Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)

1995-12-03 / 49. szám

Az Evangélikus Élet 60. évfolyama 1995. DECEMBER 3. A ZSINAT TIZENKILENCEDIK ÜLÉSSZAKA: NOVEMBER 3-4. EZ TÖRTÉNT A TIZENKILENCEDIK ÜLÉSSZAKON Üjabb törvény: „Törvény az egyház jogalkotásáról” Rendkívüli ülésszakot tartott zsinatunk november 3-4-én, a megszokott helyen, a Fasori Gimnázium dísztermé­ben. Az ülés mindvégig határozatképes volt. Úgy látszik, a vasárnap nélküli ülésszak eredményesebb, mint a három­napos, amikor lelkészeknek megoldatlan a helyettesítése. Dr. Gyapay Gábor ny. gimnáziumi igazgató, zsinati tag tartotta a megnyitó áhítatot. Teljes szövegét közöljük. A két nap folyamán összesen tíz ülést tartottak, melyeken a következő tárgyak szerepeltek: „Törvény az egyház jogal­kotásáról” - ezt részletes vitában a zsinat elfogadta. A törvény teljes szövegét az alábbiakban közöljük Ez a törvény a zsinat korábbi döntése értelmében most került sorra és tulajdonképpen a zsinat megalkotásáról és működéséről rendelkezik. A többi ülésen a zsinati bizottságok működéséről és a törvénykönyv végleges összeszerkesztéséről adott beszámo­lót dr. Koczor Miklós zsinati gazda, majd előzetes vita folyt két készülő törvénytervezetről: A gazdasági-sá- fársági törvény és az Egyházi műemlékekről szóló tervezetről. A gazdasági-sáfársági törvény előadója dr. Hor­váth József zsinati tagvolt. A műemlékekről szóló törvény előadója Benczúr László zsinati tag volt. Rész­letes vitára volt kijelölve iyAz egyház kapcsolatairól” szóló törvénytervezet is, dr. Koczor Miklós előteijesztésében. A zsi­nat a törvény egyes részeit szükségtelennek tartva, kiegészítésre visszaadta kidolgozásra. Erről is olvashatunk mai szá­munkban. Ügyancsak előzetes vitára került - immár folytatólagosan - a Magyarországi Evangélikus Egyház területi beosztásáról szóló tervezet, Zászkaliczky Péter előadásában. Erről az előadó tollából közlünk ismertető írást. Az üléseken dr. Reuss András, Szebik Imre és Koczor Zoltán elnökölt. A legközelebbi 20. ülésszak 1996. január 12-13-14-én lesz a korábbi elhatározás szerint. A jövő évben még kö­vetkező időpontokban ülésezik a zsinat: 21. ülésszak: február 23-24. 22. ülésszak: június 28-29-30. 23. ülésszak: október 11-12-13. Megnyitó áhítat Mk 5, 35-42 Dr. Gyapay Gábor | Négyéves elmúltam, de azt hi­szem, még nem voltam ötéves, ami­kor kis kölyökként hallottam a fel­nőttek beszédét, hogy a háborúban a repülőgépek bombákat szórnák s et­től az emberek elpusztulnak. Na­gyon mélyen átéltem ezt, úgyhogy el­fogott a félelem, s egy szorongásos gyerek voltam abban az időben, te­hát 4 és 5 éves korom körül. Szeren­csére szüleim elvittek akkor Piliscsa- bára Béthelbe, a vasárnapi iskolába, ahol valahogy Etel testvérnek - aki­nek az emlékét azóta is nagyon nagy szeretettel ápolom - a fülébe jutott az, hogy ez a kisfiú fél. És egyszer szépen elővett és elmondta, hogy a Bibliában van egy ilyen üzenet, hogy ne félj, csak higgy! Sőt, kezembe nyomott egy kis keresztet, amin ez az ige volt, hogy ne félj, csak higgy! Azt kell mondanom, hogy ez az ige akkor csodát tett. Megszűntem félni, és va­lami nagyon jóleső nyugalom lett raj­tam úrrá, és akármilyen furcsán hangzik, ne tessék dicsekvésnek ven- ' ni, ez a nyugalom mai napig is meg­van rajtam. Ne félj, csak higgy! Olyan bizalmat jelentett számomra az akkor még tulajdonképpen nehe­zen felfogható Isten, hogy ez a biza­lom nagyon tartósnak mutatkozott. Az élet legkülönbözőbb megpróbál­tatásai között ez az ige támaszt jelen­tett, ma is velem van mindenütt. Tás- . kámban őrzöm és viszem magam­mal. Ha most arra gondolunk, hogy mi most hogy élünk, akkor azt kell mon­dani, hogy mi félelmek között élünk. A legkülönbözőbb félelmek fenye­getnek bennünket, és a szorongás ’ veszélye fenyeget. Legelőször is félt­jük és félünk egyházunk miatt. Hi- '■ szén az elmúlt időszakban a nyájból nagyon sokan elszéledtek, ezeket visszaszerezni nem könnyű feladat. Hiszen az egyházunk helyzete meg­lehetősen nehéz mindenféle szem­pontból, és óriási feladat és felelős­ség hárul reánk és most különösen erre az együttesre, zsinatra, amely­nek egyik feladata, hogy a nyáj összegyűjtésének, rendbehozatalá­nak a feltételeit megteremtsük. Nyil­vánvaló, volt egy olyan elképzelé­sünk, hogy politikai változással a dolgok egyszerre megváltoznak. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy ez nem ilyen egyszerű, hogy a nyájnak az összegyűjtése hosszadalmas, szí­vós, nehéz munka. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy el kell jutnunk oda, hogy egyházunk tagjai valóban egy­házunk tagjai legyenek. Hogy az ne csak külsőség legyen, ne csak a for­maságok betartása, hanem hogy az a csodálatos élmény, amit egy úrvacso­ra jelent, amikor az ember átéli a bűnbánat, a bűnbocsánat óriási je­lentőségű embert megrázó élmé­nyét, hogy ez az élmény általánossá váljon egyházunk tagjaiban. Nehéz feladat, szívós feladat, de vállalnunk kell ezt. A nehézséget növeli az, hogy vala­mikor az egész társadalom lényegé­ben a keresztény értékrendekhez igazodott. Ma ez nem áll fenn. Nem áll fenn nálunk, de sajnos nem áll fenn az egész vüágban. Ha az ember nyugaton utazik, akkor azt tapasztal­ja, hogy egyre többen kilépnek az egyházból, és életüket Istentől füg­getlenül próbálják berendezni. Ez a szekularizációs gondolkodás világje­lenség. A világi történészek azt mondták, hogy ez természetes dolog: a klerikus gondolkodást a laikus gondolkodás váltja föl, s ez az embe­reket felszabadítja és boldoggá teszi. Ha belegondolunk ebbe, ez az utolsó két ígéret teljesen hamis. Ez a szeku­larizáció az embereket nem szaba­dítja föl, az embereket nem teszi bol­doggá, sőt egyre nehezebb az életük, egyre boldogtalanabbak lesznek és nem tudják, hogy miért. Ilyen körülmények között az egy­háznak ismét feladata, hogy az em­bereket visszavezesse Istenhez. Ha a történelemben visszagondolunk, ak­kor ez nem új jelenség. Ha a mai vi­szonyokat, mondjuk a reneszánsz­kor viszonyaival összehasonlítjuk, akkor azt kell mondani, hogy még nem is panaszkodhatunk. A rene­szánszban még cifrább dolgok for­dultak elő az akkori urbanizáció ha­tására. De jött a reformáció és a re­formáció nemcsak az evangélikus egyházat teremtette meg, hanem a katolikus egyháznak a megújulását és az egész európai lelkiélet megúju­lását jelentette. Én úgy hiszem, itt az ideje annak, hogy egy újabb refor­máció induljon. Természetes, akkor egy személyhez voltak kötve a fel­adatok. A mai társadalmi viszonyok között nem egyes személyekhez, ha­nem szervezetekhez, az egyházhoz van kötve. Meg vagyok arról győződ­ve, hogy a jövőben az egyhazaknak óriási feladatuk lesz az európai és a világ emberiségének a megújításá­ban, az Istenhez való visszavezetésé­ben. Gondoljuk el: ez a fogalom, hogy bűn, egyre nagyobb tömegek számára ismeretlen. Ez a magyará­zata annak, hogy a bűnöket gátlásta­lanul elkövetik, hiszen nem tudják, hogy ez bűn. Ezek azok a félelmek, amik ben­nünket érintenek. És most fordul­junk ismét az igéhez, amelyik azt mondja: ne félj, csak higgy! Én azt hiszem, hogy ennek a mi közössé­günknek, amely most már 4 éve együtt dolgozik, ezt a gondolatot na­gyon komolyan kell venni. Meg kell f yőződve lennünk arról, hogy ne- ünk hivatásunk van: az a hivatá­sunk, hogy saját egyházunkat újjá­szervezzük, újjáépítsük és az embe­reket eljuttassuk a lelki élmény leg­magasabb fokához, az Istenhez és ugyanakkor az a kötelességünk, hogy az egyházon kívüli embereket is megpróbáljuk visszavezetni Isten­hez. Én azt hiszem, hogy ehhez a munkához ez a jézusi parancs, hogy ne félj, csak higgy! - nekünk is segít­séget fog adni. Amen. Dr. Gyapay Gábor TÖRVÉNY AZ EGYHÁZ JOGALKOTÁSÁRÓL I. Fejezet AZ EGYHÁZI JOGSZABÁLYOK 1.1. A Magyarországi Evangélikus Egyház kötelező jogi előírásait tör­vények és szabályrendeletek állapítják meg. 1.2. Törvények rendelkeznek a Magyarországi Evangélikus Egyház életének, szervezetének, intézményei működésének alapelveiről, vala­mint minden egységesen szabályozandó alapvető kérdésről. így többek között törvényt kell alkotni az egyház szolgálatáról, szervezetéről, gaz­dálkodásáról, bíráskodásáról, a jogalkotásról, az egyházi közoktatásá­ról, a szolgálatra való felkészítésről, az egyház kapcsolatairól. A Ma­gyarországi Evangélikus Egyház törvényeit a zsinat alkotja és ‘lépteti ha­tályba. 13. Minden egységesen szabályozandó kérdésről a törvényi alapel­veknek megfelelő részletesebb szabályozást országos szabályrendeletek tartalmazzák. Minden a törvényben erre jogosított egyházkormányzati szerv joga a saját hatáskörében szabályrendeleteket alkotni. Csak olyan szabályrendeletek léptethetők életbe, melyek összhangban vannak a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényeivel és a felsőbb egyházkor­mányzati szintek szabályrendeleteivel. 1.4. Törvényességi szempontból az egyházközségek szabályrendeleteit az illetékes egyházmegye közgyűlése, az egyházmegyék szabályrendelete­it az illetékes egyházkerület közgyűlése, az egyházkerületek szabályren­deleteit az országos közgyűlés, az országos szabályrendeleteket a zsinat felügyeli. n. Fejezet A ZSINAT L CÍM: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2.1.1. A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényhozó és a jogszabályok összhangját felügyelő szerve. A zsinat a jogszabályok össz­hangját felügyelő jogát az országos ügyész által felteijesztett jogszabá­lyok esetében gyakorolja. 2.12. A zsinat feladata, hogy: a) megállapítsa, melyek a Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai, b) törvényeket alkosson, c) módosítsa, kiegészítse, illetve hatályon kívül helyezze a hatályos jogszabályokat, d) felülvizsgáfja a törvényességi szempontok alapján az or­szágos egyházkormányzati szint által hozott szabályrendelete­ket, e) érvénytelenítse az egyházi törvényekkel ellentétes jogszabá­lyokat, f) szükség esetén felhívja az illetékes országos egyházkor­mányzati szervet a hiányzó szabályrendeletek megalkotására, valamint, g) határozzon az országos ügyész előteijesztése alapján törvé­nyességi és alkotmányossági kérdésekben, h) ügyeljen az egyházi törvények teljességére. 2.1.3. A zsinat a munkáját hatéves ciklusokban végzi. Plenáris üléseit szükség szerint hívja össze. H. CÍM: A ZSINAT TAGJAIRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 2.2.1. A zsinatnak hivatalbóli és választott tagjai vannak. 