz; a kérdéseket elemzőhöz és a felüdülni vágyóhoz; a tépelődőhöz és az áhítatra szomjazóhoz. Nem tudom, tud-e a Hang más hangon szólni. Elidegeníthetetlenül sajátja a mostani. Egészen az övé. De talán ha maga elé képzel jobban, elevenebben engem, az olvasót, akkor meg fogja szólítani énem más darabjait is. Ezt remélem és kívánom a Hangnak, mert szeretem, értékesnek és fontosnak tartom. De volna jókívánságom az olvasó számára is. Van egy rossz emlékem. Fiatal volt még a Hang, 2-3 számot ha élt. „Nem fogy el, lemondjuk” - hallottam gyors egymásutánban két gyülekezetben is a panaszt s az ítéletet. Tudom, hogy megcsappant az előfizetők száma, s tudom, hogy evangélikus iskoláinkban látványosan. Én is lemondtam már újságokat egyéni előfizetőként is, gyülekezeti terjesztőként is, mert rossz lapok voltaik. Rosszul értelmezett egyházhűségből vagy védve a mundér becsületét, nem kell rossz lapokat járatnunk. A Hang azonban jó újság. Nagyon jó. Ne sajnáljuk a fáradságot: gyülekezeti terjesztőként rsmerjük meg jobban, és próbáljunk megnyerni számára embereket. Olvasóként pedig szánjunk rá egy kevés energiát, tudva, hogy nem mindig a könnyen emészthető a jó, hasznos, sőt élvezetes. Türelmetlen és mélyre ásni lusta korunkban tudom, hogy nem divatos, hadd hívjak mégis mindenkit elmélyülésre, a szellemi és lelki munkálkodás izgalmára, hitünk olykor ösztönös vagy nem tudott területeinek felfedezésére és tudatosítására: a Hang olvasására. Szabóné Mátrai Marianna FERI BÁCSI JÁTÉKAI Csak hasonló A nagypénteki eseményt ábrázoló két kép a mesen összehasonlítjátok, tíz eltérésre bukkanhattok, megtévesztésig hasonló. De csak hasonló! Ha figyel- Melyek ezek? Humorzsák Bibliaóra témája a 12 éves Jézus és szülei látogatása a jeruzsálemi templomban. A tisztelendő bácsi magyarázza:- Hazafelé menet észreveszik a szülők hogy Jézus nem jött velük visszafordulnak hogy megkeressék Mit gondoltok gyerekek mit mondott Mára? Ágika jelentkezik- Jézus Mária, hol ez a gyerek?! * Hittanóra. A tisztelendő bácsi kérdezi.- Hogy hívták Abrahám fiát? Néma csend.- Hátizsák! Attila hazaérve, megkérdezi édesanyját:- Anyuka... te tudod, hogy hívták Abrahám fiát?- Tudom, kisfiam.- Most már én is tudom, mert a tisztelendő bácsi ma mondta, ...hátizsák! * Elkezdődik a hittanóra. A 7 éves Évike jelentkezik- Tisztelendő bácsi, engem ma megbüntetett a Jó Isten.- Miért? - csodálkozik a tisztelendő bácsi.- Hát a múlt órán tetszett mondani, hogy Évát azért büntette meg mert megette az almát. Ma én is beleharaptam, és kitörött a fogam. Országos Evangélikus Diáktalálkozó „Ti vagytok a föld sója. ” (Mt 5,13) - ez volt a tavaszi ifjúsági csendesnap mottója, amelyet a Kecskemét melletti Nyárlőrincen, az Emmaus-házban rendeztünk meg. Szerte az országból, Győrtől Szegedig és Debrecentől Pécsig mintegy harmincöt evangélikus fiatal jött össze, hogy találkozzon régen látott és új társakkal, és elmélyüljön a keresztény misszió fontosságában, céljában. Mivel sokan nem ismertük még egymást, pénteken ismerkedési estet, játékokat tartottunk, és többen pingpongoztak, valamint néhányan közös verset szereztek. A nap áhítattal zárult. A következő délelőttöt kreatív bibliatanulmánnyal kezdtük: egy-egy nagyobb csomagolópapírra lerajzoltuk egymás körvonalait, és ráírtuk a magunk és, a világ sebeit: önzés, háború, munkanélküliség, irigység, „tüskék”. Jó volt tudni azt, hogy bár sebeink száma sok, mégis van egy nagy orvos, Jézus Krisztus, aki meggyógyít bennünket. Ezt követően rátértünk a hétvége legfőbb témájára, a misszióra. Meghívott előadónk Béres Tamás debreceni lelkész volt, aki rávilágított arra, hogy a missziót végző ember nem más, mint követ, Jézus Krisztus követe, képviselője, ezt a küldetést kell szívünkbe vésni. A föld sója szomjassá tesz, a hűs patakhoz, Istenhez vezeti az embereket, és ennek sokféle fajtája és módszere van, de egy biztos: el kell számolnunk feladatainkkal. Ebéd után több csoportban folytattuk a beszélgetést: volt kreatív kézműves csoport, irodalmi kör, többen a délelőtti előadóhoz intéztek kérdéseket, majd Namíbiáról tartott diavetítést Pángyánszky Ágnes budapesti lelkész, aki tavaly járt ott a Lutheránus Világszövetség meghívására. Vacsora után kezdődött a várva várt deákcsemege, amelyre a Budapesti Evangélikus Egyetemi és Főiskolai Gyülekezet Presbitériuma már régóta készült. A deákcsemege játékos szellemi és fizikai vetélkedőket jelent, amelyen volt Forma-1, fele sem igaz, dalparódia és még sok más izgalmas játék. Az esti áhítatot éjfélkor kezdtük, majd az ezt követő böjti virrasztás hajnalig tartott. A vasárnap délelőtt úrvacsorái istentisztelettel zárult, majd egy kis papírra felírtuk az ifjúsági hétvége mottóját, és jókívánságokat, amiket szétosztottunk egymás között, majd lassan a vasúti megállóhoz ballagtunk. Listár Dániel Ökumenikus szávalóverseny Nyíregyházán Ez évben - 1993-tól kezdődően - immár negyedik alkalommal rendezi meg a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium Az Úr érkezése című országos versmondó versenyét április 27-28-án a gimnázium dísztermében. Az idei találkozó színfoltja lesz, hogy a kárpátaljai Beregszászról, az ottani Magyar Gimnáziumból is érkeznek versmondó fiatalok A rendezvény ökumenikus, mivel a nyolc evangélikus gimnázium diákjai mellett a református, római- és görögkatolikus gimnáziumok tanulói is részt vesznek a versenyen. így Soprontól Kisváráéig, Bonyhádtól Sárospatakig mintegy 16 egyházi gimnázium diákjai mérik össze versmondó tudásukat. A rendezvény tematikája kötött: a versenyen a magyar és világirodalom istenes versei szólalnak meg. Azok a költemények amelyeknek ihlető forrása az istenfélelem és az emberszeretet. Hála költőinknek: kifogyhatatlan gazdag tárháza van az ilyen ihletésű verseknek. Az előző években az alábbi verseskötetekből válogathattak a diákok:-Az Űr érkezése - Klasszikus költőink istenes versei/Móra K. 1991.) 7 Új aranyhárfa - Versek keresztyén családi alkalmakra (Református Sajtóosztály 1992.)- Hang szólít - Isten-kereső versek a 20. század világirodalmából (Vigilia K. 1993.) Az idei verseny alapkötete pedig az Isten kezében című gyűjtemény, amely az erdélyi magyar költők vallásosverseinek gazdag anyagát tartalmazza. így 63 költő 315 verséből választhatnak a versenyzők. Ez a kötet „olyan szellemi tájakra” hívja a versmondókat, ahová az elmúlt évtizedekben - ahogy a Kiadó írja - „belépni sem volt szabad”. t? ‘^ffrseH}en Isten szeretete tündöklik, s benne ragyog szépsége, s az itt élő ember természetes kötődése szülőhazához, anyanyelvhez és felebaráthoz, xj .f}a8y°mdnyosan meghitt hangulatú rendezvény védnöké most is D. Szebik Imre püspök, támogatói pedig a nyíregyházi történelmi egyházak. ., Április 27-én, a szombaton délutáni elődöntők alapján alakul ki a 28-i vasárnap 10 órakor kezdődő döntő mezőnye, amelynek zsűri-elnöke ismét neves színművész lesz. r A versenyző diákokat — iskolánként 2 fő — és a kísérő magyartanáraikat most is a rendező gimnázium látja vendégül. Az eredményekről az Evangélikus Elet hasábjain adunk hírt.
