Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-02-11 / 6. szám
Evangélikus Elet 61. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1996. FEBRUÁR 11. HATVANAD VASÁRNAPJA ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 35 FT Szabadon bűn és erény között Választhatni, mily nagy eszme S tudom mégis, hogy felettünk Pajzsul áll Isten kegyelme Madách A TARTALOMBÓL BUDAPESTI EVANGÉLIKUS TEMPLOMOK SZLOVÁK NAP MAGYARORSZÁGON 455 ÉVES SYLVESTER JÁNOS ÚJ TESTAMENTUMA A januári zsinati ülésszakon - figyelembevéve az influenzavírusok támadását ez különösen nagy szó, nem volt gond a határozatképességgel. Ez tükrözi mind a zsinati tagok felelősségtudatát, mind a jó előkészítést, hiszen ezúttal is, a bejelentett hiányzók helyére, póttagokat hívott be a zsinati gazda. Annak ellenére volt szép a létszám, hogy előzetes vélekedés szerint ez az ülésszak nem ígért különösebb izgalmakat. Feltehetőleg azért alakult ki ez a vélemény, mert talán először, nem szerepeltek egyházszervezeti kérdések, a leginkább aktív 3. számú bizottságnak nem volt előterjesztése. Ahogy az lenni szokott, felülmúlta a várakozást az ülésszak. Négy törvénytervezettel kapcsolatban is jelentős előbbrelépés történt. Az egyházzenei szolgálatról és a tájékoztatásról, a sajtómunkáról előkészített törvények általános vitája azt jelezte, hogy a tervezetek alapján előkészíthető a szöveg a részletes vitára. Az egyház háztartásáról és az egyházi egyesületekről lezajlott vita viszont inkább a javítanivalókra figyelmeztetett. Érdekes módon a legszínvonalasabb vita egy rendkívüli napirend kapcsán alakult ki. Ez a vita azért is örvendetes volt, mert bár úgynevezett kényes témát érintett, mindvégig kulturált, egyházhoz illő volt a hangnem, remélhető, hogy senki nem sérül az ügyben. Előzmények: A Zsinat elfogadta, javaslata alapján az Országos Elnökség kihirdette, életbe léptette az egyházi bíráskodásról szóló törvényt. Megalakultak a különböző szintű bíróságok, így az Országos Bíróság is. Ez a testület május 19-én hozott elvi határozatában LUTHER MÁRTON HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN 1996. február 18-án ÜNNEPI ISTENTISZTELETET Délután 3 órakor a Teológiai Akadémia kertjében álló közvetít Luther-szobornál koszorúzási ünnepség lesz. a Magyar Televízió a TV1 csatornáján de. 11 órakor Utána a zuglói gyülekezet templomában ünnepi megemlékezés. a Bécsi kapu téri templomból. Előadást tart: Igét hirdet: dr. Fabiny Tibor teológiai tanár és D. dr. Harmati Béla püspök. dr. Hafenscher Károly lelkész, c. teológiai tanár. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. TANULÓPÉNZ kiterjesztette a püspök döntési jogosultságát - rendkívüli esetekben - az egyházközségi törvény rendelkezésében. Konkrétan a lelkészi szolgálat alól való felmentés és felfüggesztés rendkívüli eseteire gondolt az Országos Bíróság. , Smidéliusz Zoltán esperes, zsinati tag a Zsinat novemberi ülésszakán írásbeli indítványt terjesztett elő az Országos Bíróság elvi döntésével kapcsolatban, melyet júniusban minden egyházközségnek megküldték. Kérte, vizsgálja meg a Zsinat az elvi döntés jogszerűségét és kötelező erejét. Saját véleményét, aggályait öt pontban összegezte. Úgy vélte, az Országos Bíróság túllépte hatáskörét, az 1966-os törvény szellemét csempészte vissza az egyházi életbe. A Zsinat jogosult a törvények értelmezésére. Dr. Galli István a bíráskodásról szóló törvény előterjesztője (5. sz. szakbizottság elnöke) és Zászka- liczky Péter a 3. sz. szakbizottság elnöke kaptak felkérést novemberben arra, hogy készítsenek az ügyben előterjesztést a Zsinat számára. Indítványukat tárgyalta meg rendkívüli napirendként a Zsinat. Végső következtetésként javasolták, hogy a Zsinat elnökein keresztül hívja fel az Országos Bíróságot, hogy az elvi döntést helyezze hatályon kívül és ezt közölje az egyházközségekkel, egyházi intézményekkel. A négy pontban összefoglalt elemzés készítői jól ismerték azt a hátteret, amely miatt a bírósági elvi döntés megszületett. Nevezetesen egy lelkész súlyos - anyagi természetű - vétséget követett el, indokolt volt azonnali felfüggesztése, a büntetőjogi vonatkozásokon túl azért is, mert a tényeket ismerő gyülekezetben szolgálata visszatetszést keltett volna. Ilyen esetekre gondolt a Bíróság. A szakértők megalapozatlannak ítélték azt a félelmet, hogy ti. a püspök nem tud intézkedni szükség esetén. Rámutattak arra, hogy az egyházkerületekről szóló törvényben a püspök és az egyházkerületi felügyelő megosztható feladatai között szerepel a botrányos esetekben való eljárás. Érdemes idézni a további indoklásból: az elvi döntés a püspöki jogkör kiterjesztését „az Evangélikus Egyház legmagasabb rangú képviselőjének” jogosultságaként nevezi meg. A szakbizottsági vezetők előterjesztése szerint viszont: „Ez az indoklás ellentétes a zsinatunk által meghozott, és hatályba lépett törvénnyel, amely szerint: A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényhozásában, kormányzásában és bíráskodásában, az egyházi szervek összetételénél a paritás elve, vagyis a lelkészi és nem lelkészi elem egyenjogú befolyása érvényesül” (I. Tv. 18. §.). Ennek alapján nem lehet a püspököt egyházunk „legmagasabb rangú képviselőjének” tekinteni. Ez ellentétes egyházunk korábbi, közel három évszázados joggyakorlatával is, hiszen első egyetemes zsinatunk, az 1791-es Pesti Zsinat az egyház szervezetére nézve alapelvként tette az egyház kormányzását a lelkészek és nem lelkészek között közössé. ” Azután: iyAz egyházi bíráskodásról szóló törvény szerint felfüggesztésről csak folyamatban lévő fegyelmi eljárásban lehet szó és felfüggeszteni csak az eljáró bíróságnak van joga. .... a felmentés és felfüggesztés ügyében történő döntési jogosultság kiterjesztése sérti a hatályos törvényt és nem tartható fenn. ” A Zsinat nagy többséggel elfogadta az előterjesztők indítványát. A javaslat ellen szavazók etikai, elvi kifogásokat hangsúlyoztak.' Volt, aki szükségesnek tartotta volna az Országos Bíróság tagjainak részvételét a vitában, más vélemény szerint még nincs elfogadva a zsinati törvény, így vitatható, hogy a Zsinat nem lépte-e túl hatáskörét a határozattal, nem esett-e tehát hasonló hibába, mint az Országos Bíróság. Fontos mozzanata volt a vitának annak hangsúlyozása, hogy a legjobb törvény sem képes minden előforduló esetre pontosan felkészülni. A jó törvények szelleme püspöknek, esperesnek, felügyelőnek, gyülekezeti tisztségviselőknek is lehetőséget nyújt, ha szükséges, gyors intézkedésre is. Ez természetesen f<Q kozott felelősséggel jár, hiszen az ezt követő, a törvényben előírt eljárás fogja tisztázni a helyzetet. De a vitában előkerült szélsőséges vétségek esetén a vezetőnek nem kell tartania attól, hogy eljárási szabálytalansággal vádolják majd. Érthető, hogy a még mindig igen közeli múlt miatt a többség arra volt érzékeny, hogy lám - egy eset kapcsán - máris törekvés van a végrehajtó hatalom kiterjesztésére a bíráskodás irányában. Jó volt, hogy fel sem merült, hogy a vezetők kezdeményezték volna jogkörük kiterjesztését, ők inkább el kell szenvedjék múltbéli dolgok miatt a jelenbeli - döntéseiktől független - érzékenységet. Nem lehet megtakarítani a tanulópénzt. Ez volt a vita talán legfőbb tanulsága. A legjobb törvények megértésében, megtanulásában, alkalmazásában is számos buktató rejlik. Ne feledjük, embervoltunk, gyarlóságunk miatt van szükségünk törvényekre, hogy Isten teremtményeihez méltó legyen - legalább a kísérlet szintjén - együttélésünk. Nem cél, eszköz a törvény, amivel kell tudni bánni, megértve szellemiségét, a célt, az egyház épülését szolgálva. FrenkJ Róbert OLVASSUK ÚJRA! Többen érdeklődtek a karácsonyi számunkban közreadott testvéregyházi szerződés olvasása után, hogy mit tartalmaz a bajor-magyar testvéregyházi szerződés részleteiben. Az 1992-ben közzétett megállapodás szövegét most készséggel ismételjük meg. Olvassuk újra! Megállapodás a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Bajor Evangélikus Egyház testvéregyházi kapcsolatairól 1. § A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Bajor Evangélikus Egyház sajátos testvéregyházi kapcsolat létrehozásában állapodik meg. Hozzá akarnak járulni lehetőségeik szerint ahhoz, hogy növekedjék az evangélikus keresztyének felismerhető és megélhető közössége (communio), amely látható kifejeződését a lelki és szentségi közösségben, valamint a közös bizonyságtételben és szolgálatban nyeri el. Ezzel megerősítik a világ evangélikus egyházainak egymáshoz való tartozását és hitet tesznek a mellett az egyház mellett, amelyik Jézus Krisztus teste ezen a világon. 