Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-06-23 / 25. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Elet 61. ÉVFOLYAM 23. SZÁM 1996. JÚNIUS 23. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI HARMADIK VASÁRNAP ARA: 35 FT Megváltottabbnak nézzenek ki a keresztyének, ha azt akarják, hogy Megváltójukban hinni tudjak. Nietzsche A TARTALOMBÓL “ BUDAPESTI EVANGÉLIKUS TEMPLOMOK NÉGY NAP NÜRNBERGBEN ZSINATI ELŐZETES A MAGYAR-FINN-ÉSZT TEOLÓGIAI KONFERENCIA PROGRAMJA (Közösük a konferencia nyilvános alkalmait, melyekre hígjuk az érdeklődőket.) Június 25-én, kedden de. 9 órakor Megnyitó istentisztelet úrvacsoraosztással a Fasori evangélikus templomban Igét hirdet: D. Szebik Imre püspök De. 1030 órakor előadás a gimnázium aulá­jában „Evangéliumi szabadság - történeti-nemzeti identitás” D. Dr. Harmati Béla püspök Korreferátum: Kalevi Tóiviainem püspök Június 26-án, szerdán de. 930 órakor előadás „Az evangéliumi szabadság lutheri, bibliai értelmezése” Dr. Reuss András rektor Korreferátum: Matti Sihvonen püspök Június 27-én, csütörtökön de. 930 órakor előadás „Történeti - nemzeti identitás a változó Eu­rópában” Dr. Szabóné Mátrai Marianna Korreferátum: Mikko Heikka dómprépost. Este 6 órakor a Deák téri gimnázium aulájá­ban Kulturális est „Közös gyökereink” címmel. Június 28-30. között kisebb csoportokban gyülekezeti látogatások. ANNA MAIJA RAITTILA: DÍCSÉRET Reggel. Ragyogásba borul olaj fák minden levele - minden felhő. Ragyogva szállnak fenn hegyek íve, kupolája felett. Fény. Illat. Végtelen. Némák a madarak. Énekek énekét énekli most - a csend. SZERETET, SZENT TŰZ! Hogyan lehet a gonoszt megkötözni? S hogyan szabadulhat meg a gonosz hálójából a szeretet? A szeretetet nem lehet bezárni... sosem szövődik ármányba, intrikába! A szeretet, a szent Tűz vár, sugárzik, s képes elégetni szívünk minden rejtett kötelékét. Finnből fordította: Túrmezei Erzsébet ■■ ■■ r KÖSZÖNTÉS Számunkra nagyon fontos évfordulókhoz kapcsolódva kerül sor a Finn-Észt és Magyar Evangélikus Egyházak konferenciájára június 24.-július 1. között. A honfoglalás 1100. éve, a magyar iskolák ezer éve az, amire országunk emlékezik. Közben figyelünk arra, hogy ez az év számunkra Luther Márton emléke is, hiszen február 18-án volt halálának 450. éve. A teológiai és az egyház életéről szóló előadások, a gyülekezetek látogatása adjon képet arról, hogyan élünk és milyen kérdésekkel birkózunk. Egyházunk, gyülekezeteink szeretnének többet tudni testvérnépeinkről és a finn és észt gyülekezetekről. Az elmúlt évtizedekben mozgalommá vált a finn-magyar testvérgyülekezeti csere. Bizonyára lehet­séges, hogy ebbe a sokat jelentő áramlatba bekapcsoljuk Észtországot, és ott legyenek velünk együtt Erdély és Nyugat-Európa magyar gyülekezetei is, amikor keressük a kap­csolatokat. Az apostoli ige szerint arra hivattunk el, hogy áldást örököljünk. Isten áldása a barát, a megértő embertárs, a testvér. Adjunk hálát együtt egymásért és részesedbe Isten áldásából osztogassuk ezt az áldást másoknak. Erős vár a mi Istenünk! D. Dr. Harmati Béla püspök EMLÉKEZÜNK Egy híján hatvan éve, hogy a három nemzet evan­gélikus lelkészei először gyűltek össze közös lelkész­konferenciára Budapesten. 1937-ben, május 22-június 6. között a konferenciát a fővárosban kezdték meg, majd magyarországi körútra indultak, melynek során felkeresték Miskolc, Ózd, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Pécs, Keszthely, Sopron és Győr gyülekezete­it. Közben ismerkedtek a jellegzetes magyar tájakkal, a Hortobággyal és a Balatonnal, alfölddel és hegyvi­dékkel. Az Evangélikus Elet 1937-es évfolyamát fellapozva arról győződhetünk meg, hogy az addig meglehetősen ismeretlen finn evangélikus egyházat több cikkben igyekeztek megismertetni. Néhai Zászkaliczky Pál es­peres több folytatásban írt népszerű egyháztörténe­tet, és egyházrajzot készített a harmincas évek finn egyházáról. A két egyház kapcsolatát akkor már jól segítette azoknak az ösztöndíjas lelkészeknek a csa­pata, akik 1924 óta jártak a barátság és testvériség út­ján, építve a két rokon nép között a szeretet és egy­más megismerése útját. A második közös lelkészkonferencia 1939-ben volt a finnországi Lapeenrantában. Ez szűkebb körű láto­gatás volt. Ekkor már előre vetítette árnyait a máso­dik világháború, Európa nyugtalan volt. Ezután hosszú ideig kényszerszünet állt be, a háború utáni években csak nehezen indult újra a kapcsolat és meg­nehezítette a konferenciázást az utazások nehézkes­sége. 1968-ban, június 6-16. között került sor Budapes­ten a következő találkozásra. A hetventagú finn kül­döttség ekkor is tett egy kisebb körutat az országban. SZÁZ ÉVES A LAPP BIBLIA Szakái Szilvia másodéves egyetemi hallgató Szege­den. Ez év áprilisában az egyetem küldötteként elő­adást tartott Hamburgban „Egyházi kiadványok finn­ugor nyelveken” címmel. Előadásának egy részletét szeretném ismertetni az Evangélikus Elet olvasóival. Mivel néhány helyen rövidítettem, egy alkalommal pedig az elhangzottak sorrendjén is változtattam, el­hagyom az idézőjelet. Az előadásban később hangzik el, amit az alábbiak­ban említek. A lapp Biblia létrejöttének egyik munká­sa Haetta Lars (Lőrinc) volt. Neve nem ismeretlen előttünk, Énekeskönyvünk 429-es számú énekének ő a szerzője. Ez az ének 1980-ig csak egy lapp énekes­könyvben volt olvasható, norvég változata alapján fordította le Dóka Zoltán és Énekeskönyvünkbe 1982-ben került, míg a norvég énekeskönyvbe csak 1985-ben vették fel. Magyarul tehát korábban jelent meg, mint norvégul! Érdemes megemlíteni, hogy az első lapp nyelvű szövegek a 17. századból valók. Ezek egyházi jellegű­ek: bibliai részletek fordításai, katekizmusok, ima­könyvek, énekeskönyvek, kalendáriumok és olvasó­könyvek. A teljes lapp nyelvű biblia azonban csak száz évvel ezelőtt jelent meg. A fordítás munkájában a már említett Lars Haetta dolgozott a legtöbbet. Anyanyelve a lapp volt, 1834 és 1896 között élt, Nor­végia északi részéből, Kautokeinóból származott. Ezen a vidéken az 1800-as években egy Svédor­szágból induló lelki ébredés söpört végig. Egyik jel­lemzője az alkoholizmus elleni harc volt és az ébre­déstől érintettek az erőszaktól sem riadtak vissza. 1852-ben heves összecsapásokra került sor, amelyek­be a rendőrség is beleavatkozott. Az összeütközések során egy pálinkát árusító kereskedőt és egy rendőrt megöltek, több házat pedig felgyújtottak. A főbűnö­söket halálra ítélték, kettőt azonnal ki is végeztek, így Lars Haetta bátyját is. Az illetékes püspök hiába kér­te a büntetés enyhítését; 'érvelése, hogy a bűnösök tet­tének mozgatórugója a túlzott vallási fanatizmus volt, nem talált meghallgatásra. Az akkor 18 esztendős Haettát, fiatal korára való tekintettel, életfogytiglani fegyházra ítélték, amit Oslóban kellett letöltenie. Ő belátva tévedését, nem adta meg magát sorsának, nem keseredett el. Norvégul kezdett tanulni, majd csillapíthatatlan tudásvágytól hajtva egyrf többet ol­vasott. Nem elégedett meg a fegyház könyvtárának könyveivel, a városi könyvtárból szerzett olvasnivalót. Mindennek híre elterjedt a városban, és az oslói egye­temen finnugor professzora, Jens Andreas Friis is fel­figyelt az ifjú lappra. Meglátogatta a börtönben, meg­felelő könyvekkel látta el. A professzor abban az idő­ben éppen az Újszövetség lapp fordításán dolgozott. Haetta tehetsége kapóra jött neki: rövid szövegrésze­ket fordíttatott le vele. A fordítások nagyon jól sike­rültek, Haetta a professzor állandó munkatársa lett. Ettől kezdve Friis mindent megpróbált, hogy a fiút idő előtt szabadon engedjék. Próbálkozása sikerrel járt: Haetta 15 esztendős raboskodás után szabad em­berként térhetett vissza falujába, ahol folytatta fordí­tói munkáját. Az Újszövetség fordítása 1869-ben ké­szült el, majd hamarosan megbízást kapott az Ószö­vetség fordítására is. Ezért a munkájáért már rendes fizetésben részesült. Fordítói munkája mellett tanár­ként és hivatalos tolmácsként is dolgozott: az isten­tiszteletek alkalmával a prédikációkat fordította nor­végről lappra, mivel a norvég lelkészek közül csak ke­vesen ismerték ezt a nyelvet. így lett egy fogolyból bibliafordító. Élete bátorítás arra, hogy minden élethelyzetben vállaljuk Isten esz­közének szolgálatát. Szakái Szilvia előadása nyomán közli: Bohus Imre ny. lelkész A negyedik konferencia Iisalmiban volt 1981-ben, melyre 26 magyar lelkész utazhatott ki. Ezen a konfe­rencián öttagú észt lelkészi küldöttség is megjelent Edgar Hark érsek vezetésével, és ott volt Szedressy Pál, akkori kolozsvári püspök is. Ekkor kapcsolódtak be az észtek a konferenciázásba, így 1985-ben meghí­vást kaptak a következő, Budapesten megtartott lel­készkonferenciára. Ez a konferencia a Bécsi kapu té­ren zajlott le és itt már beszámolók hangzottak el az elmúlt konferencia óta megtett egyházi útról a két egyházban. 1993-ban a felszabadult Észtországban gyűlhettek össze a három ország lelkészei. Az észt evangélikusok nagy erőfeszítéseit és egyházuk megújulását kísérhet­ték figyelemmel a jelenlévők. Augusztus 25-30. kö­zött Otepääben tartották a konferenciát. így érkezünk meg az e héten, június 24-27. között tartandó magyar-finn-észt teológiai konferenciához, mely Budapesten, a Fasori evangélikus templomban és a Fasori Gimnázium aulájában zajlik le. Utána 28-30. között gyülekezetekbe látogatnak el a vendé­gek. A finn-magyar egyházi kapcsolatok ma már jóval szélesebbek, mint korábban, hiszen már nemcsak lel­készek közötti találkozások vannak, hanem gyüleke­zetek testvér-kapcsolata erősíti a barátságot. Egymás megismerése hozza közelebb egymáshoz egyházaink tagjait, megható találkozások, meghitt szeretetközös- ség jellemzik a gyülekezetek összetartozását. Újra meg újra átéljük a Krisztusban való egységünk és a finnugor rokonságunk élményeit. Reménységünk, hogy most a budapesti találkozá­son erősödni fog az észt testvérekkel való egységünk is és szorosabbra fűződik velük is a megismerésben és lélekben való közösségünk. Finn kulturális államtitkár látogatása hazánkban Vilho Hirvi a Kulturális Minisztérium államtitkára hivatalos látogatáson járt Budapesten. Itt-tartózkodá- sa során meglátogatta a Budapest Deák téri Gimnázi­umot, ahol beszélgetést folytatott Schulek Mátyás igaz­gatóval és a tanárokkal. Elmondta, hogy a finn iskola- politikában egyenlősítés van az állami és egyházi isko­lák között. Az egyház volt a népoktatás elindítója, ma is nagyon közeli az egyház és iskola kapcsolódása. A mostani utazás célja a finn-magyar oktatási és kulturális egyezmény előkészítése és aláírása, mely­ben az évezred végéig rögzítik a feladatokat és lehe­tőségeket. Ezekből egyházunk is kiveheti részét. Szó­ba jöhet testvériskolák további kapcsolata, kultúrcso- portok (egyháziak is) cseréje, mindenképpen az egy­mástól való tanulás segítése. Reménységünk, hogy a kulturális egyezmény szellemében tovább bővülhet­nek egyházi kapcsolataink is. T. A zsinat 22. ülésszakának várható rendje A következő, 22. zsinati ülésszak 1996. júni­us 28., péntek 10 órától június 30., vasárnap 16 óráig tart. A tervezett tárgyalási kérdések: 1. „Az egyház háztartásáról” című törvény részletes vitájának folytatása. 2. JÉ tömegtájékoztatás eszközei az egyház szolgálatában” című törvény részletes vitája. 3. A „Tferületi rendezés” című (az egyházme­gyékre, egyházkerületekre vonatkozó) törvény­rész részletes vitája. 4. „Az egyházi szolgálat az Országos Egyház­ban” című törvényrész részletes vitája. 5. „Az egyház szervezete - Országos Egy­ház” című törvényrész részletes vitája. A végső tervet az első ülésen a zsinat hatá­rozza meg. RAKKAAT SUOMALAISET JA EESTILÄISET VIERRAT, LAUSUMME TEIDÄT SYDÄMMELLISESTI TERVETULLEEKSI! $ ' SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK A MAGYAR-FINN-ÉSZT EGYHÁZI KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT! .. SÜDAMLIKUD TERVITUSED UNGARI - SOOME - EESTI KIRIKU KONVERENTSI OSAVŐTJATELE BUDAPESTIS! Íí 111 ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents