Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)

1995-03-26 / 13. szám

Evangélikus Élet 1995. március 26.

AZ EGYHÁZ SZERVEZETE

II. Fejezet

AZ EGYHÁZMEGYE

I. CÍM: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Az egyházmegye meghatározott területen levő egyházközségek egyházigazgatási szervezete, testvéri, szolgálati és gazdasági közösségük megélésének szintere. Az egyházmegye kérheti önálló jogi személlyé nyilvánítását.

1.2. Az egyházmegye feladata:

a) területén lévő egyházközségek összefogása, segítése és közös alkalmainak szervezése,

b) az egyházközségekben végzett egyházi szolgálatok összehangolása,

c) az egyházmegyében az egyházi szolgálat zavartalansága feletti felügyelet.

Működése érdekében megválasztja önkormányzati szerveit és tisztségviselőit, és meghozza azokat a szolgálati, gazdasági, szervezeti és szervezési döntéseket, amelyek az egyházmegyét és egyházközségeit - azok belső önkormányzatának és jogi önállóságának sérelme nélkül - érintik.

1.3. Az egyházmegye adminisztrációs központja az esperesi hivatal. A hivatal működési rendjét és működési feltételeit az egyházmegyei közgyűlés határozza meg.

1.4. Az egyházmegyék területének meghatározását, a területi beosztást a jelen törvénykönyv melléklete tartalmazza. Az egyházmegyék területének megváltoztatását, egyházközségeknek egyik egyházmegyéből másikhoz való csatolását az illetékes egyházmegyékkel egyetértésben az egyházkerületi közgyűlés határozhatja el. Vitás esetben, vagy ha különböző kerületekhez tartozó egyházmegyékről van szó, az országos egyházi közgyűlés illetékes a döntésre.

II. CÍM: AZ EGYHÁZMEGYE ÖNKORMÁNYZATA 1. Egyházmegyei közgyűlés

2.1.1. Az egyházmegyei közgyűlés az egyházmegye általános hatáskörű döntéshozó képviseleti testületé, amelynek hivatalból jelen lévő és választott tagjai vannak.

2.1.2. Az egyházmegyei közgyűlés tagjai szavazati joggal:

a) hivatalból: az egyházmegye tisztségviselői és megbízottai, valamint az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek lelkészei és felügyelői;

b) választás alapján: az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek önálló lelkészi állásonként két-két választott képviselője.

Az egyházmegyei közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt:

c) hivatalból: az egyházmegyébe kiküldött segédlelkészek, az egyházmegye területén lévő, az egyházi fösvények alá tartozó intézmények vezetői vagy képviselői;1"

d) meghívás alapján: szakértők.

2.1.3. Amennyiben az egyházmegyében valaki egyidejűleg több tisztséget visel, a közgyűlésen csupán egy szavazata van.

2.1.4. Az egyházmegyei közgyűlés irányítja és felügyeli az egyházmegye lelki, szellemi, kulturális és gazdasági életét. Ennek segítésére minden egyházmegye különböző bizottságokat alakíthat. A bizottságok a közgyűlés egészének beszámolási kötelezettséggel tartoznak, javaslataikat a közgyűlés hagyja jóvá, munkájukért a közgyűlés felelős.

2.1.5. Az egyházmegyei közgyűlés munkáját hat éves ciklusokban végzi.

2.1.6. Az egyházközségi közgyűlések az egyházmegyei közgyűlésre küldött képviselőiket hat évre választják, részükre a választás utáni első, alakuló közgyűlésre az egyházközség elnöksége és jegyzője által aláírt megbízólevelet állítanak ki. Az egyházközségi közgyűlések ugyanolyan számban egyházmegyei közgyűlési póttagokat is választanak, akik a választott rendes tagokat azok akadályoztatása esetén megbízóleveleik bemutatásával helyettesítik, illetve a megüresedő helyeket töltik be. Póttagok hiányában az egyházközségi közgyűlések a megüresedett helyekre új tagokat választanak, az időközi választás érvényessége azonban csak a közgyűlés megbízatásának idejére szól. A közgyűlési tagok újraválaszthatók.

2.1.7. Azt az egyházmegyei közgyűlési tagot, aki a közgyűlésről három ízben kimentés nélkül elmarad, tisztségéről lemon- dottnak kell tekinteni, a közgyűlés hivatalból jelenlétre kötelezett, szavazati joggal rendelkező tagjainál fegyelmi eljárást kell kezdeményezni.

2.1.8. A közgyűlést az egyházmegye elnöksége írásban hívja össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell a tárgysorozati pontokat. A meghívót a közgyűlés időpontja előtt legalább tizennégy nappal el kell küldeni. A közgyűlés előtt megfelelő időben ki kell küldeni a közgyűlés tárgyaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket, anyagokat és a várható eldöntendő kérdéseket is.

2.1.9. A közgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés egynegyedének írásban előterjesztett kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles három héten belül rendkívüli közgyűlést összehívni.

2.1.10. A közgyűlés határozat- képes, ha azt az előírásoknak megfelelően hívták össze, és tagjainak legalább fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanabban a tárgyban egy későbbi időpontra ismételten összehívott közgyűlés jogerős határozatához a közgyűlés tagok huszonöt százaléka plusz egy fő megjelenése szükséges. A közgyűlés a határozatait a külön szabályozott esetek kivételével egyszerű szótöbbséggel hozza.

2.1.11. A közgyűlés nyilvános, azon hallgatóként a közgyűlés

tagjain kívül is bárki részt vehet, de tanácskozási joguk az egyházmegye területén lévő egyházközségek tagjainak akkor van, ha egyházközségi meghatalmazásukat - melyet egyházközségük elnöksége aláírt és az egyházközség bélyegzőjével lebélyegzett — az egyházmegyei közgyűlés megkezdése előtt átadják a közgyűlés jegyzőjének.

2.1.12. A közgyűlésen az esperes és az egyházmegyei felügyelő elnököl. Akadályoztatásuk vagy tisztségük üresedése esetén az espereshelyettes, illetve a másodfelügyelő elnököl.

2.1.13. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökségnek, a jegyzőnek és két jelenlévő közgyűlési tagnak kell hitelesítenie.

2.1.14. Az egyházmegyei közgyűlés hatáskörébe tartoznak az egyházmegye életének legfőbb kérdései:

2.1.14.1. Elrendeli az egyház- megyei választásokat, az esperes és az egyházmegyei felügyelő választása előtt jelölő és szavazatbontó bizottságot küld ki.

2.1.14.2. Megállapítja és jegyzőkönyvbe foglalja az egyházközségek közgyűlései által megválasztott esperes, illetve egyházmegyei felügyelő beiktatásának megtörténtét, és meghallgatja székfoglalóikat.

2.1.14.3. Megválasztja az esperes és az egyházmegyei felügyelő kivételével az egyházmegye tisztségviselőit, megbízottait, a számvevőszék, az egyházmegyei bíróság és az egyházmegyei bizottságok tagjait hat évi időtartamra.

2.1.14.4.. Megválasztja az egyházkerületi közgyűlés egyházmegyei küldötteit.

2.1.14.5. Megválasztja az egyházmegye zsinati küldötteit.

2.1.14.6. Tárgyalja és elfogadja az egyházmegyei elnökség és a jelentésre kötelezett egyházmegyei tisztségviselők jelentéseit, és elrendeli a szükséges tennivalókat.

2.1.14.7. Határoz az egyházmegye vagyonszerzése, vagy vagyonának elidegenítése, megterhelése illetve kezelése tárgyában. Meghatározza az egyházmegyei költségelőirányzat tételeit, a gazdálkodás és az egyházmegye kezelésében lévő pénzeszközök elosztásának és ütemezésének elveit és módját, amelyek részben az egyházközségek hozzájárulásaiból, részben külső forrásokból származnak, és megadja az elszámolásokkal kapcsolatos felmentvényt. Dönt az egyházmegye egyházközségeinek támogatására biztosított gazdasági erőforrások elosztásáról, a saját működéséhez szükséges, illetve tartalékalapok képzéséről.

2.1.14.8. Dönt egyházmegyei állások szervezéséről és megszüntetéséről, nemlelkészi egyházmegyei munkások megbízatásáról és felmentéséről.

2.1.14.9. Dönt az egyházmegye tisztségviselőinek bérezéséről és jóváhagyja az egyházmegye alkalmazottainak az egyházmegyei presbitérium által megállapított díjleveleit.

2.1.14.10. Intézményeket alapít vagy szüntet meg.

2.1.14.11. Jóváhagyja az egyházközségek területének és szolgálati viszonyainak változását. Az egyházközségek közötti vitás esetekben határoz az egyházkerületi közgyűléshez történő fellebb- vitellel.

2.1.14.12. Dönt az egyházmegye éves költségelőirányzatáról, zárszámadásáról és zárómérlegéről. Jóváhagyja az egyházmegyei presbitérium jelentését az egyházmegye egyházközségeinek éves költségelőirányzatáról, zárszámadásáról és zárómérlegéről.

2.1.14.13. Szabályrendeleteket alkot az egyházi törvények és az országos illetve egyházkerületi szabályrendeletek keretein belül.

2. Egyházmegyei presbitérium

2.2.1. Az egyházmegye önálló hatáskörű végrehajtó és intézkedő szerve az egyházmegyei presbitérium.

2.2.2. Az egyházmegyei presbitérium tagjai az esperes, az espereshelyettes, az egyházmegyei felügyelő, a másodfelügyelő, az egyházmegye lelkészi és nemlelkészi jegyzője, az egyházmegye gazdasági felelőse, számvevőszéki elnöke és ügyésze, az egyházmegyei evangélizációs és missziói felelős, az ifjúsági felelős, a ka- techetikai felelős és a diakóniai felelős.

2.2.3. Az egyházmegyei presbitérium elnökei az esperes és az egyházmegyei felügyelő. Akadályoztatásuk vagy állásuk üresedése esetén a presbiteri ülésen az espereshelyettes illetve az egyház- megyei másodfelügyelő elnököl.

2.2.4. Az egyházmegyei presbitériumot az egyházmegye elnöksége írásban hívja össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell a tárgysorozati pontokat. A meghívót a presbiteri ülés időpontja előtt legalább tizennégy nappal el kell küldeni. A presbiteri ülés előtt megfelelő időben ki

kell küldeni az ülés tárgyaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket, anyagokat és a várható eldöntendő kérdéseket is.

2.2.5. Az egyházmegyei presbitériumot szükség szerinti rendszerességgel, de évenként legalább három alkalommal össze kell hívni. A presbitérium egynegyedének írásban előterjesztett kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles három héten belül presbiteri ülést összehívni.

2.2.6. A presbiteri ülés nem nyilvános, de azon a presbitérium tagjain kívül tanácskozási joggal mindazok részt vehetnek, akiket az elnökség meghív. Határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozat- képtelenség esetén az ugyanabban a tárgyban egy későbbi napra ismételten összehívott presbiteri ülés a megjelentek számától függetlenül is határozatképes. A presbitérium a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

2.2.7. Annál az egyházmegyei presbiternél, aki a presbiteri ülésről három ízben kimentés nélkül elmarad, fegyelmi eljárást kell kezdeményezni.

(Folytatás az előző oldalról)

Jellemző, hogy az ötvenes évek első felének totális diktatúrájában még viszonylag élénk volt az egyházi élet. Börtönnel, internálótáborral keltett félelmet a rendszer, de még több volt a lelkész, erősebb a folyamatosság, számos gyülekezeti munkás is szolgált bibliaórákon, amíg lehetett, konferenciákon. A hatvanas évektől kezdve, a kialakuló lágy, autoriter diktatúrában a szélsőséges intézkedések csökkentek, majd csaknem megszűntek, de a korlátozások sokkal következetesebbek voltak és fokozatosan hatott az egyházi iskolák, az ifjúsági és egyéb konferenciák hiánya.

A törvényjavaslat vitájában érezhető volt, hogy keveseknek van igazi élménye a témáról. Jellemző, hogy az egyházban közkeletűvé vált a felfogás, hogy a lelkész- hiány miatt szükséges a gyülekezeti munkások előtérbe kerülése. Ez gyakorlati igazság, de korántsem a kérdés lényege. Valójában az egészséges gyülekezeti élet igényli a nem lelkészek - adottságaik szerinti - aktivitását. Hogyan fejlődjön a gyülekezeti munkás például egy bibliaóra vezetésében, ha nincs ott a lelkész, akitől elsősorban kaphat hiteles visszajelentést szolgálatáról. Egymás hite által épüljetek, ez a meghatározó ige, amely mindenki számára - ha olykor mégoly csekélynek is látszó - feladatot ad. Bizonyos, hogy ma a mennyiségi hiány is igényli a nem lelkészek csatasorba állítását, de a jövőt illetően egyre inkább a sokszínűség, az egyházi élet sajátos minősége kell meghatározó legyen. Ezt segítheti elő az új törvény is.

A háromnapos ülésszak középső napját az egyházmegyei szolgálatról és az egyházmegye szervezetéről a 3. sz. bizottság által készített törvényjavaslatok részletes vitája töltötte ki.

Vélem, nemcsak az én jövőképemhez tartozik hozzá az erős egyházmegye vagy egyházmegyék (régiók), amelyeknek a gyülekezetei - az alulról építkezés igényének, reményének, gyakorlatának megfelelően - testvéri közösségben ismerik, segítik, építik egymást, illetve számos közös alkalommal, esetleg együttes erőfeszítések révén létesített intézményekkel járulnak hozzá az egyházmegyében, a régióban élők megújulásához, hitük mélyüléséhez, a szeretet gyakorlásához.

A törvény tükrében, a mai valóság ismeretében hosszúnak tűnik az út. De néhány éve nem is reméltük, hogy elindulhatunk rajta.

Frenkl Róbert

2.2.8. A presbiteri ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökségnek, a jegyzőnek és két jelen lévő presbiternek kell hitelesítenie.

2.2.9. Az egyházmegyei presbitérium hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyek nincsenek az egyházmegyei közgyűlés vagy más egyházi szerv hatáskörébe utalva, illetve amelyeket az egyházmegyei közgyűlés a presbitérium hatáskörébe utal:

2.2.9.1. összeállítja az egyházmegye éves munkatervét, megtervezi közösségi alkalmait, és segíti azok megvalósítását.

2.2.9.2. Segítséget nyújt az általános esperesi vizsgálatokhoz, és megtárgyalja az azokról készült jelentéseket.

2.2.9.3. Segíti az egyházmegyei közgyűlés előkészítését.

2.2.9.4. Dönt az egyházmegye alkalmazottainak bérezéséről, azt jóváhagyásra az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti, és

gyakorolja a munkáltatói jogokat.

2.2.9.5. Gazdasági döntéseket hoz a közgyűlés által elfogadott költségelőirányzat keretein belül.

2.2.9.6. Jóváhagyja az egyházmegye egyházközségeinek éves költségelőirányzatát, zárszámadását és zárómérlegét, és erről jelentést tesz az egyházmegyei közgyűlésnek.

2.2.11. Az egyházmegyei presbitérium képviselője évente beszámol a presbitérium működéséről az egyházmegyei közgyűlésen.

3. Egyházmegyei elnökség

2.3.1. Az egyházmegye képviseleti és végrehajtó (ügyviteli) szerve az elnökség. Az egyházmegyei elnökség tagjai az esperes és az egyházmegyei felügyelő.

2.3.2. Az esperes és az egyház- megyei felügyelő együtt és közös felelősséggel vezetik és képviselik az egyházmegyét, irányítják közigazgatását és annak összes ügyeit egyetértőén intézik.

Az esperes és az egyházmegyei felügyelő közös feladatai:

a) Építik az egyházmegye közösségét és őrzik annak belső békéjét.

b) Felelősek az egyházmegye rendjéért, őrködnek azon, hogy az egyházmegyében minden az egyházi törvényekben megszabott jogok és kötelezettségek szerint, az egyház javára történjék.

c) Felelősek azért, hogy az egyházmegye tisztségviselői szolgálatukat hűségesen végezzék.

d) összehívják az egyházmegyei presbiteri üléseket és közgyűléseket és azokon elnökölnek. Jelentést tesznek az egyházmegyei közgyűlésen az egyházmegye életét meghatározó lelki és közösségi eseményekről, az egyházmegye anyagi viszonyairól, s ezeket a püspöknek is tudomására hozzák. Felelősek a presbitériumi és közgyűlési határozatok végrehajtásáért.

Az esperes és az egyházmegyei felügyelő megosztható feladatai:

e) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek felett és felügyelik az egyházmegyei tisztségviselők szolgálatát.

f) Látogatják és ellenőrzik az egyházközségeket és egyházmegyei intézményeket.

g) Joguk az egyházközségek lelkészei, felügyelői és elnökségei értekezletének összehívása.

h) Eljárnak az egyházmegye gyülekezeti lelkészi állásainak megüresedésekor és lefolytatják a lelkészalkalmazási eljárást.

i) Feladatuk a kötelességüket elmulasztó tisztségviselőket először testvérileg meginteni, a botrányos magaviseletűeket rendre- utásítani, ennek eredménytelensége esetén az egyházmegyei szabályrendeletben meghatározott eljárást, illetve szükség szerint a bírósági eljárást kezdeményezni.

III. CÍM: AZ EGYHÁZMEGYE TISZTSÉGVISELŐI 1. Általános rendelkezések

3.1.1. Az egyházmegye az ön- kormányzati feladatok ellátására és az egyházmegye működésének biztosítására tisztségviselőket választ. Az egyházmegye kötelessége a lelkészek közül esperest, espereshelyettest, lelkészi jegyzőt, a lelkészek vagy nemlelkészek közül evangélizációs és missziói felelőst, katechetikai felelőst, ifjúsági felelőst és diakóniai felelőst, a nemlelkészek közül egyházmegyei felügyelőt, másodfelügyelőt, nemlelkészi jegyzőt, egyházmegyei gazdasági felelőst, ügyészt és számvevőszéki elnököt választani. Szükség szerint az egyházmegye meghatározott feladatkörrel egyéb tisztségviselőket és megbízottakat is választhat. Az egyház- megyei tisztségviselők és megbízottak feladatait munkaköri leírás rögzíti.

3.1.2. Az egyházmegye tisztségviselői közül az esperes, az egyházmegyei felügyelő, a gazdasági felelős, a számvevőszéki elnök, az evangélizációs és missziói felelős, a katechetikai felelős, az ifjúsági felelős és a diakóniai felelős minden évben jelentést tesznek munkájukról az egyházmegyei közgyűlésnek. Amennyiben két egymás utáni évben az egyházmegyei közgyűlés nem fogadja el egy tisztségviselő jelentését, az egyházmegyei közgyűlésnek kezdeményeznie kell a tisztségviselő visszahívását, és új választás kiírását.

3.1.3. Az egyházmegyei tisztségviselő tisztsége megszűnik a megbízatás lejártakor, továbbá elhalálozás, az egyházmegyei közgyűlés által elfogadott lemondás, az egyházmegyei közgyűlés által kezdeményezett visszahívás, jogerős bírói határozattal történt elmozdítás folytán, valamint a lelkészi tisztség betöltőjére népe akkor is, ha az egyházmegyében megszűnik az egyházmegyei lelkészi tisztség viselésére jogosító hivatalt betölteni. Pótlását a következő egyházmegyei közgyűlésig az egyházmegyei elnökség saját hatáskörében köteles megoldani, amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik.

2. Az egyházmegye tisztségviselőinek jogai és feladatai

3.2.1. Az egyházmegye tisztségviselőiből az esperes, az espereshelyettes, az egyházmegyei evangélizációs és missziói felelős, az ifjúsági felelős, a katechetikai felelős és a diakóniai felelős jogait és feladatait „Az egyházi szolgálat” című törvény tartalmazza. Ez a törvényszakasz az egyházmegye többi tisztségviselőjének jogairól és feladatairól rendelkezik.

3.2.2. Egyházmegyei felügyelő

3.2.2.1. Az egyházmegyei felügyelő joga és feladata, hogy az egyházmegye vezetője legyen az esperessel együtt. Ügyel az egyházmegye működésének feltételeire, segíti az egyházmegyében folyó lelki munkát, figyelemmel kíséri és irányítja a személyi, az anyagi és a jogi természetű ügyek intézését. Feladata az egyházmegyei közgyűlés előkészítése és levezetése.

3.2.2.2. A közéletben az egyházmegyét - az esperessel együtt — az egyházmegyei felügyelő képviseli.

3.2.3. Egyházmegyei másodfelügyelő

3.2.3.I. Az egyházmegyei másodfelügyelő joga és feladata az egyházmegyei felügyelő helyettesítése annak akadályoztatása esetén. Ezen kívül ellátja az egyházmegyei felügyelő feladataiból az egyházmegyei szabályrendelettel átruházott feladatokat.

3.2.3.2. A másodfelügyelői tisztség üresedése esetén, az új választásig a másodfelügyelői feladatokat az egyházmegye nemlelkészi jegyzője látja el.

3.2.4. Egyházmegyei lelkészi és nemlelkészi jegyző

Az egyházmegyei lelkészi és nemlelkészi jegyző joga és feladata, hogy a közgyűlések valamint a presbiteri ülések jegyzőkönyveit vezessék. Az elfogadott határozatokat kötelesek 30 napon belül a közgyűlés, illetve presbiteri ülés valamennyi tagjának megküldeni.

3.2.5. Egyházmegyei számvevőszéki elnök

Az egyházmegyei számvevő- széki elnök joga és feladata, hogy 3-7 tagú számvevőszékkel az egyházmegyének, az egyházmegye egyházközségeinek és intézményeinek pénzkezelését és számadásait ellenőrizze, azokat jóváhagyásra felterjessze, illetve szükség esetén eljárjon.

3.2.6. Egyházmegyei gazdasági felelős

3.2.6.1. Az egyházmegyei gazdasági felelős joga és feladata, hogy az egyházmegye gazdasági

m

H

SS