Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)
1995-03-26 / 13. szám
13. számának zsinati melléklete Az Evangélikus Élet 60. évfolyama 1995. MÁRCIUS 26. A ZSINAT TIZENHATODIK ÜLÉSSZAKA: FEBRUÁR 24-26. EZ TÖRTÉNT A TIZENHATODIK ÜLÉSSZAKON Ismét három új törvényt alkotott a zsinat A háromnapos ülésszakon három új törvényt fogadtak el. Az egyik a „Felkészítés az egyházi szolgálatra” című, a második „Az Evangélikus Teológiai Akadémia (Hittudományi Egyetem) működéséről” szóló törvény, míg a harmadik Az egyház szervezete című II. törvénynek „Az egyházmegyéről” szóló törvényfejezete. Ezeknek elfogadott szövegét a Híradó belső oldalain közöljük. Az ülésszak elején Horváthné dr. Molnár Lívia áhítatát hallgatta meg a zsinat, majd a zsinati gazda jelentette, hogy többen igazoltan vannak távol és bejelentésük alapján helyettük póttagokat hívtak be, de valamennyien már voltak zsinati ülésszakon, így új zsinati tag ez alkalommal nem volt. Napirend előtt jelentette be az elnök, hogy a Missziói Bizottság elnöke, Zászkaliczky Pál az elnökségről és tagságáról is lemondott. A zsinat új elnököt választott dr. Zsigmondy Árpád személyében. A múlt ülésszakon határozta el a zsinat, hogy a tájékoztatási eszközök használatáról szóló törvény előkészítésére bizottságot szervez. Ennek elnökéül most megválasztották Gáncs Péter zsinati tagot. Első napon az egyházi gyűjteményekről szóló törvénytervezetet általános vitában beszélték meg, a tervezet előterjesztője Jancsó Kálmánná bizottsági elnök volt. Erről is beszámolunk mai Híradónkban. Ugyancsak az ő előterjesztésében beszélte meg a zsinat előzetes vitában „a hitoktatásról és a konfirmációról” szóló tervezetet. Előzetes vita folyt a „Felsőoktatásról szóló törvénytervezetről” is, melyet a következő ülésszaknak kell majd általános vitában megtárgyalni. Az ülésszak utolsó napján tárgyalta a zsinat még a „Nemlelkészi egyházi szolgálat” és „Az egyház kapcsolatai” című törvénytervezetet előzetes, előkészítő vitában, hogy következő alkalomra lehetőleg egységes törvénytervezet készülhessen általános vitára. Vasárnap délelőtt a fasori gyülekezet istentiszteletén vettek részt a zsinati atyák. Ezen az igehirdető Magyar László nyíregyházi lelkész volt. Igehirdetését a Híradó 4. oldalán közöljük. A 16. ülésszakon IS ülés volt, ezeken dr. Andorka Rudolf, dr. Frenkl Róbert, Koczor Zoltán, dr. Reuss András és Szebik Imre elnökölt. A három elfogadott törvény közül az első kettőnek dr. Muntag Andor, a harmadiknak Zászkaliczky Péter volt az előterjesztője. A zsinat következő ülésszaka 1995. június 23-24-25-én lesz. Horváthné dr. Molnár Lívia Jézus Krisztus Urunk új életre hívta el követőit. A filippibe- liekhez írott levél szerzője, Pál számára is Jézus Krisztus lett az új élet forrásává. A Krisztusban gyökerező új élet hódító útra lépett, és éppen Pál misszió szolgálata lévén átlépőit Európa földjére is. A legelső gyülekezete itt Filippiben alakult, és nekik szólt ez a meleg hangú levél, melynek mondatai most itt vannak előttünk. Ha sorait meg akarjuk érteni, akkor a következő kérdést kell feltennünk: Milyen az evangéliumhoz méltó élet? Az első feleletet így kapjuk meg: „...azt halljam rólatok, hogy megálltok egy Lélekben, egy szívvel együtt küzdve az evangélium hitéért.” Vagyis negatív oldalról megfogalmazva: a széthúzás nem az evangéliumhoz méltó élet, azaz pontosan fogalmazva: a keresztyén ember az egységre való törekvésnek a híve. Ezt aligha kell bizonyítani. Hiszen minden gyülekezet