Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)

1995-11-05 / 45. szám

Evangélikus Elet 60. ÉVFOLYAM 45. SZÁM 1995. NOVEMBER 5. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 21. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS ____HETILAP AR A: 40 FT Aki az igét hittel megragadja, más szemet kap. Olyant, amely a halál mögé, a feltámadásba tekint s csupa életet lát... Nem maradunk a sírban és a halálban, hanem testileg is örök húsvétunk lesz Vele. Luther DR. BALOGH LÁSZLÓ, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke: Bács-Kiskun megye - Magyarország legnagyobb megyéje Bács-Kiskun megye önkormányzata nevében tiszte­lettel és nagyrabecsüléssel köszöntőm lapjuk vala­mennyi olvasóját, akik között - remélem - sokan ve­lem együtt ennek a térségnek lakói. Itt élünk, az or­szág közel egytizedén, határunk a két folyó, a Duna és a Tisza ezüst szalagja. Bács-Kiskun megyéhez, az ország legnagyobb me­gyéjéhez ezer szállal kötődünk. Idekötnek bennünket az évszázadok óta embert próbáló történelmi esemé­nyek emlékei, a természettel vívott sokszor emberfe­letti küzdelem. A természeti adottságok soha nem kényeztették el az itt élőket. A két folyó partvidékén a rendszeres ár­vizek fenyegették az emberi életet és értékeket, a Ho­mokhátságon a gyakori aszály. Ezeknek a hosszú idő óta nyomasztó gondoknak megoldását kísérelte meg a megye önkormányzata. Ahogy mondani szokták - minden követ megmozgattunk és meg is fogunk, hogy országos üggyé tegyük a térség vízpótlását. Reméljük, hogy minden jószándékú ember széles körű összefogására alapozva, próbálkozásaink siker­rel járnak és virágzó kertkultúrát teremthetünk újra azon a homokon, amelyet elődeink annyi verejtékkel és szorgalommal műveltek meg. Valódi kincsünk az emberi szorgalom, hiszen megyénk ásványi kincsek­ben szegény. Iparunk is a mezőgazdasághoz kötődve fejlődött. Ma is a legjelentősebbek között tartjuk szá­mon az angol-amerikai érdekeltségű Kecskeméti Konzervgyárat, s növeli forgalmát a Zwack-cég. Szeretnénk, ha az 563 000 ember, aki ebben a me­gyében talált otthonra, továbbra is itt lelné meg bol­dogulását, találna munkát, építene házat, alapítana családot. Ehhez arra van szükség, hogy - miként más­félszáz évvel ezelőtt, úgy most is - leküzdve a mosto­ha természetföldrajzi viszonyokat, újra összefogjon egymással a tudós, a közéleti tisztség viselője, a szak­értelemmel bíró agrárértelmiség, a szorgalmas falusi gazdálkodó, a kétkezi munkás. Hagyományai vannak megyénkben a szőlő, a gyü­mölcs, a bor termelésének. Napjainkban a paraszti gazdálkodás legjobb értékeit megőrizve, mintegy húszezer hektáron termelik a csemege és borszőlőt. Büszkék vagyunk arra, hogy a történelmi borvidé­kek mellett ez a térség is számos díjat nyert a hazai és a nemzetközi borversenyeken. A megye városai, falvai egyre otthonosabbak, szeb­bek. Nyugodtan állíthatom ezt, hiszen minden nehéz­ség ellenére fejlesztettünk az elmúlt években. Tblepü- lési önkormányzatainkkal együtt segítettük a lakossá­got abban, hogy iható ivóvízzel, korszerű gázfűtéssel, járható utakkal tegye otthonosabbá környezetét. Megkezdődött, s várhatóan néhány év alatt befeje­ződik az M5-ÖS autópálya építése. Ez nemcsak azért fontos, mert időben és térben jobban összeköt ben­nünket a fővárossal, s természetesen más városokkal is. Mi nemzetközi kapcsolatainkat, megyénk kereske­delmét és idegenforgalmát szeretnénk fellendíteni az­zal, hogy elérhető közelségbe kerül mindaz, ami eb­ből a megyéből megmutatható. Gondjaink mellett örömeinket gyarapítja, hogy eb­ben a megyében van mit megmutatnunk. Á Kiskunság irodalmi, kulturális hagyományai ezer szállal kötőd­nek a magyar kultúra egészéhez. Itt látta meg a nap­világot Katona József, Kodály Zoltán és Petőfi Sándor, akiknek emlékét Kecskeméten és Kiskőrösön a szülő­házak és emlékmúzeumok gyűjtik, őrzik és mutatják be. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán találhatók a századelő szecessziós építészetének legszebb épüle­tei. Múzeumaink, közgyűjteményeink nemrégiben to­vább gazdagodtak az új megyei levéltár átadásával. A kultúra, az információszerzés központja lesz a jö­vő évben átadásra kerülő megyei könyvtár. Reménye­ink szerint ezzel létrejön az a közgyűjteményi háttér, amely a megye két nagy városában, Kecskeméten és Baján folyó tudományos munkát és a főiskolai, egye­temi képzést segíti. Bács-Kiskun megye és Kecskemét város önkor­mányzata közösen formálja azt az új tudományos mű­helyt, amely a meglévő főiskolák, kutatóintézetek mellett a szellem bázisát fogja jelenteni. A létrejövő universitas az egykori református jogakadémia leg­szebb hagyományaira épülve vállalkozhat a jogász és a közgazdász szakemberek képzésére. Bács-Kiskun megyében joggal voltunk és lehetünk büszkék a népművészeti hagyományok gazdagságára, amelynek megőrzéséért és továbbhaladásáért a többi önkormányzattal együtt eddig is, ezután is sokat sze­retnénk tenni. A Duna mente csodálatosan szép nép- művészeti hagyományait együtt vigyázzuk a térség szellemi központjával, Kalocsával. Az érseki székhely a környék gazdasági, szellemi központja, páratlanul értékes barokk épületegyüttese a Kalocsa-Kecske- méti egyházmegye egyik székhelye. A város és környé­ke a népi kultúra egyedülálló otthona, ahol háromé­vente rendezzük meg a Duna-menti folklórfesztiválo­kat. A nagy folyó, a Duna egybekapcsolja, összeköti a népeket. Megyénk déli részén, főként a Bácskában, évszázadok óta békésen éltek együtt a különféle nem­zetiségek. A megyei önkormányzat ezt az egymást gazdagító, egymásra építő munkát segítette és támo­gatja ma is. Baján, a térség szívében az elmúlt évben nemzetiségi központot hoztunk létre. A más szokáso­kat, kultúrát, hagyományt hordozó közösségekkel élő és sokoldalú együttműködés bontakozott ki. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és az Egyházak Bács-Kiskun Megye Közgyűlése az elmúlt év végén tekintette át az egyházak, felekezetek, vallási közös­ségek egyházmegyei, megyei területi vezetői között kialakult munkakapcsolat tapasztalatairól készült tá­jékoztatót. Ebben hangot adtunk annak a meggyőződésünk­nek, hogy a testület elismeri a magyarországi egyhá­zak, felekezetek, vallási közösségek értékhordozó és közösségteremtő szerepét. Méltányoljuk és nagyra becsüljük szociális feladatvállalásukat, a szegények, a rászorulók érdekében kifejtett munkásságukat. Nél­külözhetetlennek tartjuk közreműködésüket a családi élet gondozásában, a fiatalok társadalmi beilleszke­désének segítésében, az idősek felkarolásában. Bács-Kiskun megyében is sajnálatosan nőtt a szen­vedélybetegek, az otthontalanok száma. Örömmel fo­gadtuk az egyházak - így az evangélikus egyház - köz­reműködését az ő megsegítésükben, és továbbra is kérjük, várjuk támogatásukat. Köszönettel tartozunk minden hívő közösségnek, egyháznak azért, mert fon­tos szolidaritási kezdeményezéseinkhez segítő szán­dékkal társultak. Emlékezetes marad részvételük az 1993 karácsonyán a Vajdaságnak nyújtott példamuta­tóan összehangolt segélyakcióban. A megyében a közigazgatási határokkal megegye­zően a Római Katolikus Egyházmegye Kalo- csa-Kecskeméti Érsekség, a Református és Evangéli­kus Egyházmegye, valamint tizenegyféle egyház, fele­kezet, vallási közösség működik. 320 templom, ima­ház, gyülekezeti terem áll a hívők rendelkezésére, többségük gyönyörű műemlék, amelynek mint nem­zeti értéknek megőrzése, restaurálása, felújítása mindnyájunk közös ügye. Egy-egy ilyen épület a falu, város központja, amelynek felújítása, restaurálása nemcsak a települési, hanem a megyei önkormányzat szívesen vállalt feladata. Az egyházak kezelésében lévő két könyvtár, két levél­tár, négy múzeum, valamint a 22 oktatási és 9 szociális in­tézmény működése az egész megye lakosságát gazdagítja. KÖSZÖNTJÜK AZ EURÓPAI GUSZTÁV ADOLF EGYESÜLETEK ÉS EVANGÉLIKUS SZÓRVÁNYSZERVEZETEK TALÁLKOZÓJÁT Egyházunk Gusztáv Adolf Segélyegyesületének meghívására november 10-12. között Soltvadkerten találkoznak Európa protestáns Gusztáv Adolf Égyesületeinek képviselői. A vallásháborúkban az evangélikusok segítségére siető svéd király neve annak a jelképe, hogy a gyülekezetek és az egyházak egymás iránt érzett felelőssége s hathatós segít­sége nélkül nem lehet elképzelni a múlt, a jelen és a jövő egyháztörténelmét. Itt lesznek más szórványszervezetek képviselői is, elsősorban a Luther Márton Szövetség részéről. Egyházunkban mindkét szervezet hosszú múltra tekinthet vissza és ez a látogatás alkalmat ad arra, hogy vendégeink megismerked­jenek a magyar társszervezetekkel és megbeszéljük közösen az előttünk álló feladatokat. A Gusztáv Adolf Egyesület Németországban két városból indult el. 1832-ben Lipcsében Grossmann szuperinten­dens, majd 1841-ben Darmstadtban Zimmermann udvari prédikátor felhívást intézett a protestáns egyházakhoz a nehéz körülmények között élő hittestvérek és gyülekezetek megsegítésére. Az akkori egyházi széttagoltságra és az információ-csere hiányára volt jellemző, hogy bár ugyanabban a felekezetben éltek, a darmstadtiak nem tudtak sem­mit a lipcseiek kezdeményezéséről. Amikor azonban egymásra találtak, 1842. szeptember 16-án mintegy 600 képviselő jelenlétében egységes szervezetet hoztak létre. A cél a kisebbségben, szórványban élő egyháztagok és gyülekezetek megsegítése volt. Templomépítések és re­noválások támogatása, tanulmányi ösztöndíjak biztosítása, könyvkiadási és könyvbeszerzési segítség, valamint szám­talan más egyházi-gyülekezeti cél számára gyűjtöttek évtizedeken keresztül elsősorban a reformáció hazájában, Németországban, de nagyon hamar, a múlt század végére már megjelentek a testvérszervezetek Európa más orszá­gaiban is. A központ Lipcsében maradt, majd Németországnak a második világháború után következő kettéválásával a nyugati részen Kassel volt az igazgatás helye. 