2. § 1. A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Bajor Evangélikus Egyház kölcsönösen megosztják egymással a maguk lelki tapasztalatait és teológiai meglátásait, valamint diakóniai és missziói munkájuk, oktatási és nevelési feladataik eredményeit. 2. A testvéregyházi viszonynak az egyházak minden szintjén, egészen a gyülekezetek szintjéig élettel kell megtelnie. így ez a kapcsolat a kölcsönös adásban és elfogadásban meggazdagodásként lesz megtapasztalható. Az egyházak tanácsokkal látják el, segítik és támogatják egymást a számukra adódó kihívások közepette. Mindebben különös figyelmet érdemelnek a Magyarországi Evangélikus Egyház német ajkú gyülekezetei. 3. § Mindkét egyház sajátos módon akar egymásért felelősséget vállalni. Ehhez tartoznak többek között: 1. kölcsönös tájékoztatás az egyház és a diakónia területén történő jelentős ^eseményekről, jelentések, jegyzőkönyvek és kiadványok cseréje által; 2. kölcsönös látogatások; 3. részvétel a zsinat és az országos presbitérium ülésem és egyházi közgyűléseken; 4. az egyházak vezető testületéi képviselőinek rendszerint évenként tartott megbeszélései; a diakóniai szervezetek vezetőinek bevonásával; 5. kölcsönös részvétel az egyházak által ápolt további ökumenikus kapcsolatokban; 6. a lelkészek és más egyházi munkások korlátozott időtartamra szóló cseréje; 7. együttműködés a teológiai főiskolák között; 8. ösztöndíjak biztosítása teológiai hallgatók és egyházi munkások számára; 9. meghívás továbbképzési rendezvényekre, részvétel szakkonferenciákon, munkaelképzelések cseréje; 10. együttes lelkészi munkaközösségek; 11. meghívás az ökumenikus tanulmányi kurzusra (Josefstal); 12. kapcsolatok szorgalmazása gyülekezetek között egyházmegyei szinten, valamint egyházi és diakóniai otthonok és létesítmények és azok fenntartói között; 13. együttműködés a diakónia területén tervek és segélyek végrehajtásában; 14. együttműködés az ifjúsági és az asszonyok között végzett munkában, az oktatás és nevelés területén (pl.: iskolai intézmények közötti testvérkapcsolatok), a széles körű nyilvánosság előtt végzett munkában (tömegkommunikációs eszközök) és a szórványszolgálatokban; 15. tanácsadás és segítés új munkaterületek kiépítésében. 4. § Az egymással megállapodó egyházak a Lutheránus Világszövetség tagjaiként összetartoznak. Ezért munkájuk fontos mozzanatait a Lutheránus Világszövetség illetékes szerveivel egyeztetik. 5. § Mindkét megállapodó fél tagja az Egyházak Világtanácsának és az Európai Egyházak Konferenciájának. Ennélfogva azokat erről a megállapodásról tájékoztatják. 6. § A Bajor Evangélikus Egyház mint tagegyház tájékoztatja a Németországi Evangélikus Egyházat (EKD) és Németország Egyesült Evangélikus Egyházát (VELKD) a megállapodásról és az ezen testvéregyházi kapcsolatnak a keretében történő fontos fejleményekről. 7. § Mind a Magyarországi Evangélikus Egyház, mind a Bajor Evangélikus Egyház megnevez egy-egy megbízottat testvéregyházi kapcsolataik ápolására. 8. § Ez a megállapodás egyelőre három évre érvényes. A harmadik év kezdetén a testvéregyházak megbízottai felülvizsgálják a megállapodást és amennyiben szükséges, javaslatot tesznek szükséges változtatásokra, illetve kiegészítésekre. MEGÁLLAPODÁS a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Bajor Evangélikus Egyház testvéregyházi szerződése érvényének meghosszabbításáról A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Bajor Evangélikus Egyház testvéregyházi kapcsolatáról szóló 1992. november 23-i megállapodás érvényessége további öt évre meghosz- szabbításra kerül. Az ötödik év kezdetén a testvéregyházak megbízottai felülvizsgálják a megállapodást, és a szükséges módosításokra, ill. kiegészítésekre javaslatot tesznek. Regensburg, 1995. november 28. D. dr. Harmati Béla püspök-elnök Magyarországi Evangélikus Egyház Hermann von Loewenich tartományi püspök Bajorországi Evangélikus Egyház
