Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)

1995-12-03 / 49. szám

Az Evangélikus Élet 60. évfolyama

1995. DECEMBER 3.

A ZSINAT TIZENKILENCEDIK ÜLÉSSZAKA: NOVEMBER 3-4.

EZ TÖRTÉNT A TIZENKILENCEDIK ÜLÉSSZAKON

Üjabb törvény: „Törvény az egyház jogalkotásáról”

Rendkívüli ülésszakot tartott zsinatunk november 3-4-én, a megszokott helyen, a Fasori Gimnázium dísztermében. Az ülés mindvégig határozatképes volt. Úgy látszik, a vasárnap nélküli ülésszak eredményesebb, mint a háromnapos, amikor lelkészeknek megoldatlan a helyettesítése.

Dr. Gyapay Gábor ny. gimnáziumi igazgató, zsinati tag tartotta a megnyitó áhítatot. Teljes szövegét közöljük. A két nap folyamán összesen tíz ülést tartottak, melyeken a következő tárgyak szerepeltek: „Törvény az egyház jogalkotásáról” - ezt részletes vitában a zsinat elfogadta. A törvény teljes szövegét az alábbiakban közöljük Ez a törvény a zsinat korábbi döntése értelmében most került sorra és tulajdonképpen a zsinat megalkotásáról és működéséről rendelkezik.

A többi ülésen a zsinati bizottságok működéséről és a törvénykönyv végleges összeszerkesztéséről adott beszámolót dr. Koczor Miklós zsinati gazda, majd előzetes vita folyt két készülő törvénytervezetről: A gazdasági-sá- fársági törvény és az Egyházi műemlékekről szóló tervezetről. A gazdasági-sáfársági törvény előadója dr. Horváth József zsinati tagvolt. A műemlékekről szóló törvény előadója Benczúr László zsinati tag volt. Részletes vitára volt kijelölve iyAz egyház kapcsolatairól” szóló törvénytervezet is, dr. Koczor Miklós előteijesztésében. A zsinat a törvény egyes részeit szükségtelennek tartva, kiegészítésre visszaadta kidolgozásra. Erről is olvashatunk mai számunkban. Ügyancsak előzetes vitára került - immár folytatólagosan - a Magyarországi Evangélikus Egyház területi beosztásáról szóló tervezet, Zászkaliczky Péter előadásában. Erről az előadó tollából közlünk ismertető írást.

Az üléseken dr. Reuss András, Szebik Imre és Koczor Zoltán elnökölt.

A legközelebbi 20. ülésszak 1996. január 12-13-14-én lesz a korábbi elhatározás szerint. A jövő évben még következő időpontokban ülésezik a zsinat:

21. ülésszak: február 23-24.

22. ülésszak: június 28-29-30.

23. ülésszak: október 11-12-13.

Megnyitó áhítat

Mk 5, 35-42

Dr. Gyapay Gábor

| Négyéves elmúltam, de azt hiszem, még nem voltam ötéves, amikor kis kölyökként hallottam a felnőttek beszédét, hogy a háborúban a repülőgépek bombákat szórnák s ettől az emberek elpusztulnak. Nagyon mélyen átéltem ezt, úgyhogy elfogott a félelem, s egy szorongásos gyerek voltam abban az időben, tehát 4 és 5 éves korom körül. Szerencsére szüleim elvittek akkor Piliscsa- bára Béthelbe, a vasárnapi iskolába, ahol valahogy Etel testvérnek - akinek az emlékét azóta is nagyon nagy szeretettel ápolom - a fülébe jutott az, hogy ez a kisfiú fél. És egyszer szépen elővett és elmondta, hogy a Bibliában van egy ilyen üzenet, hogy ne félj, csak higgy! Sőt, kezembe nyomott egy kis keresztet, amin ez az ige volt, hogy ne félj, csak higgy! Azt kell mondanom, hogy ez az ige akkor csodát tett. Megszűntem félni, és valami nagyon jóleső nyugalom lett rajtam úrrá, és akármilyen furcsán hangzik, ne tessék dicsekvésnek ven- ' ni, ez a nyugalom mai napig is megvan rajtam. Ne félj, csak higgy! Olyan bizalmat jelentett számomra az akkor még tulajdonképpen nehezen felfogható Isten, hogy ez a bizalom nagyon tartósnak mutatkozott. Az élet legkülönbözőbb megpróbáltatásai között ez az ige támaszt jelentett, ma is velem van mindenütt. Tás- . kámban őrzöm és viszem magammal.

Ha most arra gondolunk, hogy mi most hogy élünk, akkor azt kell mondani, hogy mi félelmek között élünk. A legkülönbözőbb félelmek fenyegetnek bennünket, és a szorongás ’ veszélye fenyeget. Legelőször is féltjük és félünk egyházunk miatt. Hi- '■ szén az elmúlt időszakban a nyájból nagyon sokan elszéledtek, ezeket visszaszerezni nem könnyű feladat. Hiszen az egyházunk helyzete meglehetősen nehéz mindenféle szempontból, és óriási feladat és felelősség hárul reánk és most különösen erre az együttesre, zsinatra, amelynek egyik feladata, hogy a nyáj összegyűjtésének, rendbehozatalának a feltételeit megteremtsük. Nyilvánvaló, volt egy olyan elképzelésünk, hogy politikai változással a dolgok egyszerre megváltoznak. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy ez nem ilyen egyszerű, hogy a nyájnak az összegyűjtése hosszadalmas, szívós, nehéz munka. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy el kell jutnunk oda, hogy egyházunk tagjai valóban egyházunk tagjai legyenek. Hogy az ne csak külsőség legyen, ne csak a formaságok betartása, hanem hogy az a

csodálatos élmény, amit egy úrvacsora jelent, amikor az ember átéli a bűnbánat, a bűnbocsánat óriási jelentőségű embert megrázó élményét, hogy ez az élmény általánossá váljon egyházunk tagjaiban. Nehéz feladat, szívós feladat, de vállalnunk kell ezt.

A nehézséget növeli az, hogy valamikor az egész társadalom lényegében a keresztény értékrendekhez igazodott. Ma ez nem áll fenn. Nem áll fenn nálunk, de sajnos nem áll fenn az egész vüágban. Ha az ember nyugaton utazik, akkor azt tapasztalja, hogy egyre többen kilépnek az egyházból, és életüket Istentől függetlenül próbálják berendezni. Ez a szekularizációs gondolkodás világjelenség. A világi történészek azt mondták, hogy ez természetes dolog: a klerikus gondolkodást a laikus gondolkodás váltja föl, s ez az embereket felszabadítja és boldoggá teszi. Ha belegondolunk ebbe, ez az utolsó két ígéret teljesen hamis. Ez a szekularizáció az embereket nem szabadítja föl, az embereket nem teszi boldoggá, sőt egyre nehezebb az életük, egyre boldogtalanabbak lesznek és nem tudják, hogy miért.

Ilyen körülmények között az egyháznak ismét feladata, hogy az embereket visszavezesse Istenhez. Ha a történelemben visszagondolunk, akkor ez nem új jelenség. Ha a mai viszonyokat, mondjuk a reneszánszkor viszonyaival összehasonlítjuk, akkor azt kell mondani, hogy még nem is panaszkodhatunk. A reneszánszban még cifrább dolgok fordultak elő az akkori urbanizáció hatására. De jött a reformáció és a reformáció nemcsak az evangélikus egyházat teremtette meg, hanem a katolikus egyháznak a megújulását és az egész európai lelkiélet megújulását jelentette. Én úgy hiszem, itt az ideje annak, hogy egy újabb reformáció induljon. Természetes, akkor egy személyhez voltak kötve a feladatok. A mai társadalmi viszonyok között nem egyes személyekhez, hanem szervezetekhez, az egyházhoz van kötve. Meg vagyok arról győződve, hogy a jövőben az egyhazaknak óriási feladatuk lesz az európai és a világ emberiségének a megújításában, az Istenhez való visszavezetésében. Gondoljuk el: ez a fogalom, hogy bűn, egyre nagyobb tömegek számára ismeretlen. Ez a magyarázata annak, hogy a bűnöket gátlástalanul elkövetik, hiszen nem tudják, hogy ez bűn.

Ezek azok a félelmek, amik bennünket érintenek. És most forduljunk ismét az igéhez, amelyik azt mondja: ne félj, csak higgy! Én azt hiszem, hogy ennek a mi közösségünknek, amely most már 4 éve együtt dolgozik, ezt a gondolatot nagyon komolyan kell venni. Meg kell

f

yőződve lennünk arról, hogy ne- ünk hivatásunk van: az a hivatásunk, hogy saját egyházunkat újjászervezzük, újjáépítsük és az embereket eljuttassuk a lelki élmény legmagasabb fokához, az Istenhez és ugyanakkor az a kötelességünk, hogy az egyházon kívüli embereket is megpróbáljuk visszavezetni Istenhez. Én azt hiszem, hogy ehhez a munkához ez a jézusi parancs, hogy ne félj, csak higgy! - nekünk is segítséget fog adni. Amen.

Dr. Gyapay Gábor

TÖRVÉNY AZ EGYHÁZ JOGALKOTÁSÁRÓL

I. Fejezet

AZ EGYHÁZI JOGSZABÁLYOK

1.1. A Magyarországi Evangélikus Egyház kötelező jogi előírásait törvények és szabályrendeletek állapítják meg.

1.2. Törvények rendelkeznek a Magyarországi Evangélikus Egyház életének, szervezetének, intézményei működésének alapelveiről, valamint minden egységesen szabályozandó alapvető kérdésről. így többek között törvényt kell alkotni az egyház szolgálatáról, szervezetéről, gazdálkodásáról, bíráskodásáról, a jogalkotásról, az egyházi közoktatásáról, a szolgálatra való felkészítésről, az egyház kapcsolatairól. A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényeit a zsinat alkotja és ‘lépteti hatályba.

13. Minden egységesen szabályozandó kérdésről a törvényi alapelveknek megfelelő részletesebb szabályozást országos szabályrendeletek tartalmazzák. Minden a törvényben erre jogosított egyházkormányzati szerv joga a saját hatáskörében szabályrendeleteket alkotni. Csak olyan szabályrendeletek léptethetők életbe, melyek összhangban vannak a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényeivel és a felsőbb egyházkormányzati szintek szabályrendeleteivel.

1.4. Törvényességi szempontból az egyházközségek szabályrendeleteit az illetékes egyházmegye közgyűlése, az egyházmegyék szabályrendeleteit az illetékes egyházkerület közgyűlése, az egyházkerületek szabályrendeleteit az országos közgyűlés, az országos szabályrendeleteket a zsinat felügyeli.

n. Fejezet

A ZSINAT

L CÍM: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2.1.1. A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényhozó és a jogszabályok összhangját felügyelő szerve. A zsinat a jogszabályok összhangját felügyelő jogát az országos ügyész által felteijesztett jogszabályok esetében gyakorolja.

2.12. A zsinat feladata, hogy:

a) megállapítsa, melyek a Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai,

b) törvényeket alkosson,

c) módosítsa, kiegészítse, illetve hatályon kívül helyezze a hatályos jogszabályokat,

d) felülvizsgáfja a törvényességi szempontok alapján az országos egyházkormányzati szint által hozott szabályrendeleteket,

e) érvénytelenítse az egyházi törvényekkel ellentétes jogszabályokat,

f) szükség esetén felhívja az illetékes országos egyházkormányzati szervet a hiányzó szabályrendeletek megalkotására, valamint,

g) határozzon az országos ügyész előteijesztése alapján törvényességi és alkotmányossági kérdésekben,

h) ügyeljen az egyházi törvények teljességére.

2.1.3. A zsinat a munkáját hatéves ciklusokban végzi. Plenáris üléseit szükség szerint hívja össze.

H. CÍM: A ZSINAT TAGJAIRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

2.2.1. A zsinatnak hivatalbóli és választott tagjai vannak.

2.2.2. A zsinat tagjai szavazati joggal:

(1) hivatalból: az országos egyházi elnökség, az egyházkerületek elnöksége, valamint az országos ügyész;

(2) választás alapján:

a) az egyházmegyék küldöttei, éspedig minden egyházmegyéből lelkészi és nemlelkészi küldöttek az egyházmegyék lelkészi álláshelyeinek száma szerint meghatározva,

b) az egyházkerületek küldöttei, éspedig minden egyházkerületből két lelkészi és két nemlelkészi küldött,

c) az országos egyház küldöttei, éspedig két lelkészi és két nemlelkészi küldött,

d) a Teológiai Akadémia - Hittudományi Egyetem két tanára,

e) az evangélikus közoktatási intézmények négy küldötte.

(3) A zsinat tanácskozási jogú tagjai

hivatalból:

f) az országos egyházi titkár, vagy az őt helyettesítő jogi végzettségű országos irodai tisztviselő,

meghívás alapján:

g) szakértők.

2.23. Az egyházmegye zsinati képviselőit az egyházmegye közgyűlése, az egyházkerület zsinati képviselőit az egyházkerület közgyűlése, az országos egyház zsinati képviselőit az országos egyház közgyűlése, a Teológiai Akadémia - Hittudományi Egyetem zsinati képviselőjét az Egyetemi Tanács választja. A közoktatási intézmények küldöttét az intézmények főállású evangélikus pedagógusai közvetlen szavazással választják.

2.2.4. A zsinati tagságra csak feddhetetlen életű, konfirmált egyház- községi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább öt éve megfelelt.

2.2.5. A zsinati tagot a küldő szerv hat évre választja. A választás alkalmával zsinati tagonként két póttagot is választani kell. A hivatalbóli tag póttagja a tisztsége szerinti helyettese.

2.2.6. A választott zsinati tag és póttagok számára a választó egyházkormányzati szerv elnöksége és jegyzője által aláírt megbízólevelet kell kiállítani. Tagok és póttagok hiányában a küldő szervek a megüresedett helyekre újakat választanak, az időközi választás érvényessége azonban csak a zsinat megbízatásának idejére szól. A zsinati tagok újraválaszthatók.

2.2.7. (1) A zsinati tagság megszűnik

a) a zsinati tag halálával,

b) lemondással, melyet a zsinati tag írásban a zsinat elnökségének valamint a küldő szervnek egyidejűleg bejelent,

c) a küldő szerv által történő visszahívással,

d) ha megszűnik a zsinati tag azon minősége, mely a tagság feltétele volt,

e) jogerőre emelkedett bírói ítélet alapján.

(2) Azt a zsinati tagot, aki a zsinat három ülésszakáról kimentés nélkül elmarad, tagságáról lemondottnak kell tekinteni.

2.2.8. A zsinati póttag a zsinati tag akadályoztatása esetén egy-egy ülésnapra, a zsinati tagság megszűnése esetén az új választásig helyettesíti. A zsinati póttagok a zsinati tagok helyettesítésekor azok minden jogát gyakorolhatják. A zsinati póttagokat a helyettesítésre a zsinati iroda kéri fel.

Hl. CÍM: A ZSINAT SZERVEZETE

23.1. A zsinat elnöksége

(1) A zsinat elnöksége a zsinat tagjai által a zsinat választott tagjai közül megválasztott egy-egy lelkészi és nemlelkészi elnökből, egy-egy lelkészi és nemlelkészi alelnökből, az országos ügyészből és a szakbizottságok elnökeiből áll. Az elnökség az üléseit szükség szerint tartja.

(2) A zsinat elnökségének feladata

a) a zsinat munkájának összehangolása, időbeli ütemezése,

b) a zsinati ülésszakok összehívása.

(Folytatás a Zsinati'Híradó 2. oldalán)

49. számának zsinati melléklete