1995. januárjától kezdve újra egy központból, Lipcséből történik az irányítás. A munka úgy folyik, hogy az egyes tartományi egyházak vagy Németországon kívül a nemzeti egyházak létrehozták a maguk tagszervezetét. Mindegyik tagszervezet saját körén belül is köteles segíteni a rászoruló gyülekezeteket, első­sorban a szórványokban élőket. A központ mindig egy évre előre tervezve gyűjti a kéréseket és Európán kívül Látirj- Amerika protestáns egyházaira is gondolnak. A segítség nagyságrendjét mutatja az évi kereken ötmilliónyi márkát kitevő összesítés. Ebben az összegben nem szerepelnek az egyes tagszervezeteken belül adott segélyek. Egyházunk hálás azért, hogy különösen is a világháború után közvetlenül, majd a hatvanas évektől kezdve számos templomunk épülhetett és szépülhetett meg, gyülekezeti gondok enyhülhettek a Gusztáv Adolf Egyesület segítségé­vel. Az egyesület elnöke dr. Karl-Christoph Epting egyháztanácsos, Karlsruhe, a főtitkár pedig dr. Hans Wähner lelkész, Lipcse. Szeretettel köszöntjük a vezetésük alatt tanácskozó európai küldötteket! A magyar testvéregyesület vezetője Káposzta Lajos esperes, aki Soltvadkert gyülekezetében és a Bács-Kiskun Egyházmegye több egyházközségében készítette elő a látogatási programot. A közös európai kérdések megbeszélésén túl meglátogatják egyházi intézményeinket, vasárnap részt vesznek az istentiszteleteken és szolgálnak közöttünk ige­hirdetéssel és beszámolókkal. Isten hozta vendégeinket és áldja meg találkozásainkat! D. Dr. Harmati Béla püspök az európai Gusztáv Adolf és Dias­póra Egyesület 5. találkozójára, amelynek házigazdája 1995. no­vember 10-12. között a Soltvad- kerti Evangélikus Egyházközség. Miért éppen Magyarország ad helyet ennek a találkozónak? Az utóbbi években - talán évtizedben is - sajnálatosan keveset hallunk, olvasunk a Gusztáv Adolf Segély- szolgálatról, annak munkájáról, működéséről, eredményeiről. Pe­dig számos diakóniai intézetünk van olyan, amelynek egyházme­gye, gyülekezet vagy az Országos Egyház ad biztos hátteret. Termé­szetesen, nem feledkezhetünk meg a Németországi Diakónia In­tézményrendszerről, amely mindig hathatós segítséget nyújtott a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház egészének: építkezések, renoválá­sok, modernizálások, felszerelések beszerzése, megkezdett vállalko­zások befejezése esetében. Mindez nem múlt időben hang­zik, hanem folyamatos a múlt, töretlen, hisz Bács-Kiskun Evan­gélikus Egyházmegyében az épülő dunaújvárosi templom, a Kiskőrö­MEGHÍVÓ sön épülő Szeretetotthon és a Soltvadkerten öt éve működő Evangélikus Egyházi Óvoda ennek ékes bizonyítéka. Miért éppen a mi megyénk a vendéglátó és vendégváró egyház­megye? A fenti bekezdésben emlí­tettek miatt. Szeretnénk, ha a A soltvadkerti templom külföldről érkező vendégek, hit­testvérek, szakemberek, teológu­sok megismernék hétköznap­jainkat, a családoknál történő el­helyezéssel életünket, munkatem­pónkat, alkotó kedvünket, kegyes- ségi életünket, reményeinket, gondjainkat, egyházszeretetünket. Nemcsak az európai vendégek hivatalosak erre a találkozóra, ha­nem az egyházmegyék GAS-elő- adói, valamint esperesei is. Ki­használjuk az alkalmat arra, hogy a GAS Országos Értekezletét Solt­vadkerten tartjuk november 10-én de. 10 órai kezdéssel, Krähling Dániel esperes áhítatával. Szeretnénk, ha hazai vendé­geink itt tudnának maradni a nem­zetközi találkozóra, ahol együtt hallgathatnánk meg a különböző országok beszámolóit, jelentéseit és a lipcsei központ távlati munka­tervét az eljövendő időre. Szeretettel hívom, várom ked­ves vendégeinket határainkon túl­ról és határainkon belülről az Egy­házmegye és a Soltvadkerti Gyüle­kezet neveben: Káposzta Lajos GAS-előadó Nekünk, mint a megye önkormányzatának módja nyílt arra, hogy minden esztendőben más összeggel ugyan, de hozzájáruljon ezeknek a létesítményeknek működtetéséhez. 1991-től négy éven át együttműkö­dési megállapodások alapján mintegy húszmillió Ft- ot tudtunk hozzátenni az egyházak fenntartásában működő közösségek, intézmények munkájának támo­gatásához. Jóleső érzés volt, amikor 1993-ban dr. Dankó Lász­ló, a Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegye érseke elő­adásában pozitívan értékelte az önkormányzat szere­pét, segítségét. Az elhangzottakat erősítette meg kor- referátumában Káposzta Lajos evangélikus esperes, hozzászólásában Szabó Gábor református esperes. Tövábbra is az a szándék vezérel bennünket, hogy évente rendszeresen találkozzunk az egyházak veze­tésével, együttműködésünk folyamatos legyen. Személyes kapcsolatunk van dr. Harmati Béla püs­pök-elnökkel, aki több rendezvényen vett részt Kecs­keméten, Soltvadkerten, Hartán, Kiskőrösön. A talál­kozókon lehetőség nyűt a párbeszédre, eszmecserére. Káposzta Lajos esperes közel negyedszázada végzi szolgálatát a megyében. Egyházi feladatai mellett mindenkor arra törekszik, hogy a megyei-helyi köz- igazgatási intézmények vezetőivel a kapcsolat ered­ményes legyen. Mint esperes, sokat tesz az ökumeni­kus szellem érvényesüléséért. Kis János kecskeméti evangélikus lelkész, a város egyik gyöngyszeme, az Ybl Miklós által épített evangé­likus templomban végzi szolgálatát. Meghatározó személyiség a városban, megyében. Jelentős feladatot vállal többek között az Európa Jövője Alapítványban és a Megyei Választási Bizottságban. Az egyházak, felekezetek egyházmegyei, megyei, kerületi vezetőit örömmel látjuk nagyobb megyei ren­dezvényeinken. Mi is szívesen veszünk részt egyházi rendezvényeken. Hagyománnyá vált, hogy a Bács-Kiskun megyei Hartán tartják az Evangélikus Sportnapokat. Szabó Vilmos Béla lelkész sokat tett Hartán a találkozó fel­tételeinek kialakításáért, templomtér, gyülekezeti te­rem stb. létrehozásával. A találkozón mindig szívesen és szeretettel fogadnak minden megyei vezetőt és közgyűlési tagot. Sajnáljuk, hogy elment Szabó Vil­mos Béla lelkész Hartáról. Amikor megköszönjük a Hartán és a megyében végzett eredményes munkáját, kívánunk Neki jó egészséget és sok sikerélményt új szolgálati helyén. A megyei vezetés mindig arra törekedett, hogy a megyében működő egyházak, felekezetek, vallási kö­zösségek zavartalanul végezzék munkájukat. Reméljük, hogy kapcsolatrendszerünk tovább szí­nesedik, gazdagodik és eredményesen szolgáljuk az egész megye lakosságát mindannyian, azon a terüle­ten, abban a munkában, amelyhez a legjobban ér­tünk. A TARTALOMBÓL 90 ÉVES A FASORI TEMPLOM PÉCSI JUBILEUM HÁLAADÁS KISAPOSTAGON HERZLICH WILKOMMEN ANLÄSSLICH DER TAGUNG DES GUSTAV ADOLF WERKES IN UNGARN KÖSZÖNTJÜK A GUSZTÁV ADOLF SEGÉLYSZOLGÁLAT ÜLÉSÉT MAGYARORSZÁGON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents