Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-02-11 / 6. szám

vungeuKUS ihltl 1996. FEBRUAR 11. F I A T A L OKNAK r«|ö) |fe GYERMEKEKNEK jg. A Régi kínai mese szól arról, hogy Qi tartományban élt egy ember, aki nagyon vágyott rá, hogy aranya legyen. Egy ízben elment a piacra. Az aranykereskedő pultjá­nál darab aranyat dobott a mérlegre, aztán szó nélkül zsebre vágta. Amikor a rendőr elkapta, megkérdezte tő­le: »Hogy lophattál aranyat ennyi ember szeme láttá­ra?” „Amikor az aranyat eltettem, nem láttam senkit és semmit, csak az aranyat” - felelte az ember. Uram, sokszor engem is elvakítanak vágyaim, önző kí­vánságaim, amik miatt nem vagyok tekintettel senki másra. Kérlek, segíts, hogy ilyenkor időben felnyíljon a szemem! TEMPLOMI SÉTA - KICSINYEKNEK Miért szólnak a harangok? A harangok jelzik az istentisztelet kezdetét. De mi szükség van erre? Nem tudnák az emberek harangszó nélkül is, hogy mikor kezdődik az istentisztelet? Zsu­zsa néni elmagyarázza: „A harangok először is Istent dicsérik, és hívogatnak mindenkit a templomba. Más­részt akkor is harangozunk, ha keresztelő, esküvő vagy temetés van. Sok helyen akkor is megszólaltak a harangok, ha valami szerencsétlenség történt, ha mondjuk tűz ütött ki a településen.” Zsuzsa néni szu­szogva lépked a torony meredek lépcsőjén. A mi templomunk tornyában két harang látható. Egy nagy acélból, és egy kisebb, ami bronzból készült. A kis bronzharang nagyon régi. Rá van írva, hogy 1680-ban öntötték. Szép, díszes öntvény. „Dicsőség a magas­ságban Istennek”, ez a felirat olvasható rajta. Zsuzsa néni fordítja le nekünk a feliratot, ami eredetileg lati­nul íródott. Zsuzsa néni az órájára pillant. Itt az ideje, hogy ha­rangozzon. Megragadja a harangkötelet és meghúzza. Ezzel lengésbe hozza a harangot. A nagyobbik mély hangon szól, a kisebbik viszont magasan cseng. Jó hangosan szólnak, biztosan messzire elhallatszik a hangjuk. Zsuzsa néni hamarosan kimelegszik. „Ideje lenne már villamosítani a harangokat”, mondja szuszogva, „a szomszéd faluban már csak egy kapcsológombot kell megnyomni a harangozónak. "Lefelé menet óva­tosan lépkedünk a lépcsőkön. Anett szédül, de ő sem akaija lekésni a hamarosan kezdődő keresztelőt. FERI BÁCSI JÁTÉKAI Nem fölösleges! Ha a négyzethálóban elhelyezed az itt közölt meg­határozásokat, néhány szó kimarad, de ezek egyálta­Ián nem fölöslegesek, hisz ezekből olvashatod össze a következő vicc poénját: A lelkész családlátogatást Járt. Búcsúzáskor az édes­anya megkérdezi Ferikét: „És mi szépet illik mondani, amikor a tisztelendő bácsi elmegy?” 10 betűs: Jóistennek; karácsonyi; 7 betűs: reszket; 6 betűs: kántor; legyen; Naamán; ráérős; 5 betűs: Ámósz; cicám; Dezső; minák; tűmi; orkán; ócska; 4 betűs: Ádám; Ákán; hála; Rudi; siet; társ; 3 betűs: adó; gőz; Ivó; nád; Nóé; rab; sás; Ybl; 2 betűs: ág; ám; ár; ás; ee; iá; kő; ló; tű; zs. JÁTÉKTÁR A játékvezetőn kívül az összes résztvevő szemét be kell kötni. A játékvezető különféle zajokat csap, a já­tékosoknak pedig a sorozat végén pontosan sorban le kell írniuk, hogy mik okozták a hangokat. Pl.: az ujját végighúzta az ablakon, becsapta az ajtót, leejtett egy könyvet, elővett egy kulcscsomót, meggyújtott egy ön­gyújtót stb.... Egy tíz zajból álló sorozatot már éppen elég nehéz felismerni és megjegyezni. Humorzsák A neves író, Mark Twain egyik tisztelője ki akarta pró­bálni a posta pontosságát, hogy mennyire tud elégtelen, hiányos címzésre is kézbesíteni Levelét így címezte meg:- Mark TWain úrnak Az Isten tudja, hol. - Két hó­nap múlva a hölgy választ kapott:- Isten tudta. Mark Twain. H “•f 'l'vrn óllÜJCivJvyA^ V/J» A tisztelendő bácsit születésnapján így köszöntik a hittanosok „Kedves tisztelendő bácsi, kívánunk neked sok sikert, erőt, boldogságot... és a Jóisten imádkozzon érted!” *- Hogyan imádkoznak veletek a szüléitek lefekvés előtt? - kérdi a hitoktató. Tibor így felel:- Anya leül az ágyam szélére és ezt mondja: „Iste­nem, hála neked, hogy sikerült végre ágyba tennem a gyerekeket!” A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyünk, Petőfi u. 359. Új nemzeti opera született „Még tartozom egy operával” ígérte Szokolay Sándor nyolc évvel ezelőtt, amikor bemutatták az akkor új operáját, az Ecce homót. A szerzőt színpadi műveiben nagy emberi témák foglalkoztatják így szól a Vémász a szerelem szenvedélyéről, a Hamlet az emberi lét értelméről, a Sámson a sorsról és az egyéni hős tragé­diájáról, az Ecce homo pedig a Megváltóról „Még meg kell írnom egy nemzeti operát, de ez nagyon nehéz és fe­lelősségteljes feladat. Várok még vele. ” íme, most megszületett a nemzeti opera. Nincs benne szabadságharc, nincs zászlólengetés, sem Bánk Bán dörgő panasza. Ez az opera úgy nemzeti, ahogy ma hite­les, mert a legszükségesebb üzenetet fogalmazza meg hogy a hallgatók kikerülhetetlenül szembesüljenek vele. Arról szól ami ma nincs, és aminek hiánya vesztünket okozhatja. Már az opera címe is erről szól „Margit, a hazának szentelt áldozat”. Szokolay műve csendes, de határozott tiltakozás az el­len a világ ellen, amelyik bennünket körülfog. És ami­lyen hitvánnyá mi is válhatunk ha meg nem változunk Amikor sokan a haza fogalmát is gyanúsan fogadják amikor léttérré vált a szülőföld, ahol csak addig érdemes élm, ameddig haszonnal jár. A hazáért? Áldozni? Van épp elég áldozat, de ezek kényszerű, mások által ránk mért áldozatok Nem önként vállaltak és nem a hazáért hozottak A hazáért hozott áldozat ma hiánycikk Az opera cselekménye a 13. századba vezet. A tatárjá­rás borzalmai közepette TV. Béla születendő gyermekét ajánlja fel az Istennek ha az ország elkerüli a végső pusztulást. így lesz Margit Istennek szentelt áldozat, ezért kerül kolostorba. Tudatosan vállalja a feladatot. Hazá­jáért tanul, olvaia kolostorban. Hazájával tesz jót, ami­kor a rászorulókon segít, amikor betegeket ápol. Hogy hűségesen töltse be élete hivatását - akárcsak Luther a kolostorban - a legnehezebb munkákat vállalja. Népe bűnéért vezekel Még a szentnek is akad irigye: ez is né­pünk vétke. Margit szenved társaitól És konfliktusa van A M C szüleivel is. Apja Istennek tett esküjét akarja megszegni, és hatalmi érdekekből fogadalma ellenére férjhez akar­ja adni leányát a cseh királyhoz. Margit ellenáll az apai akaratnak, mert fontosabbnak tartja az Isten kegyelmét hazája számára a napi politikánál. Az operában megje­lenített másik konfliktus a király és fia, István közötti vi­szály. Margit kibékíti őket. Magát áldozza, mert mint ilyenkor lenni szokott, a béketeremtő válik gyűlölné. Margit életének valóban van üzenete a magyar nemzet számára! Minden jelenete az, Margit minden tette az. Az opera csendessége ellenére is hangos kiáltás egy nem fi­zikai, de erkölcsi romok közt élő nemzethez. Mint tükör­ben, láthatjuk benne mai magyarságunk és istenfélel­münk silányságát, hitvány voltát. .Akinek van füle, hall­ja, mit mond...” Ha Szokolay Sándor egyházi kantátáiról azt mondták a kritikusok, hogy „túl operások”, most az opera kritiku­sai mondhatnák - mondják is! -ez a zene túl áhítatos, túl szakrális. Valóban, a szerző az egyházi kantáták nyel­vezetét használja. De ennek a zenei nyelvezetnek is olyan leszűrt, kiegyensúlyozott rétegét hallhatjuk, amely felfelé tmutat. (Ma divat „lefelé” mutatni a művészetben: a rosszból, a nihilből a minél mélyebbet.) Szokolay nem is nevezi müvét egyszerűen operának, hanem így fogal­mazza meg műfaját: misztérium-opera. Valahol az ora­tórium, a misztériumjáték és az opera háromszögében fogalmazott zenemű. Erre mutatnak gyönyörűséges kó­rusai. Megszólaltatásukra a történet bőven ad lehetősé­get: az ország urai, a kolostor apácái, a klerikusok csa­pata, a nép megjelenítése kórusokban történik A mon­dandó is adott: siratóének a romba dőlt ország felett, a Margit fogadalmát követő glória, a kibékülést koronázó sanctus és a Margit halálakor felcsendülő In aeternum. Ezekben a kórusokban valódi fennköltség szépség és megrendítő áhítat ötvöződik Mind ezekben, mind a szólóénekekben a zene nagy­szerű társa a szöveg. Nemeskürty István hiteles, ... Ahogy itt fekszünk a matra­cokon szerteszét, arra gondolok, hogy ez a régi ház, a huzatos abla­kaival, az ódon falaival, a recsegő padlójával és egyáltalán az idő illa­taival mégis mennyivel többet tud nekünk jelenteni, mint bármely másik, ugyanilyen épület. Persze, benne van az, hogy én festettem az ajtókat, a fűtéscsöveket, más az ereszeket festette végig, más az ablakkereteket, mások kimeszel­tek egy szobát, négyen pedig fel­csiszoltak, majd négy rétegben fel­lakkoztak egy másikat. És most itt fekszenek ok is körülöttem. Ott­hon puha ágyainkban fekszünk, bosszant, ha kényelmetlen valami, de amikor eljövünk egy ilyen csen­des-hétvégére, minden más. Na­gyon jók ezek a matracok, jólesnek a saját főztjeink, pedig, ha édes­apám ilyet tenne elém, elhúznám az orrom. Most fáradtan fekszem, éjfél is elmúlt már, de csak most oltottuk el a villanyt, valaki még mesét mond, benépesítve a sötétet fantá­ziájának különös teremtményei­vel. És van valami, ami nem távo­zott közülünk, mióta a pályaudva­ron találkoztunk, hogy együtt in­duljunk, és ez a nevetés. A nevetés és az együttlét öröme. Nevetve éb­redünk, és ez most sem akar alud­ni hagyni minket. Valahogy mele­gebb a szoba, mintha a falak is ba­rátságosabbak lennének, és mint­ha a mi nevetésünk olvasztaná a hausit Ahnov mi is CSŐ­A nevetés ajándék dáljuk a hó csillogását, a tó jegét, a zúzmarás temető csendjét, a fákon mindenütt csillogó vízcseppeket, úgy veri vissza és háromszorozza meg a völgy és a hegy, az erdő és a behavazott rét a nevetésünket... Ahogy itt fekszem, rájövök, hogy mennyire szükségem volt már a ne­vetésre, és azokra, akik itt vannak körülöttem. Az elvárások súlya sok tonnával nehezedett rám, és már nagyon fáradt voltam. De már tu­dom, nem fáradtság volt ez, hiszen mennyit futottam, játszottam, bo­hóckodtam ma is, hanem valamifé­le kiégés, beletörődés egy termé­szet- es Isten-ellenes hajszába. De álljunk már meg. Gyerek vagyok még, és aligha akaródzik beállni a fogaskerekek közé. Ma, az előadás utáni beszélge­tésben egymás erős és gyenge ol­dalairól beszélgetve, rájöttem még valamire. Rájöttem, mi az, amire egyáltalán nem jut idő ebben a századvégi hajtásban. Nincs időm másokra, az emberekre, a társaim­ra, a barátaimra, a családomra. Megdöbbentem, hogyha odafigye­lek egy kicsit a másikra, ha inni tu­dom a jelenlétét, mennyi mindent is tudok róla valójában. Persze ró­lam is mondtak olyan dolgokat, amiken még sokat fogok gondol­kodni. Szinte minden jó, amit kö­zösen csinálunk, nemcsak a neve­tés, a közös, együttgondolkodás is. Nincs kedvem igazán hazamen­ni. Szükségem lenne még egy ko­molyabb nevetéskúrára, hogy iga­zán bíijam a terheimet. Biztos minden ifjúsági csoportnak meg­van az az öreg papiak, faház, vagy más hely, amit besüthetnek a neve­tésükkel, ahol újra indulni tudnak, ahol feltöltődhetnek, ahol szoro­sabbra fűzhetik kapcsolataikat, ahol fellángolhat bennünk a szere­tet. Biztos vagyok benne, hogy ezek a „csendes-hétvégék” és a nyári hetek nélkül mi sem lehet­nénk igazi közösség... Lassan én is aludni térek, hiszen holnap korán kéne felkelnünk, fél tízkor istentisztelet és még előtte vissza kéne vinni a villanyrezsót a református lelkésznek. Á pár év alatt, mióta ide járunk, már a har­madik lelkészt hallgatjuk, kíván­csiak is vagyunk, milyen lesz az is­tentisztelet... A mese még mindig szól, a róka és a bagoly újabb ka­landokba bonyolódott. Biztos töb­ben alszanak már, de még kunco­gások haljatszanak a legtöbb háló­zsákból. En is nevetek... Egyébként egy darabot próbá­lunk, amit valószínűleg farsangkor adunk majd elő. Csak eszembeju­tott a jelenet, amikor a boszorkány és az ördög egy seprűn lovagolva befarolt a színpadra, feltörölve az egészet... De mielőtt végre elaludnék, mai utolsó tennivalómat el kell még végeznem. Istenem, Atyám, hálát adok neked a legcsodálatosabb ajándékodért, ami életet és erőt ad nekünk, a nevetésért!... H. Tamás IQúsági munkatársképző tanfolyamok a KIÉ szervezésében ,A Keresztyén Ifjúsági Egyesület célja: egy közösségbe gyűj­teni azokat a fiatalokat, akik Jézus Krisztust Megváltójuknak és Istenüknek tartják a Szentírás szerint, azr Ő tanítványai akar­nak lenni hitükben és életükben, és az O országát terjesztik a fiatalok között. ” 1855-ben Párizsban sok-sok ifjúsági vezető közös gondo­lataként fogalmazódott meg ez a célkitűzés. Ennek szelle­mében alakult meg több mint száz évvel ezelőtt a magyaror­szági KDE. Az egyesület működését ma is ez határozza meg. Amellett, hogy a fiatalok közötti evangelizáció érdekében uj módszereket és programformákat valósítunk meg, sok ha­gyományos programot felelevenítünk. Az 1948 előtt műkö­dő KIÉ életében fontos szerepük volt a vezetőknek tartott nyári tanfolyamoknak. A ’90-es évek elején az újra alakul ás első lépései is a munkatársképző tanfolyamok voltak, melye- ketazótajs fojyajnatosan szervezünk. A résztvevők elsősor­ban protestáns fiatalok, akik ifjúsági munkát végeznek vagy szeretnének végezni. Az' ifjúsági munkához szükséges elmé­leti és gyakorlati ismeretek átadása mellett hangsúlyt helye­zünk a résztvevők lelki erősödésére, az otthoni szolgálatra való felkészítésre. A tanfolyamok anyagát magyarországi igények szerint állítottuk össze, előadóink az ifjúsági munká­ban megfelelő tapasztalattal rendelkező lelkészek és laiku­sok. A teljes képzés négy nyári kurzusból áll, melyek egy­másra épülnek. A tantárgyak a következő négy alaptéma kö­ré csoportosulnak:- A munkatárs személye (pl. személyiség, lelkigondozás)- Háttérismeretek .(pl. Bibliaismeret, felekezetismeret, szekták)- A KIÉ és az ifjúsági munka (pl. az ifjúsági munka célja)- Gyakorlat (ének, kézművesség, kirándulásszervezés, témafeldolgozási módszerek, programtervezés, adminisztrá­ció stb.) Az idén augusztus első felében, Piliscsabán rendezzük meg tíznapos tanfolyamunkat, amelyen a négy évfolyam képzése párhuzamosán folyik. Részletesebb tájékoztatás a KJE-irodán (1085 Bp., Ho- ránszky u. 26., tel.: 267 0587) vagy az esti órákban a 261 3947-es budapesti telefonszámon kérhető. A KIÉ Munkatársképző Bizottsága AZ ISTEN AJÁNDÉKAI ÉS ELHÍVÁSA VISSZAVONHATATLANOK Róm 11,29 E címmel találkozót rendez a magyarországi KIÉ az ifjúsági munkát végzők számára. A program célja az ifjúsági munkát érintő kérdések megvitatása mel­lett munkatársi kapcsolatok építése, tapasztalatcse­re, lelki feltöltődés. Időpont: április 12-14. Helyszín: Debrecen (szük­ség esetén szállást biztosítunk). Jelentkezés a KTE iroda címén (1085 Bp., Horán- szky u. 26., tel.: 267 0587), határidő március 15. Országos Evangélikus Egyetemista és Főiskolás Júlálkozó Az 1995-ös tavaszi gyenesdiási találkozó után újra orszá­gos hétvégét szervezünk minden olyan evangélikus fiatal számára, aki egyetemen vagy főiskolán tanul! A találkozó té­mája idén a misszió lesz, amit többféle szempontból szeret­nénk megközelíteni, pl. misszió a felsőoktatásban, misszió az egyházban, a modern társadalomban. A találkozó meghívott előadója Béres Ibmás debreceni evangélikus lelkész. A konferencia ideje: 1996. március 1-3. Helye: Kecskemét, Emmaus-ház. Szeretnénk kérni, hogy írásban minél előbb (február 20- ig) jelezze mindenki részvételi szándékát. Amint beérkeznek a jelentkezések, azonnal küldjük a pontos programot részvételi díj megjelölésével stb. A jelentkezést a következő címre kérjük február 20-ig: Pángyánszky Ágnes pangyan @osiris, ette, hu 1085 Budapest, Üllői út 24. TfeL/Fax.: 113-0886. Mindenkit nagy szeretettel várunk az egyetemista és főiskolás találkozóra! költői szövege, amely a zenedráma mondanivalójával teljesen azonos. Szólnunk kellene a szólistákról mind, de maradjon egyvalakié a megérdemelt pálma: Zemp­léni Margité, a címszereplőé. Bájossága, tisztasá­ga, sugárzó hite elénk varázsolja a szent lényét. Áriái kö­zül a legszebb azAve Maria - hiszen egy reformáció előt­ti kolostor légkörében valóban ez lehet a legátélhetőbb lírai téma. Szokolay Sándor operája sem címében, sem műfajá­ban, sem mondanivalójában nem követi a korszellemet. Sőt: minden jelenetével éppen azzal szemben beszél. Ezért nem is dédelgetett és reklámozott mű. Eredetileg a margitszigeti szabadtéri színpadra íródott. Sok külföldi jár ott: legalább megismertek volna valamit a magyar történelemből, egy magyar szentről. A környezet is hite­lesítette volna a mondanivalót: a kolostorromok adták volna a hátteret. Ez a bemutató pénz hiányában nem jö­hetett létre. Megkezdődött a gyűjtés. Tíz szponzor - köz­tük egy minisztérium, a Magyarok Világszövetsége, egy bank - annyit hozott össze, hogy három Erkel színházi előadás vált lehetővé. A pénzből ennyire futotta. Plakát­ra, reklámra már nem. Magánlevelekből értesültünk az előadásról. így telt meg a december 21-i bemutatóra az Erkel Színház. A második előadás karácsony első nap­ján szintén sokaknak adott igazi karácsonyi, „lelki” ajándékot. Terjedt a hír. A harmadik előadásra 30-án került sor. Hosszú sorok álltak a pénztár előtt, amely nem győzte a jegykiadást. Végül négy-ötszáz embert in­gyen kellett beengedni, hogy az előadást, ha húszperces késéssel, de meg lehessen kezdeni. Állva hallgatóktól is zsúfolt nézőtér... Csak három előadás? A szűkösségben is mesterit al­kotó rendező, Költ ay Gábor, a népes előadógár­dát egyetlen színen mozgatja, ahol a díszlet bár ihlető, de jelzi az anyag nehézségeket. Ennyit ér nekünk az új ope­ra? Ha ez igaz volna, kultúránk maga mondana saját maga felett halálos ítéletet. Az is az opera üzenete: több­re vagyunk hivatottak! Többre vagyunk képesek! Csak már hinnénk el! Itqjtler Gábor ELSŐ BIBLIAFORDÍTÓINK Magyar szóban - magyar múlt...- Zsirai Miklós írásai ­A Magyar Rádió kiadásában jelent meg rádióelő­adásainak most előkerült tizennyolc kézirata. A Ma­gyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a finnugor összehasonlító nyelvészet nemzetközi hírű tudósa 1947 és 1951 között tartott előadásaiban nyelvünk ki­alakulásáról, nyelvemlékeinkről beszélt. Tudományos előadásait igyekezett mindig úgy fogalmazni és előad­ni, hogy a rádió különböző képzettségű hallgatóinak érdeklődését is felkeltse. A nyelv szerkezete, kialaku­lása, nyelvünk legrégibb szövegemlékei és őseink be­széde mellett foglalkozott a tihanyi alapítólevéllel, a Halotti Beszéddel, az Ómagyar Mária-smüom szöve­gével, Kódex-irodalmunk szövegével, a bibliafordítá­said elemezve, a vizsolyi bibliáról szóló előadásában külön kiemeli Reményik Sándor: A fordító című vers- részletét: ,A fordítás, a fordítás... alázat. Fordítani annyit tesz, mint meghajolni, Fordítani annyit tesz, mint kötve lenni, Valaki mást, nagyobbat átkarolva, Félig őt vinni, félig vele menni ” .„sy ...------- «iáivá, luczi iom Dem, a tu nó stiliszta szavait: „Hej, ha már 22 esztendős romban olvastam volna Pázmányt, most jobban t nék magyarul.” Szerencse, hogy az értékes hagy: kot, szeretettel, áldozatos munkával gondozó leái Zsirai Jolán ráakadt ezekre a több mint négy évti előtti kéziratokra. A szép kiadásban megjelent könyv a középiskolásoknak ajánlott könyvek közé rüljön, hogy érezzék anyanyelvűnk, magyar nyelvi fontosságát, szépségét, és akkor talán megértik Zs Miklós vallomását: „Szeretem nyelvemet, ezt a n den előttem élt magyarnak leikével átitatott dr örökséget, ezt a minden utánam élő magyarra áts: maztatandó szent muzsikát, s gyönyörűséges köte ségemnek érzem ennek minél tökéletesebb me mertetését, megbecsültetését, megkedveltetését”. Sebeiken Pá / J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents