Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)
1995-03-26 / 13. szám
60. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 1995. MÁRCIUS 26. BÖJT NEGYEDIK VASÁRNAPJA ÁRA: 40 Ft __________Aki Istent befogadta, ol yan vendéget fogadott be, aki nem hagy többé nyugtot neki. Paul Claudel ■■■■■■■■ A TARTALOMBÓL 50 ÉVE ÉRTE LÉGITÁMADÁS AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOMOT SZOMBATHELYEN A KONFIRMÁCIÓ ZSINATI HÍRADÓ MEGKOPOTT KINCSEK A BÖJTI ÜTŐN (4.) Perspektíva Az öröm mindig előretekint, nem a tegnapon tájékozódik. Akkor találunk igazi belső örömre a böjti úton is, ha nem hátrafelé nézünk, hanem merünk előretekintem. Nemcsak a közvetlen közeibe. Távolabbra is. De sokan vándorolnak a mai utakon úgy, hogy nem tudnak előrenézni, mert éppen a folytatás vált számukra kétségessé! Elveszített munkahely, megismert diagnózis, a magunkra maradás leselkedő veszélye - és már kedv sincs a holnaphoz, a következő lépéshez. Mit tegyek? Hova siessek? Kihez menjek? Mindenütt biztonságosan zárva tartott ajtók, lehetőleg átszakíthatat- lan kerítések védik az embereket, akik e bástyák mögött még esetleg elérhetők volnának. Pedig az egyedül közlekedő vándor nagyon hamar elfárad. Legveszélyesebb ellenfele nem is az út hossza és állapota, hanem a fárasztó légkör. A magány, amely súlyosabb minden tekernél. Éjszaka vezetni, ha már a többiek alszanak az autóban, percről percre nehezebb. A gépi zene nem old meg semmit. A monoton zaj nem jobb a csendnél. A belátott terület egyre kisebb. Jobbnak látszik a pihenő a veszélynél, amit a lankadó figyelem okoz. Van, hogy be kell látnunk: teljesítőképességünk nem végtelen. Vajon a lelkűnknek nem volna szüksége erre a belátásra? Feszültségeinket nem gyógyítaná a megpihenés? Meddig akarunk még újabb és újabb kilométereket kikényszeríteni magunkból? Lehetetlen mindig erőből és újra csak erőből cselekedni! Pihenőre van szükségünk, hogy fellélegezhessünk. Lendületet kell vennünk. Fel kell töltekeznünk bizakodással, örömmel, hogy erőnk legyen a folytatáshoz. Öröm pedig csak megfelelő környezetben születik és válik az életünk részévé. Az örömnek tere van. Nem véletlen, hogy Isten igéjében az örömöt sokszor találjuk együtt az „Űr udvarának”, a „hajléknak” felfedezésével, őrizzük ezt a régi kapcsolódást! Induljunk el úgy ezen a vasárnapon gyülekezetünk „hajlékába”, hogy bennünk van a vágyódás az örömre. Örömtelen világ örömtelen keresztyénéi képtelenek az igazi misz- szióra. Megfeszített akarattal, „erőből” semmit sem adhatunk környezetünknek. Pedig a szomjúság ma sem kisebb, mint egykor. Tán kiáltóbb, mint bármikor. Forrást kereső emberek vesznek körül minket. Van-e életmentő vizünk, amit nekik nyújthatnánk? Felírni, tanácsolni könnyű, valóban átadni sokkal nehezebb. Mi magunk is folytonos utánpótlásra szorulunk, hiszen ezer csatorna nyeli tartalékainkat. Ezért szól nekünk a hívás. Érkezzünk meg sokkal bátrabban, sokkal nagyobb igényekkel a vigasztalás forrásához! Az Ür házába, az élő Isten elé. És meijünk távolra nézni! A prófétai könyvek végén ragyog fel Isten dicsősége. A Szentírás utolsó lapjain tárul elénk az igazi boldog jövendő képe. A sok szenvedés és megpróbálkozás után Isten igazi emberei nem visszafelé néző, hanem előretekintő, „igaz apostolként” szólalnak meg. Jövőt hirdetnek. Tudják, hogy Isten nem hagy mélyben és Sötétben. Ezért mernek előrenézni. Távolra is. Ezért van jövőképük. Ezért van örömük. Lássuk meg, hogy a jövőt vesztő, perspektívát vesztő, reménységet vesztő ember előtt felragyoghat Isten szeretete, az igazi távlat. Ezért énekelhetünk a böjti úton így: „Öröm van nálad, még ha búbánat Ér is minket, Jézusunk. Benned és véled mienk az élet, Nagy Megváltónk, hü Urunk.” (364. ének 1. vers) Dr. Szabó Lajos TÚRMEZEI ERZSÉBET: „Minden évben?” Indulunk újra Golgota felé. Utunkra már a kereszt vet árnyat, de rajta túl húsvét öröme vár. S kis Balázs csodálkozva kérdi: „Minden évben meghal? Minden évben feltámad?" Nem, kis Balázs, Ő egyszer halt meg értünk, egyszer támadt fel győzelmesen! De hosszan tépelődöm gyermeki kérdéseden. „Minden évben?” Csaknem kétezer éve minden évben kísérjük Őt a fájdalmak tövises útján, s ujjongunk'üres sírja előtt. „Minden évben?” Milyen év volna, hol várna békesség és menedék, ha szenvedését, szent halálát, feltámadását elfelejtenénk?! Ha nem zengne többé Bach Passiója ha nem őrizné az emlékezet azt a golgotái keresztet, amelyen Jézus értünk vérezett! „Minden évben?” Tűnhetnek századévek, és száguldhatunk kétezer fele, a kereszt ma is egyetlen reménység, a kereszt ma is győzelem jele. Minden évben elindulunk feléje. Nem temetik el tűnő századok. S akkor találunk erőt, békességet, ha a keresztfa titka felragyog! ÜLÉSEZETT A MAGYAR BIBLIATÁRSULAT KURATÓRIUMA Bibliakiadásunk eredményei és tervei kerültek megbeszélésre a Magyar Bibliatársulat vezetőségének ülésén március 7-én Budapesten dr. Harmati Béla püspök, a Bibliatársulat elnöke vezetése alatt. Tarr Kálmán főtitkár beszámolt többek között a Szinopszis, azaz a négy evangélium párhuzamos szövegű kiadásáról és a magyarázatos Biblia megjelentetésének előkészületeiről, valamint a romániai Bibliatársasággal együtt készített új cigány nyelvű újszövetségi fordításról. TÁRGYALÁS EGYHÁZI MŰEMLÉKEINKRŐL Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter dr. Fejérdy Tamás államtitkár, az Országos Műemléki Hivatal elnöke, Nagy Tiborné műemléki igazgató társaságában fölkereste egyházunk vezetőségét. Megegyeztek abban, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi kereteknek az igények nagy számának megfelelően olyan felhasználása a tanácsos, amikor az egyház és a minisztérium a szakhivatal segítségével közösen állítják össze fontossági sorrendben a felújítandó épületek listáját. Egyházunk részéről a tárgyaláson dr. Harmati Béla és Szebik Imre püspökök, Szemerei Zoltán gazdasági főosztályvezető és dr. Inotayné Lukáts Judit építési és egyházművészeti osztályvezető vettek részt. HARMATI PÜSPÖK GENFBEN A Lutheránus Világszövetség, az Egyházak Világtanácsa, az Európai Egyházak Konferenciája és a Református Világszövetség főtitkárával és munkatársaikkal folytatott programegyeztető tárgyalásokat dr. Harmati Béla püspök Genfben február 16-19. között. Útja során meglátogatta a genfi magyar protestáns gyülekezet vezetőségét is. BEMUTATKOZÓ LÁTOGATÁSOK Schilfer János főpolgármester-helyettes és Harrach Péter, a Budapest Főváros Kulturális Bizottsága elnöke március 1-jén bemutatkozó látogatást tettek egyházunknál. Fogadták őket dr. Harmati Béla és Szebik Imre püspök és Szemerei Zoltán főtitkárhelyettes. • Lábody László államtitkár, a Határontúli Magyarok Hivatala elnöke Forrai Kristóf főosztályvezető kíséretében bemutatkozó látogatást tett dr. Harmati Béla püspök-elnöknél március 7-én. TIT ELŐADÁS KAPOSVÁROTT A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Somogy megyei szervezete meghívására dr. Harmati Béla püspök február 27-én este előadást tartott Kaposvárott „Etika - vallási etika - bibliai etika" címmel. Imitatio Christi Tapioszentmártonban A tápiószentmártoni evangélikus templom mellett két hatalmas fa ébred fel közel 200 év óta minden tavasszal téli álmából. Egyidősek a templommal. Védik és díszítik a templomot, és ébredésre intik a lelki otthonukba térőket. Március 4- én, a böjt első vasárnapját megelőző szombaton délelőtt a két fa között szokatlanul hosszan szóltak a harangok a barokk stílusú toronyban. Égy új korszak kezdetét hirdetve, all órakor kezdődő lelkésziktató istentiszteletre és az azt követő ünnepi közgyűlésre hívták az egyházmegye küldötteit. A zsúfolásig megtelt templom oltára előtt Detre János, a Pest megyei egyházmegye esperese, Baranyai Tamás espereshelyettes és Brebovszky Gyula ny. lelkész végezték a liturgikus szolgálatot. Velük szemben állt Kustra Csaba, a gyülekezet egyhangúan meghívott új lelkésze felügyelőjével és gondnokával. Detre János esperes 2Tim 2,15 igével indította lelkészi szolgálatának új szakaszára lelki gyermekét: „Igyekezz kipróbált emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét." Igehirdetésében elmondta, hogy Kustra Csaba és felesége az aszódi gyülekezetben kezdték Jézus követését. Abban a gyülekezetben, amelyik közel kétszáz évvel ezelőtt Elefánt Mihály személyében az első lelkészét adta a tápiószentmártoni gyülekezetnek. így most Brebovszky Gyulától a második aszódi származású lelkész veszi át a szolgálatot, hetedikként a gyülekezet lelkészeinek sorában. A lelkész Isten szolgája, munkatársa, aki nem egyedül áll meg Isten előtt, hanem családja és gyülekezete tagjaként. Ezért a gyülekezet tagjainak is, de főként a vezetőinek arra kell törekedniük, hogy a szolgálatban kipróbált emberekként állhassanak Isten elé. Ha az „igazság igéjét” nem csak hirdetik, hanem annak a következményeit is emelt fővel vállalják, akkor nem vallanak szégyent, sőt Isten megáldja közösen végzett szolgálatukat. A lelkészbeiktatás áldó igéinek elhangzása után 16 lelkész kérte az ősi zsoltárt énekelve Isten erőt adó kegyelmét a gyülekezet új lelkipásztorának életére és szolgálatára. Kustra Csaba igehirdetésében Mk 8,34-38 ige alapján vallott arról, hogy Jézus hívását meghallva, őt követve jött Tápiószentmárton- ba, bízva abban, hogy ma is sokan odafigyelnek Jézus hívására. Nem szégyellik, hanem felveszik a krisztushit megváltásának keresztjét és követik őt. „Krisztus követésében az első lépés: az Isten igéjének hallgatása és tanulása. A rendszeres templomba- járás és bibliaolvasás olyan életformát alakít ki, ami önmagunk megtagadását követeli meg. A második lépés az életünk odaadása Jézusnak, elvesztése az evangéliumért, hogy részesei lehessünk az ö életének. A harmadik lépés az ő bűnbocsánatot és örökéletet szerző halálának és feltámadásának alázatos elfogadása. Annak felismerése, hogy Krisztust egyéni döntéssel, de mégis csak együtt követhetjük. Ehhez kérem Isten áldását, á gyülekezet imádságait és szeretetét” - fejezte be igehirdetését a gyülekezet új lelkésze. A lelkésziktató istentisztelet ünnepi közgyűléssel folytatódott, melyet Smidéliusz László egyházmegyei felügyelő nyitott meg üdvözlő szavaival. Ezután Detre János esperes köszöntötte az új lelkészt és gyülekezetét. Meleg szavakkal emlékezett meg azokról az évekről, amikor Kustra Csaba és felesége, Balázs Mónika az aszódi ifjúság tagjai voltak, és három évig a kántori szolgálatot is végezték a gyülekezetben. Ezentúl egy új gyülekezetben kell felnőttként helytállniuk, úgy, hogy közben Mónikának folytatnia kell a Teológia Levelező Tagozatán megkezdett tanulmányait, és együtt kell törődniük első gyermekük, a nyolc hónapos Nikolett lelki és testi fejlődésével. Az esperes üdvözlő szavai után a helyi gyülekezetek vezetői: Patyi István római katolikus plébános, Sebestyén Benedek református lelkipásztor, Kecser István pünkösdi prédikátor, majd a Nagyközségi Önkormányzat képviseletében Verkhardt Lászlóné jegyzőasz- szony; a Farmosi Evangélikus Gyülekezet nevében pedig Molnár- né Varró Mária mondta el köszöntését. Az egyházmegyei lelkészek fratemitásának nevében Baranyai Tamás espereshelyettes; a szomszéd gyülekezetek nevében Roszik Mihály ny. alberti lelkész, majd Brebovszky Gyula ny. lelkész mint közvetlen előd kérte Isten áldását utódjára és a gyülekezetre. Fischlné dr. Horváth Ama, a szülőfalu és gyülekezet képviselőjeként ígérte, hogy a jövőben is az eddigi imádsá- gos szeretettel gondolnak a lelkészcsaládra és gyülekezetükre. A köszöntések sorát Brindza József gyülekezeti felügyelő zárta, kifejezve reménységét, hogy jó munkatársai lesznek egymásnak Jézus követésében. Kustra Csaba meghatottan köszönte meg az elhangzott jókívánságokat és felajánlott segítő- készséget a reá váró feladatok teljesítésében, majd minden jelenlévőt meghívott a parókián, a templomban és az udvaron gazdagon megtérített asztalokhoz. Őszinte elismerés és hálás köszönet illeti meg a háziasszonyokat és a szívélyes vendéglátásban közreműködő presbitereket, akik egy nagy családi ünneppé varázsolták a sokfelől érkezett hittestvérek jól előkészített találkozóját. ♦ A hatalmas vendégsereg a délutáni napsütésben hitében megerősödve tért haza, hogy Krisztus követése ne csak Tápiószentmárton- ban, hanem az otthoni gyülekezetekben is hétköznapi gyakorlattá váljon. Rezessy Miklós A művelődési tárca - mint várható volt - módosítani kívánja az 1993-ban megszületett közoktatási törvényt. Az egyik módosító javaslat igen nagy ellenérzést váltott ki a hívő szülök körében. Első olvasatra persze nem hangzik rosszul: „a szülőnek kötelessége tiszteletben tartani gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát". De ha átgondoljuk, mit jelent e ,jog”, mindjárt látható, hogy a liberalizmus olyan túlkapásával van dolgunk, amely számunkra fontos értékeket kérdőjelez meg. Magyarán: ha a parlament elfogadja ezt a törvénymódosítást, akkor a szülő kezéből kiveszi a gyermek világnézeti, erkölcsi irányításának jogát. Ugye, ismerős ez a helyzet a történelemből? így nevelték a hitler jugendet s a pionírokat: a közösségben, iskolában manipulált gyerekek akár fel is jelenthették — mint ahogyan sokszor meg is tették - renitenskedő szüleiket. Túl sötéten látunk? Inkább csak végiggondoljuk a logikai sort. Kinek a joga? Például: ha gyermekünk bármilyen szekta befolyása alá kerül, rtem akadályozhatjuk meg. S azt sem, ha netán bűnös politikai, világnézeti manipulációk áldozata lesz. Hiszen ugyebár joga van a világnézeti-, gondolat- és vallás- szabadsághoz... S ki ne tudná, hogy nem nehéz a serdülők képlékeny lelkét formálni... A törvényjavaslat, miközben a gyerekek jogait véli bővíteni, a szülők szabadságát korlátozza. Egyébként pedig a Magyar Köztársaság Alkotmányának 67. paragrafusának 2. bekezdése szerint a szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. A lelkiismeret- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény 5. paragrafusa alapján a szülőnek joga van ahhoz, hogy kiskorú gyermeke erkölcsi és vallási neveléséről döntsön. Tehát ha a liberális irányítású művelődési tárca ilyen horderejű törvénymódosítást tervez, más törvénnyel és magával az Alkotmánnyal ütközik. Már ez is elég ok arra, hogy elutasítsuk. És figyeljünk oda, tiltakozzunk, amikor jogokra és szabadságra hivatkozva, jogainkat és szabadságunkat készülnek semmibe venni... Újlaki Ágnes ESPERESIKTATÁS A Pesti Egyházmegye megválasztott esperesét, Szirmai Zoltánt a Budapest-Fasori Egyházközségünk lelkészét, március 26-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel tartott istentiszteleten és egyházmegyei közgyűlésen iktatja be hivatalába dr. Harmati Béla püspök. Erre az ünnepi alkalomra szeretettel hívja és várja gyülekezeteink tagjait az egyházmegyei elnökség a Budapest-Fasori Egyházközség templomába (VII., Városligeti fasor 17-21).