Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-03-31 / 13. szám

Evangéliumot magyar nyelven, Venezuelában

J i Z i k László npvti'tihe>h>: 1*11. a

_T F. ...

le

leszi szolgálatit | ^SÉStszá^RBHH végez Elutazása napjának előestéjén beszélgettünk- Pályázat útján, meghívással töltötték be a caracasi lelkészi állást.

Három évre hívtak meg szolgálatra.

Hogyan jutottál a pályázat elnyeréséhez, és milyen körülmények közé kerülsz?- Az első világháború után másfél millió magyar „tántorgott ki” Amerikába, ezek egy része Venezuelába jutott el. Folytatódott ez a folyamat a második világháború és az 56-os forradalom után is. Ma Venezuelában - így Caracasban is I kb. 10 ezer magyar él. Természetesen nem mindnyájan evangélikusok. Caracas világvárossá nőtt fel, itt működik pl. a világ legnagyobb metrója. Ezt a fejlődést az olaj tette lehetővé.- Hogyan szerveződött az evangélikus egyház Venezuelában?- Eleinte a túlnyomóan reformátusokból álló közösség az amerikai presbiteriánusokat kérte, hogy adjanak jogi keretet szerveződésüknek, de nem kaptak. 1949/50-ben fordultak az evangélikus egyházhoz, és az LVSZ elismerte őket. Ekkor az amerikai evangélikus egyházból delegálták a magyar gyülekezetbe Pósfay Györgyöt, aki szervezője volt a közösségnek. Templom, gyülekezeti ház, óvoda és könyvtár épült. Hosszú ideig ő volt a gyülekezet gondozója.- A venezuelai evangélikusok természetesen nem csupán magyarokból toborzódtak. Kik vannak még?- Vegyes származású a gyülekezet, magában Caracasban is. Spanyol evangélikusok (a német misz- szió működésének eredményeként!), németek és lettek alkotják a magyarok mellett az egyházat. A Venezuelai Evangélikus Egyház tehát legalább négy nyelvű. Van német és lett lelkész is. A magyarok kb. 600-an vannak, és Caraca- son kívül is élnek sokan - szórványban.- Lesz tehát szórványmunkád ott is. Jó lenne ehhez egy gépkocsit is szerezni?- Igen. Adnak is vadonatúj gépkocsit és használhatom nyugodtan - még naplót sem kell vezetnem -, mert a benzin nagyon olcsó.- Kik voltak elődeid a szolgálatban?- Kétszer három évet teljesített Szilas Attila, utóbb pedig Bodrog Miklós volt Caracasban. Hazajövetele után kb. egy évig a gyülekezet tagjai látták el a vasárnapi istentiszteleteket, de ragaszkodtak hozzá, hogy legyen lelkészük, mert többre van szükségük, mint csupán a vasárnapi istentiszteletek.- Milyen tervekkel indulsz útnak?- Bármily furcsán hangzik - nem megyek óriási tervekkel. Elhatároztam, hogy három hónapig nem fogok kezdeményezni, ajánlani, csak fülelek, hallgatózom. Az identitástudatukhoz tartozik, hogy magyarul akaiják az evangéliumot

hallani. Ezt kell szem előtt tartanom. Gőg lenne, ha most meg tudnám mondani, mit fogok „végrehajtani” közöttük. Egy bizonyos, ha mi most kudarcot vallunk, soha többet nem hívnak. Ennek tudatában megyünk ki.- Van-e ifjúsági és gyermekmunka-lehetőség?- Igen. Az istentiszteletekkel párhuzamosan van vasárnapi iskola. Ezt feleségem fogja tartani. Koffereinkben rengeteg anyagot, szemléltető eszközöket, képeket, kazettákat is viszünk. Van cserkészet is, velük is kell foglalkoznom.- Az egyházi szolgálat mellett az ottani magyarság identitásának erősítése is feladatod. Miként gondolod ezt a feladatodat ellátni?- A szolgálat nyelve ugyan magyar, de pl. a beiktatásom is háromnyelvű (spanyol-német-ma- gyar) istentiszteleten történik majd. Arra kell számítani, hogy a második és harmadik generáció már inkább csak spanyolul beszél. Meg kell tanulnom ezt a nyelvet. Ugyanakkor komolyan át kellett gondolnom azt, hogy a kárpát- medencei magyarságon kívül pl. az óceánon túl is sok magyar és evangélikus él. Egyházunk egy komoly kihívásnak tett eleget, amikor kiküldenek. Venezuelában megszűnt a magyar külképviselet, csupán a napokban választottak tiszteletbeli konzult. Példaértékű, hogy a Magyarországi

Volt egyszer egy gyülekezet

Igencsak nehéz megítélni, hogy negyvenegynéhány esztendő sok-e vagy kevés. Történelmi léptékkel mérve minden esetre rövid időszaknak számít. Egy ember, egy nemzedék életében viszont nagyon sok ez a majdnem félszázad.

, Hosszúnak bizonyult az Ungvári Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház számára is, amelyről sajnos csak múlt időben beszélhetünk. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy Kárpátalján az evangélikus hitnek nem voltak régen sem olyan nagy hagyományai, mint a református vagy a görög-katolikus felekezeteké.

A múltidő használata pedig indokolt. Mégpedig azért, mert pár évvel ezelőtt, amikor lehetővé vált a templomok újranyitása, amikor jogos tulajdonosok visszakövetelték szentélyeiket a hatóságoktól, kiderült, hogy Ungváron nincs, aki visszakérje az evangélikus templomot. Az istentiszteletek valamikori rendszeres látogatói közül alig maradtak tízen. A többség az évek során elhunyt, egy részük templom híján beolvadt a református közösségbe, vagy a szomszédos országban keresték és találták meg boldogulásukat.

Ezért bizonyultak hiábavalónak azok az elkeseredett erőfeszítések, melyeket az utolsó evangélikus lelkész fiai tettek a gyülekezet feltámasztására. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy a gyülekezet meghalt Matheidesz István lelkészúrral együtt.

Evangélikus Egyház Venezuelába (és korábban Brazíliába) delegál egy lelkészt. Ezekért az ott élő magyarokért különös felelősséget érzek - felekezeti különbség nélkül.- Milyen szívvel készül Judit asz- szony, mint anya és papné erre a nagy útra?- Most nehéz szívvel búcsúzom édesapámtól (Józsa Márton) és a család többi tagjától. Ha már ott leszünk, remélem, jó lesz. Nem lesz „állásom”, de sok munka vár a gyermekek között és a „magyar ház” háziasszonyaként. Ugyanakkor gyermekem nevelésével is foglalkoznom kell. Hanna német magániskolába fog járni, tehát nyelvet kell tanulnia. Abban az iskolában féljem tanít majd német nyelven hittant, és ezért a szolgálatáért felvették ingyenes tanulónak Hannát.- Mit szól a kis Hanna ehhez a nagy úthoz? Tudod, hová mégy?- Igen. Messzire, de a szüleimmel. Viszek sok játékot, talán lesz sok új barátom, de legjobban a tengernek örülök, és annak, hogy csigákat gyűjthetek.- Mit üzensz búcsúzóul? - kérdem zárókérdésként Bizik Lászlótól.- Ha valaki gondol majd ránk, kérem, hogy ne csupán hármunkra, hanem a gyülekezetre és az ügyre gondoljon. Találkozzanak gondolataink és fohászaink az Atlanti-óceán felett.- Köszönöm a beszélgetést, Isten áldja meg utatokat, küldetéseteket.

Missziós lelkész

A helyzet jobb megértése végett vessünk egy pillantást a múltba, a hívek visszaemlékezései és egy nemrégiben kezembe került könyv segítségével. Az 1793-ból származó okmány tanúsága szerint az ungvári evangélikusok ősei javarészt a Szepességből (mai Szlovákia) vagy a felvidék más helyeiről telepedtek át, magukkal hozván vallasszeretetüket, egyházhűségüket.

Az istentiszteleteket.,a hívek egyikének házában tartották, mígnem a testvéregyház mindenkori lelkésze a református templomban látta el lelki gondozásukat. Gyökeres változások történtek a missziós lelkész érkezésével, aki közvetlen teendőinek elvégzésén túl hatalmas odaadással szervezte és tanította az ifjúságot, felállította Ungváron az első lutheránus oltárt, felébresztette nyájában a templomépítés gondolatát. Az ötletet tett követte. Az első világháború kitörése miatt, illetve pénz híján a megkezdett építkezést tíz évre el kellett halasztani. De 1924 novemberében végül is sor kerülhetett a Dombalja utcát ketté szelő Drugeth tér parkjában meghúzódó gótikus stílusú templom felszentelésére. Tegyük hozzá, hogy tervrajzát a gyülekezet egyik tagja, Kavasch Ernő, az akkori idők legjobb ungvári építésze készítette.

Az evangélikus nőegylet megalakulásával nagyszabású, igazi egyházi és kulturális élet kezdődött. A templomi hangversenyekre, valTóth-Szöllős Mihály

Ungváron tízen maradtak

Evangélikus Élet 1996. március 31.

NAGYCSÜTÖRTÖK IGÉJE

AZ IMÁDKOZÓ JÉZUS

Mt 26,36-46

Jézus váltsághalálának előestéjén vagyunk. A passió lassan eléri célját, mikor is Jézus megengedi, hogy bármit megtegyenek Vele. Ehhez azonban erőre, lelki erőre van szüksége. Miután tanítványaival elfogyasztotta a páskavacsorát és megkötötte az új szövetséget, „dicséreteket énekelve kimentek az Olajfák hegyére”. Arra a helyre, ahol gyakran megfordultak. Péter fogadkozása után tovább indultak a hegyoldalon. Megérkeztek arra a helyre, melyet Gecsemánénak hívtak. Ez a név magyarul annyit jelent: „olajprés”. Az Olajfák hegye ma sokkal kopárabb, növényekkel, fákkal gyérebben benőtt, mint kétezer évvel ezelőtt. Sokkal kevesebb olajfa található ma rajta, mint egykor. Mégis Isten jelként úgy rendelte, hogy ma is látni azokat az ősi olajfákat, melyek alatt Jézus imádkozva felkészült a nagypénteki haláltusára. S nem csak látni azokat, de ma is nyílnak, zöldellnek átellenben Jeruzsálem szívével. Jézus rálátott a szent városra, a templomtérre, az Antonia-erőd- re. Ki tudja, mi mindenre gondolhatott?! Maga mellé vette három bizalmasát: Pétert, Jakabot és Jánost, akikkel félrevonult annak idején a megdicsőülés hegyére. Kérte őket, tartsanak vele, es vir- rasszanak. Majd kissé odébb menve, arcra borulva imádkozott, megszólítva az Atyát, amint azt a Miatyánkban tanította.

Az imádkozó, könyörgő Jézus áll előttünk. Az a Jézus, aki így gyűjt erőt minden fontos tette előtt. Ezt tette, félrevonult és

imádkozott, mielőtt megkezdte volna nyilvános működését, mielőtt elindult volna a messiási küldetés útján. Félrevonult a pusztába, böjtölt és imádkozott, így gyűjtve erőt megváltói művéhez, mely ezen az estén elérkezett tetőpontjához. Ez a Jézus a mi Urunk, a világ Megváltója, aki ma is imádságra, virrasztásra és éberségre hív mindannyiunkat. Vajon ki milyen tanítványnak bizonyul? Ébernek, kitartónak, hűségesnek, bátornak, reménnyel telinek? Vagy mint a három kiválasztott: fáradtnak, értetlennek, fogadko- zónak, lustának, csalódottnak, le- vértnek? Ők az új szövetség megkötése után és az új szövetség megpecsételése között elaludtak. Mi, akik mind ezek után vagyunk, merítünk-e bátran ebből az új forrásból? Jelent-e erőforrást számunkra az úrvacsora, Jézus teste és vére? Hisszük-e, hogy ez a legtisztább, legszentebb és legszemélyesebb szolgálata Krisztusnak ebben a sebekkel teli világban, mely nem a kiszolgáltató személyétől, hanem hitünktől, meggyőződésünktől, Krisztushoz való kapcsolatunktól függ?

Ma a gödöllői és veresegyházi oltárképekhez hasonlóan sok templomunk oltárképe életre kel, prédikál az imádkozó Jézusról. Arról a Krisztusról, aki nemcsak egykor a Gecsemáne-kertben mint „fájdalmak férfia, betegségek ismerője” imádkozott, de ma is imádkozik és könyörög mind- annyiunkért. Ámen.

Blázy Árpád

IMÁDKOZZUNK EGYÜTT LUTHERRAL!

Uram! Igaz ugyan, hogy nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj, mégis nagyon rászorulok segítségedre és irgalmadra. Te magad hívsz asztalodhoz és Te magad szólsz hozzám méltatlanhoz: hogy elnyeljem minden bűnöm bocsánatát Tested és Véred által, amikor a szentségben eszem és iszom. Jó Uram, a Te igéd igaz, ebben nem kételkedem, ennek alapján eszem és iszom Nálad. Hadd történjék velem minden a Te igéd szerint, Ámen.

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1996. április 4.

I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.); de. 10. (német) Dietrich Tlggemann; de. 11. (úrv.): du. 6.; Pest- hldegkút, II., Ördögárok u. 9. du. 6. Csizmazia Sándor: Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér du 6. Bálint László: Újpest, IV., Lelbstúck Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos: V-, Deák tér 4. du. 6. Pintér Károly; VII., Városligeti fasor 17. du. 6. Szirmai Zoltán; Vili., Karácsony S. u. 31-33. du. 6. (úrv.) Kertész Géza; Vili., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Fabiny Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. du. 6. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. du. 6. (úrv.) Fabiny Tamás; Kelenföld XI., Bocskai út 10. du. 6. Csepregi András; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor. 24. de. 9.; Budahegyvldék,

XII. , Tarcsay V. u. 11. du. fél 7. Kőszeghy Tamás;

XIII. , Kassák Lajos u. 22. du. 6. ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér. du. 6. Rafael József; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Szabó István; Clnkota, XVI., Batthyány I. u. du. 6. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedlk tér. du. 6. Ferenczy Zoltán; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. du. 6. Kósa László; Pestszenttőrlnc, XVIII., Kossuth tér 3. du. 6. Havasi Kálmán; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pestszenter- zsébet, XX., Ady E. u. 89. du. 6. Győri János Sámuel; Csellel, XXL, Deák tér. de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. du. 6. Solymár Gábor

NAGYCSÜTÖRTÖKÖN a liturgikus szín: fehér. Az oltári ige: Jel 3, 20-21; az igehirdetés alapigéje: Mt 26,36-46

Magból nő az új élet

A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat böjti felhívása

lásos estekre kiváló szónokokat, énekeseket hívtak meg, színtársulat működött. Az egyház ekkor élte fénykorát. De jött a háború!

Á szovjet éra vallásüldöző politikája a többi gyülekezettel egyetemben utolérte az evangélikus közösséget is. Az utolsó evangélikus lelkésznek a templom tőszomszédságában élő fia szívbemarkoló szavakkal mesélte, hogy a parókiát lövöldözések árán foglalták el és telepítették be idegenekkel, hogy édesapját többízben is megfenyegették,^ család állandó rettegésben élt. Égy reggelre nyoma veszett a harangnak, a kegytárgyaknak, a muzeális értékű harmóni- umnak. Felső utasításra a tornyot lebontották, hogy ne szúrja a szemközti Tisztek Házában sűrűn tartott rendezvényeket látogató funkcionáriusok szemét.

Könyvtár is volt

A templom eleinte üresen tátongott. De, hogy hasznát lássák, könyvtárrá alakították át, amikor pedig az egyetem használatába került, edzőteremnek rendezték be. Az épület állaga romlott, a gyülekezet tovább apadt.

A még élő néhány hívő számára mindenesetre fájó, hogy a templomot végül is egy másik gyülekezet kapta meg, amely nem magyarul tartja istentiszteleteit. Legyen azonban vigasztalójuk az a tudat, hogy a szentélyt ismét rendeltetésszerűen, az Isten házaként használják.

A kitatarozott kecses épület, ha nem is nyerte vissza eredeti szépségét, de újra dísze, egyfajta jelképe a környéknek.

Pálfy Julianna

A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat a húsvéti ünnepkör előtti böjti időszakban felhívást tesz közzé, hogy régi és új adományozói támogatásával is segítse két, frissen indított akcióját.

Szarajevói magyar családok megsegítésére

A program 212 család, 410 szarajevói magyar háború utáni körülményeinek javítását tűzte ki célúk -n* »,«*»',;

..........

A békemegállapodás után a város lakóinak hétköznapi élete lassan visszatérhet a régi kerékvágásba, de az ott élőknek munkalehetőség hiányában számos nehézséggel kell szembenézniük.

A legsúlyosabb testi-lelki fájdalmak a kiszolgáltatott idős, beteg embereket és a 14 év alatti gyermekeket sújtják. Az egyesületbe tömörült magyarok Egészségügyi Bizottsága gyógyszereket kért a Szeretetszolgálattól.

A felnőttek rendszeres jövedelemszerzéséhez átmeneti megoldásként varró-, kötő-, cipőjavítógépek adományozásával tudja a Szeretetszolgálat munkához juttatni a dolgozni vágyókat.

Vetőmagprogram a hazatérőknek Boszniában

A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat több éves helyi tapasztalattal rendelkezik Északkelet- Bosznia-Hercegovina segélyezésében. A békés élet szükségleteihez

igazodva, térségismerete alapján alakította ki programját.

Munkatársai bijeljinai képviseletükön keresztül többféle vetőmagot és gabonamagot osztanak ki a földdel rendelkező nagycsaládoknak, hogy az emberek háború után jelentkező, kiábrándult szemléletét élettel töltsék meg, és terméshez juttassák az éhezőket. A program tartalmaz újjáépítési feladatokat is, eszerint részleges félújítási munkákkal családi házakat hoznak lakható állapotba. A Szeretetszolgálat élelem- és tisztálkodási családi egységcsomagok osztásával enyhíti a lakosság és a menekültek nyomorát.

A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat mindamellett folytatja hazai szociális munkáját is, budapesti, debreceni és miskolci központjaiban.

Aki segíteni szeretne, pénzadományát a

10 10 20 93 - 3003 3003 - 00000000

bankszámlaszámra fizetheti be. A Szeretetszolgálat kérésre csekket küld. Az adományozók a befizetett összegről igazolást kapnak, amely felhasználható az adókedvezmények igénybevételéhez.

Ezért fontos, hogy az adományozó olvashatóan töltse ki a csekket.

VELÜNK EGY JOBB VILÁGÉRT MAGYAR ÖKUMENIKUS SZERETETSZOLGÁLAT

Nagypénteki alázatunk

Keresztek

„Havas Krisztus-kereszt az erdőn Holdas, nagy, téli éjszakában:

Régi emlék... ”

(Ady: Krisztus-kereszt az erdőn.)

Ki ne ismerné ezt a képet? Ki ne látott volna útszé- len elhagyott, időrágta feszületet? Falvak határait őrző, áhítatra intő kereszteket? S előttük elhaladó, feketeruhás asszonyok keresztvetéseit, imára kulcsolt, ráncos kezeit? Arcukon a krisztusi megváltás szívükből fakadó, örök, tántoríthatatlan hitével?

Mást jelentenek nekünk, evangélikusoknak!

Mást jelentenek?

Mint Ady apjának, aki, azon a — versben idézett szános, téli utazáson „még vidám legény volt,

Dalolt, hogyha keresztre nézett,

Vagy a költőnek, aki így ír magáról:

„Én meg az apám fia voltam, Ki únta a faragott képet. ”

Nem, én nem fogadom el a „két nyakas, magyar kálvinista” magatartását. Nem vetek keresztet, mert nem ezt tanította nekem evangélikus családom es kőszegi iskolám.

De a keresztet lelkem mélyéből tisztelem.

A keresztnek története van. Az emberiség régóta ismeri. A két, egymást metsző vonal, vagy leggyakrabban derékszögben egymásra helyezett fa mar az őskorban is szerepelt, valószínűleg valamilyen rejtett szimbólumként.

Használták keresztre feszítésre már a régi népek. Föníciaiak, karthágóiak, egyiptomiak, rómaiak.

Az ókorban a keresztre feszítés a halálnemek leg- alantasabb módja volt. Főleg a latrokat, gonosztevőket illették ilyen megtorlással bűneikért. Odakötözték őket, vagy rászögezték testüket a keresztre. Haláluk szívbénulás következtében állt be, néha két-há- rom napi szenvedés után. Életük megszűnését gyakran végtagjaik eltörésével siettették. A keresztre feszítést megelőzte a korbácsolás.

Ezt olvassuk a Bibliában Krisztus kínhalálának leírásaiban is. Mind a négy evangélista beszámol róla. Legrészletesebben János, akinek az elbeszélése a képzőművészeti alkotások legtöbbet használt forrása.

Az őskeresztények az első századokban, az akkor még szokásban lévő szégyenletes halálbüntetést látták megfogalmazódni a keresztben. Ezért helyette titkos jeleket alkalmaztak. Például horgonyt, halat. Csak Constantinus császár e jelben aratott győzelme után tekintettek rá úgy, mint a megváltás szimbólumára. Mint Krisztus értünk elszenvedett, bűneink büntetését átvállaló cselekedetére. Majd a halált legyőző feltámadására. Isteni diadalára.

így lett a kereszt a kereszténység legfontosabb jelképe. Viselték a kereszteslovagok a ruháikon. Hordták papok körmenetek élén. Emelték magasba kétségbeesett hívők bajok és járványok idején. Szögezték templomkapukra. Tették oltárokra. Állították szeretteik sírhalmára. Függesztették otthonaik falára.

Az V. századtól kezdték ábrázolni a keresztet Krisztus alakjával. Ezek a feszületek. Eleinte még

mint élő személyt mutatták be rajtuk a Megváltót és csak a XI. századtól vált szokássá a halott Krisztus ábrázolása. A kereszt közelében a képzőművészetben rendszerint látható Mária, Mária Magdolna és János, a szeretett tanítvány. A feszület tövében gyakran ott áll Ádám és Éva is, mint a megváltott emberiség jelképei.

Sokfélé keresztet ismerünk. Csak néhány közülük: van római kereszt, görög kereszt, András kereszt, Szt. Antal kereszt. Ismerjük a máltai keresztet. Láthatjuk napjaink háborúiban, nyomorúságaiban a segítés és a szeretet megnyilvánulásaként, a világ minden táján.

Vannak keresztek, melyek láthatatlanok. Amelyek bennünk vannak. Á sorsunkban hordozzuk őket. Ezek a szemek elől elzárt, titkos terheink. Vonszoljuk őket, a mi külön keresztutunkon, a mi Via Dolo- rosánkon. Valamennyien. Hittel vagy hitetlenül. Emelt fővel vagy roskadozva a súlyuk alatt. Elfogadva vagy lázadozva ellenük. De meg nem szabadulva tőlük.

Csak a hit által.

Amikor cipeljük őket, görnyedt háttal és megtört lélekkel, testi és lelki fájdalmak között, nézzünk a keresztre!

A nagypénteki keresztre!

Mert végül is mindenki megtérhet. Előbb vagy utóbb. De a halála perceiben mindenképpen. Idővel ránk száll a keresztyéni alázat adománya!

Mint Adyra, aki sok idő elmúltával a hetyke dalolás után így ír a Krisztus-keresztről:

„Húsz éve elmúlt, s gondolatban Ott röpül a szánom az éjben S amit akkor elmúlasztottam,

Megemelem a kalapom mélyen. ”

Lenhardtné Bertalan Emma

A

Kedvcsináló egy Aprily Lajos irodalmi délutánhoz

Mikor Kondor Béla festőművész elkészítette az egyik Áprily-kötet védőborítójának illusztrációját, elragadtatott hangon foglalja össze véleményét a költőről és életművéről:- Nem láttam emberben lefegyver- zőbb tisztaságot! Angyal-tiszta volt és ebből az angyal-tisztaságból magas költészetet csinált. Csak azután el ne felejtődjék, hogy ilyen költő is létezett! Mi, a Budahegyvidék lelkes irodalombarátai is tenni akarunk azért, hogy Aprily - az értékromlások és értékválságok ezredvégi éveiben - ne váljon a feledések és a devalválási kísérletek áldozatává.

Miért választottuk őt idén - az 1994-es Reményik Sándor és az 1995-ös Arany János nagy sikerű irodalmi délutánjaink után - vizsgálódásaink alanyának? Miért tartjuk figyelemre méltónak költészetét?

Ez az a költészet, melynek alaptörvénye a hajlíthatat- lan szelídség etikája. Nagyszerű szintézis ez a vaskos kötetnyi költészet; az emberség a természetélmények és a hamar felismert, élete végéig vallott, hirdetett teremtő, örök, isteni rend nagyszerű szintézise.

Emberségünket, lelkünket szólítja meg. Jobbak, böl- csebbek leszünk általa. Az ő szemével kezdjük látni az évszakok váltakozását, a fázó cinkét, az őszi lombok színét, a teremtett világ beszédes csendjét, a fecsegő patakok csobogását, a tavasz érkezését zengő csatornák hangját. Az ő szavai nyomán keresztyénebben tudjuk várni az öregkort s a szép elmúlást is. Boldogok vagyunk, hogy beszélhetünk róla, hogy megszólaltathatjuk körünkben a költeményeit.

Csománé Forgács Emma