Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-11-10 / 45. szám
Evangélikus Elet 61. ÉVFOLYAM 45. SZÁM 1996. NOVEMBER 10. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI HUSZONHARMADIK VASÁRNAP Őszinte vajon az a hit, __ORSZÁGOS ev angéukus HETILAP amelyik nem cselekszik? Racine ARA: 35 FT A TARTALOMBÓL TESTVÉREK KÖZÖTT ERLANGENBEN TESTVÉRGYÜLEKEZETI KAPCSOLAT LÉTREJÖTTE JO AZ ÚR! MINDEN CSODA HÁROM NAPIG TART? Az Ökumenikus Könyvtár, az előtérben Pál apostol szobra AZ EVT JUBILEUMI VILÁGGYŰLÉSE - AFRIKÁBAN, 1998-ban II. A pénzügyi krízis és a szükségszerű belső és szervezeti megújulás mellett a harmadik főtéma az EVT közeledő VIII. világgyűlése volt. Ezen ünnepli meg az egyházak ökumenikus világszervezete 50 éves jubileumát, méri föl a megtett út pozitív és negatív tanulságait és igyekszik fölkészülni a harmadik keresztyén évezredben rá váró nagy föladatokra. Megerősítette az ülés, hogy ezt a fontos világgyűlést a dél-afrikai Zimbabwe fővárosában, Hararéban tartják meg. Főtémája ez lesz : „Térjetek meg Istenhez - örüljetek reménységben!” (Tűm to God - Rejoice in Hope!). Két feszült vita árnyékolta be a világgyűlés előkészítését. Az egyik a közös úrvacsora/eucharisztia kérdésében alakult ki. Főleg a protestáns tagegyházak szerint a már eddig elért közeledés és a lényeges egység alapján a jubileumi világgyűlésnek valamennyi egyház közös úrvacsorái istentiszteletével kellene kezdődnie. Az ortodox tagegyházak ezt nem tudták elfogadni, mivel szerintük egyházuk ősi tradíciója ezt nem engedi meg. Végül is a Központi Bizottság úgy döntött, hogy az egyes keresztyén egyházak nyitott vagy zárt úrvacsorái istentiszteletei meŰett legyen egy olyan úrvacsorai/eucharisztiai ünnep is, amelyre minden egyház meghívást kap és ott minden keresztyén hívő részt vehet, ha ez nem ellenkezik lelkiismeretével. Vita folyt még - főleg a reformációi és az ortodox egyházak küldöttei között - a homoszexualitás keresztyénetikai megítélése kérdésében. Ez a vita előreláthatóan szerepel majd a világgyűlésen is. A vita erről az egyházakon belül és az egyházak között világszerte folyamatban van, még nem zárult le. Végül is az a nézet kerekedett fölül, hogy a keresztyének és egyházak lényeges végső egysége kell, hogy a jövőben is legyőzze az ilyen „szakítópróbákat” köztük, egyes, még vitatott kérdésekben. A közeledő harmadik keresztyén millennium közös megünneplése A hosszú tanácskozás peremén fölvetődött még a közeledő harmadik keresztyén évezred kezdetének méltó, közös ökumenikus megünneplésének kérdése. Mint Raiser főtitkár bejelentette, az Egyházak Világtanácsa itt „nem kíván versenyre lépni más egyházakkal”. Ellenben közvetítő, segítő szerepet kíván betölteni a nagy keresztyén évforduló közös keresztyén megünneplése érdekében, helyi, regionális és globális szinteken egyaránt. Mert a 2000 éves keresztyén évforduló ünneplésének nem a „megosztottság botrányát”, hanem a keresztyénség és az egyházak „alapvető egységét” kell majd tanúsítania a világ előtt! Tárgyalások folynak valamennyi egyház közös millenniumi ünnepéről - talán Jeruzsálemben vagy Betlehemben. Ezeknek a terveknek a megvalósulása elé ma még sok politikai akadály is hárul. Ezenkívül az EVT főtitkára javasolta: még a nyáron egy minden egyház részvételével történő, „valóban egyetemes keresztyén világzsinat” összehívásának előkészítését az új évezred kezdeti éveiben. A genfi ülés további témái között szerepeltek még a mai világ mintegy 20 millió AIDS-betege és családjaik iránti keresztyén, egyházi segítő elkötelezettség világszerte, az erőszak sokféle mai formája elleni, világméretű keresztyén aktivitás , új föladatai, továbbá az EVT nyilatkozatai néhány időszerű kérdésben (az északír-kérdés és az egyházak közvetítő szerepe, a ciprusi megbékélés ügye, a közép-afrikai törzsi háború megfékezése és az egyházak, végül a Kuba és az Irak elleni amerikai szankciók és a lakosság sorsa). Az ülés végén az Egyházak Világtanácsa Konrad Raiser professzort megválasztotta újabb öt évre (1997-2002) a vezető, főtitkári tisztségre és két afrikai kis egyházat fogadott be az eddigi 330 tagegyház sorába. A krízis - válság, de alkalom is a megújulásra A fárasztó, kilencnapos tanácskozás végén úgy éreztük, hogy a sok nehéz gond és feszültség között, egy új keresztyén évezred küszöbén, Isten Lelke valóban valami újat kezdett el az ökumenikus keresztyén világszervezet életében. „Az EVT keresztutak előtt áll. Döntő lesz majd, melyik úton indul tovább. A pénzügyi krízis - bármilyen gyötrelmes is - talán a legjobb pillanatban érkezett. Mert a krízis - hallottuk - egyszerre jelent válságot, de alkalmat, lehetőséget is. Ragadjuk meg az alkalmakat, amelyek előttünk állnak és alakítsuk őket építő módon! Híven közös elhivatásunkhoz és bízva Isten kegyelmében, dolgozzunk együtt azért, hogy fölépíthessük a reménység új közösségét!” (A főtitkár jelentésének befejező szavai). Dr. Nagy Gyula REMENYIK SÁNDOR: Önmagamba falazva Mi ez? Hol vagyok én? Hogy kerültem ide Megint? Falak, falak: Égigérő falak lesznek körül Elrendelés szerint. Kéz nem nyúl rajtuk át. Hang nem hat rajtuk át. Egy csillag sem üzen. Tán vétkeimből nőttek e falak - Köztük vakon vergődöm, Némán és süketen. Tűrnék, Uram, tudod Békességgel más, nagy fájdalmakat - Csak ezeket elvennéd, Csak ezeket elvennéd! E vastagodó kripta-falakat. Adnál erőt elveszteni magam - Vám szabadulni: erőt a karomba. Voltam szabad, Most újra rab Élhetek-e tovább így, befalazva önmagamba? Voltam szabad Az egészség mámorát kortyolgattam, Szürcsölgettem a munka gyönyörét, A szeretet ős-ózonát. S falak, falak... Valakinek, aki szeret, Aki tiszta, aki szabad És aki lát: Add kezébe a jerikói trombitát. ISTENÉRT, HAZAÉRT MEGHÍVÓ A Déli Evangélikus Egyházkerület november 15-én, pénteken du. 2 órákor az Üllői úti imateremben (Üllői út 24.) közgyűlést tart. A közgyűlés istentisztelettel kezdődik. Igét hirdet: Szirmai Zoltán esperes Tárgysorozat: Felügyelői jelentés Püspöki jelentés Jelentés az anyagi ügyekről Személyi változások, választások. Egyéb ügyek. A közgyűlésre minden érdeklődő egyháztagot szeretettel hív és vár az Elnökség. Délelőtt 10 órakor a presbitérium ülésezik. Az Északi Evangélikus Egyházkerület Presbitériuma 1996. november 14-én, csütörtökön de. fél 11 órakor a XII., Szilágyi Erzsébet fasor 24. sz. alatti tanácsteremben tartja ülését Gyurátz Ferenc püspök történelmi regényének címében: Istenért, Hazáért, e két szóban össze lehet foglalni mindazt, ami Beleden 1996. szeptember 21-én, templomunk renoválási ünnepségén és Gyurátz Ferenc püspök em- léktáblaavatóján történt. Ünnepünkre sokakat hívtunk és vártunk. Vártuk D. Szebik Imre püspökünket, közel s távolban szolgáló lelkészeket és természetesen vártuk Gyurátz Ferenc püspök rokonait. Együtt ünnepelni mindazokkal, akik templomunkhoz kötődnek, és Gyurátz Ferenc püspökre emlékeztek. Ünnepi istentiszteletünk igehirdetési alapigéjét a püspök Náhum próféta könyvéből választotta, a 7. fejezet első versét. Igehirdetésében számos szívhez szóló gondolat fogalmazódott meg. Legyenek áldottak a kezek! Akik akár munkájukkal, akár adakozó kezükkel vettek részt ebben a nemes munkában, tapasztalják meg, hogy Isten áldása kíséri életüket és munkájukat. „Vigasztalás”, ezt jelenti Náhum prófétának a neve. Aki Isten munkájában fáradozik, annak munkája nem hiábavaló. Hálát adunk a megszépült templomért. Akik átlépik a templom küszöbét, mutassanak példát hitben és életben. Istentiszteletünket ünnepi közgyűlés követte, melyet Varga Lajos, egyházközségünk felügyelője e szavakkal nyitott meg: „Ünnepi évfordulók alkalmával minden közösség, így egyházközségünk is szeretné oda tenni megszépült templomát, Gyurátz püspök emlékére készített emléktábláját a történelmi megemlékezés ajándékai közé. ” A megszépült templomon végzett munkák értéke 1 200 000 Ft. Varga Lajos felügyelő szavait 14 köszöntés követte. rátz Ferenc püspök, volt beledi lelkész emlékére emléktáblát avattunk. Két előadás hangzott el, az egyiket dr. Fabiny Tibor professzor írta, melyet elfoglaltsága miatt a helybeli lelkész olvasott fel. Előadásában többek között elhangzott: Személyében Beled nem lelkész urat, hanem „öttálentomos szolgát” kapott. Híveit mind személyesen ismerte, imádságaiban és gondolataiban hűségesen számon tartotta. Ünnepségünk kettős volt. Ünnepeltük templomunkat és Gyu... Tudása soha nem volt öncélú: gyülekezetének, egyházának, népének akart vele szolgálni. A másik előadást D. Szebik Imre püspök tartotta. Idézte Gyurátz püspököt: ,Az evangélikus anyákon nyugszik a mi evangélikus egyházunk boldogulása, jellemálló képessége, fennmaradása.” Az előadáson keresztül közel került hozzánk Gyurátz püspök élete: „Igényes volt önmagával és ifjú kollégáival szemben. Mondják róla, hogy mindenkinek készülni kellett vasárnapra, s csak a templomajtóban dőlt el, ki megy fel a szószékre. ” Meghatódva hallgattuk az előadásban azt a részt, amikor Gyurátz Ferenc püspöki látogatásra visszatért Beledbe. így köszöntötte a beledieket: „szeretetet vittem el akkor magammal, s ezt a régi szeretetet visszahoztam. ” Megszívlelendő volt az előadás záró gondolata: „Nem volt telefonja és írógépe, nem volt autója és számítógépe. Nem nézett televíziót és nem tudhatta, mi az Internet. De boldog volt, mert Urának s egyházának szolgálhatott. Egész életét, minden tehetségét az evangélium szolgálatába állította. Nem volt vér szerinti leszármazottja, de lelki családja volt dunántúli kerülete, sőt az egész magyar lutherá- nia. ” Az előadások után megálltunk Gyurátz püspök emléktáblája előtt, majd áldások mondásával és koszorúk elhelyezésével lelepleztük az emléktáblát. Az ünnep megterített asztalok mellett folytatódott, ahol nem felejtettük: Istenért és hazáért nem csak egy ünnepi napot kell áldoznunk, hanem egész életünket! Béres László Csendül-kondul víg harangszó Harangvillamosítási hálaadó istentisztelet Vásárosfaluban Öröm egy egyházközség életében, amikor valami megszépül, valami elkészül. így voltunk mi is Vásárosfaluban, amikor harangjaink villamosítási ünnepségét tartottuk. Egyházközségünk régi vágya volt, hogy harangjai villamosítva legyenek, hogy mindennap hallhassuk szavát. Az év elején, amikor számba vettük terveinket, fő tervként, célként, egy akaratként a harangok villamosítása fogalmazódott meg. Már munkálataink kezdetekor megtapasztalhattuk sokak jóságát, szeretetét. Segítő kezével nyúlt felénk a helyi önkormányzat. Munkálatainkat anyagiakkal és munkával segítette. Szeretetét mutatta a beledi anyagyülekezet adománygyűjtéssel. Örömmel újuk le, hogy a helyi katolikus egyházközség is adománnyal gondolt ránk, így segítve bennünket. A harangvillamosítás és a harangláb megszépítése fél év alatt készült el. A megszépült harangláb és a zengő harangok ünnepre hívtak bennünket. Harangjainkat megáldó isten- tisztelet igehirdetési szolgálatára Jankovits Béla esperest kértük fel, aki a 100. Zsoltár szavai alapján hirdette az evangéliumot. Igehirdetésében több gondolatot helyezett a szívünkre: a hálaadást: egyházért, gyülekezetért, harangok szaváért. Szívünkre helyezte a kegyelmet: Minden kegyelem! Ez az ünnep is az! Szívünkre helyezte a Krisztuskövetést: hitben és életben. A harangok szava is erre hív bennünket: hálaadásra és Krisztus-követésre. Megható pillanat volt, amikor körbe állva a haranglábat, elhangzottak az áldó igék, és ünnepélyesen megszólaltak a harangok. Ünnepi közgyűlésünkön Balázs Gyula gondnok beszámolt a harangvillamosítás munkálatairól. Köszöntőt mondott Jankovits Béla esperes, Zoltán László ny. lelkész, Böröcz Sándor ny. lelkész, Tóth Miklós plébános, Tompáné Balogh Mária polgármester-helyettes, Varga Lajos anyagyülekezeti felügyelő. Mindegyik köszöntőben megfogalmazódott a köszönet és a hálaadás. Istentisztelet után a faluházban folytatódott ünnepségünk, ahol meghitt légkörben, szívélyes beszélgetéssel telt el az idő. Visszagondolva az ünnepségre, csak egyet mondhatunk: Isten áldása legyen a harangok szaván! BL.