2.2.2. A zsinat tagjai szavazati joggal: (1) hivatalból: az országos egyházi elnökség, az egyházkerüle­tek elnöksége, valamint az országos ügyész; (2) választás alapján: a) az egyházmegyék küldöttei, éspedig minden egyház­megyéből lelkészi és nemlelkészi küldöttek az egyházme­gyék lelkészi álláshelyeinek száma szerint meghatá­rozva, b) az egyházkerületek küldöttei, éspedig minden egy­házkerületből két lelkészi és két nemlelkészi küldött, c) az országos egyház küldöttei, éspedig két lelkészi és két nemlelkészi küldött, d) a Teológiai Akadémia - Hittudományi Egyetem két tanára, e) az evangélikus közoktatási intézmények négy küldötte. (3) A zsinat tanácskozási jogú tagjai hivatalból: f) az országos egyházi titkár, vagy az őt helyettesítő jogi végzettségű országos irodai tisztviselő, meghívás alapján: g) szakértők. 2.23. Az egyházmegye zsinati képviselőit az egyházmegye közgyűlése, az egyházkerület zsinati képviselőit az egyházkerület közgyűlése, az or­szágos egyház zsinati képviselőit az országos egyház közgyűlése, a Teo­lógiai Akadémia - Hittudományi Egyetem zsinati képviselőjét az Egye­temi Tanács választja. A közoktatási intézmények küldöttét az intézmé­nyek főállású evangélikus pedagógusai közvetlen szavazással választják. 2.2.4. A zsinati tagságra csak feddhetetlen életű, konfirmált egyház- községi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek leg­alább öt éve megfelelt. 2.2.5. A zsinati tagot a küldő szerv hat évre választja. A választás al­kalmával zsinati tagonként két póttagot is választani kell. A hivatalbóli tag póttagja a tisztsége szerinti helyettese. 2.2.6. A választott zsinati tag és póttagok számára a választó egyház­kormányzati szerv elnöksége és jegyzője által aláírt megbízólevelet kell kiállítani. Tagok és póttagok hiányában a küldő szervek a megüresedett helyekre újakat választanak, az időközi választás érvényessége azonban csak a zsinat megbízatásának idejére szól. A zsinati tagok újraválaszt­hatók. 2.2.7. (1) A zsinati tagság megszűnik a) a zsinati tag halálával, b) lemondással, melyet a zsinati tag írásban a zsinat el­nökségének valamint a küldő szervnek egyidejűleg beje­lent, c) a küldő szerv által történő visszahívással, d) ha megszűnik a zsinati tag azon minősége, mely a tagság feltétele volt, e) jogerőre emelkedett bírói ítélet alapján. (2) Azt a zsinati tagot, aki a zsinat három ülésszakáról ki­mentés nélkül elmarad, tagságáról lemondottnak kell tekinteni. 2.2.8. A zsinati póttag a zsinati tag akadályoztatása esetén egy-egy ülésnapra, a zsinati tagság megszűnése esetén az új választásig helyet­tesíti. A zsinati póttagok a zsinati tagok helyettesítésekor azok minden jogát gyakorolhatják. A zsinati póttagokat a helyettesítésre a zsinati iro­da kéri fel. Hl. CÍM: A ZSINAT SZERVEZETE 23.1. A zsinat elnöksége (1) A zsinat elnöksége a zsinat tagjai által a zsinat választott tagjai közül megválasztott egy-egy lelkészi és nemlelkészi elnök­ből, egy-egy lelkészi és nemlelkészi alelnökből, az országos ügyészből és a szakbizottságok elnökeiből áll. Az elnökség az üléseit szükség szerint tartja. (2) A zsinat elnökségének feladata a) a zsinat munkájának összehangolása, időbeli üteme­zése, b) a zsinati ülésszakok összehívása. (Folytatás a Zsinati'Híradó 2. oldalán) 49. számának zsinati melléklete

Next

/
Thumbnails
Contents