Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)
1995-03-26 / 13. szám
Evangélikus Elet 1995. március 26. AZ EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA (HITTUDOMÁNYI EGYETEM) MŰKÖDÉSÉRŐL FELKÉSZÍTÉS AZ EGYHÁZI SZOLGÁLATRA 1. i. (1) Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem), az 1557 óta evangélikus szellemben működő soproni latin scholából kialakult Teológiai Intézetnek, és az 1892-ben önállóvá vált Soproni Evangélikus Theolo- giai Főiskolának, majd a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1923-ban létesített soproni Evangélikus Hittudományi Karának, és az 1951-ben megalakult Evangélikus Teológiai Akadémiának lelki-szellemi örököse és jogutódja, a Magyarországi Evangélikus Egyháznak elkötelezett intézmény. (2) Az Evangélikus Teológiai Akadémia egyetemi elismerését a Magyar Országgyűlés 1990. évi XXIII. törvény 5. §-a alapján hozott 30/1990 IH. 21./OGy határozatban kapta meg újra, és ezt az 1993. évi LXXX. Törvény a Felsőoktatásról ismét kijelentette. 2.§. Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) feladata a) az evangélikus lelkészképzés b) felsőfokú hitoktató- és hittantanárképzés c) teológiai doktori képzés és fokozatszerzés d) a teológia tudományos művelése e) teológiai vagy lelkészi oklevéllel rendelkezők posztgraduális továbbképzése 3. §. Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) (1) a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, mint fenntartónak, felsőoktatási és tudományos intézménye, tehát egyházi intézmény, (2) a magyar egyetemi oktatás szerves része, amely a tanulmányi rendjét és a tudományos minősítés rendjét az egyetemi rendszer követelményei szerint, de a teológiai tudomány és az egyházi intézmény sajátosságaiból adódó különbségekre tekintettel alakítja ki, (3) a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeként ön- kormányzattal rendelkező jogi személy, amely a vonatkozó állami és egyházi törvények előírásainak megfelelően saját hatáskörében önállóan intézi működését. 4. §• Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) a Magyar Köztársaság vonatkozó törvényeinek elismerése és a Magyarországi Evangélikus Egyház felé kinyilvánított elkötelezése mellett saját hatáskörében önállóan és szakszerűen műveli a teológiai tudományokat, és joga a Felsőoktatási Törvényben meghatározott felsőfokú evangélikus teológiai képzés és a megfelelő oklevelek kiadása. 5. §. A Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartói jogait és kötelességeit részben az Országos Egyházi Önkormányzati Közgyűlés, részben az Országos Elnökség által gyakorolja az egyházi törvényekben foglaltak szerint, valamint az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Égyetem) Szervezeti és Működési Szabályzatában megállapított módon, amelyet az Országos egyházi közgyűlés hagy jóvá. 6. §. (1) Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) egyetemi tanárát, docensét pályázat vagy meghívás útján az Oktatói Tanács javaslatára az Egyetemi Tanács szótöbbséggel választja meg. Az egyetemi tanár választása úgy hatályos, ha azt az intézményt fenntartó Magyar- országi Evangélikus Egyház Országos Egyházi Közgyűlése jóváhagyja, és őt a Magyarországi Evangélikus Egyház Elnöksége kinevezi. (2) Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) (1) bekezdésben nem említett oktatóit (docenseit, adjunktu- • sait, tanársegédeit és más oktatóit) az Oktatói Tanács és az Egyetemi Tanács egyetértő javaslata alapján a rektor nevezi ki, vagy bízza meg, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően. 7. §• (1) Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) egyetemi tanára és docense csak megfelelő teológiai tudományos képzettséggel bíró, általában felavatott, szolgálatra kiküldött evangélikus lelkész lehet. (2) Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően az Egyházzenei, a V állás- és társadalom- tudományi tanszék és az idegennyelvi lektorátus oktatóinak megfelelő tudományos képzettséggel bíró nem lelkészt is meghívhat vagy ezek pályázatát is elfogadhatja. (3) Az egyetemi tanári és docensi állásra pályázó, vagy az Oktatói Tanács által meghívásra ajánlott személyeket a Magyarországi Evangélikus Egyháznak jogában áll hitvallási és erkölcsi szempontból megvizsgálni. Ennek a jognak gyakorlására a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökei együttesen illetékesek. A püspökök az esetleges elutasító döntésüket, konkrét indoklással írásban tudatják az Egyetemi Tanáccsal. Á püspökök által hitvallási vagy erkölcsi szempontból kifogásolt egyén meg nem hívható, illetve a pályázatból kizártnak tekintendő. 8. §. Az Evangélikus Teológiai Akadémiát (Hittudományi Egyetemet) és annak oktatóit az egyházi önkormányzat, törvénykezés és törvényhozás terén való közreműködés tekintetében megfelelő jogok illetik meg, ezeket közelebbről az egyházi törvények és rendeletek szabályozzák. Ezzel együtt az egyházi törvényeknek mindama rendelkezései, amelyek a lelkészek, hitoktatók, egyházi iskolai tanítók és tanárok egyházhoz való viszonyát a hitvallási hűségre, valamint a magán- és családi életre való vonatkozásban szabályozzák, az Evangélikus Hit- tudományi Egyetem oktatóira értelemszerűen vonatkoznak. 9. §. Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) oktatói felett a fegyelmi jogokat a Magyarországi Evangélikus Egyház gyakorolja a vonatkozó egyházi törvények szerint. Ha az egyházi bíróság valamely tanárt lelkészi jellegétől megfoszt, vagy tisztére alkalmatlannak ítél, az erre vonatkozó határozatát az Egyetemi Tanáccsal közli, és felkéri a Tanácsot, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után ezt az oktatót mentse fel megbízatása alól. 10. §. Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) vezető testületé az Égyetemi Tanács, amely az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) vezetésének központi feladatait a rektorral együtt látja el. 11. §. Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) vezetője a rektor. Á rektort az egyetemi tanárok közül az Egyetemi Tanács választja meg, a választást a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Egyházi Közgyűlése hagyja jóvá és az Országos Elnökség nevezi ki, illetve menti fel. A rektor megbízása 3 évre szól. Az Egyetemi Tanács a rektor megbízatását egyszer további 3 évre meghosszabbíthatja. 12. §. Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzatát az Egyetemi Tanács állapítja meg és a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Egyházi Közgyűlése hagyja jóvá. 13. §. Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) hat éves lelkészképzést folytat, amely öt év alapképzésből, és egy év gyakorlati teológiai képzésből áll. Áz alapképzés szigorlattal zárul, amelynek megállása alapján a hallgatónak egyetemi végzettséget igazoló oklevelet ad. Ezt követően az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) egy éves gyakorlati teológiai képzést biztosít, amelyben az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) hallgatóiként mint lelkészjelöltek részesülhetnek. A vizsgabizottságok számát és összetételét a Szervezeti és Működési Szabályzat írja elő. 14. §. A lelkészképzés lelkészképesítő vizsgával zárul. A lelkészképesítő vizsga letételére a lelkészjelölteket az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) által kiállított egyetemi oklevél és a gyakorlati teológiai képzés elvégzése jogosítja fel. A Lelkészképesítő Vizsgabizottság öt tagú. Társelnökei hivataluknál fogva a rektor és a lelkészjelölt egyházközség szerint illetékes püspöke, akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott teológiai tanár és püspökhelyettes. További egy vizsgabizottsági tagot az Egyetemi' Tanács, két vizsgabizottsági tagot pedig - a megválasztott Egyházkerületi Vizsgabizottság tagjai közül - az illetékes egyházkerület küld. A lelkészképesítő vizsgát megállóit lelkészjelöltek lelkészi oklevelet kapnak, amelyet az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) rektora és az illetékes püspök ír alá. 1- §A Magyarországi Evangélikus Egyház minden egyházközségi tagja végezhet hivatalos egyházi szolgálatot, ha arra felkészítették és megbízást kapott. Ezért az Egyház feladatának tekinti, hogy az alkalmasnak minősített, és a szolgálatot vállaló tagjait felkészítse és meghatározott egyházi szolgálattal megbízza. 2- §Az egyházi szolgálatra való felkészítés céljából a Magyarországi Evangélikus Egyház a különböző egyházi szolgálatokhoz szükséges mértékben és színvonalon oktatja egyházunknak a Szentíráson és a Hitvallási Iratokon alapuló tanítását, a Hitvallásokat, az egyház történetét és életét, feladatait, valamint az egyházi szolgálathoz szükséges ismereteket. 15. §. A hittantanári nappali képzés ideje öt év. Az ebben a képzésben részesült, zárószigorlatot megállott hallgatóknak az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) egyetemi végzettséget igazoló hittantanári oklevelet ad. , 16. §. Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) fentebbi jogállásának bárminemű megváltoztatására az Egyetemi Tanács meghallgatása után az állami felsőoktatás illetékeseivel egyetértésben a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata illetékes. 3- §• (1) Az egyházi szolgálatra való felkészítés során a Magyarországi Evangélikus Egyház illetékes intézményében az egyházközségek szolgálatra vállalkozó tagjai a különböző szolgálatokra való képesítést és a szükséges vizsgák alapján a képesítést igazoló oklevelet, a tanfolyamokat elvégzettek pedig bizonyítványt kapnak. (2) A Magyarországi Evangélikus Egyház olyan képzések nyújtására törekszik, amelyek állami akkreditációt (elismerést) nyernek, de végezhet államilag nem akkreditált képzést is. (3) Az államilag akkreditált egyházi intézmények által kiállított oklevelek általános érvényűek. A nem akkreditált intézmények oklevelei, valamint a tanfolyamok bizonyítványai egyházi belső szolgálatra érvényesek. (4) Az olyan szolgálatok ellátásához, amelyekhez speciális (pedagógusi, ápolói, szociális gondozói stb.) szakismeret szükséges, tekintetbe kell venni a megfelelő állami intézményekben szerzett képesítést igazoló oklevelet. (5) Az egyes állások betöltéséhez, ill. a szolgálatokra való megbízáshoz szükséges képesítést munkakörönként kell megállapítani. 4. §. A Magyarországi Evangélikus Egyház tagjait, egyházi munkásait a következő szolgálatokra készíti fel: a) a lelkészi szolgálatra b) a hittantanári, hitoktatói szolgálatra c) a kántori szolgálatra d) az evangélizációs és misz- sziói szolgálatra e) a diakóniai szolgálatra f) az egyházi ifjúsági és gyermekmunka területén végzendő szolgálatra. g) minden szükséges egyéb egyházi szolgálatra 5. §. (1) Az egyházi szolgálatra való felkészítés az erre a célra fenntartott egyházi - megfelelő megállapodás esetén állami - intézményekben vagy szervezett tanfolyamokon és konferenciákon történik. (2) Az egyházi szolgálatra felkészítés egyházi intézményei: a) Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) b) Az Evangélikus Teológus Otthon c) Egyéb egyházi felsőoktatási intézmények d) Kántorképző Intézet e) Missziói Intézetek és Otthonok f) diakóniai munkásképző intézetek, anyaházak 6. §. A lelkészi szolgálatra való felkészítés intézménye az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) és az Evangélikus Teológus Otthon. Az Evangélikus Teológiai Akadémiáról (Hittudományi Egyetemről) önálló törvény rendelkezik. Az Evangélikus Teológus Otthon Szervezeti és Működési Szabályzata az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzatának része. 7- §• A hittantanári és hitoktatói szolgálatra történő felkészítés az Evangélikus Teológiai Akadémián (Hittudományi Egyetemen) és azokban az államilag akkreditált tanár- és tanítóképző felsőoktatási intézményekben folyik, amelyek a Teológiai Akadémiával (Hittudományi Egyetemmel) erre nézve megállapodást kötnek. Ennek részleteit az Evangélikus Teológiai Akadémiáról (Hittudományi Egyetemről) szóló törvény és a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 8. §. (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház felelősséget érez a felsőoktatás ügyéért, ezért evangélikus felsőoktatási intézményeket alapíthat és tarthat fenn, illetve együttműködhet más szervek által fenntartott felsőoktatási intézményekkel. (2) Egyházi felsőoktatási intézmény abban az esetben alapítható és működtethető, ha az állami felsőoktatási törvényben előírt személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekkel rendelkezik. (3) A nem a Magyarországi Evangélikus Egyház által fenntartott felsőoktatási intézményekkel való együttműködés célja, hogy az egyházi nevelésben, oktatásban, diakóniai munkában részt vevő egyházi munkásokat képezzenek ki. (4) Ilyen jellegű együttműködést a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Közgyűlése« vagy az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) Egyetemi Tanácsa határozhat el. 9. §. (1) A kántorképzés a Kántorképző Intézetben történik. A Kántorképző Intézet a kántori és egyházzenei szolgálatok ellátására készít fel és képesít. Azokat, akik a kántori tanfolyamokat elvégezték, az Országos Egyházi Közgyűlés által felállított Kántor- képesítő Bizottság minősíti, és őket kántori oklevéllel látja el. (2) A Kántorképző Intézet vezetője az Országos Egyházi Közgyűlés által megválasztott igazgató. (3) A Kántorképző Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatát a Kántorképesítő Bizottság javaslata alapján az Országos Egyházi Közgyűlés hagyja jóvá. 10. §. Az egyházban folyó evangélizációs és missziói munka szolgálóinak képzése, továbbképzése tanfolyamokon történik. Ä különleges (iszákosmentő, külmissziói stb.) feladatokhoz szükséges oktatói személyzet biztosítása az Országos Evangélizációs és Misz- sziói Bizottság feladata. 11. §. Az egyházi szeretetintézmé- nyekben és az egyházközségekben folyó szeretetszolgálat hivatalos végzésére történő felkészítés diakóniai munkásképző intézetekben folytatható. Diakonissza anyaházakat diakonissza egyesületek is tarthatnak fenn. Ezeknek az egyesületeknek a létesítését külön törvény szabályozza. 12. §. Az egyházban folyó ifjúsági és gyermekmunka területén végzett szolgálatra történő felkészítés tanfolyamokon és konferenciákon történik. 13. §. A vizsgakötelezettséggel is járó, az egyházi szolgálatra felkészítő tanfolyamokat és konferenciákat szervezhetik a) az önálló önkormányzati testületekkel rendelkező egyházközségek, egyházmegyék, egyházkerületek, Országos Egyház, b) a jelen törvényben felsorolt intézmények, c) az egyház egyesületei. 14. §. (1) A tanfolyamokon és konferenciákon oktatói megbízást kaphatnak a) a Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) oktatói b) megfelelő képesítéssel rendelkező lelkészek c) erre a célra kiképzett és megbízott egyháztagok d) megfelelő képesítéssel rendelkező szakértők (2) A megbízást a tanfolyamokon és konferenciákon való előadásra a tanfolyam vagy konferencia rendezői adhatják. 15. §. Az egyházi szolgálatra felkészítésnek a törvényben nem szabályozott koordinálását, vezetését és működésének rendjét az illetékes intézmények, egyházi ön- kormányzati testületek szabályozzák. 16. §. A Magyarországi Evangélikus Egyház feladatának tartja és végzi valamennyi szolgálatban álló egyházi munkás és tisztségviselő továbbképzését. Az Evangélikus Teológiai Akadémia működéséről és a Felkészítés az egyházi szolgálatra törvények elfogadását a zsinat egyszerre szavazta meg. A szavazás eredménye: szavazott 54 fő, ebből igennel szavazott 49 fő; nemmel 0, tartózkodott 5 fő. Erős tudomány, erős gyakorlat, erős egyházmegye Zsinat februári ülésszakának első napján - végül a tárgyalás áthúzódott a második nap első ülésére, de megérte - a 7. számú zsinati bizottság munkáját illethette köszönet. Az egyházi szolgálatra felkészítésről és az Evangélikus Hittudományi Egyetem működéséről készítették elő - példamutatóan figyelembevéve az általános vita tapasztalatait - a részletes vita számára a törvényjavaslatokat. Muntag Andor professzor, a bizottság elnöke volt az előterjesztő, türelmesen fogadta a módosító indítványokat, de látszott, hogy itt olyan kérdésekről van szó, amelyek az egyház identitását érintik és amelyekben árnyalatoknak is jelentősége lehet. Nagy segítséget jelentett, hogy a törvényjavaslatok vitájában Andor ka Rudolf, a Zsinat világi elnöke, az egyik nagy felsőoktatási intézmény - Közgazdaságtudományi Egyetem - rektora elnökölt, aki ráadásul teológiánkon is tanít szociológiát. Így otthon lévén mind a felsőoktatásban, mind ennek evangélikus intézményében, ugyancsak nagy türelemmel - nem korlátozva a szokás szerint nem mindig célirányos vitát — segített abban, hogy végül is szombat kora délelőtt a Zsinat el tudja fogadni a törvényjavaslatokat. Pedig itt is, talán itt igen jellemzően, szenvedjük az elmúlt évtizedek következményeit. Nemcsak a lelkészhiányról van szó, nemcsak a szerény létszámú évfolyamokról, nemcsak arról, hogy a városi iskolai hitoktatás szinte teljes elsorvasztása miatt mennyire visszaesett még a teológiára készülők vallási alapműveltsége is, hanem mindezeknél alapvetőbb kérdésről, magáról a Teológiai Akadémiáról, melynél az elnevezés szükség- szerű változása - Hittudományi Egyetem - is jelzi a követendő irányt, illetve az évtizedekre visszanyúló gondot. 1952, az utolsó két egyházi középiskola megszüntetése után, a Teológiai Akadémia maradt az egyetlen magyar, evangélikus oktatási intézmény. Harminchét éven át. Elvágva természetes utánpótlásától, elszigetelve mind a hazai felsőoktatástól, mind a nemr zetközi élet egészséges vérkeringésétől. Kell a törvény itt is. Szükséges a működést előrevivő bölcs szabályozás, amely eleget tesz a kettős kihívásnak. Legyen a Hittudományi Egyetem mélyen keresztyén, mélyen evangélikus és legyen valóban egyetem. Az onnan kikerülök legyenek alkalmasak mind a tudomány művelésére, mind a gyakorló lelkészi pálya korszerű követelményeinek a kielégítésére. Mint más egyetemek végzett diákjai, a maguk élet -, illetve tudományterületén. Talán a legnagyobb vitát a lelkészjelöltség tervezett bevezetése váltotta ki. Ez lényegében egy évvel meghosszabbítja a tanulmányokat, az ötéves egyetemi képzés után beiktatva egy gyakorló évet, melyet a lelkészjelölt gyülekezeti szolgálatban tölt el, az ezt követő vizsga után szentelik lelkésszé. Hasonló követelmények vannak, hasonló viták folynak más egyetemeken is, mindenütt az a cél, hogy az elméleti ismeretek magas szintű elsajátítása mellett, a holnap értelmisége legyen minél inkább otthon, már pályája kezdetekor, szakmája gyakorlatában is. Talán leginkább az nyugtatta meg azokat, akik úgy vélték, hogy ma luxus lenne - tekintettel a lelkészhiányra - a plusz egy év bevezetése, hogy a törvény kihirdetése esetén is, először legfeljebb az 1996/97-es tanévben induló hallgatókra vonatkozhatna az új tanulmányi rend. Nem volt ebben tudatosság, mégis örvendetes, hogy a nem lelkészek egyházi szolgálatát szabályozó törvényjavaslat is éppen ezen az ülésszakon került először a Zsinat elé. Kerülendő a régebbi laikus kifejezést, a 3. sz. bizottság a nem lelkészi egyházi szolgálatról, illetve munkásokról készített előterjesztést. Érzelmileg is erősen érintett a törvényjavaslat. Tükrében ismételten végiggondolhattam azt az utat, amit a mi generációnk - amelyik még járhatott egyházi iskolába és amelyiket még megragadott a negyvenes évek ébredési mozgalma - az elmúlt évtizedekben gyülekezeti, egyházi munkásként, gondnokként, presbiterként, felügyelőként... végigjárt. Talán ezért is állnak közel hozzánk, nem ütköznek bennünk a népegyházi és a szabadegyházi értékek, szeretnénk, ha ezek megmaradnának, a törvények is ez irányba hatnának. Talán ez az érdekes törvény is, amelyik ugyancsak kettős kihívással küszködik, buzdítást jelent majd a nem lelkészek számára, hogy vállaljanak szolgálatot a gyülekezetben, az egyházban. Ami a kettős kihívást illeti, a szabályozásnak nem szabad korlátoznia az önkéntes aktivitást - hiszen éppen ez a lényeg —, ugyanakkor gondoskodni kell bizonyos színvonalról, a tanítás tisztaságáról. Ez az előterjesztés és a vita is az elmúlt évtizedek hatását mutatta. Sokkal könnyebb törvényt alkotni, ha nemcsak elképzeléseink vannak, hanem gazdag tapasztalatok, lehetőségek is rendelkezésre állnak. (Folytatás a következő oldalon)