virágzó élete menthetetlenül tönkremegy, ha pártoskodás, szétfeszítő erők érvényesülnek benne. Krisztus a benne hívők egységét akarta, tanította és meghalt érte. Aki ezt megbontja, az az evangéliumhoz méltatlanul él. Mit kell tehát tennünk? Mindenekelőtt arra kell ügyelnünk, hogy az egységtörekvésünkben meg ne rémüljünk, hiszen megfogyatkozott egyházunknak vihart kell állni. össze kell gyűjteni a viharban széthullott nyájat, újjá — y * ____i ; ii - 1-1___‘____ Me gnyitó áhítat Fii 1,27-2,5 lévő romokat. De ezt csak felelősségtudattal elvégzendő munkával lehet. Nincs ideje sem a lelkészeknek, sem pedig az egyház megújulásáért aktívan tevő egyháztagoknak, hogy a maguk kicsinyes gondjaikkal foglalkozzanak. " Erre figyelmeztet Pál is. A Galatákhoz írt levelében is aggodalommal szól: „Amit vet az ember, azt fogja aratni is; mert aki a testének vet az, az testből arat majd pusztulást, aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet. A keresztyének az evangéliumhoz méltó életet azzal igazolják, hogy „megállnak egy lélekben, egy érzéssel viaskodván az evangélium hitéért." Tudnunk kell tehát, hogy minden keresztyén egységtörekvésnek bibliai alapja van. Ehhez kapcsolódóan megkapjuk a felolvasott bibliai sorokkal kapcsolatos második nagy feladatot is. Pál erre azt mondja: „Mert nektek nemcsak az adatott meg Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek érte. Az evangéliumhoz méltó élet egyik vonása ez. Nem siránkozni kell, mert jajveszékelni az Isten nélkül élő emberek is tudnak. Ez nem egyeztethető össze keresztyén hitünkkel. Szenvedéseinket némán kell hordozni. A ma embere csodálattal olvashatja Pál levelét. Börtönben ül, előtte is már többször megbotozták, megkövezték. A testi szenvedések mellett lelki szenvedések is érték. Mégis csodálatosan ír. Vajon mi tudunk-e örülni a Krisztusért való szenvedéseinknek? De feltehetjük azt a kérdést is, szenvedünk-e érte némán jajszó nélkül? A harmadik nagy intés Pál részéről e sorokból az, hogy alázatosságra int bennünket és ellene mond minden zsarno- koskodásnak. „Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál, és senki se a maga hasznát nézze. Ma éppen úgy alá kell húznunk ezt az intelmet is, mint Pál idejében. A keresztségét kockáztatja az, aki megfeledkezik arról, hogy Jézus egyik legkiemelkedőbb vonása a nagy alázata volt. Vajon meg- van-e bennünk az alázatosság _'___o Ah ol a hatalom szerelme uralkodik, ott a legkisebb közösség is darabokra hull. A negyedik nagy tanítása Pálnak e sorokban: az önzetlenség. „Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségből, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál, és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.” Vajon mi a keresztyén életünkkel felismerhetők vagyunk-e önzetlenségünkkel a világ emberei előtt. Megtartjuk-e parancsolataink közül, hogy „önmagunknak” mindenképpen harmadiknak kell lennie a rangsorban. Jézus Krisztusnak kellett megmutatnia, hogy a trónra az ember ne saját énjét ültesse, és élete királyának se önmagát tekintse. Pál apostol e néhány sora nem bizonyul könnyű leckének számunkra sem. Napjainkban az emberi értékrendek jelentősen felbomlottak, az erőszak, a hitetlenség látszik győzedelmeskedni. Ezért igen nagy azoknak a száma, akik várakozással tekintenek az evangéliumot hirdető egyház felé. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a lelkipásztorok igehirdető szolgálata, milyen sok hang kiált segítő szeretetért. Minden egyes tanításnak útmutató világossággá kell lennie, és engedjék szívünkben megszólalni az egymás iránti felelősség szavát. Önzetlenül és hathatós segítséget adjanak ott, ahol szükséges. Példaadást sürgetek! Minden egyes gyülekezeti tagtól, de elsősorban a lelkészektől várható el, hogy a szószéki igehirdetésen túl menjenek el minden olyan házhoz, ahol szükség van az Isten igéjére. Folytassanak olyan missziós munkát, amilyet Pál tett élete során. Mi a feladatunk tehát? Evangéliumhoz méltó életet élni. Milyen módon? Széthúzás és egyenetlenke- „dés nélkül, Krisztusért való szenvedésnek ujjongva, zsarno- koskodás nélkül, alázattal és önzetlenül menni az életúton. í----Tö rvényjavaslat az egyházi gyűjteményekről 1993 őszén a Zsinat a 6. sz. nevelési-oktatási bizottság feladatává tette az egyházi gyűjtemények törvényi szabályozását. A mostani zsinati ülésszakon általános vitára bocsátottuk a törvényjavaslatot. Bizottságunk az előkészítő munka során szakértőként bevonta az országos gyűjtemények vezetőit. Dr. Fa- biny Tibor múzeumigazgatót, Vető Béla levéltárvezetőt és dr. Mányoki János könyvtárvezetőt. Értékes segítségükkel készült el a törvénytervezet. Munkánkat nehezítette, hogy a gyűjtemények kérdését sem egyházi, sem állami törvények nem szabályozzák. A törvényjavaslat kialakításában a működő egyházi gyűjtemények rendje, egyházi szabályrendeletek és a jelenleg érvényes állami rendeletek segítettek bennünket. A törvény szerkezete úgy épül fel, hogy az első fejezet a gyűjtemények általános kérdéseit valamint az országos Gyűjteményi Tanács jog- és hatáskörét tisztázza. A következő három fejezet a három gyűjteményi ágazat - levéltár, múzeum, könyvtár - speciális kérdéseit szabályozza. A törvényben fontos szerepet kapott a gyűjtemények védelme, szakszerű kezelése, a hatáskörök tisztázása. Az előterjesztést kedvezően fogadta a Zsinat, az általános vitában sok értékes hozzászólás segíti a bizottság további munkáját. Néhány kiemelt gondolat:- Egyértelművé vált, hogy szükséges a gyűjtemények rendjének, működésének törvényi szabályozása.- Az egyház műemléki épületei védelmére szükség lenne e terület törvényi szabályozására is. Módot kell találni a jogutód nélkül megszűnt egyházközségek értékes iratanyagának megmentésére, szakszerű védelmére, elhelyezésére.- Az egyházközségi gyűjtemények kezelésére - anyagi lehetőségek híján - nehezen megoldható szakemberek alkalmazása. A szakszerűség biztosítása érdekében szükség lenne a gyűjteményeket kezelő egyházi munkások képzésére, továbbképzésére. Az általános vitában felmerült javaslatok figyelembevételével bizottságunk átdolgozza és részletes vitára bocsátja a gyűjteményi törvényt. Jancsó Kálmánná bizottsági elnök Dr. Fabiny Tibor Vető Béla Dr. Mányoki János Dr. Zsigmondy Árpád, a Missziói Bizottság új elnöke Gáncs Péter, a tájékoztatási eszközök használatáról tárgyaló bizottság elnöke A ZSINAT KÖVETKEZŐ, 17. ÜLÉSSZAKA 1995. június 23-24-25-én lesz. Az ülésszak témájaként a kővetkezőket jelölte meg a zsinat: Bizottsági jelentés az elfogadott törvények hatályba léptetéséről Döntés a zsinat ügyrendjének módosításáról. Az egyházi gyűjteményekről szóló törvény részletes vitája Az egyház kapcsolatairól szóló törvény általános vitája A tájékoztatási eszközökről szóló törvény előzetes vitája A nemlelkészi egyházi szolgálatról szóló törvény részletes vitája Az egyházkerület szolgálatáról szóló törvény részletes vitája A témákból az elnökségi értekezlet jelöli ki az egyes ülésekre beosztva a megfelelőket.
