Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-07-28 / 30. szám

Evemé* ORSZÁGOS EVANGEUKUS HETILAP 61. ÉVFOLYAM 30. SZÁM 1996. JÚLIUS 28. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI NYOLCADIK VASÁRNAP ARA: 35 FT mmmmm „A nap le ne menjen a ti haragotokkal* Vonatkoztasd ezt a hálára is. Mutasd meg háládat még azon a napon, amelyen érzed. Soha ne halogasd a hálát. A. Schweitzer K*1 A TARTALOMBÓL ~ AZ ÚJPESTI EVANGÉLIKUS TEMPLOM KULÖN-KÜLÖN PIHENTET0BB?! HÍREK a pápuák FÖLDJÉRŐL Segíteni, fájdalmakat, betegséget enyhíteni A gyógyszerek részei lettek életünknek. Az esetek többségében segítenek, enyhítik a fájdalmat, gyógyít­ják a bajt. Századunk nagy vívmánya a gyógyszeripar. Egyike a legdinamikusabban fejlődő iparágaknak. Bi­zonyos, hogy árnyoldalai is vannak a gyógyszerügy­nek. Sokan feleslegesen fogyasztják a készítménye­ket, mások bármilyen panasz esetén rögtön valami­lyen tablettát keresnek, sajnos öngyilkosoknak is esz­közül szolgálhat az egészség szolgálatára gyártott gyógyszer. Napjainkban az általános drágulás a gyógyszereket sem kerülte el. Ez tovább színezte a bonyolult képet. Az Evangélikus Gyógyszer Alapítvány célja, hogy segítse e téren az egyház népét. Anyagilag is a rászo­rulókat, de ennél magasabb a cél. Elsősorban az, hogy erősítsük az egyházban a segítő gondolkodást, a má­sok iránti felelősséget. Vfegyük észre azokat, akik se­gítséget igényelnek. Másrészt fontos a tájékoztatás, az eligazítás is. Bízvást reméljük, hogy az alapítvány működése hoz­zájárul ahhoz, hogy az egészség, a testi, a lelki és a szo­ciális egészség egyaránt érték legyen a számunkra. Az egyház felelőssége is kétségtelen a magyar nép kedve­zőtlen egészségügyi helyzetében. Nem becsültük, nem becsüljük eléggé az egészséget, testünket, melyet az apostol a Szentlélek templomának nevez meg. A vártnál némileg kevesebb igény érkezett be az Alapítvány első felhívására. Szeretnénk remélni, hogy ez azt jelenti, a gyülekezetek magukévá tették az el­képzelést, elsősorban az ő feladatuk segíteni azoknak, akik nem képesek a gyógyszerszámlát rendszeresen kifizetni, és akkor kell az Alapítványhoz fordulni, ha nincs saját erő. Kilenc gyülekezet igényelt összesen kilencvenegy testvérünk számára támogatást. Az alapítvány vala­mennyi kérést indokoltnak találta. Az esetek egy ré­szében minden igényt kielégített az igénylés, ami a gyógyszerekre, árukra, a kért támogatásra, illetve a kérelmező betegségére vonatkozott. Az esetek másik része megfelelően volt dokumentálva, de még a hi­ányérzetet okozó kérések is kielégítőek voltak. Egy esetben sem hiányzott a lelkész ajánlása. A tapasztalatok alapján a kuratórium úgy döntött, hogy egységes igénylési lapot létesít, amely az orszá­gos irodától kérhető. Összesen 297 200 forint odaítéléséről döntött a ku­ratórium. Ebben az évben még egyszer sor kerül a be­érkezett kérelmek elbírálására novemberben. Jelen döntés rendező elve az volt folyamatos gyógy­szerre szorultság esetében, hogy a szükséglet ötven százalékát fedezze az Alapítvány. Reméljük, sikerül további forrásokat teremteni, és ilyen színvonalon folytatni a támogatást. Frenkl Róbert ERDÉLYI EVANGÉLIKUSOK ÜNNEPE A Romániai Ágostai Hitvallású Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházkerület 75 évvel ezelőtt, 1921. július 7-9. kö­zött tartott zsinaton alakult meg. Erre emlékezett Erdély evangélikussága most, 1996. július 7-9. között a kolozs­vári evangélikus templomban tartott ünnepi istentiszteleten és közgyűlésen. Vasárnap délután gyűltek össze a gyülekezetek küldöttei. Valamennyi magyar evangélikus gyülekezet lelkésze, pres­biteri küldöttsége és a helyi gyülekezet tagjai töltötték meg a kolozsvári templom padjait. Az oltárnál a két esperes: Kiss Béla kolozsvári és Ra du eh Zsolt brassói esperes végezte a liturgiát, majd Raduch esperes tartott igehirdetést lMóz 50,20 alapján. hagyjuk, hogy szent Felsége irányítsa, terelje, igazítsa, megtisztítsa életünket, abban a bizonyosságban, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van” (Róm 8,28) - fejezte be igehirdetését Raduch Zsolt esperes. Az ünnepi istentiszteleten a Kolozsvári Egyesült Protestáns Teológiai Intézet kórusa is szolgált. Bemu­tatták Kovács László Attila professzor művét, melyet az 1. zsoltár verseire írt. Az egész istentisztelet zenei szolgálatát, több orgonamű megszólaltatásával ugyan­csak Kovács László Attila végezte, művészi értékekkel emelve az alkalom bensőséges ünnepélyességét. IP r ,. .. ... v. .. .... , .. I I . Azistentiszteletésúrvacsoraosztásvégeztévelem­Zsolt esperes lektablat avatott a templom belsejében Mózes Árpád „Mi ma emlékezni gyülekeztünk össze, emlékezni és nem jubilálni! Hiszen amire emlékezünk, nem álmaink, vágyaink beteljesülése, nem terveink valóra válása, ha­nem egy kényszerűségből fakadó esemény. Elődeink 75 évvel ezelőtt kényszerültek beletörődni, tudomásul ven­ni, nincs visszatérés az anyaország az anyaegyház köte­lékébe, de valahogy mégis létezni kell, dolgozni kell... munkálni kell a leszakított, elárvult közösségben Isten országát. ” Emlékezés volt: szétszaggattak egy nemzetet, má­sodrendű polgárokká fokoztak, folyt a beolvasztás, homogenizálás, az oktatásunk elsorvasztása, megfé­lemlítés, utóbb bíróság elé és haláltáborokba hurcolás és még hangosan panaszkodni sem volt szabad. Isten terve azonban a jóra fordítás az ige szerint. Mi a jó a 75 évvel ezelőtti eseményekbén? - tette fel a kérdést. Jézus szava tartott meg: „Kelj fel és járj!” Ma tisztel­günk egyházunk újraélesztése terén Istennek enge­delmeskedő elődeink emléke előtt. Megtanított Isten arra, hogy ő a szeretet és kegyelem szuverén Ura, hogy leszálljunk a büszkeség, magabiztosság és gőg magas lováról, és hozzá forduljunk: Isten segíts! De megtanított arra is, hogy pártoskodással és széthúzás­sal önmagunk és a ránkbízottak sírját ássuk, hogy csak az igazi, megélt ökumené tart meg, hogy ne át­kozzuk üldözőinket, hanem imádkozzunk értük, és ami biztató volt, hogy rendelt segítőkész és áldozat­kész testvéreket, akik reánk tekintettek külhonból és felvállalták sorsunkat... Mindenek felett azonban megmaradt Isten kivá­lasztása, elhívása, mennyei polgárságunk; Jézus Meg­váltónk, Szabadítónk és Megtartónk. „Fogadjuk el azt az életet, amit Isten ad Jézus Krisztusban és által... A felavatott emléktábla EBB«92»AÄ;MBAN ^XZETí • kolozsvári zsinat melyen KIMONDTÁK ki cm IA ROMÁNIAI ZSINATPRL íBITeVÍ EVANGÉLIKUS egyházkerület megalakulását elődeink fáradságos munkásságára EMLÉKEZVE ISIÉN IRÁNTI HAIAVAL OROKITIETTE MEO E TÉNYT A MEGALAKULÁS 7" ÉVFORDULÓJÁN • AZ EGYHÁZKERÜLET ÜNNEPI KÖZGYŰLÉSE • Vendég egyházi vezetők csoportja püspök és a két esperes, megörökítve a 75 éve egyház- kerületet alapítók emlékét, tiszteletet adva az ősök­nek. (Az emléktábla szövegét képünkön olvashatjuk.) Valóban nem maradtak magukra erdélyi evangé­likus testvéreink. Ez megmutatkozott a külföldről ér­kezett nagyszámú egyházi személyek jelenlétében. Egyházunkat öttagú küldöttség képviselte dr. Harmati Béla püspök vezetésével, tagjai voltak dr. Sólyom Jenő, Déli kerületi felügyelő, Táborszky László kelet-békési esperes és ifj. Kendek György, akinek nagyapja kolozs­vári lelkész volt, és kiutasították, elűzték állásából Tria­non után - valamint e sorok írója. Különösen erős kap­csolatok fűzik az erdélyi egyházat a Norvég Evangéli­kus Egyházhoz, ahonnan Per Hovland püspökhelyet­tes, Lars M. Halvorsen esperes és Terray László lelkész volt jelen. Németor­szágból Andreas Fiadé egyházfőtaná­csos és Hans W. Kasch külügyi osz­tályvezető Meck- lenburgból, Magda­lene Hurtig a GAW képviseletében, Jo­hannes Nordhoff és Hannelore Jeske a Martin Luther Bundtól, Henry von Bőse a württember- gi Diakóniai Inté­zettől jött el - ők va­lamennyien állandó kapcsolatot tarta­nak az erdélyi evan­gélikusokkal. Az ausztriai MLB új Mózes Árpád püspök áldást oszt Hirdessétek és vállaljátok, amit tanultatok! Alig fejeződött be a Tfeológiai Akadémia munkája, és megtud­tuk, kik végeztek az V. évfolyam­ban, máris elkezdődött az ilyenkor szokásos lelkészavatások sora. Június 30-án, vasárnap délután a Deák téri templomban álltak ketten az oltár elé, hogy felavatás után elinduljanak a lelkészi szolgá­lat útján: Andorka Eszter és Kele­men Péter. A lelkészavatás szertar­tását D. dr. Harmati Béla püspök mellett D. dr. Prőhle Károly ny. professzor és Takácsné Kovácsházy Zelma lelkész végezte. Az igehirdetésben - Mt 6,10 alapján — a püspök Isten akaratá­ról szólt a szolgálatba indulóknak. Öt éven át ezt tanultátok, mi az Is­ten akarata? Tanultátok, de nem lehet azt megtanulni, kitanulni. Most folytatódik, mert arról kell bizonyságot adnotok, hogy azt hir­detni és vállalni is tudjátok, amit tanultatok. Mindig szemetek előtt lássátok Jézust, akiben testet öl­tött az Isten akarata. Olyan közös­ségre hív, ahol az a fontos, mit akar a másik. Gyülekezet közössé­gébe küld, Isten munkájába. Eddig is tapasztaltátok már ezt a céllal való küldést. Eszter a Mevisz Bár­ka csoportjában tevékenykedett, legyen ez továbbra is feladat. Péter pedig jogi tanulmányokba kezdett és szeretné folytatni. Segítsd, hogy jó törvények szülessenek és jó igazság valósuljon meg. Kinek-kinek más és más a talen­tuma, de azt fel kell használni. Ar­ra készüljetek, hogy nem fejezté­tek be a tanulmányaitokat. Ezen­túl a gyülekezet közösségével együtt kell keresni: mi az Isten akarata? Annak lesz értéke, ha valós közösség alakul szolgálato­tok nyomán. Kiküldünk titeket és rajtatok is áll, hogy valósuljon Is­ten akarata! Az istentisztelet során ízelítőt kaptunk abból, hogyan valósul ez a közösség. Andorka Eszter ifjúsági munkájának gyümölcseként a Cine Roma együttes tagjai adták elő gitárkísérettel magasztaló éne­küket. Thgjai sorában cigány fiata- (Folytatás a 3. oldalon) főtitkára, Fónyad Pál is jelen volt. A hazai testvéregy­házak közül a szászok evangélikus egyházát dr. Horst Holdenwang főgondnok és dr. Hermann Pitters dékán képviselte. Eljött dr. Jakubinyi György római katolikus érsek és dr. Czirják Árpád érseki helynök, dr. Csiha Kál­mán kolozsvári és D. Tőkés László nagyváradi reformá­tus püspök, dr. Erdő János unitárius püspök, dr. Szabó Árpád püspökhelyettes és a Teológiai Intézet rektora, dr. Geréb Zsolt is. Világi vendégek sorában ott láttuk Szőcs Ferenc nagykövetünket, Kötő Józsefet, az Az ünneplő gyülekezet A közgyűlést megnyitja dr. Podhradszky László felügyelő RMDSZ képviselőjét és Patrubányi Miklóst, a Magya­rok Világszövetsége erdélyi részének elnökét. Ünnepi közgyűlés Hétfőn délelőtt került sorra a közgyűlésen való megemlékezés, ahol a reggeli áhítatot D. dr. Harmati Béla püspökünk tartotta Lk 12,32 alapján. Biztatta a „kicsiny nyájat”, ne félj! Nézz föl! Krisztus eljött meg­halni értünk, és vele megy a történelem tovább. Dr. Podhradszky László egyetemes felügyelő beve­zető és megnyitó szavai után három előadásban tár­ták fel az egyház történelmi gyökereit a reformációtól az 1. világháború végéig, a zsinatpresbiteri egyházke­rület történetét és a mai helyzetét. Kovács László Attila professzor előadásában rámu­tatott arra, hogy történelmük visszanyúlik a reformáció koráig, hogy Erdély egyházi helyzetét e sokszínűség jellemzi. „Erdély népe a nyugati és keleti keresztyénség és kultúra határvonalán él... A nyugati keresztyénséget és kultúrát képviseljük és védjük ma is ezen a vidéken, mert bár az országhatárok elköltöztek, de a nyugati és keleti kultúra határvonalát ma is a Kárpátok jelentik ... Ezen a földön a felekezeti identitás egyben nemzeti identitást, gondolkodásbeli és kultúrabeli különbséget is jelent. ” Kitért az iskolák ügyére is, melyek kezdettől fogva részei voltak az egyház munkájának. Amikor ma „azo­kat visszakövetelni igyekezünk, nem divatból és nem má­sok megrövidítése céljából tesszük, hanem, mert egysze­rűen erre kötelez bennünket reformációi örökségünk is. ” Az erdélyiek identitását meghatározó, sajátos re­formációi örökség az, amit az 1568-as Tordai ország- gyűlés iktatott törvénybe a szabad vallásgyakorlatról. Ezt az örökséget a négy felekezet (katolikus-refor- mátus-evangélikus és unitárius) hívei ma is őrzik és gyakorolják. Kiss Béla esperes az 1921-ben megalakult zsinat- presbiteri egyházkerület történelmének lapjait idézte fel. Sajnos, ezek a lapok több próbáról, szenvedésről és üldöztetésről beszélnek, mint nyugodt, kiegyensú­lyozott életlehetőségről. Éppen a kolozsvári templom két papjának esete példázza legjobban ezt a tényt. Kirchknopf Gusztáv lelkészt az állami hatóságok halá­losan megfenyegették, és kitoloncolták az országból. Később Járosi Andor esperes és teológiai tanár szen­vedett a 2. világháború után. Az orosz csapatok hur­colták el, nem tudni, hol halt meg, és hol van eltemet­ve. De a kommunizmus idején is folytatódtak a meg­próbáltatások. 1958/59-ben a Vallásügyi Államtitkár­ság megvonta Mózes Árpád, Antal László és Kiss Béla lelkészek működési engedélyét, őket Dani Péter, Veres Károly, Gödri O. János, Bibó László és Török András teológiai hallgatókkal együtt államellenes tevékeny­ség miatt különböző terjedelmű fegyházbüntetésre ítélték, többségük a Duna-delta mocsaraiban végzett kényszermunkát. 1992-ben választották Mózes Árpádot püspökké, 1994-ben alakult meg a Szlovák Egyházmegye a báná­ti részen és ugyanez évben Nemzeti Bizottságot hoz­tak létre a két erdélyi evangélikus egyház között a szá­szok és magyarok. Ma templomot építenek Sepsi- szentgyörgyön, és megindul a sajtómunka is újra. En­nek első jele az új énekeskönyv kiadása volt, most pe­dig Harangszó címen jelentetnek meg - egyelőre idő­szaki - egyházkerületi újságot. A közgyűlés menetében a felsorolt vendégek mind köszöntötték az évforduló alkalmából az erdélyi evangélikusokat. Egyházunk nevében Harmati Béla püspök mondott meleg szavakat, és egyben átadta a Lutheránus Világszövetség, Noko főtitkár és Görög Tibor Európa-titkár köszöntését is. Sólyom Jenő ke­rületi felügyelő a Déli kerület nevében szólt, igével köszöntött, és megemlítette, hogy az ünneplésen és együttérzésen kívül még tanultunk is az erdélyiektől, akik háromnapos zsinaton megalkották egykor alkot­mányukat, és az ma is jól funkcionál, mi viszont öt éve nem tudunk hasonló feladattal megbirkózni. A 75 évre való emlékezés erőt sugárzó, őszinte, me­leg ünneplés volt, méltó az erdélyi evangélikusokhoz, méltó hívő keresztyénekhez, akik sorsukat Isten kezé­ből fogadták el, és ma is onnan veszik. Tóth-Szöllős Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents